adozona.hu
15/1964. (XII. 30.) FM rendelet
15/1964. (XII. 30.) FM rendelet
a mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1026/1957. (III. 2.) számú határozata I. fejezetének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 3004/7/1964. (IX. 13.) Korm. számú határozat I. 10-12. pontjaiban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - az Országos Árhivatal elnökével és az 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem.
A gépállomások és a gépjavító állomások (a továbbiakban: gépállomások), valamint a növényvédő állomások által végzett főbb gé...
15/1964. (XII. 30.) FM rendelet
a mezőgazdasági gépi munkák és gépbérlet díjának megállapításáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1026/1957. (III. 2.) számú határozata I. fejezetének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 3004/7/1964. (IX. 13.) Korm. számú határozat I. 10-12. pontjaiban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében - az Országos Árhivatal elnökével és az 5. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem.
A gépi munkák egységesen megszabott díjai
1. §A gépállomások és a gépjavító állomások (a továbbiakban: gépállomások), valamint a növényvédő állomások által végzett főbb gépi munkákra az 1; 2., 3. és 4. számú mellékletben meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.
A gépi munkák kalkulált díjai
2. §(1) Azokra a munkákra, amelyekre az 1., 2., 3. és 4. számú melléklet szerint díj nincs meghatározva, és amelyekre 1964. december hó 31-ig a gépállomások és növényvédő állomások sem állapítottak meg díjat, az alapdíjat a következő kalkulációs táblázat alkalmazásával kell megállapítani:
(2) A díjkalkulációt nagyüzemi körülményekre vonatkoztatva, a következő szabályok megtartásával kell végezni:
a) A közvetlen költségek közül a munkabéreket a hatályos bérezési rendelkezések, az anyagjellegű költségeket pedig az anyagnormák, illetőleg a tervben szereplő anyagköltségek figyelembe vételével kell megállapítani. Általános költségként az általános költséget terhelő értékcsökkenéssel kisebbített összeget kell beállítani.
b) Összekapcsolt gépekkel egymenetben végzett különböző munkák együttes díját úgy kell megállapítani, hogy a főmunka (pl. vetés és fogasolás esetében a vetés) díját legfeljebb 25 százalékkal lehet növelni, a kapcsolt munka (pl. a fogasolás) díja azonban az önállóan végzett munka díjának 70 százalékát nem haladhatja meg.
c) Az olyan új munkák díját, amelyek önköltségét a gépállomás területi adottsága (kategóriába sorolása) nem befolyásolja, lehetőleg a megye egész területére egységes díjtételekkel kell megállapítani.
(3) Hegyes, szík-, vagy homokterületen gazdálkodó és az I. csoportba sorolt gazdaságilag meg nem erősödött mezőgazdasági termelőszövetkezet részére végzett gépi munka esetében a nagyüzemi díjat 40 százalékkal, az I. csoportba sorolt gazdaságilag meg nem erősödött többi mezőgazdasági termelőszövetkezet esetében pedig 20 százalékkal kell csökkenteni.
(4) A termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, hegyközségek (a továbbiakban: egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek), állami gazdaságok, vállalatok, intézmények részére a nagyüzemi díj 20 százalékkal, az egyéni termelők részére pedig 40 százalékkal növelt összegét kell munkadíjként felszámítani.
Gépi munkadíjak alkalmazása
3. §(1) Az 1., és a 4. számú mellékletben a hegyes, szík-, vagy homokterületre megállapított díjakat a külön rendelkezés alapján arra jogosult mezőgazdasági termelőszövetkezet egész területére kell alkalmazni.
(2) A természeti okok miatt csak egyirányban végezhető munkákért
- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek az 1. számú melléklet és a 2. § szerint megállapított díjakat;
- az egyéb megrendelők pedig az 1. számú melléklet és a 2. § szerint megállapított díjak 40 százalékkal emelt összegét
fizetik.
(3) Ha az 1. számú mellékletben felsorolt szántásokat előhántolóval végzik, az előhántoló nélkül végzett, azonos mélységű szántásra megállapított díj 20 százalékkal megemelt összegét kell felszámítani. A szántással együtt végzett altalajlazítás (altalajtúrás) esetén a szántás és az altalajlazítás (altalajtúrás) együttes mélységének megfelelő mélységű szántás díjtételét kell alkalmazni.
(4) A szállítási díj a traktorral végzett bármilyen, valamint a tehergépkocsival végzett és mezőgazdasági jellegűnek minősülő [7. § (2) és (3) bekezdés] szállításokra vonatkozik. A 3,5 t-nál nagyobb teherbirású tehergépkocsival történő szállítás esetében azonban a pótkocsival történő szállítás díját, az 50 LE-nél nagyobb teljesítményű traktorok esetében pedig a traktorszállítás díját 40 százalékkal megemelve kell elszámolni. A szállítási díj összegének megállapításánál a telephelyről való elindulástól az oda visszaérkezésig eltelt időt kell alapul venni. Telephelynek azt a helységet kell tekinteni, ahonnan a gépállomás a megrendelés alkalmával a szállítóeszköz rendelkezésre bocsátását vállalta. A telephelytől a fuvarra jelentkezés helyéig és az elbocsátás helyétől vissza a telephelyig megtett útra a járművek átlagos sebességének alapulvételével szükséges időt lehet elszámolni. A rakomány fel- és lerakásáról és - szükség esetén - kíséretéről a megrendelő köteles gondoskodni. Ha a megállapodás alapján a gépállomás a fel- és lerakásban is részt vesz, vagy kísérőt ad, az ebből keletkező költségeit külön felszámítja. A tehergépkocsival végzett nem mezőgazdasági jellegű szállításokra, rakodásra a közlekedés- és postaügyi miniszter által kiadott tehergépjármű, illetőleg rakodási díjszabások rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Stabil- vagy villanymotorral történő cséplésért a traktorral végzett cséplés díját kell felszámítani abban az esetben, ha a cséplőberendezés áthuzatásáról a gépállomás gondoskodik.
(6) Repülőgépes védekezésért a 4. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott díjakat, repülőgépes műtrágyaszórásért és vetésért pedig a 4. számú melléklet 3. pontjában meghatározott díjakat kell felszámítani.
(7) Közérdekű védekezés végrehajtása esetén a gépi munkák díját egységesen az egyéni termelők részére megállapított díjtétellel kell elszámolni.
(8) Ha csávázás esetén az anyagmozgatáshoz szükséges munkaerőt a gépállomás vagy a növényvédő állomás adja, a 4. számú mellékletben szereplő díjakat kétszeresen kell felszámítani.
(9) A dohányperonoszpora elleni védekezés esetén - tekintettel a 10/1963. (XI. 2.) FM-ÁH számú rendelet 5. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján már biztosított kedvezményre - az I. csoportba sorolt gazdaságilag meg nem erősödött mezőgazdasági termelőszövetkezetek terhére kat. holdanként egységesen 80,- forint díjat kell felszámítani.
(10) Darálásért a hatályos rendelkezésekben meghatározott vámkeresmények, díjak számíthatók fel.
Öntözővíz-szolgáltatás díja és a kikapcsolt termelőszövetkezeti rizstelepek ugarművelése
4. §(1) Az öntözővíz-szolgáltatás díját külön jogszabály állapítja meg.
(2) A monokultúrás rizstermelés megszüntetése érdekében kikapcsolt rízstelepek ugarművelésével kapcsolatosan a gépállomás által a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett munkák díját teljes egészében az állam viseli.
Gépjavítások és egyéb üzemág keretében előállított termékek és szolgáltatások díja
5. §(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek erő- és munkagépeinek, tehergépjárműveinek, kisfeszültségű villamos hálózatának és berendezéseinek felújítását, javítását, karbantartását a gépállomások az üzemeltető megrendelése alapján kötelesek elvégzeni.
(2) A nagyobb felszerszámozottságot és szakmai tudást kívánó, műhelyigényes javítások után, úgymint: traktorok, motorok, tehergépkocsik, öntözőgépek és berendezések, arató-cséplőgépek és adaptereik, aratógépek, bálázógépek, kenderaratók, lennyűvők, kukoricabetakarító-gépek, silókombájnok, rakodógépek, kaszálva rakodók, szervestrágyaszórók, gépi vontatású függesztett növényvédőgépek, vetőgépek, pótkocsik és azok főbb szerkezeti részeinek, alkatrészeinek, továbbá a gazdaság kisfeszültségű villamoshálózatának és hálózati berendezéseinek felújítása, javítása, karbantartása után a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket 50 százalékos kedvezmény illeti meg. A kedvezményt műhelygépkocsi igénybevételével végzett javítási munkák esetében is el kell számolni.
(3) Azokat a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket, amelyek 1964. június 30-ig a teljes műszaki ellátásra már szerződést kötöttek, s azt a tárgyévre is meghosszabbították, bármilyen erő- és munkagépük, tehergépjárművük, kisfeszültségű villamos hálózatuk és villamos berendezésük felújítása, javítása, karbantartása után - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nélkül - 50 százalékos kedvezmény illeti meg.
(4) A gépállomás telephelyén végzett havonkénti karbantartás díja kerekes traktor esetében 140 forint, lánctalpas traktor esetében pedig 250 forint. Ezeket a díjtételeket csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a 20/1960. (Mg É .16.) FM számú utasítás 14. e) pontjában foglalt munkák elvégzésén kívül szerkezeti részt javítani, vagy cserélni nem kell. E díjakból kedvezmény nem adható.
(5) Azoknak a javításoknak és egyéb szolgáltatásoknak a díját, amelyekre árhatóság által megállapított ár, illetve díj nincs, a ténylegesen felmerülő költségek alapján az alábbi kalkulációs táblázat alkalmazásával kell megállapítani.
(6) A munkabért a gépek javítására, karbantartására, illetőleg az új termékek előállítására fordított idő és a műhelymunkások részére az éves terv szerint jóváhagyott átlagórabér figyelembevételével kell kiszámítani. Anyagértékként a felhasznált anyag beszerzési értékét kell beállítani. Általános költségként a gépjavításnál, valamint egyéb tevékenységnél a közvetlen bér 160 százaléka számítható fel. Külön költségként a műhelygépkocsi költségeit kell elszámolni. Csepel D-420, D-450 típusú alvázra szerelt műhelykocsi igénybevétele esetén kilométerenként 2,40 Ft, a javítási időre óránként 52,- Ft számolható el. Megtett út címén a gépállomás telephelyétől a megrendelő által megjelölt helyig és vissza a telephelyig megtett kilométerek számát, javítási idő címén pedig a megrendelő által megjelölt helyen a javítással ténylegesen eltöltött időt kell feltüntetni. Garanciális költségként a cseremotor árával csökkentett közvetlen, általános és külön költségek együttes összegének 2 százaléka, forgalmi adóként a mindenkor érvényes rendelkezésekben előírt forgalmi adó számítható fel,
(7) A díjkedvezmény megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a javításhoz felhasznált fődarab, szerkezeti és alkatrész értékét, ha azok a javítás céljából való átadáskor a gépről hiányoztak, és minden esetben figyelmen kívül kell hagyni az erő- és munkagépre felszerelt új gumiabroncs, új tömlő és új akkumulátor értékét.
(8) A gépállomás az általa eladott anyag, tüzelő- és kenőanyag, továbbá alkatrész után a beszerzési árat és annak 3 százalékát kitevő szállítási, raktározási és kezelési költséget köteles felszámítani.
Különleges díjkedvezmények
6. §Vízgazdálkodási társulat keretében végzett vízrendezési, talajvédelmi, vízhasznosítási és vízellátási feladatok gépi munka díját a vízgazdálkodási társulatnak az egyes érdekeltek érdekeltségi területe arányában a reájuk érvényes díjtételek alkalmazásával kell felszámítani. Az illetékes vízügyi igazgatóság a munkák megkezdéséig a kivitelező gépállomással, vagy vállalattal köteles közölni az e feladatok végrehajtásában érdekelt mezőgazdasági üzemek nevét és érdekeltségük arányát.
Szállítási munkák köre
7. §(1) A gépállomások közúti forgalomra levizsgáztatott gépjárműveikkel - a körzethatárok megtartásával - mindennemű szállítást (fuvarozást) végezhetnek, a mezőgazdaság körét, meghaladó szállítások azonban nem szoríthatják háttérbe a fő feladatkörükbe tartozó mezőgazdasági gépi és szállítási munkákat.
(2) Mezőgazdasági jellegű szállításnak minősül, ha
- a szállítást megrendelő termelő (mezőgazdasági termelőszövetkezet, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság, egyéni termelő stb.) olyan terményt, terméket, állatot, építőanyagot, vagy gépet szállíttat, amelyet a szoros értelemben vett mezőgazdasági tevékenység alkalmazásával használ, vagy felhasznál;
- a szállítás tárgya a megrendelő termelő gazdaságából származó termény, termék, vagy állat;
- a megrendelő termelő saját gazdasága részére mezőgazdasági terményből ipari feldolgozás során nyert olyan terméket szállíttat, amelyet gazdasági szükségletének kielégítésére használ fel;
- a megrendelő ugyan nem mezőgazdasági termelő, de a szállítás tárgya közvetlen mezőgazdasági termelési célt - talajjavítást, építést és egyéb beruházásokat - szolgál és a szállítás mezőgazdasági termelőüzembe történik.
(3) Az erdőgazdaságok részére végzett szállítás csak akkor minősül mezőgazdasági jellegűnek, ha annak tárgya az erdőgazdaság szántóföldi termeléséből, rét- és legelőgazdálkodásából, gyümölcstermeléséből, kertgazdálkodásából, vagy állattenyésztéséből származó termény, illetőleg termék.
A gépi munkadíjak kiegyenlítése
8. §(1) A cséplőgéppel és a kombájnnal asztagból végzett gabonacséplés díját a munka végzésével egyidejűleg természetben kell kiegyenlíteni. A gabonakombájnolás (beleértve a keresztből kombájnnal végzett cséplést is) díja fejében a learatott, kicsépelt és tisztított gabona 4,5 százalékos szemsúlyának megfelelő gabonát (vámkeresmény) természetben kell átadni, a következők megtartásával:
a) Ha a vámkeresmény forint értéke kisebb, mint az 1. számú melléklet 12. sorszáma alatt, továbbá együttesen számolva a 10. és 11. sorszámai alatt feltüntetett díjak, a különbözetet készpénzben kell fizetni.
b) Ha a vámkeresmény forint értéke több, mint az a) pontban hivatkozott díjak, a vámkeresményt változatlanul fel kell számítani. Ebben az esetben a termelőszövetkezet részére pénztérítésnek nincs helye.
c) Vámkeresmény esetében a búzát 210,- Ft, az árpát 200,- Ft, a zabot és rozsot 190,- Ft egységáron kell figyelembe venni.
d) A kétmenetes kombájnolás munkadíjának kiegyenlítéséről a Mezőgazdasági Értesítő 1964, évi 28. számában megjelent közlemény ad részletes tájékoztatást.
(2) A darálás díját - az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint - természetben, illetőleg készpénzben, a többi munkák díját pedig készpénzben, a munka végzésével egyidejűleg kell kiegyenlíteni.
(3) A vámkeresményt a gépállomás által meghatározott legközelebbi terményátvevő helyre a csépeltető köteles saját zsákban beszállítani. A darálás természetbeni díját a terményforgalmi vállalatnak a gépállomás az árhatóság által megállapított áron köteles átadni.
A kedvezmények alkalmazásának feltételei
9. §(1) E rendelet szerinti díjkedvezmények csak abban az esetben illetik meg
a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, ha - növényvédelmi munkák esetében, a munkát legkésőbb 8 nappal annak megkezdése előtt a növényvédelmi állomástól, vagy a gépállomástól írásban megrendelte, kivéve, ha valamelyik kártevő váratlan fellépése azonnali védekezést tesz szükségessé, a többi gépi munka és gépjavítások esetében, e munkák elvégzésére legkésőbb február 28. napjáig a gépállomással szerződést kötött;
b) az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet, ha az a) pontban foglalt feltételeken felül
- a járási mezőgazdasági osztály igazolása szerint alapszabály, illetve működési szabályzat szerint működik és
- a gépi munkát a gépállomás az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös gazdálkodásba vont területén végezte.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában
a) mezőgazdasági termelőszövetkezet részére gépi munkák esetében az alapdíjat, gépjavítások esetében a teljes díjat,
b) egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet részére pedig gépi munkák esetében az egyéni termelőkre megállapított díjakat, a gépjavítások után pedig a teljes díjat
kel felszámítani.
Traktorok, munkagépek, öntöző- és növényvédelmi gépek bérleti díja
10. §(1) A gépállomás azokat a traktorokat, traktorvontatású munkagépeket, amelyeket saját üzemeltetés útján nem tud hasznosítani, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak, az öntözőgépeket és fogatos munkagépeket pedig más igénylőknek is, írásbeli szerződéssel, a 30/1959. (XII. 5.) FM számú rendelet 10. §-ában foglalt irányelvek megtartásával, az alábbi feltételek mellett adhatja bérbe:
a) a gépeket műszakilag felülvizsgálva, használható állapotban kel a bérlő rendelkezésére bocsátani;
b) a gépek bérleti díját a bérleti időre eső értékcsökkenési leírás összegének és a bérbeadott gépet terhelő általános költség arányos részének figyelembevételével a gépállomás és a bérlő közösen állapítják meg; a bérleti díj nem haladhatja meg az éves értékcsökkenési leírás háromszoros összegét. Az egy termelési idényre bérelt gép után a gépbérleti díjat az átvétellel egyidejűleg, a több évre bérelt gép után pedig az egy évre esedékes bérleti díjat minden évben január hő 15. napjáig előre kell megfizetni;
c) a gépek üzemeltetési költségei (traktor- és motorkezelők munkabére, szociális terhek és juttatások, tüzelő- és kenőanyag, karbantartás anyagszükséglete, alkatrész beszerzése, beépítése stb.) a bérleti idő alatt a bérlőt terhelik;
d) a bérleti idő elteltével a visszaadott gépeket a gépállomás köteles a bérlővel együttesen műszakilag felülvizsgálni és a rendeltetésszerű használattal járó elhasználódás, valamint az egyéb ok miatt szükséges javításokat megállapítani. A rendeltetésszerű használattal járó elhasználódáson felüli javítások költsége a bérlőt terheli; ha a javítást a gépállomás végzi, annak költségeit az 5. § szerint végzett kalkulációval kell megállapítani.
(2) A gépállomások a traktorok főjavításának idejére a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknek cseretraktorokat adhatnak bérbe. Cserére a gépállomás körzetéhez- tartozó termelőszövetkezetek és a gépállomás együttes traktorparkjának 5 százalékát kell kijelölni, a gépállomás tulajdonában levő MTZ, UTOS, DT-54, 413, ZK-25, T-28-as típusú traktorokból.
a) A traktorcsere keretében igénybevett traktorok bérleti díja:
ZK-25, T-28-as traktor napi 150- Ft
MTZ, UTOS traktor napi 230 - Ft
DT-54, 413 traktor napi 400,- Ft
b) Ha a cseretraktor a rendeltetésszerű használat közben történt meghibásodás miatt egy napnál hosszabb ideig áll, a bérleti díjat az egy napot meghaladó időre nem lehet felszámítani. A bérleti díj a javításra beszállított kerekes traktorok esetében legfeljebb 15, lánctalpas traktorok esetében pedig legfeljebb 25 napra számítható fel. Ez alatt az idő alatt a gépállomásoknak a traktorokat ki kell javítaniuk, ellenkező esetben a javítási határidő után a cseretraktorokat a javításra beszállított gép átvételéig a gépálomás díjmentesen köteles a bérlő rendelkezésére bocsátani. A bérleti díj ellenében a gépállomás - a napi karbantartásokat kivéve - köteles a cseretraktor üzemképes állapotáról gondoskodni. A tüzelő- és kenőanyag költsége, továbbá a gépkezelők bére a bérlőt terheli.
c) A cseretraktornak a gépállomásról való elszállításáról, illetve visszaszállításáról a bérlő köteles gondoskodni. A traktor kijavításának megtörténtéről, illetve a kijavított gép átadásának idejéről a gépállomás köteles a bérlőt 48 órával az átadás időpontja előtt értesíteni. Ha a gép átadása, illetve átvétele a kijelölt időben a bérlő hibájából nem történik meg s emiatt a cseretraktort a bérlő nem szállítja vissza, a késedelem tartamára a bérlő köteles Zetor K-25-ös, T-28-as traktor esetén napi 250 Ft, MTZ, UTOS traktor esetében napi 350 Ft, lánctalpas traktor esetén pedig napi 550 Ft térítést fizetni.
d) A visszaszállított cseregépet a gépállomás a bérlő megbízottjával együtt műszakilag köteles felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat olyan hibát állapít meg, amely a gép nem rendeltetésszerű használatából - tehát gondatlan kezeléséből stb.- keletkezett, a kijavítás költségét a bérlő terhére a bérleti díjon felül kell számlázni. Műszaki vita esetében a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője dönt.
(3) A háti permetező- és porozógép, továbbá a 2,5-3 m3-es vizesedény bérleti díja napi 10,-Ft. Ezt a díjat abban az esetben is fel kell számítani, ha a gépet egyéni termelő állami segítséggel folytatott társadalmi védekezés keretében veszi igénybe. A mészkénléfőző üstök bérleti díja napi 3, illetőleg havi 50 Ft.
(4) Motoros permetező- vagy porozógép kölcsönzése, valamint a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke által történő közérdekű igénybevétel esetén
- a növényvédő gépért - erőgép nélkül - a gépi munkadíj 35 százalékát,
- az erőgépért - növényvédőgép nélkül - a gépi munkadíj 45 százalékát,
- az erőgépért és a növényvédőgépért a gépi munkadíj 90 százalékát kell bérleti díjként téríteni.
Vegyes rendelkezések
11. §(1) A gépállomás és a gépi munkát, valamint gépjavítást stb.-t végző egyéb szerv a díjkedvezmény elszámolásakor
a) a gépi munkák alapdíjaként az alábbi díjakat veheti tekintetbe:
- szántásnál normálholdanként 100 forintot,
- talajjavítási, talajvédelmi munkáknál az egyes talaj osztályokra megállapított díjat,
- növényvédelmi munkáknál az "állami gazdaságok, vállalatok, intézmények, egyéni termelők részére" megállapított díjat,
- az egységesen nem szabályozott gépi munkáknál a nagyüzemi körülményekre kalkulált díjat,
- a többi gépi munkára az "egyéb mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére" megállapított díjat,
- az egyirányban végzett munkáknál a kétirányban végzett munkák alapdíjának 40 százalékkal emelt összegét,
b) gépjavításoknál és egyéb szolgáltatásoknál az 5. §-ban foglaltak szerint kedvezményben részesíthető munkáknak, szolgáltatásoknak - a hivatkozott § alapján - megállapított teljes költségét.
(2) A 10. § (1) bekezdésének d) és (2) bekezdésének d) pontja szerinti javítás esetében a termelőszövetkezeteket kedvezmény nem illeti meg.
(3) Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, növényvédő állomások, továbbá más állami vállalatok és szervek által a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére végzett gépi munkák díját az e rendeletben meghatározott díjtételekkel azonos összegben kell felszámítani. A felsorolt szervek kérésére a területileg illetékes gépállomás a 2. §-ban foglaltak szerint kalkulált és jóváhagyott díjakat köteles írásban megadni.
(4) A javítási munkák után 50 százalékos díjkedvezmény a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket akkor is megilleti, ha gépeik javítását a Földművelésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó üzemek, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium által kijelölt egyéb tehergépjármű javító üzemek, valamint a Munkaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó mezőgazdasági gépszerelő intézetek, továbbá ha villamos berendezéseik és hálózatuk javítását, felújítását állami, tanácsi vállalat és kisipari termelőszövetkezetek végzik.
(5) A 2. § (1) bekezdésben foglalt kalkulációs táblázat alkalmazásával megállapított munkadíjakat minden évben az éves termelési és pénzügyi terv elkészítésével egyidejűleg, ha pedig a munkadíj megállapításának szükségessége később merül fel, esetenkint köteles a gépállomás a megyei gépállomási igazgatóságnak, a növényvédő állomás pedig az FM Növényvédelmi Szolgálatának jóváhagyás végett bejelenteni. E díjakat csak jóváhagyásuk után lehet elszámolni. A megyei (fővárosa, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya, illetőleg az FM Növényvédelmi Szolgálata jogosult a megállapított díjakat felülvizsgálni, azok helyesbítését elrendelni és a helytelenül megállapított díjak alkalmazását megtiltani.
(6) Az e rendelet szerint megállapított kedvezményes díjak és az alapdíjak [(1) bekezdés] közötti különbözetet a kedvezményben részesíthető munkák (szolgáltatások) végzésére jogosult szerveknek a mezőgazdasági termelőszövetkezet (egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet) szerint illetékes megyei gépállomások igazgatósága számlájáról kell lehívniuk.
(7) A díjkedvezmény elszámolásának módja a következő:
a) A végzett munka ellenértékéről szóló számlához két beszedési megbízást kell kiállítani. Az egyik beszedési megbízáson a mezőgazdasági termelőszövetkezetet (egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet) terhelő követelést, a másikon az állami támogatás összegét kell feltüntetni.
b) Az állami támogatásra vonatkozó beszedési megbízáson terhelendő számlaként a "Gépállomások Igazgatósága tsz. állami támogatás" elnevezésű számlát kell megjelölni.
(8) A földművelésügyi miniszter az Árhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben az 5. §-ban meghatározott díjaktól - kísérleti jelleggel - eltérő díjakat is engedélyezhet.
Hatálybalépés
12. §E rendelet 11. §-ának (8) bekezdése 1964. november 1. napján, többi része 1965. január 1. napján lép hatályba. A 18/1962. (XI. 14.) FM, a 12/1963. (XI. 10.) FM és a 6/1964. (VI. 21.) FM számú rendeletek hatályukat vesztik.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter
1. számú melléklet a 15/1964. (XII. 30.) FM számú rendelethezSzántás, szállítás, betakarítási munkák díja
2. számú melléklet a 15/1964. (XII. 30.) FM számú rendelethezCséplési munkák díja
3. számú melléklet a 15/1964. (XII. 30.) FM számú rendelethezTalajjavítási-, talajvédelmi munkák díja
4. számú melléklet a 15/1964. (XII. 30.) FM számú rendelethezNövényvédelmi munkák díja