adozona.hu
10/1954. (IX. 1.) IM rendelet
10/1954. (IX. 1.) IM rendelet
a tanuk díjazásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1951. évi III. törvény (Bp.) 64. §-a (1) és (2) bekezdésének és a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet 139. §-a (1) bekezdésének végrehajtásaképen a következőket rendelem:
A tanunak igénye van a megjelenésével szükségképen felmerülő útiköltség megtérítésére.
Az (1) bekezdésben említett útiköltség alatt a bíróság székhelyére való utazással és a tanú lakóhelyére (tartózkodási helyére) való visszautazással felmerült költséget (viteldíj, fuvardíj) ke...
10/1954. (IX. 1.) IM rendelet
a tanuk díjazásáról
Az 1951. évi III. törvény (Bp.) 64. §-a (1) és (2) bekezdésének és a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelet 139. §-a (1) bekezdésének végrehajtásaképen a következőket rendelem:
1. §(1) A tanunak igénye van a megjelenésével szükségképen felmerülő útiköltség megtérítésére.
(2) Az (1) bekezdésben említett útiköltség alatt a bíróság székhelyére való utazással és a tanú lakóhelyére (tartózkodási helyére) való visszautazással felmerült költséget (viteldíj, fuvardíj) kell érteni.
(3) A tanu részére csak a legolcsóbb közlekedési eszköz (személyvonat fapados kocsija) költségét lehet megtéríteni. Drágább közlekedési eszköz költségét csak akkor lehet megtéríteni, ha annak igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont, illetőleg fontos közérdek indokolja. A drágább közlekedési eszköz igénybevételével felmerült költségek utalványozásának indokát az utalványon fel kell tüntetni.
(4) A kedvezményes jeggyel rendelkező tanu részére csak a ténylegesen felmerült útiköltségeket lehet megállapítani.
(5) A helyi közlekedési eszköz igénybevétele folytán felmerült viteldíjat kivételes esetben - a bíróságnak a tanudíjat megállapító utalványban külön megindokolt döntése alapján - lehet megtéríteni.
2. §
(1) A bíróság idézésére tanuként megjelent munkavállalónak a munkáltatótól a teljes elmulasztott időre átlagkereset jár.
(2) Azt a tanut, aki nem áll munkaviszonyban (egyénileg dolgozó paraszt, önálló iparos, kisipari-, mezőgazdasági-, termelőszövetkezeti csoport tagja) vagy aki kizárólag esetenkénti munkabérből (napszámból) él, munkabérveszteség címén - kérelmére - kárpótlásban kell részesíteni. A kárpótlás összege óránként 2.50 Ft, legfeljebb azonban napi 20 Ft.
3. §
Ha a lakóhelyről (tartózkodási helyről) való elindulás és az oda visszaérkezés időpontja közötti időtartam a 8 órát meghaladja, a tanú részére a 2. §-ban említett átlagkereseten, illetve kárpótláson felül még 10 Ft ellátási költségei kell megállapítani.
4. §
(1) Ha a bírósági tárgyalás olyan időben végződik, hogy a tanu visszautazására a tárgyalás napján már nincs mód, a tanu kérelmére a 3. §-ban említett ellátási költségen felül az állami szerv kezelésében álló szálloda igazolt díját, egyéb esetben Budapesten 12 Ft, vidéken 10 Ft szállásköltséget kell megállapítani.
(2) A tanu nem kötelezhető arra, hogy a tanuzás helyére éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) utazzék. Ennek megfelelően az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanu - a közlekedési viszonyok miatt - már a tárgyalást megelőző napon megérkezett a tárgyalás helyére.
5. §
Ez a rendelet az 1954. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 90.860/1951. (XII. 29.) IM számú rendelet hatályát veszti.
Kovács Kálmán s. k.,
az igazságügyminiszter első helyettese