adozona.hu
4/1974. (XII. 23.) KipM rendelet
4/1974. (XII. 23.) KipM rendelet
az ipari szövetkezetek személyzeti munkájáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú minisztertanácsi határozat 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt ágazati miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben -az alábbiakat rendelem:
A rendelet hatálya kiterjed az ipari szövetkezetekre, azok területi (szakmai) szövetségeire, a szövetkezetek gazdasági társulásaira (közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok, kizá...
4/1974. (XII. 23.) KipM rendelet
az ipari szövetkezetek személyzeti munkájáról
Az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú minisztertanácsi határozat 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt ágazati miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben -az alábbiakat rendelem:
1. §A rendelet hatálya kiterjed az ipari szövetkezetekre, azok területi (szakmai) szövetségeire, a szövetkezetek gazdasági társulásaira (közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok, kizárólag szövetkezetek, illetőleg többségükben szövetkezetek által alapított, az 1970. évi 19. számú tvr. szerint létrehozott közös vállalatok), továbbá ezek tagjaira és alkalmazottaira (a továbbiakban: dolgozók).
2. §
(1) A személyzeti munka az ipari szövetkezetekben a vezetés elválaszthatatlan része.
(2) Az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú minisztertanácsi határozat (a továbbiakban: Határozat) 1-8. pontjaiban meghatározott alapvető célkitűzéseket - a szövetkezeti sajátosságok figyelembevétele mellett - irányadónak kell tekinteni az ipari szövetkezetek személyzeti munkájában is. Biztosítani kell az ipari szövetkezetekben a Határozat rendelkezéseinek egységes értelmezését és gyakorlati alkalmazását. Ennek érdekében a vezetőkkel meg kell ismertetni a személyzeti munka legfontosabb elvi kérdéseit. Ehhez igényelni kell az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi, valamint a társadalmi szervek hatékony együttműködését és segítségét.
3. §
A tisztségviselők megválasztásánál és a vezető munkakörök betöltésénél a politikai, a szakmai és a vezetőkészségbeli követelményeket egyaránt figyelembe kell venni. E követelményeket magasabb szinten, a különböző tisztségekben, illetőleg vezető munkakörökben differenciáltan, a helyi körülmények és sajátosságok figyelembevétele mellett alkalmazni kell. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a vezetők az elméleti-politikai és szakmai végzettség megléte mellett gyakorlati tevékenységük során is megfeleljenek a szocialista vezetőkkel szemben támasztott követelményeknek.
4. §
(1) Ipari szövetkezetben elnöki tisztséget csak olyan személy tölthet be, aki büntetlen előéletét erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, és eddigi magatartásával bebizonyította a Magyar Népköztársasághoz való hűségét. E feltételek meglétét a választást megelőző jelölés előkészítése során - a szövetkezet vezetőségének kezdeményezésére - a fővárosi, megyei tanácselnök igazolja.
(2) Büntetlen előéletet kell igazolni a minősítésre kötelezett, továbbá a személyzeti, a munkaügyi feladatok ellátásával, valamint a vagyonkezeléssel, ellenőrzéssel járó tisztségek és munkakörök betöltéséhez. Ez utóbbi munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(3) Ha a szövetkezet érintett dolgozója nem tudja igazolni büntetlen előéletét, kivételesen indokolt esetben a szövetkezet vezetőségének kérelmére - az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv javaslatának figyelembevételével - a fővárosi, megyei tanácselnök engedélyezheti a tisztség vagy munkakör betöltését. A népgazdaság és vagyon elleni bűncselekmények miatt (Btk. XIII. és XVI. fejezeti büntetett előéletű személy részére felmentés nem adható.
(4) Ha olyan személyt választanak tisztségbe vagy alkalmaznak, aki az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeket nem tudja igazolni, illetőleg a tisztség viselése vagy alkalmazása során erkölcsi, politikai magatartása miatt arra érdemtelenné vált, a szövetkezet vezetősége, illetve ennek elmulasztása esetén az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv kezdeményezi az érintett személy tisztségből való felmentését vagy munkaviszonyának megszüntetését.
5. §
(1) A szövetkezetekben az alapszabály szerint megtartásra kerülő és egyéb tisztújítások, valamint a vezető munkakörökbe történő alkalmazás során a szükséges személycseréket nagyfokú körültekintéssel, a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek szem előtt tartásával kell végrehajtani.
(2) Azokkal a tisztségviselőkkel és vezetőkkel szemben akik a követelményeknek erkölcsi okok miatt nem felelnek meg, gyors és határozott intézkedéseket kell tenni, indokolt esetben gondoskodni kell a tisztségből való felmentésükről, visszahívásukról, illetőleg elmozdításukról.
6. §
(1) Elő kell segíteni a nők, a fiatalok és a tehetséges fizikai dolgozók vezetővé válását, elsősorban a szövetkezetek választott szerveiben való részvételük biztosításával, az eszmei-politikai és szakmai továbbképzés anyagi és egyéb feltételeinek megteremtésével.
(2) A káderutánpótlás szempontjából számításba vett fizikai dolgozókat elsősorban a szocialista brigádvezetők, a szövetkezeti és társadalmi tisztséget viselők, a kitüntetett, a magasan kvalifikált munkát végző, valamint az érettségizett és továbbtanuló tagok és alkalmazottak közül kell kiválasztani.
(3) Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a fizikai dolgozók általános (VIII általános, középiskolai stb.) képzési, szakmai továbbképzési, valamint kiegészítő és rokon szakmába való átképzési törekvéseit és időközönként gondoskodni kell ennek felméréséről.
(4) A tanulási szándék, valamint a képzési és továbbképzési formák ismerete alapján meg kell szervezni - figyelemmel a személyi képességekre és törekvésekre - a képzési, továbbképzési pályakorrekciós tanácsadást. A tanácsadás elsősorban a káderutánpótlásként számításba vett, továbbá azokra a dolgozókra terjed ki, akiknél ezt a megváltozott munkaképesség, munkakörülmény vagy - feltétel indokolja.
7. §
(1) A személyzeti munkára vonatkozó célkitűzések érvényre juttatásáért az ipari szövetkezet vezetősége felelős, amely biztosítja a személyzeti munka folyamatosságát, rendszeresen vizsgálja és elemzi a jogszabályok gyakorlati végrehajtásának megvalósulását.
(2) A Határozat 9. pontjában meghatározott, a vezetőre háruló személyzeti munka gyakorlati végrehajtásáért az ipari szövetkezetekben az elnök felelős.
(3) A szövetkezet vezetősége az elnök beszámolója alapján köteles rendszeresen, de legalább kétévenként átfogóan megvizsgálni a vezetők személyzeti munkájával kapcsolatos tevékenységét, a szövetkezetben a személyzeti ügyeit intézését és ennek ismeretében meghatározni a személyzeti munka továbbfejlesztése érdekében szükséges tennivalókat.
8. §
(1) Az ipari szövetkezetek - a Határozat 10-11. pontjaiban meghatározott irányelvek figyelembevételével - kötelesek megfelelő szervezeti megoldással a személyzeti feladatok ellátásáról gondoskodni.
(2) Az illetékes szövetkezeti szervet, illetőleg vezetőjét a személyzeti feladatok ellátásában, a vezetői döntések előkészítésében megfelelő politikai és szakmai felkészültségű, élettapasztalattal rendelkező dolgozókból álló személyzeti osztály, csoport vagy személyzeti vezető (ügyintéző) (a továbbiakban: személyzeti vezető) segíti. A személyzeti vezető vezető munkakörű dolgozó, akinek megbízásához, alkalmazásához, áthelyezéséhez, ellene fegyelmi eljárás indításához, illetőleg felmentéséhez - az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi és az illetékes társadalmi, érdekképviseleti szerv véleményének kikérése mellett - a vezetőség előzetes hozzájárulása szükséges. Munkadíj besorolását a vezető munkakörre tekintettel kell megállapítani.
(3) A személyzeti vezető a szövetkezet vezető munkakörű dolgozóinak hozzátartozója nem lehet. Az összeférhetetlenségi szabályok alá tartozó hozzátartozók körét a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. 33. §-a határozza meg.
(4) A személyzeti ügyek intézését az 500 főn felüli létszámú szövetkezeteknél - ahol ezt a szövetkezet tevékenysége és jellege indokolttá teszi - személyzeti osztály vagy csoport útján kell ellátni. Ha személyzeti osztály vagy csoport felállítása nem indokolt, illetőleg a 250 főn felüli létszámú szövetkezeteknél a személyzeti ügyek intézésével függetlenített személyzeti vezetőt kell megbízni. A 250 főnél kisebb létszámú szövetkezetnél - ha nem indokolt függetlenített személyzeti vezető beállítása - a személyzeti ügyeket kapcsolt munkakörű személyzeti vezető is elláthatja. A személyzeti vezető számára egyéb, kapcsolt munkaköri feladatot csak akkor lehet előírni, ha az nem akadályozza a személyzeti munka kellő színvonalú ellátásában.
(5) A személyzeti vezetőt be kell vonni a szövetkezet operatív vezetésébe, meg kell hívni a vezetőségi ülésre és ezen felül minden olyan tanácskozásra, ahol személyzeti kérdésekről tárgyalnak.
(6) A személyzeti vezető a döntésre jogosult vezetők személyzeti ügyben hozott olyan döntésével kapcsolatban, amely - megítélése szerint - a személyzeti munka alapelveinek nem felel meg, köteles ellenvéleményt tenni. Ellenvéleményét halasztó hatály nélkül jogosult az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv vezetőjéhez felterjeszteni.
9. §
(1) A személyzeti feladatokat a szövetkezet gazdálkodási tervével összhangban, tervszerűen kell ellátni.
(2) A személyzeti munka vitele során elvégzendő fontosabb feladatok különösen:
- tisztségviselőknek, továbbá magasabb vezető munkakörbe, valamint egyéb vezető munkakörbe politikailag és szakmailag legalkalmasabb és megfelelő vezetőkészséggel rendelkező személyek kiválasztásában, alkalmazásában, illetőleg ezek előkészítésében való közreműködés,
- büntetlen előélethez kötött tisztségek és munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása,
- a tervszerű káderutánpótlás elősegítése, a dolgozókkal, a kezdő fiatal szakemberekkel való foglalkozás,
- a fizikai dolgozók továbbképzési szándékának megismerése, és segítése,
- a képzési, továbbképzési pályakorrekciós tanácsadás ellátása,
- közreműködés a minősítések előkészítésében,
- a szakemberek oktatásával, nevelésével kapcsolatos feladatok ellátása,
- a kitüntetések, jutalmazások előkészítése és nyilvántartása,
- a személyzeti nyilvántartás vezetése.
(3) A személyzeti vezető részletes feladatait a Határozat 10-11. pontjában és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
10. §
(1) Az ipari szövetkezetekben a minősítésre kötelezett dolgozókat a Határozat 15-19. pontjaiban foglaltak szerint kell minősíteni.
(2) Az ipari szövetkezetek elnökét, elnökhelyettesét, valamint az alábbi vezető és érdemi ügyintéző munkakört betöltő dolgozókat minősíteni kell:
műszaki vezető,
főkönyvelő,
áruforgalmi vezető,
főmérnök,
személyzeti vezető,
főosztály- és osztályvezető,
diszpécser,
művezető,
építésvezető,
részlegvezető,
jogtanácsos,
jogi előadó,
belső ellenőr,
műszaki ellenőr.
(3) Az ipari szövetkezet vezetősége a minősítendők körét - egyes munkakörök jelentőségének megfelelően - bővítheti. A minősítendő vezető és érdemi ügyintéző munkaköröket a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A minősítések előkészítésének rendjét és a minősítési joggal felruházott vezetőket az ipari szövetkezet vezetősége határozza meg.
11. §
(1) Az ipari szövetkezet elnökét a Határozat 16-19. pontjaiban foglalt szempontok figyelembevételével négyévenként a választás előtt a szövetkezet vezetősége minősíti.
(2) Az elnök minősítését a területi (szakmai) szövetség kezdeményezése alapján a szövetség, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv és a szövetkezet vezetőségének egyik megbízott tagja készítik elő, és ennek során kikérik az illetékes társadalmi szerv véleményét.
12. §
(1) Az elnökhelyettest a vezetőség, a magasabb vezető munkakört betöltő dolgozókat a vezetőség vagy annak megbízásából az elnök minősíti. Az elnök a minősítésekről köteles a vezetőséget tájékoztatni.
(2) A vezetőségnek és a felügyelő bizottságnak az e rendelet 10. § (2) és (3) bekezdése értelmében beosztásuknál fogva minősítésre kötelezett tagjait a vezetőség, illetőleg a felügyelő bizottság véleményének figyelembevételével kell minősíteni.
13. §
(1) Személyzeti nyilvántartást vezetni és a megfelelő törzslapot felfektetni a minősítésre kötelezett, továbbá a káderutánpótlásként számításba vett személyekről kell. A személyzeti nyilvántartásnak tartalmaznia kell a törzslapot, az önéletrajzot, a minősítést, a kitüntetésre, jutalmazásra és pénzjutalommal járó dicséretre vonatkozó iratokat, a választásra, a tagsági viszonyra vagy az alkalmazásra és a képesítésre vonatkozó iratokat, illetőleg azok adatait, a hatályos fegyelmi határozatokat, az erkölcsi bizonyítványt és más bizonyítványt, ha azt a jogszabály előírja, fényképet és a korábbi munkahely által megküldött személyi anyagokat.
(2) Egyszerű nyilvántartást kell vezetni azokról, akiket nem kell minősíteni, de büntetlen előélethez kötött munkakörben dolgoznak. Az egyszerű nyilvántartás a nyilvántartó lapból és az erkölcsi bizonyítványból áll.
(3) Az ipari szövetkezet elnökének személyzeti anyagát az illetékes területi (szakmai) szövetség kezeli.
(4) A személyzeti nyilvántartás irataiba csak az arra- illetékes - a munkáltatói jogot gyakorló és a minősítésre jogosult - személyek tekinthetnek be. A személyzeti nyilvántartás anyagát a személyzeti vezető hivatalos célból, indokolt, írásbeli kérelem esetén köteles betekintésre átadni vagy más szervnek megküldeni.
(5) A személyzeti nyilvántartás iratait vaslemez szekrényben kell tárolni.
14. §
(1) A területi (szakmai) szövetségek, az ipari szövetkezetek gazdasági társulásai és a területi (szakmai) szövetségek keretében működő irodák személyzeti munkájára a Határozat és e rendelet rendelkezéseit - az alábbi eltérések figyelembevételével - megfelelően kell alkalmazni.
(2) A személyzeti munkára vonatkozó elvek és jogszabályok érvényre juttatásáért és a gazdasági vezetésre háruló személyzeti feladatok ellátásáért a területi (szakmai) szövetségeknél a szövetség elnöke, a gazdasági társulásoknál az igazgató, az irodáknál az irodavezető felel.
(3) A gazdasági társulásoknál az igazgató, az irodáknál az irodavezető is elláthatja a személyzeti ügyek intézését.
(4) Minősíteni kell:
- a területi (szakmai) szövetségeknél az elnököt, elnökhelyettest,
- a gazdasági társulásoknál az igazgatót,
- az irodáknál az irodavezetőt,
valamint ezeknél a szerveknél az egyéb vezetői és érdemi ügyintézői munkakört betöltő dolgozókat.
15. §
(1) A területi (szakmai) szövetség elnöke, a gazdasági társulás igazgatója, továbbá az irodáknál az irodavezető csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletét erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta és eddigi magatartásával bebizonyította a Magyar Népköztársasághoz való hűségét.
(2) Büntetlen előéletet kötelesek igazolni, akiket a 14. § (4) bekezdése értelmében minősíteni kell, továbbá a területi (szakmai) szövetségeknél a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, vagyonkezeléssel és ellenőrzéssel megbízott választott tisztséget betöltők, valamint a gazdasági társulásoknál és irodáknál a vagyonkezeléssel megbízott dolgozók.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben előírt feltételek igazolására, illetőleg felmentésre a 4. § rendelkezései az irányadók.
16. §
(1) A területi (szakmai) szövetség elnökét és elnökhelyettesét a szövetség vezetősége minősíti. Az elnök minősítését az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: OKISZ) kezdeményezi. A minősítéseket az OKISZ és az illetékes tanács végrehajtó bizottságának megbízottja, valamint a szövetség vezetőségének egyik tagja készíti elő, és ennek során kikérik az illetékes társadalmi szerv véleményét.
(2) Az irodák vezetőit az illetékes szövetség elnökének előkészítése alapján a szövetség vezetősége minősíti.
(3) Gazdasági társulások igazgatóját a társulás vezető szerve minősíti. A minősítést a gazdasági társulás székhelye szerint illetékes területi (szakmai) szövetség és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv kezdeményezi.
17. §
A területi (szakmai) szövetség elnökének személyzeti anyagát az OKISZ, az irodák vezetőinek személyzeti anyagát az illetékes szövetség, gazdasági társulások esetében a társulás székhelye szerint illetékes területi (szakmai) szövetség kezeli.
18. §
(1) A területi (szakmai) szövetség testületi vezető szervei figyelemmel kísérik és segítik az érdekképviseleti körükbe tartozó ipari szövetkezetek, valamint az irodák és gazdasági társulások személyzeti munkáját, a vezetők, középvezetők és személyzeti vezetők kiválasztását, tervszerű utánpótlását, nevelését és képzését.
(2) A területi (szakmai) szövetségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti feladatokat az OKISZ testületi vezető szervei látják el. Gondoskodnak a választott és egyéb szövetkezeti és szövetségi vezetők tervszerű továbbképzéséről.
19. §
Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv rendszeresen ellenőrzi a személyzeti munka vitelével kapcsolatos rendelkezések megtartását.
20. §
Az ipari szövetkezetekben dolgozók képesítési rendszeréről külön jogszabály rendelkezik.
21. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az ipari szövetkezetek személyzeti munkájáról szóló 2/1973. (IV. 15.) KipM sz. rendelet hatályát veszti.
Keserű Jánosné s. k.,
könnyűipari miniszter