adozona.hu
13/1974. (VI. 30.) MÉM rendelet
13/1974. (VI. 30.) MÉM rendelet
a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló egyes intézkedésekről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A burgonya-, zöldség- és gyümölcstermeléssel, ellátással és áralakulással kapcsolatos intézkedésekről szóló 1009/1974. (III. 6.) Mt. h. számú határozat 4. pontjában foglaltak alapján - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a belkereskedelmi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
Az e rendeletben megjelölt kedvezmények szempontjából kö...
13/1974. (VI. 30.) MÉM rendelet
a háztáji zöldségtermelés fokozását szolgáló egyes intézkedésekről
A burgonya-, zöldség- és gyümölcstermeléssel, ellátással és áralakulással kapcsolatos intézkedésekről szóló 1009/1974. (III. 6.) Mt. h. számú határozat 4. pontjában foglaltak alapján - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a belkereskedelmi miniszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §(1) Az e rendeletben megjelölt kedvezmények szempontjából közös munkaszervezetben végzett tevékenységnek kell tekinteni a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) tagjának azt a munkáját, amelyet háztáji (tagi) gazdaságában zöldség termelésére fordít, ha a tag az általa termelt zöldséget a termelőszövetkezet útján értékesíti vagy felvásárló vállalatnak [(2) bekezdés] adja el, és erre vonatkozólag a termelőszövetkezettel előzetesen megállapodik, illetőleg a felvásárló vállalattal mezőgazdasági termékértékesítési szerződést köt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából felvásárló vállalat:
a) az állami (tanácsi) élelmiszer kiskereskedelmi és vendéglátó vállalat,
b) a megyei mezőgazdasági termékértékesítő szövetkezeti közös vállalat,
c) a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezet,
d) a ZÖLDÉRT Vállalat.
e) a Konzervipari Vállalatok Trösztje vállalata,
f) a Magyar Hűtőipar,
g) a HUNGAROFRUCT Vállalat,
h) a termelőszövetkezetek áruértékesítő társulása,
i) árusító hellyel rendelkező más termelőszövetkezet és állami gazdaság (a továbbiakban együtt: felvásárló vállalat).
(3) Ha a tag a terméket a termelőszövetkezet útján értékesíti, az erre vonatkozó megállapodást munkamegállapodásba [6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 134. §] kell foglalni. A munkamegállapodásban - annak általános tartalmán felül - rögzíteni kell:
a) a tag arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a háztáji gazdaságában termelt, meghatározott zöldséget a termelőszövetkezetnek értékesítésre átadja, a termelőszövetkezetnek pedig azt a kötelezettségét, hogy a zöldséget átveszi,
b) a tagot az átadással kapcsolatban terhelő kötelezettségeket (az áru válogatása, osztályozása, csomózása, az átadási határidőkre, minőségre, választékra vonatkozó és egyéb kikötések),
c) a mellékletben nem szereplő zöldségfélék esetén a munkaráfordítást [2. § (1) bekezdés],
d) az árbevételből levonásra kerülő költségeket [a 4. § (1) bekezdés szerinti költség, illetőleg annak százalékos mértéke, nyugdíjjárulék és a 7. § (1) bekezdése alapján áthárított társadalombiztosítási járulék],
e) családtag részvétele esetén a résztvevő családtagok számát és a tag javára - a családtagok figyelembevételével - jóváírható munkanapok arányát [2. § (2) bekezdés],
f) a termelőszövetkezetnek a fentiek szerint átadott zöldség átvételére vonatkozó kötelezettségét (ideértve a szabványelőírásokon túlmenő árukikészítésért, válogatásért és csomagolásért járó külön térítést is).
(4) A felvásárló vállalattal kötött termékértékesítési szerződést a tag a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a termelőszövetkezet vezetőségének. A bejelentéssel egyidőben a tagnak nyilatkoznia kell arról, hogy a munkát egyedül vagy családtagja (családtagjai) segítségével végzi-e; szóbeli nyilatkozatát a szerződés bemutatott példányára rá kell vezetni. A bejelenés alapján a termelőszövetkezet a termék tényleges értékesítésének igazolása esetén a 2. §-ban foglaltaknak megfelelő munkanapokat köteles a tag javára írni. A bejelentés késedelmes megtétele esetén is jóvá kell írni azokat a munkanapokat, amelyek a bejelentést követő értékesítés után járnak.
2. §
(1) Az 1. §-ban foglaltak alapján a mellékletben meghatározott számú munkanapot, kell a tag javára írni. A mellékletben nem szereplő zöldségfélék munkanap-ráfordítását a munkaigény szempontjából hozzá legközelebb eső zöldség, illetőleg zöldségcsoport figyelembevételével a vezetőség állapítja meg.
(2) Ha a tag a háztáji zöldségtermelést családjával együtt vállalta, vagy a termelésben családtag vagy több családtag is részt vett, a melléklet alapján meghatározott munkanapok akkora hányadát kell a tag javára írni, amekkora a megállapodás, illetőleg nyilatkozata szerint az általa személyesen teljesített munka arányában neki jár. E hányadot - a tag nyugdíjosztályának meghatározásánál követett eljárásnak megfelelően - a vezetőség állapítja meg.
(3) A munkanapokat azokra az egész hónapokra elosztva kell a tag javára írni, amelyek a termeléshez szükséges munkák megkezdésétől az értékesítésig elteltek.
(4) A háztáji zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokat elkülönítetten kell nyilvántartani.
3. §
A háztáji zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokat figyelembe kell venni valamennyi társadalombiztosítási szolgáltatás (családi pótlék, nyugdíj stb.) megállapításánál, továbbá a betegségi és szülési segélyre való jogosultság szempontjából. Ha a háztáji gazdaságban termelt zöldséget a tag a közös gazdaság útján munkamegállapodás szerint értékesíti, ezen felül jogosult továbbá minden olyan jogszabályon vagy alapszabályon alapuló termelőszövetkezeti juttatásra és kedvezményre, amely a közös munkában való részvétel alapján megilleti.
4. §
(1) A termelőszövetkezet az általa elért értékesítési árbevételből levonhatja a munkamegállapodás alapján őt illető költségtérítést. Levontható (visszatartható) ezen felül a tagot terhelő nyugdíjjáruléknak és a tagra áthárított társadalombiztosítási járuléknak a zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokra eső, arányos hányada [7. § (1) bek.]. A költségek levonása után fennmaradó árbevétel a tagot illeti, azt részére - eltérő megállapodás hiányában - az értékesítést követő 8 napon belül ki kell fizetni.
(2) A termék értékesítési ára az előállítására fordított munka díját magában foglalja, a jóváírt munkanapokra ezért külön munkadíjat (részesedést) elszámolni és fizetni nem szabad.
5. §
Ha a tag a terméket a felvásárló vállalat részére értékesíti, az értékesítést a vállalatnak az áru mennyiségét, faját és vételárát feltüntető okmányával (számla, nyugta, átvételi elismervény, felvásárlási jegy stb.) kell igazolnia. A munkanapokat az értékesítést igazoló okmány benyújtása után kell - az 1. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a tag javára írni; a benyújtott igazolást 5 évig meg kell őrizni. A jóváírt munkanapokra külön munkadíj (részesedés) nem jár.
6. §
(1) Ha a munkamegállapodásban foglaltakat a másik fél felróható okból nem teljesíti, a munkamegállapodást mind a termelőszövetkezet, mind a tag felbonthatja. A munkamegállapodás felbontása a korábban jóváírt munkanapokat nem érinti.
(2) A termelőszövetkezet a jóváírható munkanapok számát jogosult csökkenteni, ha a tag a munkamegállapodásban vállalt kötelezettségének nem a megállapodás szerinti módon vagy egyébként hibásan tesz eleget (a kikötöttől eltérő választék, gyengébb minőség, átadási határidő meg nem tartása stb.). A naptári év folyamán nem lehet több munkanapot jóváírni, a már jóváírtakat pedig törölni lehet, ha a tag a munkanapok jóváírásához a termelőszövetkezet megtévesztésével jutott hozzá (nem saját termelvényét értékesíti, a felvásárló vállalat okmányával visszaél stb.). E rendelkezés nem érinti a tagnak az általa okozott kárért a termelőszövetkezettel szemben a termelőszövetkezeti törvény szerint fennálló anyagi felelősségét.
7. §
(1) A termelőszövetkezet a háztáji zöldségtermelés jóváírt munkanapjai után őt terhelő - az előző évi, egy napra eső átlagos szövetkezeti részesedés alapján számított - társadalombiztosítási járulékot a vezetőség erre vonatkozó határozata esetén a tagra átháríthatja. Az áthárított társadalombiztosítási és a tagot e napok után terhelő nyugdíjjárulékot a taggal negyedévenként kell elszámolni, az ennek megfelelő összeget a termelőszövetkezet az árbevételből egy összegben vagy több, értékesítésre kerülő tételre elosztva visszatarthatja.
(2) Ha a tag a zöldséget felvásárló vállalat részére értékesítette és a termelőszövetkezettől nincsen olyan követelése, amelyből az áthárított társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék levonható lenne, a munkanapok jóváírását e járulékok előzetes befizetésétől lehet függővé tenni.
(3) A termelőszövetkezetet terhelő adók, valamint statisztikai adatszolgáltatás szempontjából a háztáji zöldségtermelés címén jóváírt munkanapokat figyelmen kívül kell hagyni.
8. §
A termelőszövetkezetek öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesülő tagjai által munkamegállapodással vállalt háztáji zöldségtermelést, illetőleg az ez után jóváírt munkanapokat a termelőszövetkezettől járó juttatások szempontjából kell figyelembe venni.
9. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A munkanapokat az értékesítés megfelelő igazolása esetén az 1974. év január hó 1. napjától a rendelet hatálybalépéséig értékesített zöldség után is jóvá kell írni, ha a tag háztáji zöldségtermelésének a termelőszövetkezet vagy felvásárló vállalat útján történő további értékesítésére a rendelet megjelenésétől számított 30 napon belül munkamegállapodást, illetőleg termékértékesítési szerződést köt.
(2) A termelőszövetkezeti tagok gyermekgondozási segélyéről szóló 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a 9/1970. (III. 22.) MÉM számú rendelet 6. §-a (2) bekezdésével megállapított h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából a közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amelyeken a termelőszövetkezet nő tagja:)
"h) háztáji gazdaságában vállalt szarvasmarha vagy sertéstartás, illetőleg zöldségtermelés címén munkanap jóváírásban részesült."
(3) A háztáji zöldségtermelés körében végzett munka társadalombiztosítási szempontból történő figyelembevételének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Melléklet a 13/1974. (VI. 30.) MÉM számú rendelethez
A háztáji zöldségtermelés jóváírható munkaidő-szükséglete
Tízórás munkanapa) zöldbab, zöldborsó, fűszerpaprika - 1,3/q
b) zöldpaprika - 1,1/q
c) paradicsom - 0,9/q
d) uborka ecetes - 1,5/q
vizes - 0,8/q
salátás - 0,4/q
e) káposztafélék (fejeskáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta) - 0,6/q
f) karalábé, karfiol, sárgadinnye - 1,0/q
g) gyökérfélék (sárgarépa, petrezselyem csomózás nélkül) görögdinnye - 0,6/q
h) vöröshagyma - 0,8/q
i) csomózott zöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zöldhagyma) - 1 nap/200 csomó
j) fejes-saláta - 0,6/1000 fej
k) főzőtök - 0.5/q
l) paraj, sóska - 1,8/q
A munkanap normatívák az 1972. évi országos termésátlagok és alapgépesítés figyelembevételével készültek.
A leszedett árut az előirt göngyölegben kell átadni.