adozona.hu
6/1968. (V. 30.) KipM rendelet
6/1968. (V. 30.) KipM rendelet
a kisipari dolgozók és szakmunkástanulók üzemi baleseteinek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 3/1967. (VII. 21.) SZOT szabályzat 11. § (2) bekezdése alapján a munkaügyi miniszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az alábbiakat rendelem:
A rendelet alkalmazásánál baleseten az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó, valamint szakmunkástanuló (továbbiakban: dolgozó) akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más...
6/1968. (V. 30.) KipM rendelet
a kisipari dolgozók és szakmunkástanulók üzemi baleseteinek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról
A 3/1967. (VII. 21.) SZOT szabályzat 11. § (2) bekezdése alapján a munkaügyi miniszterrel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az alábbiakat rendelem:
1. §A rendelet alkalmazásánál baleseten az emberi szervezetet ért olyan egyszeri környezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó, valamint szakmunkástanuló (továbbiakban: dolgozó) akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz.
2. §
(1) Bejelentés, nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából üzemi balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a kisiparos dolgozóját függetlenül attól, hogy a baleset munkaidő alatt vagy azon kívül
a) a kisiparos munkahelyén érte;
b) a kisiparos munkahelyén kívül a kisiparos rendelkezése folytán, vagy a kisiparos érdekében végzett munka során érte, ideértve a kiküldetés, külszolgálat, kihelyezés stb. alkalmával a munkával összefüggésben bekövetkezett baleseteket is;
c) a kisiparos (saját vagy bérelt) járművével érte.
(2) Bejelentés, nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely nem a munkával összefüggésben következett be, kivéve, ha a baleset a kisiparosnak felróható műszaki hiányosság következménye.
(3) A dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet ért baleset bejelentés, nyilvántartás és kivizsgálás szempontjából csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a baleset a kisiparos (saját vagy bérelt) járművével történt, kivéve, ha a járművet a baleset időpontjában menetrendszerinti szállításra használták.
(4) A társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából üzeminek minősülő balesetek körét külön jogszabályok határozzák meg.
(5) A kisipari szakmunkástanulóknak az elméleti oktatás, illetve az ezzel összefüggő foglalkoztatásuk során bekövetkezett baleseteinek a bejelentésére és nyilvántartására a munkaügyi miniszter rendelkezései az irányadók.
3. §
(1) A dolgozó üzemi balesetét köteles a kisiparosnak azonnal jelenteni. Amennyiben egészségi állapota, vagy egyéb ok miatt ebben akadályozva van, a jelentést munkatársa köteles megtenni. Az a körülmény, hogy a sérült, vagy munkatársa a baleset azonnali jelentését elmulasztotta, továbbá, hogy a balesetnek szemtanúja nem volt, a baleset üzemi eredetének megállapítását nem zárja ki.
(2) A kisiparos dolgozójának üzemi balesetét, amely előreláthatólag munkakiesést okoz, köteles személyesen, vagy írásban 24 órán belül a Kisiparosok Országos Szervezete területileg illetékes járási helyi csoportjának, Budapesten az illetékes szakosztálynak, illetve külterületi helyi csoportnak (a továbbiakban: KIOSZ alapszerv) jelenteni.
(3) Ha az üzemi baleset
a) a sérült halálát,
b) 3 vagy több személy egyszerre (egyidőben) történő sérülését,
c) az orvos véleménye alapján életveszélyes sérülést, mérgezést, vagy más egészségi károsodást,
d) súlyos csonkulásos sérülést (a hüvelykujj, vagy két, illetve több ujj nagyobb részének elvesztése és ennél súlyosabb esetek),
e) érzékszerv (látó-, halló-, beszélőképesség stb.) elvesztését,
f) feltűnő eltorzulást vagy bénulást, illetve elmezavart okozta, illetve okozott, a kisiparos (távollétében a helyettese) távbeszélőn vagy táviratilag köteles az illetékes rendőrkapitányságot, a járási (városi, kerületi) tanács vb ipari osztályát (csoportját) (a továbbiakban: szakigazgatási szerv), továbbá Budapesten a HVDSZ Budapesti Bizottságát, vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsát is azonnal értesíteni; A távbeszélőn történt bejelentést 24 órán belül írásban meg kell ismételni.
A járási (városi, kerületi) szakigazgatási szerv a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) szakigazgatási szervet,
a KIOSZ alapszerv pedig a megyei (budapesti) titkárságot haladéktalanul értesíteni köteles.
(4) Ha a (3) bekezdésben felsorolt üzemi balesetet olyan műszaki berendezés, vagy körülmény okozta, amely valamely műszaki felügyeletet gyakorló szerv ellenőrzése alá tartozik (Kazánbiztosi Felügyelet stb.) a balesetet haladéktalanul a Felügyelet helyi szervének is be kell jelenteni.
(5) A (3)-(4) bekezdésben előírt jelentést akkor is meg kell tenni, ha a megjelölt következmény későbbi időpontban, de legfeljebb a balesetet követő három hónapon belül következik be.
(6) Amennyiben a (3) bekezdésben felsorolt üzemi baleset más kisiparos munkahelyén érte a dolgozót, az azonnali jelentési kötelezettség azt a kisiparost is terheli, ahol a dolgozó balesetet szenvedett, azzal, hogy az ott megjelölt szerveken túl, a sérült munkáltatóját is köteles értesíteni.
(7) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben a kisiparos köteles gondoskodni arról, hogy a rendőrség és amennyiben lehetséges, a területileg illetékes szakigazgatási szervek vizsgálatáig a helyszín érintetlen maradjon.
4. §
(1) A munkahelyen történt minden üzemi balesetet - ideértve a munkakieséssel nem járó kisebb sérüléseket is - a kisiparos által e célra rendszeresített üzemi baleseti naplóba azonnal be kell jegyezni.
(2) A KIOSZ alapszerv minden bejelentett üzemi balesetről, amely legalább egy napi munkaképtelenséget okoz - az 1. számú mellékletben feltüntetett minta szerint - üzemi baleseti nyilvántartást köteles vezetni.
A nyilvántartási könyvet az elsőfokú ipari szakigazgatási szervnek kell ellenőrizni.
5. §
(1) A KIOSZ alapszerv a hozzá bejelentett minden előreláthatólag három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetet azonnal tudomására hozza a területileg illetékes szakigazgatási szervnek.
(2) A szakigazgatási szerv haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a KIOSZ alapszerv képviselőjének bevonásával a helyszínen megvizsgálja az üzemi baleset körülményeit és ez vonatkozik az utólag bejelentett balesetekre is. A vizsgálatról 3 példányban a 2. számú melléklet szerint jegyzőkönyvet készít és megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek a hasonló baleset megelőzésére szükségesek.
6. §
(1) Az üzemi balesetet az a kisiparos köteles jelenteni és nyilvántartásba venni, akivel a dolgozó munkaviszonyban áll. Ha a dolgozó eredeti munkaviszonyának fenntartása mellett más kisiparosnál végez munkát, akkor a dolgozó munkáját közvetlen irányító kisiparos köteles a balesetet jelenteni és nyilvántartásba venni, ideértve az ipari tanulók balesetét is.
(2) A KIOSZ alapszerv a három napon túli keresőképtelenséget okozó üzemi balesetekről köteles a 3. számú melléklet szerint havi beszámolójelentést készíteni és azt a következő hónap 5. napjáig:
a) az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi), illetve járási (városi, kerületi) tanács vb ipari szakigazgatási szervének, valamint
b) a KIOSZ illetékes megyei (budapesti) titkárságának megküldeni.
(3) A 3 napnál hosszabb keresőképtelenséget okozó üzemi baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a szakigazgatási szerv köteles a sérült - halála esetén hozzátartozója - és a társadalombiztosítási kifizetőhely rendelkezésére bocsátani.
(4) A (3) bekezdésben hivatkozott szakigazgatási szerv a jegyzőkönyvet feldolgozás céljából a Központi Statisztikai Hivatalnak továbbítja.
7. §
Az üzemi balesetek jelentésével, nyilvántartásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárási szabályokat a KIOSZ Országos Központja a HVDSZ Központjával egyetértésben állapítja meg a 4. számú mellékletben foglalt irányelvek alapján.
8. §
Ha a baleset üzemi eredete, a baleset oka, vagy a szükséges intézkedések tekintetében a kisiparos, a sérült és a szakigazgatási szerv közötti vita esetén Budapesten a HVDSZ Központjának, vidéken a Szakszervezetek Megyei Tanácsának állásfoglalása az irányadó.
9. §
A rendelet egyes pontjainak értelmezését és a mellékletek kiállításának főbb szempontjait az 5. számú melléklet, az üzemi baleseti nyilvántartás kitöltési utasítását pedig a 6. számú melléklet tartalmazza.
10. §
A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzatban foglaltak az irányadók.
11. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1963. (I. 26.) KipM rendelet hatályát veszti.
Nagy Józsefné s. k.,
könnyűipari miniszter
1. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) KipM rendelethez
Üzemi baleseti nyilvántartás2. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) KipM rendelethez
3. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) KipM rendelethez
4. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) KipM rendelethez
IRÁNYELVEK
az üzemi balesetek kivizsgálásával kapcsolatos szabályzat elkészítéséhez
Az üzemi balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok meghatározásánál az a legfontosabb, hogy a kivizsgálás olyan módját alakítsák ki, amellyel feltárják a balesetek okát és körülményeit és alkalmas arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek hasonló balesetek megelőzésére.Ennek érdekében az üzemi balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok meghatározásánál különös gondot kell fordítani
- a gépekkel, berendezésekkel, készülékekkel, anyagokkal, technológiákkal - a termelési folyamattal - összefüggő balesetek okainak vizsgálatára;
- hogy a kivizsgálásban a szakigazgatási szerv és a HVDSZ képviselője minden esetben részt vegyen.
Budapest, 19 ..................
5. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) KipM rendelethez A RENDELET EGYES PONTJAINAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ, A MELLÉKLETEK KIÁLLÍTÁSÁHOZ FŐBB SZEMPONTOK 1. Heveny mérgezés, fulladás, fagyás, napszúrás (hőguta), rándulás, megerőltetés folytán bekövetkezett egészségi károsodást, társadalmi szervek megbízásából végzett társadalmi munka közben elszenvedett balesetet is üzemi balesetként kell számításba venni, amennyiben az egyébként a 2. §-ban foglaltak szerint is üzemi balesetnek minősül. Nem tekintendő üzemi balesetnek az öncsonkítás, öngyilkosság.
2. Halálosnak kell tekinteni az azonnali halált okozó baleseten kívül azt is, amelynél a halál nem azonnal, hanem később, de legfeljebb három hónapon belül a balesettel okozati összefüggésben következett be.
3. Nyilvántartás, havi beszámolójelentés szempontjából csonkulásos balesetnek kell tekinteni a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt - azonnali jelentésre kötelezett csonkulásos baleseteken kívül - a kisebb csonkulással (egy ujj első íz elvesztésével) járó baleseteket is.
4. Három napon túli keresőképtelenséget okozónak minősül az a baleset is, amely által okozott négy keresőképtelen nap közül egy vasárnap (munkaszüneti nap, pihenő nap), kivéve, ha a dolgozó a munkaszüneti napot követő első napon munkába áll.
5. Ha a baleset napján a dolgozó a balesetből kifolyólag négy óránál rövidebb ideig dolgozott és ennek következtében táppénzben részesül, úgy ez a nap is keresőképtelen napnak számít.
6. Az üzemi balesetek miatt kiesett táppénzes napok számát addig kell nyilvántartani és jelenteni, amíg a dolgozó a baleset miatt táppénzben részesül.
7. Ha a sérült a balesetből felgyógyul, de a balesettel összefüggésben újból keresőképtelenné válik, a táppénzes napok számát sorszám nélkül nyilvántartásba kell venni és jelenteni.
8. Az üzemi baleseti nyilvántartást, jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni.
9. A rendelettel rendszeresített nyomtatványokat a KIOSZ alapszerv készíti el.
6. számú melléklet a 6/1968. (V. 30.) KipM rendelethez KITÖLTÉSI UTASÍTÁS AZ ÜZEMI BALESETI NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉHEZ 1. Az üzemi baleseti nyilvántartást folyamatosan, sorszámmal ellátva kell vezetni január 1-től december 31-ig. Ez vonatkozik az utólagosan felderített, kivizsgált üzemi balesetekre is. Az egyik hónapról a másikra áthúzódó balesetet azonban sorszám nélkül kell szerepeltetni.
2. Az üzemi baleseti nyilvántartást havonta le kell zárni. Összesíteni kell az üzemi balesetek és kiesett táppénzes napok számát.
A balesetek számának összesítésekor a tárgyhónapban történt baleseteket, valamint az esetlegesen utólag felderített és kivizsgált baleseteket kell számba venni.
A kiesett táppénzes napok számának összesítésekor pedig a tárgyhónapban történt és az egyik hónapról a másikra áthúzódó, valamint az utólag felderített balesetek összes táppénzes napjait kell számba venni.
3. A havi beszámolójelentésben csak a három napon túl gyógyuló (beleértve a csonkulásos és halálos) üzemi balesetek és ezek által okozott kiesett napok számát kell jelenteni, külön feltüntetve az ipari tanulók baleseteinek és az általuk okozott kiesett napoknak a számát.
4. Az üzemi baleseti nyilvántartás 11. rovatába a csoportszámot, a balesetet okozó körülmény megállapítása alapján az alábbiak szerint kell bejegyezni:
01 = gépi baleset,
02 = kézi szerszám baleset,
03 = anyagmozgatásból eredő baleset,
04 = egyéb (termelőmunkával összefüggő) baleset,
05 = egyéb (termeléstől független) baleset.