adozona.hu
165/B/2005. AB végzés
165/B/2005. AB végzés
a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvény (a továbbiakban: Meszktv.) egésze alkotmányellenességének megállapítására é...
165/B/2005. AB végzés
a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárás megszüntetéséről
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következővégzést:
Az Alkotmánybíróság a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló 2003. évi LXXXIII. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.Indokolás
1. Az Alkotmánybírósághoz indítvány érkezett a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamaráról szóló törvény (a továbbiakban: Meszktv.) egésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy a támadott jogszabály által a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara számára meghatározott feladatok többségükben nem közfeladatok, így a köztestület létrehozása nem indokolt. Álláspontja szerint "az a jogalkotói szándék", hogy az egészségügyi ágazatban dolgozókat köztestületbe tömörítsék, az egészségügyi dolgozók alapjogainak sérelmét eredményezi, s ezek a Meszktv. "rendelkezéseiből következő jogkorlátozások (pl. foglalkozás szabad megválasztása, kényszertagság, kötelező tagdíjfizetés) " alkotmányossági aggályokat vetnek fel. Ellentétesnek ítéli a szabályozást az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a 70/B. § által rögzített munka és foglalkozás szabad megválasztásához való joggal, sőt szerintük sérti "az Alkotmány 54. § (1) bekezdéséből következő önrendelkezési jogot is". Ugyanakkor az Alkotmány 70/I. §-ában rögzített arányos közteherviselés elvébe ütközőnek is véli a Meszktv. szabályozását, mivel "az érintett dolgozói kör tekintetében szükségtelen cél érdekében ír elő új közteher viselését." Indítványozó hivatkozik még az egyesülési jog sérelmére is (Alkotmány 63. §), mivel szerinte a jogalkotó a kamara létrehozásával, a kötelező kamarai tagság előírásával az egyesülési jog szabad gyakorlásába való nyilvánvaló beavatkozást valósított meg.2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvány benyújtását követően a Meszktv.-t 2007. április 1. napjával az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Eüszktv.) 34. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, és ezen időponttól kezdve a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarára vonatkozó szabályozást az Eüszktv. tartalmazza. Ezen jogszabályi változások jelentősen érintették az indítványozó által vizsgálni és megsemmisíteni kért törvényi szabályozást. Az Eüszktv. Preambuluma rögzíti, hogy a szakmai önkormányzat célja: lehetővé tenni az egyes szakmák gyakorlói számára, hogy szakmai ügyeiket közvetlenül az általuk választott testületek, tisztségviselők útján demokratikusan - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézzék, a közérdekkel összhangban meghatározzák és képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket, és hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. "A szakmai önkormányzatiság azonban a szakma gyakorlóit nem korlátozhatja abban, hogy a megfelelő, és különös szakmai érdekeikhez legközelebb álló szakmai szervezethez való tartozás kérdésében maguk dönthessenek, még kevésbé abban, hogy képesítésüknek megfelelő tevékenységüket - a szakmai önkormányzásban való intézményes részvételükre tekintet nélkül - szabadon gyakorolhassák." Mindezek értelmében az egészségügyben működő kamarák (Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerészi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) esetében megszűnt a kötelező kamarai tagság intézménye. Az indítványozó kifogásai pedig csak a kötelező kamarai tagság törvényi előírása esetére vonatkoznak.
3. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 31. § a) pontja értelmében (ABH 2003, 2065, 2076.) az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást, ha az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. Az Ügyrend e szabályára tekintettel a jelen esetben az Alkotmánybíróság megszüntette a Meszktv. 26. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárását.
Budapest, 2008. február 12.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró