22/1972. (XII. 30.) MüM rendelet

a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Minisztertanács 34/1967. (X. 8.) rendelete 109. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában (munkaügy...

22/1972. (XII. 30.) MüM rendelet
a munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A Minisztertanács 34/1967. (X. 8.) rendelete 109. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
A munkaügyi viták eldöntéséről szóló 9/1967. (X. 8.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitában (munkaügyi vita) - ha a törvény vagy a Minisztertanács kivételt nem tesz - a munkaügyi döntőbizottság jár el."
2. §
A R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a dolgozó nem minősül vezető állásúnak, de olyan egység vezetője vagy vezető helyettese, amely mellett önálló munkaügyi döntőbizottság működik, az eljárásra a kollektív szerződésben megjelölt felettes vállalati egység döntőbizottsága illetékes. Ha a vállalatnál több munkaügyi döntőbizottságot szerveztek, a vezető állást betöltő dolgozó vitájában - a magasabb vezető állásút kivéve - a dolgozó munkahelye szerinti munkaügyi döntőbizottság helyett a kollektív szerződés rendelkezése esetén a vállalatnak a kollektív szerződésben megjelölt másik döntőbizottsága jár el."
3. §
A R. 6/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"6/A. § A 3. § (3) bekezdése szerinti közös munkaügyi döntőbizottság jár el - a 4. § (2) bekezdésében és a 6. §-ban szabályozott esetek kivételével - a magánmunkáltatóknál, valamint az olyan vállalatoknál felmerült munkaügyi vitákban, amelyeknél munkaügyi döntőbizottság nem alakítható. Ehhez képest a közös munkaügyi döntőbizottság jár el a szakszervezeti szerv hiányában munkaügyi döntőbizottsággal nem rendelkező közös vállalatoknál (szövetkezeti közös vállalatnál, egyesülésnél stb.) felmerült munkaügyi vitákban is."
4. §
A R. a következő 13/A-13/B. §-okkal egészül ki:
"13/A. § Ha a munkaügyi döntőbizottság eljárása során olyan jogsértésről vagy helytelen gyakorlatról szerez tudomást, amely döntésének nem tárgya, annak orvoslása vagy megszüntetése érdekében köteles a vállalat vezetőjét és a szakszervezet vállalati szervét haladéktalanul írásban értesíteni.
13/B. § A miniszter, tanácsi vállalatoknál s intézményeknél a felügyeletet, illetőleg irányítást ellátó tanács végrehajtó bizottsága a szakszervezettel együttműködve elősegíti a munkaügyi döntőbizottságok akadálytalan és előírásszerű működését, s megteszi az ennek érdekében szükséges intézkedéseket."
5. §
A R. "a felek és képviselőik" címet követően a következő 13/C. §-sal egészül ki:
"13/C. § A felek és az eljárás más résztvevői az igazság érvényesülése érdekében kötelesek az eljárásban jóhiszeműen közreműködni és a gyors ügyintézést elősegíteni."
6. §
A R. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja kiegészül a "... (munkaköri besorolás stb.)" szövegrészszel, a c) pontja pedig a "leltárhiány kérdésében hozott vállalati határozat" (valamint) szavakkal.
7. §
(1) A R. 18. §-ának (1) bekezdésében a "bizonyítja" kifejezés "valószínűsíti" kifejezésre módosul.
(2) A R. 18. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a dolgozó a munkaviszony megszüntetése, valamint a fegyelmi ügyben hozott elbocsátó vagy áthelyező határozat elleni panaszt hat hónap eltelte után nyújtotta be, nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő további foglalkoztatását, és munkabérkövetelést is csak a panasz benyújtását megelőző hat hónapi időre támaszthat."
8. §
A R. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A munkaügyi döntőbizottság elnöke a tárgyalás előkészítése során a (2) bekezdésben írt kérdések tisztázása végett a feleket tárgyaláson kívül személyesen meghallgathatja. A meghallgatásról felvett jegyzőkönyvet az iratokhoz kell csatolni."
9. §
A R. 21. §-ának (3) bekezdése folytatólagosan a következőkkel egészül ki:
"Ha az idézés illetve az értesítés szóban (telefonon) történik, erről az iratokhoz feljegyzést kell csatolni."
10. §
A R. 23. §-ának (2) bekezdése folytatólagosan a következőkkel egészül ki:
"A munkaügyi döntőbizottságnak a tárgyalásra behívott tagjai a kijelölésnek kötelesek eleget tenni."
11. §
A R. 24. §-ának (3) bekezdése a következőkkel egészül ki:
(Az összeférhetetlenséget és elfogultságot a munkaügyi döntőbizottságnak az egész eljárás során hivatalból vizsgálnia kell) "mind a tagokra, mind pedig a jegyzőkönyv vezetőjére kiterjedően."
12. §
A R. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
"29/A. § Ha a fél képviselője [14. § (1)-(2) bekezdése] a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és a panaszt elbírálni csak akkor szabad, ha
a) a képviselő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg,
b) a képviselő idézése nem volt szabályszerű, de a fél a tárgyalás megtartását és a határozat meghozatalát kéri,
c) a képviselő bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni."
13. §
A R. 32. §-ának számozása 32. § (1) bekezdésre változik és a § a következő címmel és (2) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a 33. § előtti cím elmarad:
"Bizonyítás
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat valónak fogadják el. A másik felet megilleti az ellenbizonyítás. Ha a bizonyíték nem annak a félnek a birtokában van, aki arra hivatkozik, a másik fél a munkaügyi döntőbizottság felhívására a birtokában levő bizonyítékot köteles bemutatni."
14. §
A R. 38. §-ának (4) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A felek a szakértő által kért, a szakvélemény elkészítéséhez szükséges adatokat kötelesek a szakértő rendelkezésére bocsátani."
15. §
A R. 40. §-ának (2) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Az előzetes eljárás befejezését, ha a munkaügyi vita szempontjából a kérdés előbb tisztázódott, nem kell bevárni."
16. §
A R. 41. §-a folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:
"Amennyiben a tanácskozás során további bizonyítás szükségessége merül fel, a tárgyalást újból meg kell nyitni és a bizonyítást folytatni kell."
17. §
A R. 42. §-ának számozása 42. § (1) bekezdésre változik és a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A határozathozatal céljából tartott zárt tanácskozáson elhangzottak, valamint a zárt tárgyalás anyaga szolgálati titok, annak illetéktelen személlyel való közlése tilos."
18. §
A R. 43. §-a (1) bekezdésének bevezető része a következőképpen módosul:
"(1) A munkaügyi döntőbizottság a következő eljárást befejező határozatokat hozhatja ..."
19. §
A R. 43. §-a (2)-(3) bekezdésének számozása (4)-(5)-re változik és a § a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A munkaügyi döntőbizottság eljárását annak bármely szakában a panasz érdemi elbírálásának mellőzésével meg kell szüntetni, ha
a) az igény elbírálása nem tartozik a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe (20. §),
b) a munkaügyi döntőbizottság az ügy elbírálására nem illetékes, de az ügy áttétele a szükséges adatok hiányában nem lehetséges,
c) a felek között ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt munkaügyi döntőbizottsági eljárás van folyamatban, vagy azt már korábban elbírálták. (Ha ügyészi óvás, új eljárás iránti kérelem nyomán indul a munkaügyi döntőbizottság előtt az eljárás, akkor ezt a korábbi elbírálás nem akadályozza),
d) a panasszal érvényesített követelés idő előtti,
e) a panaszt az érdemi döntés előtt visszavonják,
f) a panaszos meghalt és jogutódja nincs,
g) a panasz hiányossága miatt (a panaszos nevének, címének hiánya stb.) a tárgyalás nem tűzhető ki,
h) ha a panaszosnak nincs képviselője, s a panaszos részére a tárgyalásra szóló idézés azért nem kézbesíthető, mert ismeretlen helyen tartózkodik.
(3) A munkaügyi döntőbizottság az egyezséget jóváhagyja, vagy ha az egyezség ellentétben áll a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal vagy a felek méltányos érdekeivel, a jóváhagyást megtagadja és az eljárás folytatását rendeli el. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegés elkövetése és a fegyelmi büntetés tekintetében egyezségnek nincs helye."
20. §
A R. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A határozat rendelkező részének világosan kell tartalmaznia a munkaügyi döntőbizottság döntését. Ha a döntés valamelyik felet fizetésre kötelezi, a marasztalás összegét a rendelkező részben pontosan meg kell határozni. A rendelkező részben tájékoztatást kell adni arról, hogy a döntőbizottság határozata ellen a jogosult harminc napon belül keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz."
21. §
A R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § (1) Ha a határozat hosszabb kifejtést nem igényel, vagy azonnali írásbafoglalására elegendő idő áll rendelkezésre, a határozatot a tárgyaláson jelenlevő feleknek, képviselőiknek és az egyéb érdekelteknek (szakértő stb.) nyomban kézbesíteni kell. A határozat külön íven szövegezett kiadmányait a munkaügyi döntőbizottság elnöke írja alá. A tárgyaláson történt kézbesítést a tárgyalási jegyzőkönyv eredeti példányán fel kell tüntetni és azt azokkal, akik részére a határozatot kézbesítették, alá kell iratni; vagy az aláírás elmaradásának okát a jegyzőkönyvön fel kell tüntetni.
(2) Egyéb esetekben a határozatot a meghozatalától számított három napon belül kell kézbesíteni. A határozatot vállalaton belül kézbesítőkönyvvel, az átvétel időpontjának feltüntetésével, vállalaton kívül pedig tértivevénnyel kell kézbesíteni. A határozatot a dolgozónak akkor is kézbesíteni kell, ha a munkaügyi vitában az eljárást az ügyész vagy a szakszervezet kezdeményezte."
22. §
A R. 47. §-ának (2) bekezdése első mondatként a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A határozat a kézhezvétel napját követő harmincadik nap elteltével válik jogerőssé, kivéve, ha ellene jogorvoslattal éltek."
23. §
A R. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A munkaügyi vitában félként szereplő vállalatot terheli a tanuk és más megidézett személyek költsége, függetlenül attól, hogy őket a munkaügyi döntőbizottság meghallgatta-e vagy sem. A vállalatot terhelik a szemle esetleges költségei is, valamint a szakértő díja és költsége. E költségeket az eljárás során a vállalat előlegezi."
24. §
A R. 51. §-a előtti cím utolsó szava helyébe "kereset" szó, az 51. § helyébe pedig a következő rendelkezések lépnek:
"51. § A munkaügyi döntőbizottság a keresetlevél benyújtásától számított három napon belül köteles a keresetlevél valamennyi példányát az ügy összes irataival együtt a munkaügyi bírósághoz felterjeszteni akkor is, ha a keresetlevél benyújtására előírt határidő a többi jogosultra még nem telt le. A később beérkezett keresetleveleket pedig a már felterjesztett iratok után, azokra hivatkozással haladéktalanul szintén fel kell terjeszteni. A keresetlevelet akkor is fel kell terjeszteni a munkaügyi bírósághoz, ha az nem jogosulttól származik, elkésetten nyújtották be, a benyújtást követően visszavonták vagy az más hiányosságban szenved. A keresetlevélre a beérkezés időpontját mindig rá kell vezetni."
25. §
A R. 52. §-át megelőzően "II. A munkaügyi vitában hozott határozatok végrehajtása" címet kell felvenni, és az 52. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"52. § (1) A munkaügyi döntőbizottság jogerős határozatát három napon belül teljesíteni kell, kivéve ha jogszabály vagy maga a határozat eltérő teljesítési időt ír elő.
(2) Ha a munkaügyi vitában hozott jogerős és végrehajtható határozatot a vállalat nem teljesíti, a telephelye szerint illetékes munkaügyi bíróságnál lehet végrehajtási lap kiállítását kérni. A dolgozó nem teljesítése esetén az Mt. V. 69-71. §-ok szabályai szerint kell eljárni."
26. §
A R. 55. §-ának a helyébe - "III. Különleges eljárások - Új eljárás kezdeményezése" címet követően - a következő rendelkezések lépnek:
"55. § (1) Ha a. fél az új eljárás iránti kérelmét a munkaügyi döntőbizottságnál nyújtja be, akkor azt a vonatkozó összes irat csatolásával, a megengedhetőség felől történő döntés céljából haladéktalanul a munkaügyi bírósághoz kell felterjeszteni.
(2) Ha a munkaügyi bíróság az új eljárást megengedi és az új eljárás iránti kérelmet a munkaügyi döntőbizottsághoz az eljárás lefolytatása végett megküldi, a munkaügyi döntőbizottság az új eljárás iránti kérelem nyomán úgy jár el, mintha az eljárást panasz alapján folytatná le."
27. §
A R. 56. §-a helyébe - "Ügyészi óvás" alcímet követően - a következő rendelkezések lépnek:
"56. § (1) Az ügyész a törvényesség érdekében a munkaügyi vitát eldöntő szervek előtt panaszt terjeszthet elő, új eljárást kezdeményezhet vagy az eljárás bármely szakaszában felléphet.
(2) Az ügyészi óvás elbírálására a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ügyészi óvás nyomán a munkaügyi döntőbizottságnak ugyanúgy kell eljárnia, mintha az eljárást panasz alapján folytatná le és az óvás kérdésében határozatban dönt.
(3) A munkaügyi vitában hozott határozat ellen benyújtott ügyészi óvás alapján hozott új határozatnak, ha az óvás a megtámadott határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl került benyújtásra, a felekre kiható hatálya nincs."
28. §
(1) Ez a rendelet 1973. január 1-én lép hatályba. A rendelet szabályait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A R. 2. §-ában az Mt. V. 122. §-ának (4) bekezdésére való utalás, a 3. § (3) bekezdésének második mondata, az 53-54., 57-64. és a 67-74. §-ok, valamint az e §-okhoz tartozó II-V. sorszámú címek hatályukat vesztik.
(3) A R. 3. § (4) bekezdésének számozása 6. § (2) bekezdésre,
a 6. § számozása 6. § (1) bekezdésre,
a 7. §-ban foglalt utalás 4-6/A. §-okra,
a 65-66. §-ok számozása 53-54. §-ra,
a 75. § számozása 57. §-ra
változik.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.