adozona.hu
8/1974. (X. 13.) BkM rendelet
8/1974. (X. 13.) BkM rendelet
a Munka Törvénykönyv végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. számú törvény (továbbiakban: Mt.), illetőleg a 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Mt. V.) végrehajtása érdekében - a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatott dolgozókra terjed ki. A felügyeletet gyakorló miniszter az ág...
8/1974. (X. 13.) BkM rendelet
a Munka Törvénykönyv végrehajtásáról
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. számú törvény (továbbiakban: Mt.), illetőleg a 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: Mt. V.) végrehajtása érdekében - a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §E rendelet hatálya a belkereskedelmi ágazatban foglalkoztatott dolgozókra terjed ki. A felügyeletet gyakorló miniszter az ágazati miniszterrel egyetértésben - a 6. §-ban foglaltak tekintetében saját hatáskörben - a rendelet egyes rendelkezéseitől eltérő szabályozást adhat ki.
[Az Mt. 22-23. §-hoz, az Mt. V. 16-22. §-hoz, az 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelethez]
2. §(1) A mozgóárusnál, akinek besorolás szerinti alapbére nincs, a munkaszerződésben meg kell határozni a jutalékkulcs mértékét és vetítési alapját.
(2) Változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a helység közigazgatási határán kívüli területre csak beleegyezésével lehet átirányítani. A kollektív szerződés, elsősorban a gyermekes anyák védelmében, korlátozásokat írhat elő.
[Az Mt. 38-39. §-hoz, az Mt. V. 44-46. §-hoz, a 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 2-6. §-ához]
3. §(1) A hálózati dolgozók munkaidejét, a törvényes munkaidő megtartása érdekében, a nyitást megelőző és zárást követő munkálatok időszükségletének figyelembevételével kell beosztani.
(2) Egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazása esetén a napi munkaidő 12 óránál hosszabb nem lehet.
(3) Osztott munkaidő alkalmazása esetén a munkaidő egy alkalommal szakítható meg. A napi munkaidő kezdete és befejezése között 12 óránál, mezőgazdasági jellegű kis településeken és tanyákon egyszemélyes egységekben május 1. napja és október 31. napja között - az érintett boltvezető beleegyezésével - 14 óránál hosszabb idő nem telhet el.
(4) A 16. évet betöltött fiatalkorú dolgozók közül éjszaka csak a 8/1970. (VI. 12.) BkM számú rendelet 25. §-ában meghatározott feltételnek megfelelő vendéglátóipari tanulók foglalkoztathatók.
(5) A kereskedelmi egységek forgalomtól függő állománycsoportba tartozó beosztott dolgozói a 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 3. §-a és 8. §-a szempontjából a munkásokkal esnek egy tekintet alá.
(Az Mt. V. 61. §-hoz)
4. §(1) Személyi alapbérként a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel
- a besorolás szerinti alapbért,
- órabéres dolgozóknál, 44 órás munkahét esetén, a személyi órabér 191-szeresét
kell figyelembe venni.
(2) A jutalékrendszerbe vont
- besorolás szerinti alapbérrel nem rendelkező dolgozónál a havi jutalék, de legfeljebb 1300 Ft,
- annál a beosztott hálózati dolgozónál, akinek munkakörére a 15/1971. (VI. 12.) MüM-BkM számú rendelet 1-2-3. számú mellékletében meghatározott bértétel felső határa az 1300 Ft-ot nem haladja meg, az alapbér és a jutalék együttes összege, de legfeljebb 1300 Ft
számít személyi alapbérnek.
(Az Mt. V. 65. §-hoz)
5. §(1) Az egyéb jogszabályokban meghatározott eseteken felül pótlékot kell fizetni
a) a kiskereskedelemben a 12/1970. (VIII. 30.) BkM számú rendelet szerint egész éven át vasárnap nyitva tartó, de az idézett rendelet 2. számú mellékletében fel nem sorolt boltok vasárnap legalább 4 órára igénybevett dolgozói részére,
b) a rendszeresen pénzt kezelő dolgozók részére mankópénz címén az alábbi munkakörökben havonta
- áruházi gyűjtőpénztárosoknak legalább 70 Ft-ot,
- pénztárosnak legalább 42 Ft-ot,
- fizető felszolgálónak, dohánybolt kezelőnek,
valamint annak a pénzt kezelő dolgozónak, aki a vásárlótól átvett pénzzel pénztárgép, blokkösszesítő vagy előre nyomtatott blokk alapján köteles elszámolni, legalább 21 Ft-ot,
c) a kiskereskedelmi és vendéglátóipari bolt, üzemcsoportvezetők, egységvezetők részére, ha más egység árurendelését, a leszállított áru átvételét, átadását végzik,
d) többszemélyes dohányboltokban a beosztottakat irányító dohányboltkezelői munkaköri elnevezés alapján besorolt, de egységvezetői, illetőleg egységvezető-helyettesi munkakört ellátó dolgozók részére havonta legalább 300 Ft-ot,
e) az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek egyszemélyes vegyes-, hús-, dohány- és italboltjaiban, eszpresszóiban, falatozóiban, büféiben dolgozóknak a munkaközi szünetre járó díjazás, a mankópénz és a leltározási túlóraátalány együttes megváltásaképpen,
f) munkaidejének nagyobb részét fertőzés veszélyének, illetőleg egészségügyi ártalomnak kitett munkahelyen dolgozónak, ha a munkahely szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szerve azt javasolja, és a munkaidőt az egészségügyi ártalom miatt nem csökkentették,
g) a nem gépkocsin közlekedő üzletszerző részére legalább havi 250 forintot csomaghordási pótlékként, ha rendszeresen 5 kg-ot elérő súlyú árukészletet, árumintát visz magával,
h) a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és nagykereskedelmi egységek azon dolgozóinak, akik takarítószemélyzet hiányában az egység takarítását maguk végzik. E pótlék nem fizethető azon általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeti egységek dolgozóinak, ahol a rendelet hatálybalépése előtt a tisztítószerek és eszközök beszerzési költségét is magában foglaló, nem bérjellegű takarítási költségátalányt fizettek, és azt továbbra is fent kívánják tartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken felül pótlék csak a következők szerint fizethető:
a) a kiskereskedelmi vállalatoknak a 12/1970. (VIII. 30.) BkM számú rendelet szerint vasárnap rendszeresen, de nem egész éven át nyitvatartó és a rendelet. 2. számú mellékletében fel nem sorolt boltjaiban foglalkoztatottak részére,
b) az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb munkakörülmények között vagy munkaidőbeosztással dolgozók részére,
c) a kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a nagykereskedelem üdülőhelyeken üzemelő egységeiben dolgozók részére a főidényben,
d) alapfokú nyelvtudási pótlék címén
- a hálózati dolgozók,
- az idegenforgalmi tevékenységet folytató vállalatoknál, szerveknél a hálózati dolgozókkal azonos munkakörben foglalkoztatottak és gépkocsivezetők
részére. Az alapfokú nyelvtudási pótlék csak annak fizethető, aki a Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ szervezésében, illetőleg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolán vagy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán alapfokú nyelvtudást igazoló bizonyítványt kapott, vagy ezen iskolák nappali, esti vagy levelező tagozatán idegen nyelvből legalább közepes eredménnyel végbizonyítványt szerzett, továbbá a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolák, valamint gimnáziumi nyelvi tagozatos osztályok érettségi vizsgáján idegen nyelvből legalább közepes - 1974. január 1-től "dicséretesen megfelelt" - eredményt ért el. A pótlék mértéke nyelvenként és havonta európai nyelvnél 80, egyéb nyelvnél 120 Ft.
(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pótlék összege nem lehet kevesebb e rendelet hatálybalépése előtt fizetett összegnél.
(4) A pótlékok kiszámításának alapja az e rendelet 4. §-ában meghatározott személyi alapbér. Fizetésük feltételeit, időtartamát, továbbá az egyes pótlékoknak az előírt alsó határokat figyelembe vevő mértékét a kollektív szerződésben kell szabályozni.
(Az Mt. V. 111-112. §-hoz)
6. §(1) Ha az általános fogyasztási szövetkezet elnöke nem áll munkaviszonyban, az ügyvezető igazgatót a 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet 5/B. táblázatában szereplő "elnök" munkaköri elnevezés és bértétel alapján kell besorolni.
(2) A magasabb vezető állású dolgozókra nem vonatkozik a kollektív szerződésnek az a rendelkezése,
a) amely a munkaviszonyban töltött idő alapján 10, a betöltött munkakör alapján további 6 hétnél hosszabb felmondási időt állapít meg,
b) amely jutalomszabadságot vagy rendkívüli fizetett szabadságot ír elő, kivéve ha annak időtartama
- a Munka Érdemrend ezüst fokozata vagy annál alacsonyabb kormány-, illetőleg miniszteri kitüntetés adományozása esetén, továbbá a törzsgárda jelvény egyes fokozatainak elérése évében 20 év alatti törzsgárda tagság esetén 9 napig;
- a Munka Érdemrend ezüst fokozatánál magasabb kormánykitüntetés adományozása esetén vagy a törzsgárda jelvény egyes fokozatainak elérése évében 20 éves vagy azt meghaladó törzsgárda tagság esetén 12 napig
terjed;
c) amely bérköltség terhére bármilyen kifizetést ír elő;
d) amely a részesedési alap terhére a 9/1969. (XII. 20.) MüM, valamint a 4/1971. (III. 1.) MüM számú rendelettel módosított 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 27-29. §-ában foglaltaktól eltérő juttatást állapít meg.
(3) A (2) bekezdés d) pontja alapján biztosítható juttatásoknál a kollektív szerződésben előírtakat a magasabb vezető állásúak tekintetében a következő korlátozásokkal kell alkalmazni:
a) jutalom csak a következőkben felsorolt kitüntetések adományozásakor fizethető; a jutalom felső határa:
- miniszteri kitüntetés, vagy a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ), továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége által adományozott "Szakszervezeti munkáért" ezüst fokozat kitüntetés esetén 3000 Ft;
- Munka Érdemrend bronz fokozata vagy ennél alacsonyabb szintű kormánykitüntetés, vagy a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége által adományozott "Szakszervezeti munkáért" arany fokozat kitüntetés adományozásánál 4000 Ft;
- Munka Érdemrend bronz fokozatánál magasabb, arany fokozatánál alacsonyabb szintű kitüntetés esetén 5000 Ft;
- Munka Érdemrend arany fokozata vagy annál magasabb szintű kormánykitüntetés esetén 6000 Ft;
b) év végi részesedésük összegének tárgyévi munkabérükhöz viszonyított aránya a vállalat egészénél kifizetésre kerülő év végi részesedés összegének a vállalat tárgyévi bérköltségéhez való arányát
- 20 évet el nem érő munkaviszony és törzsgárda tagság esetén együttesen legfeljebb 40,
- 20 évet elérő vagy azt meghaladó munkaviszony és törzsgárda tagság esetén együttesen legfeljebb 60
százalékkal haladhatja meg.
A korlátozás szempontjából a bér- és szolgálati idő alapján járó év végi részesedésen felül év végi részesedésként kell figyelembe venni a törzsgárdatagsággal együttjáró, a részesedési alap terhére rendszeresen minden évben biztosított pénz vagy tárgyjutalom együttes összegét is:
c) a törzsgárda jelvény egyes fokozatai vagy meghatározott idejű munkaviszony elérése évében biztosított pénz vagy tárgyjutalom összege vagy értéke
- 15 évet meg nem haladó tárzsgárda tagság vagy munkaviszony esetén legfeljebb 2000-Ft-ig.
- 15 évet meghaladó törzsgárda tagság vagy munkaviszony esetén legfeljebb 3000 Ft-ig
terjedhet.
(4) A kollektív szerződésnek a lakásépítés támogatására vonatkozó rendelkezései a magasabb vezető állású dolgozók tekintetében csak a felügyeleti szerv, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a munkáltatói jogkört gyakorló szerv engedélyével alkalmazhatók.
(5) Csak a felügyeleti szerv, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a munkáltatói jogkört gyakorló szerv engedélyezheti a magasabb vezető állású dolgozóknak a másodállás, mellékfoglalkozás vállalását.
(6) A magasabb vezető állású dolgozó munka végzésére irányuló egyéb jogviszony létesítésének szándékát a felügyeleti szervnek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a munkáltatói jogkört gyakorló szervnek be kell jelenteni.
(7) Általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a közgyűlés által gyakorolt munkáltatói jogkör keretében a magasabb vezető állású dolgozók részére a fennálló rendelkezéseknek megfelelően engedélyezett bármilyen juttatást a közgyűlés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(8) Az osztályvezető és ezzel egy tekintet alá eső vezetőállású munkaköröket a kollektív szerződésben kell meghatározni.
(Az Mt. V. 123. §-ához)
7. §A magán munkáltatók alkalmazottainak munkaügyi kérdéseit külön rendelkezés szabályozza.*
8. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével a Munka Törvénykönyv végrehajtására vonatkozó. 44/1967. (KÉ 26), a bérpótlékokra vonatkozó 51/1967. (KÉ 30), valamint az azt módosító 9/1970. (KÉ 14.) és az 1/1971. (KÉ 2.), a 20-79/1969. BkM számú utasítások, továbbá a 4/1969. (KÉ 30.) BkM számú utasítás 4. § (2) bekezdése hatályukat vesztik.
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
belkereskedelmi minisztériumi államtitkár
Lábjegyzet
* 5/1967. (XI. 15.) BkM számú rendelet a Munka Törvénykönyv végrehajtásáról a magánkereskedelemben.
