adozona.hu
14/1968. (IV. 24.) MÉM rendelet
14/1968. (IV. 24.) MÉM rendelet
a termelőszövetkezeti személyzeti munkáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozat 8. pontjában foglaltak végrehajtására - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben - a következőket rendelem.
E rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezet), a termelőszövetkezeti társulásokra, a termelőszövetkezetek területi szövetségeire, valamint a termelőszövetkezeti ...
14/1968. (IV. 24.) MÉM rendelet
a termelőszövetkezeti személyzeti munkáról
A személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozat 8. pontjában foglaltak végrehajtására - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjével egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §E rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetekre (a továbbiakban: termelőszövetkezet), a termelőszövetkezeti társulásokra, a termelőszövetkezetek területi szövetségeire, valamint a termelőszövetkezeti csoportokra.
2. §
(1) A termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport vezetősége, a termelőszövetkezeti közös vállalkozás, és a szövetkezeti közös vállalat igazgatósága, valamint a termelőszövetkezetek területi szövetségének elnöksége felelős a személyzeti munka elveinek érvényesítéséért, az üzemi vezetők (munkatársak) kiválasztásáért, a velük való foglalkozásért, munkájuk és magatartásuk alapján történő minősítésükért, érdem szerinti anyagi és erkölcsi megbecsülésükért, politikai és szakmai képzettségük fokozásáért.
(2) A személyzeti munka gyakorlati végrehajtása az elnök (igazgató, titkár) feladata, aki a vezetőség (igazgatóság, elnökség) által elfogadott szakemberképzési és fejlesztési terv alapján gondoskodik a szakemberek politikai és szakmai továbbképzéséről, valamint a kezdő szakemberek neveléséről. Az elnököt (igazgatót, titkárt) a személyzeti feladatok ellátásában a vezetőség (igazgatóság, elnökség) által megbízott személyzeti ügyintéző (személyzeti vezető) segíti. A személyzeti ügyintéző (személyzeti vezető) általában más munkakörrel együtt - nem függetlenítve - látja el feladatát. Temelőszövetkezetben a személyzeti munkával megbízott személy csak termelőszövetkezeti tag lehet.
3. §
(1) A személyzeti munka során elvégzendő feladatok a következők:
- a vezetői munkakörökre politikailag és szakmailag leginkább alkalmas, megfelelő vezetőkészséggel rendelkező személyek kiválasztása;
- a szakemberállomány tervszerű fejlesztése és ezzel kapcsolatos tervezési, oktatási, nevelési és beiskolázási feladatok ellátása;
- a kezdő fiatal szakemberekkel való tervszerű foglalkozás;
- a minősítések elkészítése és az illetékesekkel való megbeszélése;
- a kitüntetések, jutalmazások előkészítése, a kitüntetettek, jutalmazottak nyilvántartása;
- a személyzeti nyilvántartások vezetése és a személyügyi statisztikák készítése;
- az erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez kötött munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása.
(2) A személyzeti munkában az elnök (igazgató, titkár) egyik legfontosabb feladata az üzemi vezetők (szakvezetők) tervszerű utánpótlásának a biztosítása.
4. §
(1) A büntetlen előéletet erkölcsi bizonyítvánnyal köteles igazolni:
- az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató, az igazgatóhelyettes, az ellenőrző bizottság elnöke,
- a főmezőgazdász és a főkönyvelő,
- a személyzeti ügyintéző (személyzeti vezető),
- az állatorvos és a jogtanácsos, jogügyi előadó (jogügyi ügyintéző),
- az üzemgazdász,
- a szervezeti egységvezetők (ágazatvezető, üzemegységvezető, gépészet műszaki vezetője, építész, önálló brigádvezető), valamint a feldolgozó üzem vezetője, egyéb segéd- és kiegészítő üzemágvezetők,
- az állandó árusítóhelyek (piaci árudák, borkimérések, halászcsárdák, stb.) vezetői,
- az áruforgalmazó (értékesítő),
- a raktáros, a magtáros, a pénztáros, az anyagbeszerző.
(2) A vezetőség (igazgatóság) az (1) bekezdésben felsoroltakon felül egyéb munkakörök betöltését is erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez kötheti.
(3) Kivételesen indokolt esetben a vezetőség (igazgatóság) kérheti a nélkülözhetetlen, büntetett előéletű szakember tisztségében (munkakörében) való meghagyásának, illetőleg tisztségre való kijelölésének engedélyezését. Az erre irányuló kérelem felől a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) javaslata alapján a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) határoz.
(4) Az erkölcsi bizonyítvány beszerzésére vonatkozó rendelkezéseket a termelőszövetkezeti csoportoknál értelemszerűen, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinél pedig a 8. § b) pontjában foglaltak szerint kell alkalmazni.
(5) Az 1957. évi 66. számú tvr. 9. §-a alapján fegyelmi eljárás útján felelősségre kell vonni azt, aki a büntetlen előélet igazolásához kötött munkakörben büntetett előéletű személyt engedély nélkül foglalkoztat.
5. §
(1) A minősítés célja, hogy rendszeres időközönként értékelje a dolgozó munkáját, emberi, politikai magatartását és elősegítse a dolgozó megfelelő fejlődését.
(2) Minősítést az alábbi munkakörökben foglalkoztatott személyekről kell készíteni:
- elnök, függetlenített elnökhelyettes, igazgató, igazgatóhelyettes,
- főmezőgazdász, főkönyvelő, főmérnök,
- állatorvos, jogtanácsos, jogügyi előadó (jogügyi ügyintéző),
- üzemegységvezető, önálló brigádvezető,
- kezdő szakemberek,
- egyetemet, főiskolát, felsőfokú technikumot végzettek.
(3) Minősítés készítését a vezetőség (igazgatóság) egyéb munkakörökben is előírhatja.
(4) A minősítés során a tisztségre vagy munkakörbe való megválasztás, kijelölés, a tagként való belépés, illetőleg az alkalmazás időpontjától számított három éven belül alapminősítést, ezt követően négy évenként kiegészítő minősítést kell készíteni. Ez a rendelkezés nem érinti a bármely címen állami támogatással foglalkoztatott szakemberek működésének évenkénti felülvizsgálatát [10/1967. (XII. 27.) MÉM rendelet 18. §].
(5) A kezdő szakembert működésének egy éve után, továbbá új munkakörbe való beállításakor, illetőleg új munkahelyre történő áthelyezésekor kell minősíteni.
(6) Nem kell készíteni minősítést azokról, akik a nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérik.
(7) A termelőszövetkezet elnökét - az illetékes társadalmi és tanácsi szervek előzetes véleményének figyelembevételével - a vezetőség minősíti. A minősítés előkészítéséről a járási tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.
(8) A termelőszövetkezet függetlenített elnökhelyettesét, főmezőgazdászát és főkönyvelőjét, egyéb üzemi és szakvezetőit a vezetőség minősíti az illetékes társadalmi szervek meghallgatása alapján. A minősítések előkészítése az elnök feladata. A vezetőség ezt a jogkört az elnökhelyettes, a főmezőgazdász és a főkönyvelő minősítésének kivételével - felelősségének fennmaradása mellett - átruházhatja az elnökre, elnökhelyettesre és az üzemi vezetőkre.
(9) A több termelőszövetkezetben közösen foglalkoztatott szakember minősítését az alkalmazó termelőszövetkezet vezetősége végzi. A minősítés előkészítése a foglalkoztató termelőszövetkezetek elnökeinek véleményezése alapján az elnök feladata. A személyzeti nyilvántartás iratanyagát is az alkalmazó termelőszövetkezetnél kell tartani.
(10) Új munkakörbe való beosztásra, előléptetésre, elmozdításra vagy visszahívásra (leváltásra) vonatkozó javaslatokat a minősítőnek írásban kell indokolnia.
6. §
(1) A minősítést az érdekelt személlyel ismertetni kell. Ha a minősítés megállapításaival nem ért egyet, észrevételeit a minősítésre fel kell jegyezni. A minősítés tudomásulvételét az érdekelt személy aláírásával igazolja.
(2) Az érdekelt személynek a minősítés alkalmával lehetővé kell tenni, hogy személyzeti anyagába betekintsen. A minősítést az érdekeltnek kiadni nem lehet.
(3) Ha az érdekelt személynek valamely ügyben, jogos érdekeinek védelmében szüksége van a minősítésre, az eljáró szervnek - megkeresése alapján - a minősítésről hivatalos másolatot kell kiadni.
7. §
(1) Törzslapot és személyzeti nyilvántartást azokról a személyekről kell vezetni, akikről az 5. § (2) és (3) bekezdése szerint minősítés készül.
(2) A nem minősítendő, de erkölcsi bizonyítvány beszerzésére kötelezett személyekről egyszerű nyilvántartást (nyilvántartó lapot) kell vezetni.
(3) A személyzeti nyilvántartás a következő anyagokból áll:
a) törzslap,
b) önéletrajz,
c) minősítés,
d) kitüntetést, dicséretet vagy jutalmazást tartalmazó iratok,
e) munkaszerződés vagy az alkalmazással, megválasztással vagy kijelöléssel kapcsolatos jegyzőkönyvi kivonat,
f) hatályos fegyelmi határozatok,
g) erkölcsi bizonyítvány, illetőleg az ez alól adott felmentés,
h) tudományos vagy szakirodalmi tevékenységet tartalmazó jegyzék,
i) a korábbi munkahelyen nyilvántartásba vett, a dolgozóra vonatkozó személyzeti anyagok,
j) külföldi kiküldetések, tanulmányutak idejét és helyét tartalmazó jegyzék.
(4) A személyzeti nyilvántartásban elhelyezett anyagokat iratjegyzékben kell feltüntetni.
(5) Az elnök, illetőleg az igazgató személyzeti nyilvántartását a járási végrehajtó bizottságnál, a többi üzemi vezető (szakember) személyzeti anyagát az őt foglalkoztató szervnél (páncél- vagy jól zárható iratszekrényben) kell tartani. A személyzeti nyilvántartás anyagába illetéktelen személyek nem tekinthetnek be.
(6) Az 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozat szerint a dolgozó munkahelye köteles kérni, a korábbi munkahely pedig megkeresésre köteles a dolgozó teljes személyzeti anyagát az új munkahely rendelkezésére bocsátani.
(7) A személyzeti anyag összeállítása során okmányokkal (személyi igazolvány, bizonyítvány, oklevél stb.) kell igazolni a törzslapon feltüntetett adatok hitelességét. A törzslapra felvett adatokban beállott változásokat 8 napon belül be kell jelenteni.
(8) Az elnök (igazgató) személyében bekövetkezett változás esetén a személyzeti anyagokat utódjának jegyzőkönyvileg köteles átadni.
(9) A személyzeti nyilvántartást 1968. évi december hó 31. napjáig, az újonnan alakuló szervezeteknél pedig a megalakulástól számított 3 hónapon belül kell összeállítani.
8. §
A termelőszövetkezetek területi szövetségeire a fenti rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A szövetség alkalmazottai tekintetében a személyzeti vezetői teendőket a titkár látja el, aki ez irányú munkájáról az elnökséget tájékoztatni köteles.
b) A szövetségnél minden érdemi ügyintézői munkakörben foglalkoztatott dolgozó erkölcsi bizonyítvány beszerzésére kötelezett és róluk személyzeti nyilvántartást kell vezetni.
c) A szövetség titkárának minősítését az elnökség, a szövetség egyéb érdemi ügyintézőinek minősítését pedig a titkár végzi. A titkár minősítésénél ki kell kérni a megyei végrehajtó bizottság elnökhelyettese és az illetékes társadalmi szervek véleményét. A titkár minősítésének előkészítése az elnök feladata.
9. §
(1) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a megyei és a járási tanácsok végrehajtó bizottságai segítik a termelőszövetkezetek személyzeti munkáját. Ennek során figyelemmel kísérik a személyzeti munka tartalmi érvényesülését és célkitűzéseinek megvalósulását, ellenőrzik az e rendeletben foglaltak végrehajtását és észrevételeiket, javaslataikat közlik az érdekelt szövetkezeti szervekkel.
(2) Az érintett szövetkezeti szervek kötelesek az ellenőrző szervek részéről tett észrevételeket, javaslatokat figyelembe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni.
10. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet 41. §-ának (1) bekezdése e rendelet 4. § (1) bekezdésének megfelelően kiegészül, illetőleg módosul.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter