adozona.hu
46/1968. (XII. 14.) MÉM rendelet
46/1968. (XII. 14.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról és egészségvédelméről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egészségügyi miniszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, a halászati termelőszövetkezetekre, továbbá - a közös vállalatok kivételével - a termelőszövetkezeti társulásokra, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre (a továbbiakb...
46/1968. (XII. 14.) MÉM rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi balesetelhárításáról és egészségvédelméről
Az egészségügyi miniszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, a halászati termelőszövetkezetekre, továbbá - a közös vállalatok kivételével - a termelőszövetkezeti társulásokra, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre (a továbbiakban együttesen: termelőszövetkezet).
(2) A szövetkezeti közös vállalatokra a Munka Törvénykönyve és a végrehajtására kiadott jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadók.
(3) E rendelet alkalmazásában a termelőszövetkezeti taggal azonos elbírálás alá esik a közös munkában résztvevő termelőszövetkezeti családtag és a felvételét kérő személy, aki a termelőszövetkezet közös munkájában a vezetőség engedélyével részt vesz [35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése], valamint a termelőszövetkezet munkaszerződéssel alkalmazott dolgozója is.
Óvó rendszabályok alkalmazása
2. §(1) A termelőszövetkezetben alkalmazni kell az általános, valamint a mezőgazdasági és - a termelő tevékenységnek megfelelő - szakmai balesetelháritó és egészségvédő óvó rendszabályok előírásait.
(2) Ha az óvó rendszabály egyes rendelkezései a termelőszövetkezetnél csak eltéréssel alkalmazhatók, e rendelkezésektől a termelőszövetkezet a járási (járási jogú városi) végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály), megyei jogú városokban és a fővárosban pedig a városi (fővárosi) kerületi végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: városi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv) egyetértésével eltérhet. Az eltérésről a járási, illetőleg városi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a területileg illetékes szakszervezeti munkavédelmi felügyelőt - egészségügyi vonatkozású rendelkezés esetében az illetékes közegészségügyi-járványügyi felügyelőt is - értesíti. Az értesítésben fel kell tüntetni, hogy milyen más, egyenértékű intézkedéssel biztosítják az egészséges és biztonságos munkavégzést. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség által kiadott biztonsági szabályzatoktól való eltérés esetén a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség jóváhagyása szükséges.
(3) Ha a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő, illetőleg az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő az eltérésre vonatkozó értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt nem tesz, az eltérés alkalmazható.
(4) Ha a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő, illetőleg az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő az ellenőrzés során megállapítja, hogy a termelőszövetkezet által bevezetett eltérés az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek nem felel meg, az eltérés további alkalmazását felfüggesztheti.
(5) Ha a felügyelők észrevételeivel a termelőszövetkezet nem ért egyet, a vita eldöntésére a területileg illetékes felettes szakszervezeti szerv a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály), egészségügyi kérdésekben a megyei közegészségügyi-járványügyi felügyelővel együttesen jogosult.
(6) Az óvó rendszabálytól való eltérésről - az eltérés bevezetésével egyidejűleg - a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, megyei jogú városban és a fővárosban pedig a városi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztályát tájékoztatni köteles.
A balesetelhárítás feladatai
3. §(1) A munkával felmerülő veszélyeket elsősorban a műszaki feltételek megjavításával, továbbá a munka helyes megszervezésével kell kiküszöbölni. Ezen túlmenően a következők szerint felsorolt védőintézkedéseket kell megtenni:
a) A termelőszövetkezet használatában levő erő- és munkagépeknek, munkaeszközöknek és termelőberendezéseknek az óvó rendszabályokban előírt biztonsági felszerelésekkel történő ellátásáról, valamint az egészségre ártalmas munkát végzők részére előírt védőruhák és védőeszközök, továbbá az elsősegélynyújtó felszerelések beszerzéséről gondoskodni kell. A védőöltözet és az egyéni védőeszközök juttatásának szabályairól szóló 7/1967. (XII. 27.) EüM rendeletet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendelet mellékletének I/7. pontjában (időjárási ártalmak) foglalt ruhaféleségekkel a termelőszövetkezeti tagokat a termelőszövetkezet pénzügyi helyzetének figyelembevételével kell folyamatosan ellátni. A védőberendezések és védőfelszerelések tervszerű beszerzésének biztosításáról a termelőszövetkezet éves pénzügyi tervében kell gondoskodni. A védőintézkedéseket pénzben megváltani nem szabad.
b) Munkára történő beosztás, valamint a munkakör megváltoztatása esetén (pl. idénymunkák megkezdése előtt) az erre kijelölt munkahelyi vezetőnek minden tagot a saját munkakörére vonatkozó elméleti és gyakorlati balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. Az oktatás végén az oktatást végzőnek a résztvevőket be kell számoltatnia és ennek megtörténtét az erre szolgáló nyilvántartásban aláírásával kell igazolnia. Az oktatást szükség szerint, de legalább évenként meg kell ismételni.
c) Ha a termelőszövetkezeti tag az előírt és részére biztosított védőberendezést, védőeszközt stb. figyelmeztetés ellenére nem használja, vagy nem rendeltetésszerűen használja, illetőleg a balesetelhárítási oktatáson figyelmeztetés ellenére saját hibájából nem vesz részt, az üzemi vezető a további munkavégzéstől eltilthatja. Ez a jog a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdésében megállapított jogkörénél fogva a termelőszövetkezet elnökét is megilleti. A munkavégzés nélkül eltöltött időre a termelőszövetkezeti tag munkadíjazásban nem részesülhet, valamint ezt az időt a teljesített évi munkamennyiségnek megállapítására és a munkán alapuló egyéb jogosultságok biztosítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
d) A biztonsági és elsősegélynyújtó felszerelések állapotát, illetőleg a munkahelyek biztonsági és üzemegészségügyi helyzetét szükség szerint, de lerralább félévenként biztonsági szemlén ellenőrizni kell. A biztonsági szemlét bizottság végzi, amelynek tagjai a termelőszövetkezet elnöke vagy az általa megbízott üzemi vezető (főmezőgazdász, főkertész, főállattenyésztő stb.), a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzem esetén a bányahatósághoz bejelentett felelős műszaki vezető, a megszemlélt munkahely felelős vezetője, továbbá a biztonsági megbízott [5. § (2) bekezdés]. A bizottságnak a szemle eredményéről jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szemle idejét, az azon részt vett személyeket, a megállapított hiányosságokat, megjelölve a hiányosságok megszüntetéséért felelős személyeket és határidőt. A biztonsági szemlék jegyzőkönyvét a termelőszövetkezet elnökével láttamoztatni kell.
(2) A termelőszövetkezet köteles a munkavégzés körülményeit tervszerűen javítani és a szükséges intézkedéseket megtenni a tagok egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására. A biztonságos és egészséges munkakörülmények tervszerű javítása érdekében az 1. számú mellékletben* foglalt irányelvek szerint intézkedési tervet kell készíteni.
(3) Az egészség és testi épség védelmére vonatkozó szabályok végrehajtására a 2. számú melléklet szerinti irányelvek alapján szövetkezeti munkavédelmi szabályzatot (SZMSZ) kell készíteni. Az SZMSZ-ben kell meghatározni:
a) az óvó rendszabályok termelőszövetkezeten belüli alkalmazására vonatkozó részletes előírásokat, valamint az óvó rendszabályokban nem szabályozott, de a termelőszövetkezet tevékenységi körét érintő biztonsági előírásokat,
b) az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó, a jogszabályok szerint értelemszerűen termelőszövetkezeti hatáskörbe tartozó feladatokat,
c) az (1) bekezdésben előírt feladatok részletes végrehajtási rendjét,
d) az irányító munkakörben dolgozók és a biztonsági megbízott részletes munkavédelmi feladatait,
e) az üzemi balesetek nyilvántartásának és kivizsgálásának módját,
f) az óvó rendszabályok előírásaitól való eltérést.
4. §
A termelőszövetkezeti tagok egészsége és testi épsége védelmében tett intézkedésekről és a termelőszövetkezet általános munkavédelmi helyzetéről szükség szerint, de legalább évenként egyszer a tagság részére tájékoztatást kell adni.
A balesetelhárítás megszervezése
5. §(1) Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításáról, az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez megfelelő szervezet (biztonsági megbízott, munkavédelmi aktívák stb.) létrehozásáról és e szervezet közvetlen irányításának - arra alkalmas, az egész termelőszövetkezetre kiterjedő hatáskörrel rendelkező tisztségviselő vagy üzemi vezető megbízásával történő - megszervezéséről a termelőszövetkezet vezetősége köteles gondoskodni. A termelőszövetkezetben az egészségvédelem és a balesetelhárítás szabályainak megtartásáért minden vezető és irányító munkakört ellátó személy feladatkörének (intézkedési jogkörének) megfelelően felelős.
(2) A balesetelhárítással összefüggő szakfeladatok végrehajtására, illetőleg ellenőrzésének biztosítása érdekében a vezetőségnek megfelelő ismeretekkel rendelkező biztonsági megbízottat (megbízottakat) kell kijelölnie a következők figyelembevételével:
a) Biztonsági megbízott olyan műszaki képzettségű mérnök vagy technikus, illetőleg - ahol ez nem biztosítható - gépész vagy mezőgazdasági szakmunkás lehet, aki kellően ismeri a termelőszövetkezet valamennyi üzemi tevékenységét és munkavédelmi ismeretekből eredményes vizsgát tett.
b) A biztonsági megbízottat egyéb munkakör ellátásával csak oly mértékben szabad megbízni, hogy munkavédelmi feladatainak eleget tudjon tenni. Ka a biztonsági megbízott jövedelme a munkavédelmi feladatok ellátása miatt csökken, keresettérítésben kell részesíteni.
c) A termelőszövetkezet vezetősége a munka veszélyességének, illetve a gazdaság korszerűségének, valamint tagoltságának figyelembevételével intézkedik a biztonsági megbízottak létszámának megállapítása, illetőleg függetlenítésük tekintetében.
d) A biztonsági megbízott az (1) bekezdés alapján megbízott tisztségviselő, illetőleg üzemi vezető közvetlen irányítása alá tartozik. E minőségben jogosult bármely munkaterület munkavédelmi helyzetét megvizsgálni és a tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében köteles a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodni.
6. §
(1) Egészségvédelmi és biztonsági ismeretekből vizsgát kell tennie:
a) a termelőszövetkezet elnökének, helyettesének, az üzemi vezetők közül a főmezőgazdásznak (főagrenómusnak, főkertésznek, főállattenyésztőnek), növényvédelmi szakmérnöknek, szaktechnikusnak, továbbá a műszaki (gépesítési) vezetőnek és a biztonsági megbízottnak;
b) minden olyan termelőszövetkezeti tagnak (alkalmazottnak), aki fizikai dolgozók munkáját irányítja, illetőleg, aki a saját vagy mások testi épségét különösen veszélyeztető munkakörben dolgozik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon, a megyei jogú városban és a fővárosban pedig a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon, az (1) bekezdés b) pontjában említettek a termelőszövetkezet vezetősége által alkalmilag az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekből szervezett bizottság előtt tesznek vizsgát.
(3) A vizsga letételéről írásbeli igazolást kell kiadni. Eredménytelen vizsga esetén a vizsgát két hónapon beiül meg kell ismételni.
(4) A vizsgabizottság tagjai részére vizsgázónként a termelőszövetkezet vizsgadíjat fizet, amely legfeljebb 6,- Ft-ig terjedhet.
(5) A munkavédelmi vizsgák rendjét, a vizsga letételéhez kötött munkaköröket és az egyes munkaköröknek megfelelő vizsgaanyagot az (1) bekezdés c) pontjában említettek tekintetében a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály, a b) pontban említettek tekintetében pedig a termelőszövetkezet az SZMSZ-ben határozza meg.
(6) A vizsgát szükség szerint - a megyei tanács vb határozata szerint -, de legalább 5 évenként meg kell ismételni. A vizsgákat első esetben legkésőbb 1969. december 31-ig kell lebonyolítani.
(7) A bányatörvény hatálya alá tartozó bányaüzemben foglalkoztatottak vizsgáztatására és a felügyeletre a bányahatóság külön rendelkezései vonatkoznak.
Balesetek nyilvántartása és bejelentése
7. §(1) E rendelet alkalmazása szempontjából baleseten az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatást kell érteni, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz.
(2) Bejelentés, nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából üzemi balesetnek minősül (a továbbiakban: üzemi baleset) minden olyan baleset, amely a termelőszövetkezet tagját
a) munkaidő alatt a termelőszövetkezet területén érte,
b) a munkaidőtől függetlenül
- a termelőszövetkezet telephelyén (major, központ),
- a termelőszövetkezet területén kívül a termelőszövetkezet rendelkezése, illetőleg a termelőszövetkezet érdekében végzett tevékenység során,
- a termelőszövetkezet saját vagy bérelt járművével érte.
(3) Nem üzemi az a baleset, amely
a) nem a munkával összefüggésben
- a termelőszövetkezet területén sport, kulturális rendezvény során,
- szolgálati lakásban vagy munkásszálláson,
- a rendszeres személyi használatra kiadott járművön következett be,
kivéve, ha a baleset a termelőszövetkezetnek felróható műszaki hiányosság következménye;
b) a termelőszövetkezet tagját a háztáji gazdaságban végzett munka során érte.
(4) A termelőszövetkezeti tagot munkába menet, illetve munkából jövet ért baleset - ideértve az ebédidő alatt a termelőszövetkezet területén kívül történt eseteket is - csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a baleset a termelőszövetkezet saját vagy bérelt járművével történt, illetőleg ha összefügg a termelőszövetkezetben végzett tevékenységgel (pl. növényvédőszer-mérgezés).
(5) A társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából üzeminek minősülő balesetek körét külön jogszabályok határozzák meg.
(6) Az üzemi balesetet az a termelőszövetkezet köteles jelenteni, nyilvántartásba venni és kivizsgálni, amellyel a dolgozó tagsági viszonyban, illetőleg munkaviszonyban áll. Ha a dolgozó eredeti munkaviszonyának, illetőleg tagsági viszonyának fenntartása mellett más vállalatnál, illetőleg termelőszövetkezetnél végez munkát, akkor a dolgozó - ideértve a szakmunkástanulót is - munkáját közvetlenül irányító vállalat, illetőleg termelőszövetkezet köteles a balesetet jelenteni, nyilvántartásba venni és kivizsgálni. Tájékoztatás céljából a balesetről a dolgozót átengedő termelőszövetkezetet is értesíteni kell.
8. §
(1) A termelőszövetkezeti tag üzemi balesetét köteles munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. Amennyiben egészségi állapota vagy egyéb ok miatt ebben akadályoztatva van, a jelentést a szemtanú munkatárs köteles megtenni. Az a körülmény, hogy a baleset azonnali bejelentését elmulasztották, vagy hogy a balesetnek szemtanúja nem volt, a baleset üzemi eredetének megállapítását nem zárja ki.
(2) A munkahelyi vezető minden olyan üzemi balesetet, amely előreláthatólag munkakiesést okoz, köteles azonnal a biztonsági megbízottnak jelenteni.
(3) Amennyiben az üzemi baleset
a) a sérült halálát,
b) 3 vagy több személy egyszerre (egyidőben) történő sérülését,
c) az orvos véleménye alapján életveszélyes sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást,
d) súlyos csonkulásos sérülést (a hüvelykujj vagy két, illetve több ujj nagyobb részének elvesztése és ennél súlyosabb esetek),
e) érzékszerv (látó-, halló-, beszélőkepesség stb.) elvesztését,
f) feltűnő eltorzulást vagy bénulást, illetve elmezavart okozott,
a balesetről az illetékes rendőrkapitányságot, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt, a megyei jogú városban és a fővárosban pedig a városi mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt távbeszélőn vagy táviratilag azonnal értesíteni kell. Az említett szakigazgatási szervek kötelesek haladéktalanul értesíteni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot és a Szakszervezetek Megyei Tanácsát (a továbbiakban: SZMT), Budapesten a Szakszervezetek Budapesti Tanácsát. A bejelentési kötelezettség a termelőszövetkezetnek azt a vezető beosztású tagját vagy alkalmazottját terheli, aki a balesetről elsőnek szerzett tudomást. A távbeszélőn történt bejelentést a termelőszövetkezet elnöke, távollétében a helyettese köteles 24 órán belül - a sérült személyi adatainak feltüntetésével - írásban megismételni.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben a termelőszövetkezet köteles gondoskodni arról, hogy a rendőrség és amennyiben lehetséges, az SZMT kivizsgálásáig a helyszín érintetlen maradjon, kivéve, ha az ennek folytán előállt baleseti veszély, vagy jelentős népgazdasági érdek a helyszín megváltoztatását szükségessé teszi. Az utóbbi esetekben a helyszín megváltoztatására, illetőleg a munka folytatására, a termelőszövetkezet elnöke, távollétében a munkahely vezetője írásban engedélyt adhat. Az engedélyt indokolni kell. A tárgyi bizonyítékokat a rendőrségi vizsgálatig meg kell őrizni.
(5) A (3) bekezdésben előírt jelentést akkor is meg kell tenni, ha a megjelölt következmény későbbi időpontban, de legfeljebb a balesetet követő 3 hónapon belül következik be.
9. §
(1) Ha a 8. § (3) bekezdésében felsorolt üzemi balesetet olyan műszaki berendezés okozta, amely műszaki felügyeletet gyakorló szerv ellenőrzése alá tartozik (pl. Kazánbiztosi Felügyelet), a balesetet haladéktalanul a felügyelet helyi szervének is be kell jelenteni.
(2) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek a bányatörvény hatálya alá tartozó bányaművelést folytatnak, továbbá azok is, amelyek a föld alatti térségeket (pl. robbanóanyag-raktár, tárolópince stb.) tartanak üzemben, illetőleg használnak, a 8. § (3) bekezdése alá tartozó balesetekről az illetékes Kerületi Bányaműszaki Felügyelőséget is haladéktalanul kötelesek értesíteni.
(3) A robbanóanyagok tárolása, szállítása és felhasználása során történt balesetet - tekintet nélkül arra, hogy bányaüzemnél vagy más üzemnél fordult elő és okozott-e munkakiesést - az illetékes Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek is haladéktalanul be kell jelenteni.
10. §
(1) A termelőszövetkezet köteles a 3. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezetni azokról a balesetekről, amelyek legalább egynapi munkaképtelenséget okoznak.
(2) A termelőszövetkezet köteles minden előreláthatólag 3 napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi baleset körülményeit a bejelentést követő 24 órán belül kivizsgálni és intézkedni a hasonló balesetek megelőzése érdekében.
(3) Azokról az üzemi balesetekről, amelyek 3 napon túl gyógyuló sérülést okoztak, a biztonsági megbízottnak 3 példányban, a halálos üzemi balesetekről 4 példányban jegyzőkönyvet (4. számú melléklet) kell készítenie.
(4) Az üzemi balesetekről a termelőszövetkezet köteles havonként - legkésőbb a következő hónap 5. napjáig - az 5. számú melléklet szerinti jelentést küldeni a járási és a megyei jogú városban, valamint a fővárosban a városi (fővárosi) végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának. A jelentéshez mellékelni kell a halálos üzemi balesetről készített jegyzőkönyvek egy példányát.
(5) A 9. § (2)-(3) bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató termelőszövetkezeteknek e tevékenységgel összefüggő balesetek jegyzőkönyveinek egy példányát a tárgyhót követő hónap 5, napjáig a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek kell megküldeniük. Be kell jelenteni továbbá negyedévenként a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek a tárgynegyedévben teljesített műszakok, a 3 napon túl gyógyuló üzemi balesetek folytán kiesett munkanapok számát (6. számú melléklet).
11. §
(1) A társadalombiztosítási ügyintéző, illetőleg az e feladatok ellátásával megbízott személy köteles a kártalanítási, illetőleg betegségi segély kifizetésével egyidejűleg jegyzéket vezetni azokról, akik üzemi baleset vagy nem üzemi baleset miatt segélyben részesülnek. A jegyzékben fel kell tüntetni a segélyben részesülő termelőszövetkezeti tag nevét, továbbá a keresőképtelenség kezdetének és végének időpontját.
(2) A termelőszövetkezet biztonsági megbízottja legalább havonta köteles a jegyzéket és az üzemi baleseti nyilvántartást egyeztetni. Az egyeztetést aláírásával és az ellenőrzés napjának feltüntetésével kell igazolnia.
(3) A segély-jegyzékben feltüntetett, de az üzemi baleseti nyilvántartásban nem szereplő, 3 napon túli munkaképtelenséget okozó baleset körülményeit a biztonsági megbízott - szükség esetén a sérült személyes meghallgatása útján is - köteles tisztázni.
(4) Ha a biztonsági megbízott a sérült állításával egyezően megállapítja, hogy a keresőképtelenséget
a) üzemi baleset okozta, köteles az utólagos bejelentéséről, nyilvántartásba vételéről és kivizsgálásáról gondoskodni;
b) nem üzemi baleset okozta, e megállapítását a keresőképtelenség eredetének és körülményeinek rövid ismertetésével a jegyzékben "nem üzemi baleset" megjegyzéssel és aláírásával kell igazolnia.
(5) Amennyiben a biztonsági megbízott a sérült állításától eltérően azt állapítja meg, hogy a baleset nem üzemi eredetű, erről jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben a vizsgálat részletes megállapításait (feltüntetve a tanúvallomásokat, az orvosi kórismét és egyéb bizonyítékokat) meg kell határozni. A jegyzőkönyv egy példányát a jegyzékhez kell csatolni, egy példányát pedig a sérült rendelkezésére kell bocsátani.
12. §
A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a termelőszövetkezetek jelentései alapján havonként - legkésőbb a következő hónap 10. napjáig - összesített jelentést (5. számú melléklet) küld a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak. A jelentéshez mellékelni kell a halálos üzemi balesetekről készített jegyzőkönyveket is. A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a beérkezett adatokat összesíti és havonként - legkésőbb a következő hónap 15. napjáig - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz terjeszti fel, s ezzel egyidejűleg a jelentést megküldi az SZMT-nek és a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak küldött jelentéshez csatolni kell a halálos üzemi balesetek jegyzőkönyveit is.
13. §
(1) A balesetek nyilvántartásához, továbbá a baleseti jegyzőkönyvek felvételéhez, a balesetek bejelentéséhez és a havi összesítő jelentéshez az erre a célra a 3/1967. (VII. 21.) SZOT szabályzattal rendszeresített nyomtatványokat kell értelemszerűen használni.
(2) A baleseti nyilvántartásokat és jegyzőkönyveket 10 évig meg kell őrizni.
Felügyelet. Ellenőrzés
14. §(1) A járási és a megyei jogú városban, valamint a fővárosban a városi (fővárosi) végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya köteles a termelőszövetkezetek balesetelhárítási helyzetét rendszeresen megvizsgálni, a termelőszövetkezet új létesítményeit és a termelőszövetkezet által gyártott gépeket, berendezéseket üzembehelyezés, illetőleg forgalmazás előtt munkavédelmi szempontból felülvizsgálni, hiányosság megállapítása esetében a szükséges intézkedéseket megtenni és azok végrehajtását a termelőszövetkezeteknél elősegíteni. A termelőszövetkezet által gyártott és forgalmazásra kerülő gépek, berendezések munkavédelmi minősítésére a 37/1968. (M É M É 19.) MÉM számú utasítás 4. pontjában foglaltak az irányadók. A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály által a balesetelhárítási jogszabályok (óvó rendszabályok) végrehajtása érdekében előírt intézkedéseket a termelőszövetkezet köteles végrehajtani.
(2) A termelőszövetkezet új üzemi tevékenységével kapcsolatos egészségvédelmi és balesetelhárítási feladatokat a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 67. § (1) bekezdése esetében a termelőszövetkezettel szerződő állami vállalatnak, a rendelet 78. §-a alapján történő engedélyezési eljárás során a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak kell meghatároznia.
(3) Termelőszövetkezetnek más szocialista szervezetekkel történő munkaerőkooperációja esetében a termelőszövetkezeti tagok életének és testi épségének védelmével (munkavédelmi oktatás, védőfelszerelés, egyéni védőeszköz, elsősegélynyújtó felszerelés, öltözési és mosdási lehetőségek, valamint tisztálkodási eszközök biztosítása stb.), valamint a munkahelyi körülményekkel kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket a 2/1968. (III. 17.) MüM-MÉM együttes rendelet 1. §-a szerinti megállapodásban keli meghatározni.
(4) A járási és a megyei jogú városban, valamint a fővárosban a városi (tóvárosi) végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztatva a 8. § (3) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott esetekben köteles részt venni a baleset körülményeinek kivizsgálásában. A vizsgálat alapján intézkednie kell a hasonló balesetek megelőzésére és erről jelentést kell tennie a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak.
(5) A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak a 8. § (3) bekezdése a), c) és d) pontjaiban meghatározott balesetek tömeges előfordulása esetén részt kell vennie a kivizsgálásban. A vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről jelentést kell tennie a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak.
(6) A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetéről szükség szerint, de évenként legalább egy ízben tájékoztatnia kell a megyei tanács végrehajtó bizottságát.
(7) A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a balesetelhárítási jogszabályok (óvó rendszabályok) végrehajtását célzó, a megye termelőszövetkezeteit általánosan érintő intézkedéseket csak az SZMT meghallgatásával írhat elő.
15. §
(1) A járási és a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon a 14. § (1)-(4) bekezdésében megjelölt feladatokat a műszaki és munkavédelmi felügyelőknek kell ellátniok. A járási műszaki és munkavédelmi felügyelők a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon, a megyei műszaki és munkavédelmi felügyelők pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban szervezett bizottság előtt kötelesek munkavédelmi ismeretekből vizsgát tenni.
(2) A műszaki és munkavédelmi felügyelőn felül a megyei és járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályok valamennyi munkatársa köteles ellenőrizni és segíteni a saját munkaterületén a termelőszövetkezetek munkavédelmi tevékenységét.
16. §
(1) A balesetelhárításra vonatkozó jogszabályoknak (óvó rendszabályoknak) a termelőszövetkeretekben való végrehajtását a szakszervezeti munkavédelmi felügyelők útján a Szakszervezetek Országos Tanácsa is ellenőrzi [6/1967. (X. 8.) SZOT szabályzat]. A termelőszövetkezet ennek érdekében köteles lehetővé tenni, hogy a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő a biztonsági berendezések meglétét és állapotát, a baleseti nyilvántartásokat, valamint általában a baleseteelhárítás helyzetét a termelőszövetkezetben ellenőrizhesse.
(2) A termelőszövetkezet a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő felhívása alapján köteles a megállapított hiányosságot a kitűzött határidőben megszüntetni.
(3) Ha a termelőszövetkezet a kifogásolt hibát a kitűzött határidőben nem szünteti meg, illetőleg a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőt nem tájékoztatja és az intézkedés vagy a határidő módosítását sem kéri, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő erről a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt értesíti. A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő intézkedésével kapcsolatban a termelőszövetkezet vezetősége is fordulhat a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályhoz.
(4) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a termelőszövetkezet kérelme, illetőleg a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő értesítése alapján írásbeli határozattal 8 napon belül dönt. A határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai (1957. évi IV. törvény) szerint fellebbezésnek van helye.
(5) A szakszervezeti munkavédelmi felügyelő a termelőszövetkezettel vagy annak tagjával szemben pénzbírságot [Mt. V. 84. § (1) bekezdés e) pontja] nem alkalmazhat.
17. §
(1) Ha a termelőszövetkezet valamely balesettel fenyegető hiányosságot a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének felhívása ellenére a kitűzött határidőben nem szünteti meg, a veszélyes gép, berendezés, üzem vagy üzemrész működését a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője határozattal köteles megtiltani.
(2) Ha a gép, berendezés, üzem vagy üzemrész üzemeltetése, vagy növényvédőszer használata életveszéllyel járna, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője az 1957. évi IV. törvény 46. §-a alapján a határozat azonnali végrehajthatóságát is kimondhatja.
(3) Ha a hiányosság közvetlen életveszéllyel fenyeget, a veszélyes gép vagy berendezés működését, illetve növényvédőszer használatát a szakszervezeti munkavédelmi felügyelő is felfüggesztheti.
(4) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének, illetőleg a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőnek az (1) és (3) bekezdés alapján tett intézkedését a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője saját felelősségére feloldhatja.
18. §
(1) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály balesetelhárítási ügyben kiadott határozatának végrehajtására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény IX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A munka egészséges és biztonságos végzésére, valamint az üzemi balesetek adatszolgáltatására vonatkozó szabályoknak a termelőszövetkezet részéről történt megszegése a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 77. § (1) bekezdésében megállapított esetekben munkavédelmi szabálysértés, amelynek elkövetője 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Hatálybalépés
19. §Ez a rendelet 1969. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 10/1966. (IV. 16.) FM rendelet hatályát veszti.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Lábjegyzet
* A mellékletek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerülnek közzétételre.
