adozona.hu
7/1965. (X. 8.) FM rendelet
7/1965. (X. 8.) FM rendelet
az üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint meghatározott munkakörben gümőkór miatt csökkent munkaképességű termelőszövetkezeti tagok védelméről

- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint meghatározott munkakörben gümőkór miatt csökkent munkaképességű dolgozók védelméről szóló 33/1963. (XII. 3.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 17. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján - a munkaügyi miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
A mezőgazdasági termelőszövetkezet - a R. 2. §-ában foglaltaknak megfelelően - köteles az...
(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet - a R. 2. §-ában foglaltaknak megfelelően - köteles az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt baleseti járadékban vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő tagját (a továbbiakban: üzemi balesetet szenvedett tag)
a) a munkakörülmények módosításával elsősorban eredeti munkahelyén és szakmájában tovább foglalkoztatni,
b) más, megfelelő munkakörbe (munkahelyre) áthelyezni,
c) más munka végzésére betanítani vagy szakmunkásképzésben részesíteni és ennek megfelelő munkavégzésére áthelyezni, vagy
d) a taggal történt megállapodás alapján, a munkakörre meghatározott teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a mezőgazdasági termelőszövetkezet a tag kérelmére teszi meg. Kérelem nélkül is köteles az intézkedést megtenni abban az esetben, ha a tagot olyan munkakörben foglalkoztatja, amelyben - egészségi állapotára tekintettel - jogszabály tiltja a foglalkoztatását.
(3) Ha a megfelelő foglalkoztatás az (1) bekezdésben meghatározott egyik módon sem biztosítható, s a tag más termelőszövetkezetbe kíván átlépni, vagy a termelőszövetkezetből kilépni és állami, társadalmi, illetőleg szövetkezeti szervnél a munkaképességének megfelelő munkát vállalni szándékozik, kérését az átlépésre, illetőleg a rendkívüli kilépésre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni.
2. §
Az üzemi balesetet szenvedett tagok foglalkoztatásával és tevékenységének figyelemmel kísérésével összefüggő feladatokat (R. 4. §) termelőszövetkezetben a szociális bizottság látja el. A szociális bizottságnak a foglalkoztatásra irányuló javaslatában a munkaköri alkalmasság vizsgálatára illetékes egészségügyi szerv [19/1963. (Eü K 14.) EüM számú utasítás] véleményét kell figyelembe venni.
3. §
(1) Ha a tagnak az üzemi balesetből eredő munkaképességcsökkenése a 36%-ot eléri vagy meghaladja, a közös munkából származó jövedelmét az alábbi (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint ki kell egészíteni.
(2) Kiegészítő jövedelem megállapításának és folyósításának akkor van helye, ha az üzemi balesetet szenvedett tag közös munkából származó évi jövedelme nem éri el a munkaképességcsökkenést megelőző két évben a közös munkából elért átlagjövedelme (a továbbiakban: korábbi átlagjövedelem) 80%-át. A közös munkából elért évi jövedelembe a munkaképességcsökkenést követően be kell számítani az üzemi balesetet szenvedett tag részére folyósított baleseti járadékot, rokkantsági nyugdíjat, továbbá azt az összeget is, amelyet a tag részére az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozója kártérítésként fizet.
(3) A kiegészítő jövedelem az üzemi balesetet szenvedett tagnak a (2) bekezdésben meghatározott évi jövedelmét a korábbi átlagjövedelem 80 százalékára, de legfeljebb havi 2200 Ft-ra egészítheti ki. Összege ezen belül sem haladhatja meg a korábbi átlagjövedelem 25%-át.
(4) Ha az üzemi baleset következtében 36%-nál nagyobb mértékben csökkent munkaképességű tag a további foglalkoztatása érdekében szükséges betanítás vagy szakmunkásképzés [1. § (1) bek. c) pont] ideje alatt munkát nem végez, a képzés jogszabályilag megállapított időtartamára olyan összegű kiegészítő jövedelem illeti meg, amely baleseti járadékát, illetőleg rokkantsági nyugdíját korábbi átlagjövedelmének 80%-ára, de legfeljebb 2200 Ft-ra egészíti ki.
(5) A kiegészítő jövedelmet a közgyűlés állapítja meg.
(6) A kiegészítő jövedelmet a zárszámadás után, a felosztásra kerülő jövedelem terhére kell elszámolni és arra év közben a tagokra vonatkozó szabályok szerint kell előleget folyósítani. A kiegészítő jövedelem fedezetéül a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek - kivételesen indokolt esetben - a Földművelésügyi Minisztérium útján állami támogatást igényelhetnek.
(7) A kiegészítő jövedelmet évenként felül kell vizsgálni és a tag munkaképességében bekövetkezett változáshoz képest - közgyűlési határozattal - módosítani kell.
4. §
(1) Nem állapítható meg kiegészítő jövedelem, ha az üzemi balesetet szenvedett tag a neki felajánlott munkakört - bár annak ellátására orvosi vélemény szerint alkalmas és ellátásához a szükséges szakképzettséggel rendelkezik - nem fogadja el, illetőleg a részére biztosított betanítást vagy képzést alapos ok nélkül nem veszi igénybe.
(2) A kiegészítő jövedelmet meg kell vonni arra az időre, amely alatt az üzemi balesetet szenvedett tag a részére orvosi vélemény alapján biztosított munkakörben felróható okból munkát nem végez vagy a részére biztosított képzéstől igazolatlanul távol marad, továbbá, amelyre keresőképtelenséggel járó megbetegedés vagy szülés miatt az alapszabály szerint segélyezésben vagy újabb üzemi baleset címén kártalanítási segélyben részesül.
5. §
(1) Az 1-4. §-okban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell arra a gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagra is,
- akinek gümőkóros megbetegedését a tbc gondozó intézet megállapította és
- aki a betegség megállapításakor olyan munkakörben dolgozik, amelyben jogszabály tiltja gümőkóros foglalkoztatását és emiatt szükséges áthelyezése más munkakörbe.
(2) Az 1. és 3. §-ban megállapított kedvezmények a gümőkórban megbetegedett termelőszövetkezeti tagot rokkantságának mértékétől vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultságától függetlenül illetik meg mindaddig, amíg betegsége a tbc gondozó intézet igazolása szerint fennáll.
6. §
Az üzemi balesetet szenvedett tagok védelmével kapcsolatos egyéb kérdésekben a R. rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
7. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A 3. § rendelkezéseit 1965. január 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.