adozona.hu
7520/1945. ME rendelet
7520/1945. ME rendelet
a munkások családi pótlékáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
A jelen rendelet (a továbbiakban: R.) hatá lya kiterjed azokra a vállalatokra, üzemekre, hivatalokra és foglalkozásokra (a továbbiakban: vállalatok), amelyek az 1927: XXI. törvénycikk, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő jogszabályok értelmében betegségi biztosításra kötelezettek és amelyek legalább tiz, a R. hatálya alá tartozó alkalmazottal (a to...
7520/1945. ME rendelet
a munkások családi pótlékáról
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
I. FEJEZET
A rendelet hatálya alá tartozó vállalatok és munkások
1. §A jelen rendelet (a továbbiakban: R.) hatá lya kiterjed azokra a vállalatokra, üzemekre, hivatalokra és foglalkozásokra (a továbbiakban: vállalatok), amelyek az 1927: XXI. törvénycikk, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő jogszabályok értelmében betegségi biztosításra kötelezettek és amelyek legalább tiz, a R. hatálya alá tartozó alkalmazottal (a továbbiakban: munkás) foglalkoztatnak, ki véve azokat a munkaadókat, akiknek munkavállalói a 6180/1945. ME száma rendelet (Magyar Közlöny 102. szám) alapján esnek betegségi biztosítási kötelezettség alá.
3. §
A R. hatálya alá tartozik minden testi és szellemi munkás, aki az 1, §-ban meghatározott vállalatnál munkaviszonyban áll és aki az 1927: XXI. törvénycikk, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő jogszabályok értelmében betegségi biztosításra kötelezett, amennyiben a 2500/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 54. szám) alapján családi pótlékra nem jogosult.
3. §
(1) A munkás a munka megkezdésének nap- jától a munkaviszony megszűnése napjáig tar- tozik a R. hatálya alá. A munkának időleges szünetelése (szabadság, üzemi munkaszünet miatt, stb.) nem jelenti a munkaviszony megszűnését. A munkabeszüntetés és munkáskizárás esetében a munkaviszonyt megszűntnek kell tekinteni.
(2) A betegség vagy szülés által okozott keresőképtelenség, valamint a katonai szolgálat ideje alatt a munkást addig kell munkaviszony ban állónak tekinteni, ameddig munkaadójától a teljes munkabérét (illetményét) megkapja vagy követelheti.
II FEJEZET
A családi pótlék
4. §(1) A R. hatálya alá tartozó munkásnak családi pótlék jár minden olyan tizenhatodik élet. A évét be nem töltött gyermek után, akit saját háztartásában tart el. Családi pótlék jár a feleség után is, ha munkaviszonyban nem áll és a férjével közös háztartásban él.
(2) A negyvenedik életévét be nem töltött feleség után azonban csak abban az esetben jár I családi pótlék, ha tartósan munkaképtelen vagy terhességének ötödik hónapjába lépett vagy a férjével közös háztartásban legalább egy nyolc éven aluli olyan gyermeket gondoz, aki után férje családi pótlékban részesül.
(3) Amennyiben a munkás a gyermekei tovább taníttatja, a gyermek tizenhat éves kora után is, de legfeljebb huszonnégy éves koráig jár a családi pótlék, ha a tanulmány végzése a gyermeket megakadályozza abban, hogy önállóan munkát vállaljon. A tizenhatodik élet évét betöltött iparostanonc után is jár a családi pótlék, a tanoncszerződés ideje alatt, de legfeljebb huszonnégy éves koráig, abban az esetben, ha a munkás a tanonc eltartásáról saját háztartásában gondoskodik. Ugyancsak huszonnégy éves koráig jár a családi pótlék az állandó jellegű testi vagy szellemi fogyatékosság következtében keresőképtelen gyermek után.
(4) A tanintézetben (nevelőintézetben) elhelyezett gyermeket, továbbá a magánszemélynél ideiglenesen elhelyezett (kitelepített) gyermeket ugy kell tekinteni, mintha a munkással közös háztartásban élne. Az, akinél ideiglenesen elhelyezett (kitelepített) gyermek van, családi pótlékot nem igényelhet.
(5) Gyermekmenhelyen (árvaházban) elhelyezett, valamint az onnan gondozásra kihelyezett, úgyszintén a javítóintézetben lévő gyermek után családi pótlék nem jár.
5. §
(1) A munkaviszony tartama alatt született gyermek után annak a hónapnak az első napjától jár a családi pótlék, amely hónapban a gyermek született. A munkaviszony tartama alatt a munkás háztartásába került gyermek után annak a hónapnak az első napjától jár a családi pótlék, amely hónapban a gyermek tartása megkezdődött.
(2) A feleség után - amennyiben a munkás a munkaviszony tartama alatt kötött házasságot - a családi pótlék annak a hónapnak az első napjától jár, amely hónapban a házasságot kötötték.
6. §
A családi pótlékra vonatkozó igény megszűnik annak a hónapnak a végével, amelyben
a) a gyermek a 4. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott életévét betöltötte;
b) a gyermek, illetőleg a feleség meghalt;
c) a gyermek eltartása, illetőleg a feleséggel az együttélés megszűnt;
d) a 4. § (2) bekezdésében megállapított feltételek vagy azok egyike megszűnt.
7. §
Ugyanaz után a gyermek után, ugyanarra az időre csak egy munkás igényelhet családi pótlékot, éspedig a házastársak együttélése esetében elsősorban a férj.
8. §
(1) A munkás arra a hónapra jogosult családi pótlékra, amelyben összesen legalább tizenöt napig a R. hatálya alá tartozott (a R. hatálya alá eső vállalatnál munkaviszonyban Állott). A tizenöt napba a közbeeső vasár- és ünnepnapok is beszámítanak.
(2) Ki kell fizetni a családi pótlékot további három hónapra annak a munkásnak is, akinek munkaviszonya bármely okból megszűnt, ha a munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül legalább három hónapra jogosult volt családi pótlékra. Ha azonban munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően csak egy, vagy két hónapra volt családi pótlékra jogosult, a családi pótlék is csak egy, illetőleg két hónapra jár. E rendelkezés szempontjából azt a hónapot, amelyben a munkás nem állott legalább tizenöt napig munkaviszonyban, munkaviszonyon ki-vül eltöltött hónapnak kell tekinteni.
(3) Ha a családi pótlékra jogosult munkás meghalt, további hat hónapig jár az elhalt munkás jogán a családi pótlék annak, aki a gyermek (gyermekek), illetőleg a feleség eltartásáról gondoskodik.
9. §
(1) A családi pótlék minden egyes gyermek, valamint a feleség után havi százharminc pengő.
(2) Az Országos Családpénztár (a továbbiakban: családpénztár) a családi pótlékot havonta utólagosan fizeti ki az igényjogosultnak.
(3) A népjóléti miniszter felhatalmaztatik, hogy abban az esetben, ha a bérszínvonal általában emelkedik és a kollektív szerződésekben megállapított munkabérekben legalább tiz százalék emelkedés következik be, az Országos Szabad Szakszervezetek Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) javaslatára, a családi pótlék összegét az emelkedés mértékének arányában rendelettel fölemelje.
(4) Amennyiben az igényjogosult a családi pótléket nem rendeltetésének megfelelően használja fel, a családi pótlék - az igényjogosult beleegyezése nélkül is - a közös háztartásban élő házastársának, ha pedig házastárs nincs, más közös háztartásban élő családtagjának kifizethető.
10. §
(1) Hat hónapnál régebbi időre vonatkozó családi pótlékra nem lehet igényt érvényesi
(2) Megszűnik a családi pótlékra vonatkozó igény ha a családi pótlékot a folyósítástól számított egy év alatt bármely okból nem vettek
11. §
(1) Ha a vállalat a családi pótlékra vonatkozó igény tárgyában szándékosan, vagy gondatlanságból a valóságnak meg nem felelő, vagy késedelmes bejelentést tesz és ezzel a családpénztárnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
(2) Ha a vizsgálat során az derül ki, hogy a valóságnak meg nem felelő bejelentésnek a munkás rosszhiszeműsége volt az oka, vagy egyébként a családi pótlék jogosulatlan felvételével a munkás a családpénztárt megkárosította, az okozott kárt a családpénztárnak ő tartozik megtéríteni. A családpénztár az igényjogosult családi pótlékából a kár ősszegét le is vonhatja. A levonás a családi pótlék teljes összegéig terjedhet.
(3) A jóhiszeműen felvett családi pótlék vissza nem követelhető.
III. FEJEZET
A vállalatok fizetési kötelezettsége. Járulék és járulékelőleg
12. §(1) A családi pótlék fedezésére a R. hatálya alá tartozó vállalatok járulékot kötelesek fizetni. A családpénztár a számadási évet követő év március havában állapítja meg a számadási évre eső járulékot és azt április hó első napjáig fizetési meghagyásban közli a vállalattal. A családpénztár számadási éve azonos a naptári évvel.
(2) A járulék összegét ugy kell megállapítani, hogy a járulék fizetésére kötelezett vállalatban a számadási évben foglalkoztatott munkások átlagos létszámát meg kell szorozni a járulékegységgel. Az átlagos munkáslétszám megállapításánál a férfi és női munkásokat egyaránt teljes számban kell figyelembevenni.
13. §
A járulékegységet ugy kell kiszámítani, hogy a számadási évben kifizetett családi pótlék összegének, az elévülési idő alatt még kifizetésre kerülő családi pótlék valószínű összegének, a családpénztár fenntartására fordított összegnek és a 16. § értelmében a tartalékalap céljára fordítandó összegnek együttes összegét osztani kell a járulékfizetésre kötelezett vállalatokban a számadási évben foglalkoztatott és a R. hatálya alá tartozó munkások átlagos létszámával. A járulékegységet egy-egy számadási évre a családpénztár igazgatóságának előterjesztése alapján a népjóléti miniszter állapítja meg.
14. §
(1) A számadási évre fizetendő járulék megállapításáig a vállalatok az előző évre megállapított járulékot kötelesek előlegül a számadási évben a családpénztárba befizetni. Az előleg negyedévenkint, az évnegyed első hónapiának ötödik napjáig egyenlő részletekben előzetesen esedékes.
(2) A számadási évet követő év első negyedére, ugyancsak az előző év negyedik negyedére megállapított összeget kell előlegül befizetni.
(3) A számadási évre fizetendő járulék megállapítása után a fizetési meghagyás kézbesítését követő naptól számitott tizenöt nap alatt mind a járulékban, mind a járulékelőlegben mutatkozó hiányt pótolni kell, az esetleges túlfizetést pedig a családpénztár a vállalat javára irja.
15. §
Azokat a szabályokat, amelyek szerint a számadási évben alakult, valamint az év közben a R. hatálya alá kerülő vállalatok abban az évben járulékot és járulékelőleget kötelesek fizetni, a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
16. §
A családpénztár számadási évben családi pótlék cimén kifizetett összeg tíz százalékát tartalékalap céljára fordítja és gyümölcsöző módon kezeli A tartalékalap felét a család pénztár igazgatósága a népjóléti miniszter által az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve adott hozzájárulásával gyermeknevelési és gyermekvédelmi célokra használhatja fel.
17. §
A családpénztár felállításának és fenntartásának költségeit a R. hatálya alá tartozó vállalatok viselik.
18. §
(1) A késedelmesen befizetett járulék és járulékelőleg után késedelmi kamatot kell fizetni.
(2) A járulékot (járulékelőleget) és a késedelmi kamatot nem szabad a munkabérből levonni.
19. §
Ha a számadási évben a vállalat lényegesen több vagy kevesebb munkást foglalkoztat, mint az előző évben, a családpénztár a járulékelőleg összegét a munkáslétszám változásának arányában határozattal megváltoztathatja.
20. §
(1) A jelen R. alapján a vállalatot terhelő mindennemű tartozást az köteles fizetni, aki a vállalatot saját számlájára fenntartja, illetőleg folytatja; építkezéseknél a vállalkozó, ilyennek hiányában az építtető.
(2) A tartozásokért való felelősség, valamint csőd esetében a családpénztár kielégítése tekintetében az 1927: XXI. törvénycikk 26-28. §-aiban foglalt, illetőleg az azokat módosító és kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
Hatósági fokozatok és jogorvoslatok
21. §(1) A jelen R. alapján felmerülő ügyekben elsőfokon a családpénztár igazgatója határoz.
(2) A családpénztár igazgatójának határozata (fizetési meghagyása) ellen a kézbesítés napját követő naptól számitott tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a családpénztár intézőbizottságához, amely másod- és végsőfokon határoz. Ha a családpénztár a járulékot (járulékelőleget) a vállalat által bejelentett adatok alapulvételével állapította meg, a határozat (fizetési meghagyás) ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.
(3) A családpénztár másodfokú határozata ellen a népjóléti miniszterhez felülvizsgálati kérelemnek van helye, aki hatáskörtúllépés, vagy jogszabálysértés (alapszabály, vagy más családpénztári szabályzat megsértése) esetében a határozatot megsemmisítheti és más határozatot hozhat, vagy a családpénztárt uj eljárásra és uj határozat hozatalára utasíthatja.
V. FEJEZET
Országos Családpénztár
22. §(1) A családi pótlékkal és járulékkal kap csolatban a jelen R. értelmében szükséges tennivalók ellátására Budapest székhellyel, az egész ország területére kiterjedő működési körrel Országos Családpénztár állíttatik fel.
(2) Az Országos Családpénztár jogi személy.
(3) A Magyar Államvasutak és a Magyar Posta a családpénztártól különállóan teljesíti a családi pótlék kifizetését és azt a jelen R. szabályai szerint közvetlenül fizeti munkásainak. A családi pótlék folyósítására vonatkozó szabályokat a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg.
23. §
(1) Az Országos Családpénztár az alábbiakban szabályozott önkormányzattal működik.
(2) Az önkormányzat szervei:
a) az igazgatóság;
b) az intézőbizottság
24. §
(1) Az igazgatóság huszonhét rendes és huszonhét póttagból áll. A tagok kétharmad részét a munkavállalói, egyharmad részét pedig a munkaadói érdekeltség küldi be.
(2) Az igazgatóság tagjait és póttagjait a munkavállalói és munkaadói érdekeltség választó taggyűlése külön-külön választja meg.
(3) A választó taggyűlés munkavállaló tagjait a szabad szakszervezetek választják meg. A választandó tagok számát a Magyar Szabad Szakszervezetek Szövetsége (Szakszervezeti Tanács) állapítja meg, olyképp, hogy minden egyes szabadszakszervezet legalább egy tagot választ.
(4) A választó taggyűlés munkaadó tagjait a - demokratikus munkaadói érdekeltségek választják és maguk állapítják meg a választandó tagok számát, valamint azt, hogy az egyes munkaadói érdekeltségek hány tagot választanak. Amennyiben a munkaadói érdekeltségek az arányszámban megállapodni nem tudnak, azt a népjóléti miniszter az illetékes miniszter meghallgatásával állapítja meg. Azt, hogy melyek a demokratikus munkaadói érdekeltségek, vita esetében ugyancsak a népjóléti miniszter az illetékes miniszter meghallgatásával állapítja meg.
(5) Minden választó tagnak egy-egy szavazata van; a szavazás titkos.
(6) Egyebekben az igazgatóság tagjainak és póttagjainak kiküldési módját, az igazgatóság működésének tartamát, az igazgatóság összehívásának és az ülések megtartásának módját és idejét, a tárgyalás rendjét és a határozó képességet a családpénztár alapszabálya állapítja meg.
(7) Az alapszabályt a R. megjelenésétől számított hatvan nap alatt a családpénztár ideig lenes igazgatósága megalkotni és a népjóléti miniszterhez jóváhagyás végett felterjeszteni tartozik. Ha a miniszter az alapszabály jóváhagyása tárgyában hatvan nap alatt érdemben nem nyilatkozik, azt jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha a családpénztár ideiglenes igazgatósága az alapszabályt hatvan nap alatt nem alkotja meg, akkor azt a népjóléti miniszter állapítja meg.
25. §
(1) Az igazgatóság:
a) ellenőrzi a törvények, rendeletek, az alapszabály és más szabályzatok végrehajtását;
b) képviseli a családpénztárt;
c) felveszi a családpénztár alkalmazottait;
d) megállapítja a költségvetést és a záró-számadást;
e) megállapítja az ügyvitel szervezetét és szabályzatát;
f) gondoskodik a tartalékalap gyermeknevelési célokra fel nem használt részének elhelyezéséről és gyümölcsöztetéséről (16. §);
g) megállapítja az alapszabályt, a szolgálati-, illetmény-, nyugdíj- és fegyelmi szabályzatot.
26. §
(1) Az intézőbízottság az elnökön kívül hat tagból áll. Az intézőbizottság tagjait az igazgatóság saját tagjai közül küldi ki, éspedig négy tagot a munkavállalói, kél tagot pedig a munkaadói érdekeltségből. A munkavállalói, illetőleg munkaadói igazgatósági tagok a választást külön-külön ejtik meg.
(2) Az intézőbizottság hatáskörébe tartozik a családpénztár ügyvitelének ellenőrzése, az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyek előkészítése. Halaszthatatlan sürgősség esetében az igazgatóság utólagos jóváhagyásának fenntartásával intézi azokat az ügyeket is, amelyek egyébként az igazgatóság hatáskörébe tartoznak.
(3) Az intézőbizottság határoz továbbá másod- és vegsőfokon a családpénztár ügyvitele által hozott határozatok, fizetési meghagyások és ügyviteli intézkedések ellen beadott jogorvoslatok tárgyában (21. § (2) bekezdés).
(4) Egyebekben az intézőbizottság összehivásának és az ülések megtartásának módját és idejét, a tárgyalás rendjét és a határozatképességet a családpénztár alapszabálya állapítja meg.
27. §
(1) A családpénztár önkormányzatának (igazgatóságának vagy intézőbizottságának) tagja csak nagykorú magyar állampolgár lehet.
(2) Nem lehet tag:
a) aki gondnokság vagy csődeljárás alatt áll;
b) akit nem politikai indokból elkövetett közönséges bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen elitéltek;
c) akit háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt a népbiróság jogerősen elitélt;
d) akit a rendőri hatóság népellenes (fasiszta, stb.) magatartás miatt jogerősen rendőri felügyelet alá helyezett vagy internált;
e) akit a demokratikus Magyarország valamelyik bírósága jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére itélt, az ítélet hatályának tartama alatt;
f) akit az 1080/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 20. szám) és a 4.100/1945. rendelet (Magyar Közlöny 65. szám), valamint az ezeket módositó és kiegészítő rendelkezések alapján nyugdíjazásra (szabályszerű elbánás alá vonásra) vagy állásvesztésre ítéltek.
28. §
(1) A családpénztár elnökét és az alelnököket tagjai közül az igazgatóig maga választja, éspedig az egyik alelnököt a munkavállalói, a másikat pedig a munkaadói érdekeltség által beküldött tagok közül.
(2) Az elnök mindkét önkormányzati szervnek (23. §) elnöke.
(3) Az önkormányzat tagjainak, elnökének és alelnökeinek állása tiszteletbeli. A munkavállaló tagok útiköltségét és elvesztett munkabérét a családpénztár megtéríti. Az igazgatóság elnöke az alapszabályban megállapított tiszteletdíjban részesül.
29. §
A családpénztár alkalmazottai önkormányzati (magán) alkalmazottak. Hivataluk ellátásában a közhivatalnokokat megillető büntetőjogi védelemben részesülnek és ugyanilyen felelősséggel tartoznak. Szolgálati viszonyukra vonatkozólag a szolgálati-, illetmény-, nyugdij-és fegyelmi szabályzat irányadó. Az alkalmazottak szolgálati viszonya és illetménye tárgyában az igazgatóság az illetékes szakszervezettel kollektív szerződést köthet. A szerződés érvényességéhez a népjóléti miniszter jóváhagyása szükséges.
30. §
A családpénztár ügyvitelének élén az igazgató áll. aki egyben a családpénztár felelős számadója.
VI. FEJEZET
Állami felügyelet
31. §(1) A családpénztár a népjóléti miniszter felügyelete és ellenőrzése alatt áll.
(2) A népjóléti miniszter általában felügyel arra és ellenőrzi azt, hogy a családpénztár a törvényt, a rendeleteket, az alapszabályt és egyéb szabályzatokat megtartsa és bevételeit jogszerű rendeltetésükre fordítsa. A családpénztárt személyesen, vagy kiküldött utján bármikor megvizsgálhatja és ellenőrizheti. A vizsgálat és ellenőrzés az ügy-, vagyon- és pénzkezelésre egyaránt kiterjed, abban a családpénztár önkármányzata kiküldöttje utján részt vehet.
(3) A népjóléti miniszter bármikor felszólíthatja a családpénztárt, hogy működéséről, ügy-, vagyon- és pénzkezeléséről jelentést tegyen, adatokat szolgáltasson és kimutatásokat terjesszen fel. A családpénztár az igazgatóság és intézőbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet felhívás nélkül is felterjeszteni tartozik.
(4) Az alapszabály, az alkalmazottak szolgálati-, illetmény-, nyugdíj- és fegyelmiszabályzata, továbbá az ügyviteli szabályzat csak a népjóléti miniszter jóváhagyásával érvényes. Megváltoztatásukhoz is a miniszter jóváhagyása szükséges.
(5) A családpénztár Önkormányzatának határozatai általában nem esnek miniszteri jóváhagyás alá; a családpénztár mindamellett köteles az önkormányzat és az ügyvitel szervezetére, a költségvetés, valamint a zárószámadás megállapítására, a nagyobbarányu tőkebefektetésekre és beszerzésekre vonatkozó határozatait, a határozat meghozatalát kővető naptól számított tizenöt nap alatt a népjóléti miniszterhez felterjeszteni. Az igazgatóság azokat a határozatokat, amelyek nagyobbarányu tőkebefektetésre és beszerzésre vonatkoznak, hozzászólás végett a pénzügyminiszternek is bemutatja.
(6) A családpénztár önkormányzatának határozatai ellen az érdekelteken kivül a népjóléti miniszterhez felülvizsgálati kérelemmel élhet a családpénztár elnöke, vagy az igazgatóság, illetőleg az intézőbizottság bármely tagja. A népjóléti miniszter hivatalból is felülvizsgálhatja és megsemmisítheti a családpénztár bármely határozatát, ha a határozat jogszabállyal, alapszabállyal, vagy más családpénztári szabályzattal, vagy a családpénztár céljával és rendeltetésével ellenkezik.
(7) A családpénztár köteles az ügyviteli szabályzatot, valamint az alkalmazottak szolgálati-, illetmény-, nyugdij- és fegyelmiszabályzatát a népjóléti miniszter felhívásától számított hatvan nap alatt megalkotni és jóváhagyás végett felterjeszteni. Ha a miniszter a szabályzat jóváhagyása tárgyában hatvan nap alatt érdemben nem nyilatkozik, a szabályzatot jóváhagyottnak kell tekinteni. Ha a családpénztár a szabályzatokat, vagy azok valamelyikét határidő alatt nem alkotja meg és jóváhagyásra nem terjeszti fel, azt a miniszter rendelettel állapítja meg. A jóváhagyás tekintetében a jelen bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a családpénztár a szabályzatokat a miniszter felhívása előtt megalkotja és felterjeszti.
(8) Ha a vizsgálat során a népjóléti miniszter azt állapítja meg, hogy az önkormányzat, vagy annak valamelyik szerve jogellenesen működik, a jogellenesen működő önkormányzatot, vagy önkormányzati szervet felfüggesztheti és ha jogszerű működése egyébként nem biztositható, fel is oszlathatja. A felfüggesztett, illetőleg feloszlatott önkormányzat, vagy önkormányzati szerv hatáskörét a felfüggesztés megszüntetéséig, illetőleg az önkormányzati szerv ujraalakulásáig a népjóléti miniszter miniszteri biztosra ruházhatja.
VII. FEJEZET
Vállalatok és munkások ellenőrzése
32. §(1) A családpénztár a vállalatokat kötelességeik tekintetében ellenőrzi, a népjóléti miniszter pedig felügyeleti hatáskörében ellenőrizheti és ebből a célból a helyszínen bármikor megvizsgálhatja. A vállalatok a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségükre vonatkozó adatokat rendelkezésre bocsátani, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések helyszínen megtekintését megengedni, valamint a szükséges felvilágosításokat megadni kötelesek.
(2) Amennyiben a helyszíni ellenőrzést a vállalat téves, vagy késedelmes jelentése, vagy a jelentés elmaradása, vagy egyébként is a vállalat hibája tette szükségessé, a helyszíni ellenőrzés költségeit a vállalat terhére fel lehet számítani.
(3) A vállalatok, a családi pótlékot igénylők, valamint az igényjogosultak a családpénztár felhívására a szükséges felvilágositásokat megadni és a vonatkozó okiratokat bemutatni tartoznak.
(4) Az 1927: XXI. és az 1928: XL. törvény cikk alapján működő társadalombiztosító intézetek és az elismert vállalati nyugdíjpénztárak, valamint a családpénztár egymást ellenőrző tevékenységükben kölcsönösen támogatni tartoznak.
VIII. FEJEZET
Vállalati családpénztárak
33. §(1) A népjóléti miniszter az általa megállapitott feltételek mellett engedélyt adhat arra, hogy egyes vállalatok a családi pótlékra jogosultság megállapításával és a családi pótlék kifizetésével, valamint a családi járulék befizetésével járó tennivalók ellátására vállalati családpénztárt állítsanak fel. Az engedély visszavonható.
(2) A vállalati családpénztárt fenntartó vállalatot azonban ugyanaz a fizetési kötelezettség terheli, mint a R. hatálya alá tartozó többi vállalatot. A családi pótlék kifizetése után fennmaradó felesleget a vállalati családpénztár köteles az Országos Családpénztárba befizetni, ha pedig a vállalatot terhelő járulék a vállalati családpénztárból kifizetett családi pótlék fisszegét nem fedezi, a hiányzó összeget az Országos Családpénztár megtéríti.
(3) A vállalat a vállalati családpénztár felállításának és fenntartásának költségeiről maga gondoskodik.
(4) A vállalati családpénztár felállításának és működésének szabályait a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.
IX. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
34. §(1) A családi pótlék nem engedményezhető, el nem zálogosítható és csak a feleség eltartása, illetőleg a gyermek nevelési és eltartási céljaira vonható végrehajtás alá.
(2) Semmis a vállalat és a munkás között kötött olyan megállapodás, amely a munkásra a R.-ben biztositott jogánál hátrányosabb vagy amellyel a munkás e jogáról lemond.
35. §
(1) A R. alapján fizetendő Járulékot (Járulék-előleget), késedelmi kamatot, a jogerősen kivetett pénzbírságot, a 32. § (2) bekezdés alapján felszámított költségeket, valamint a vállalatot vagy a munkást a R. 11. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján terhelő megtérítést közadók módjára kell behajtani.
(2) Felhatalmaztatik a népjóléti miniszter, hogy a jelen R. értelmében közadók módjára behajtandó követelésekre kiterjessze a 2.300/ 1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 35. szám) 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a társadalombiztosító intézetek közadók módjára behajtandó követelései tekintetében megállapított külön végrehajtási szabályokat és a behajtás teljesítését az emlitett rendeletszakasz alapján létesült külön szervezetre bízza.
36. §
A hatóságok kötelesek a családpénztárt működésében támogatni és törvényszerű megkereséseinek eleget tenni.
37. §
(1) A családpénztár, valamint a vállalati családpénztárak az összes állami, törvényhatósági és községi adók, valamint az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól mentesek. Ugyancsak mentes az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól a R. alapján kifizetett családi pótlék is.
(2) A munkásnak a családi pótlék iránti beadványa - ideértve a jogorvoslati beadványt is - vagy az ezt pótló jegyzőkönyv, illetékmentes. Illetékmentes továbbá minden olyan okirat, mely a jelen R.-ben biztosított családi pótlékra való igényjogosultság megszerzésére vagy igazolására szolgál, mindaddig, mig azt más célra nem használják, valamint illetékmentes a családi pótlék felvételéről kiállított nyugta.
(3) A hatóságok a (2) bekezdésben emlitett Iratokat díjmentesen tartoznak kiállítani.
38. §
(1) Amennyiben a vállalat jogszabály, szokás vagy külön megállapodás alapján vagy egyoldalú akaratelhatározásból a munkásinak a R. szerint megállapítottnál nagyobb összegű családi pótlékot (gyermeknevelési pótlékot, gyermeknevelési segélyt, stb.) köteles fizetni, a kötelezettségié továbbra is fennmarad, azonban a családpénztár részéről kifizetett családi pótlékot a munkásnak járó összegből levonhatja.
(2) Az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezés alapján a R. szerint valamely hónapra járó családi pótlékba csak az ugyanarra a hónapra kifizetett összeget lehet beszámítani.
X. FEJEZET
Átmeneti intézkedések
39. §(1) A szakmai családpénztárak és az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár a R. hatálybalépésével egyidejűleg megszűnnek.
(2) A szakmai családpénztárak vagyona, jogai, követelései és kötelezettségei az Országos Családpénztárra szállnak át. A szakmai családpénztárak irattári és nyilvántartási anyagát az Országos Családpénztár veszi át.
(3) Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár által kezelt tartalékalapot a csalód-pénztár a R. 16. §-ának (2) bekezdése szerint kezeli tovább.
40. §
(1) A szakmai családpénztárak alkalmazottai, szolgálati idejük beszámítása mellett, az Országos Családpénztár alkalmazottaivá válnak. Szolgálati viszonya tekintetében a 29. § rendelkezései az irányadók.
(2) A szakmai családpénztáraknál, valamint az Országos Családpénztárnál eltöltött szolgálati időt az 1912: LXV. törvénycikk rendelkezései szempontjából beszámítható szolgálati időnek kell tekinteni.
41. §
(1) A szakmai családpénztáraknak a R. hatálybalépésekor működő egyesitett ideiglenes igazgatósága és az igazgatósági elnök addig marad hivatalában, amíg a 24. §-ban foglalt szabályok szerint az igazgatóság meg nem alakult.
(2) Az ideiglenes igazgatóságot a 24. §-ban megállapított létszámra ki kell egészíteni. A kiegészítés idejét és módját a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A kiegészített ideiglenes igazgatóság az igazgatóságnak a 24. § szerinti megalakulásáig gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek az igazgatóságot a R. alapján megilletik.
(4) Az ideiglenes igazgatóság kiegészítése után meg kell alakítani az ideiglenes intézőbizottságot.
42. §
A 4050/1944. ME rendelet (Budapesti Közlöny 262. szám) és a 4370/1915. ME rendelet (Magyar Közlöny 70. szám) alapián a szakmai családpénztárak helyett teljesített gyermeknevelési pótlékkifizités tekintetében a vállalatokat el kell számoltatni. Az elszámolásra vonatkozó szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.
43. §
(1) Az 1340/1944. ME rendelet (Budapesti Közlöny 81. szám) 1. §-a alapján gyermeknevelési pótlékra igényjogosultak az 1945. évi szeptember hó 1. napjától a jelen rendeletben megállapított családi pótlékban részesülnek.
(2) Az után a személy után, aki 1944. évi október hó 15. napja után teljesített katonai (csendőrségi) szolgálatot, vagy jutott hadifogságba, vagy tűnt el, vagy halt hősi halált, az 1945. évi szeptember hó 1. napjától csak abban az esetben jár családi pótlék, ha azt a körülményt, hogy mind az igényjogosult, mind a pótlékot igénylő hozzátartozó politikai szempontból nem esik kifogás alá, a községi, városi, Budapesten a kerületi Nemzeti Bizottság igazolja.
(3) A demokratikus magyar hadseregben teljesített katonai szolgálat esetében az 1340/ 1944. ME rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Ilyen szolgálat esetéhen nem szükséges a Nemzeti Bizottság igazolása.
XI. FEJEZET
Büntető rendelkezések
44. §(1) Amennyiben a cselekmény
súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,
tízezer pengőig, ismétlés esetében pedig harmincezer pengőig terjedhető pénzbirsággal kell büntetni azt a munkaadót, aki elfogadható indok nélkül:
a) a jelen rendelet alapján megkívánt bejelentést, vagy igazolást nem az előirt határidőben, vagy nem az előirt szabályok szerint teljesiti, vagy elmulasztja;
b) a járulékot késedelmesen fizeti, vagy befizetését elmulasztja.
(2) A pénzbírság kiszabása a családpénztár igazgatójának hatáskörébe tartozik.
(3) A pénzbírságot gyermeknevelési célokra kell fordítani
45. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő
I. az a munkaadó, aki
a) a családi pótlékkal kapcsolatos bejelentésben, vagy igazolásban valótlan adatokat ad elő, vagy abból a célból, hogy járulékfizetési kötelezettségétől jogosulatlanul egészben, vagy rész-ben mentesüljön, szándékosan valótlan adatokat jelent, vagy bejelentési kötelezettségét nem a törvényes határidőben teljesiti, vagy azt elmulasztja;
b) a családpénztár, vagy a népjóléti miniszter által elrendelt helyszíni vizsgálatot szándékosan akadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezettségére vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó nyilvántartások, feljegyzések megtekintését a helyszínen nem engedi, vagy akadályozza, avagy a szükséges felvilágosításokat a család-pénztár, vagy a népjóléti miniszter hivatalos kiküldöttjének nem adja meg;
c) a családpénztár önkormányzatába kiküldött alkalmazottját tisztségének ellátásában szándékosan akadályozza;
II. az a munkás, aki
családi pótlék elnyerése céljából szándékosan hamis bejelentést tesz, vagy hamis igazolást terjeszt elő, avagy a családi pótlékra jogosultságot adó személyek számában beállott csökkenést, vagy igényének bármely okból való megszűnését az előirt határidőben nem jelenti be;
III. a családpénztár önkormányzatának az
a tagja, aki ügyköre teljesítésében a tudomására jutott üzemi vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli, vagy a maga, vagy más hasznára jogtalanul felhasználja.
(2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcvanezer pengő.
(3) Az (1) bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkás tekintetében külön kihágás.
(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási halóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.
46. §
Amennyiben a 45. § alá eső kihágás a vállalat felelős vezetője követte el és a vállalat tulajdonosát felügyeleti, vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében mulasztás terheli, a kihágás miatt a tulajdonost is büntetni kell.
XII. FEJEZET
Hatálybaléptetés
47. §(1) A jelen rendelet 1945. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásához szükséges részletes szabályokat a népjóléti miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével az 1938: XXXVI. törvénycikk, az 50000/1938. IpM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3291. lap), a 73000/1938. IpM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 306. lap), a 60500/1938 I. a. KKM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 3398. lap), a 8080/1939: ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 853. lap), a 23400/1939. IpM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1090. lap), a 320/1941. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 88. lap), a 76100/ 1941. IpM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 4061. lap), az 510425/1941. HM. rendelet (Honvédségi Közlöny 648. lap), a 7310/1942. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 2862. lap), a 77500/1912. IpM rendelet (Magyarország Rendeletek Tára 3361. lap), az 1310/ 1944. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 422. lap) 2. és 3. §-a, a 4050/1944. ME rendelet (Budapest Közlöny szám) és a 4370/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 70. szám) hatályát veszti. Az 1340/1944. ME rendelet 1. §-a, valamint a 6900/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 109. szám) továbbra is hatályban marad.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 31-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök