adozona.hu
21/1972. (XII. 19.) MüM rendelet
21/1972. (XII. 19.) MüM rendelet
a bérszabályozás rendszerének részleges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének figyelembevételével a következőket rendelem:
A bérszabályozás rendsze...
21/1972. (XII. 19.) MüM rendelet
a bérszabályozás rendszerének részleges módosításáról
A vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben, valamint az ágazati miniszterek véleményének figyelembevételével a következőket rendelem:
1. §A bérszabályozás rendszeréről szóló, a 3/1972. (II. 6.) MüM rendelettel kiegészített 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése folytatólagosan a következőkkel egészül ki:
(Nem terjed ki a rendelet hatálya)
"- az Egyesült Magyar Szénbányákra,
- a Magyar Villamos Művek Trösztre."
2. §
(1) A R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bérfejlesztési mutató
- növekedése esetén az előző évhez,
- csökkenését követő évben a 3. számú mellékletben (C. 4-5. és D. 9. pont) meghatározott évhez
viszonyított emelkedésétől függően a bérfejlesztési befizetés kedvezményes."
(2) A R. 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő redelkezés lép:
(Progresszív a bérfejlesztési befizetés)
"b) a bérfejlesztési mutató csökkenése esetén az előzi évi (bázis) bérszínvonalon felül ténylegesen megvalósított,"
(bérszínvonal növekedése után.)
3. §
A R. 9. §-ának számozása 9. § (1) bekezdésre változik, és a § a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha a vállalat teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bérszínvonal-növekedése az előző évhez viszonyítva nem éri el a négy százalékot, a tárgyévi felhasználható bértömegen [8. § (3) bekezdés] belül - legfeljebb négy százalékos mértékig - megvalósítható és a tárgyévben ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedés különbsége tartalékolható. A tartalékolt bérszínvonalnövelés a következő években az évi négy százalékos növekedésen felül, bérfejlesztési befizetés nélkül felhasználható, ha a tartalék igénybevételének évében a tartalékkal együtt megvalósított ezen bérszínvonal emelésre a felhasználható bértömeg fedezetet biztosít.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a zöldség-gyümölcs felvásárlás (5122) szakágazatban (a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés kivételével) és a fogyasztási szövetkezetek (518) alága-zatban az iparon belül végzett építőipari (továbbiakban: építőipari) tevékenységre is alkalmazni kell."
4. §
A R. 1. számú mellékletének 5. b) alpontja hatályát veszti és e melléklet 6. pontja folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:
(alkalmazni,)
"ha csak e rendelet másként nem rendelkezik."
5. §
A R. 3. számú mellékletének C. 4-5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"4. a) A bérfejlesztési mutató változatlansága esetén, vagy csökkenésének évében a tárgyévi és az előző (bázis) évi tényleges bérszínvonal összeha-hasonlításából adódó növekedés után kell az e melléklet B. fejezete szerint növekedési sávonként számított progresszív bérfejlesztési befizetést teljesíteni.
b) A bérfejlesztési mutató csökkenését követő első évben a kedvezményes bérfejlesztési befizetés alá eső bérszínvonal-növekedés mértékét a csökkenést megelőző év bérfejlesztési mutatójához képest bekövetkezett növekedés alapján kell megállapítani. (Pl. ha 1972-ben a mutató értéke az 1971. évi 40 000 forinttal szemben 36 000 forintra csökken, akkor 1973-ban a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal-növekedés számításához bázisként az 1971. évi 40 000 forint értékű bérfejlesztési mutatót kell alkalmazni.)
c) A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 29/ 1970. (XI. 15.) PM rendeletben meghatározott lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységet végző vállalatoknál a b) pont szerint bázisul szolgáló év bérfejlesztési mutatóját a bekövetkezett csökkenés összegének olyan hányadával kell mérsékelni, amilyen hányadot képviselt a csökkenés évében az összes árbevételhez viszonyított lakosságtól származó árbevétel. [Pl.: ha a bérfejlesztési mutató értéke 1971-ben 40 000, 1972-ben 36 000 forint, a lakosságtól származó árbevétel aránya 1972-ben 50 százalék, akkor 1973. évben a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal-emelés mértékének számításához bázisként 38 000 forint (40 000 - 2000) értékű bérfejlesztési mutatót kell alkalmazni. Ugyanis a bérfejlesztési mutató 1971-ről 1972-re 4000 forinttal csökkent, a lakosságtól származó árbevétel 50 százalékos arányának megfelelően az egyébként alkalmazandó 1971. évi 40 000 forintos értékű bérfejlesztési mutatót 2000 forinttal csökkenteni kell.]
5. a) Ha a bérfejlesztési mutató egymást követően két, vagy több éven át csökken, vagy ilyen csökkenés után nő, a kevezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal-növekedés számításának bázisául az első csökkenés előtti év bérfejlesztési mutatóját kell alkalmazni. (Pl.: ha a bérfejlesztési mutató 1971-ben 40 000, 1972-ben 36 000, 1973-ban 35 000, 1974-ben 41 000 forint értékű, kedvezményes bérfejlesztéssel megvalósítható bérszínvonal-emelésre 1974-ben kerülhet sor. Mértékének számításához bázisként az 1971.évi 40 000 forint értékű bérfejlesztési mutatót kell alkalmazni.)
b) Az a) pontban foglaltakat a 4. c) pontban meghatározott vállalatoknál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bázisul szolgáló év bérfejlesztési mutatóját az évenként bekövetkezett csökkenés összege és a lakosságtól származó árbevétel aránya alapján a 4. c) pontban meghatározott módon, az évenkénti csökkenések külön-külön számított együttes összegével mérsékelni kell. [Pl.: az 5. a) pontnál említett számszerű értékek esetén, ha a lakosságtól számazó árbevétel aránya 1972-ben 50, 1973-ban 60 százalék, akkor az 1974-ben kedvezményes bérfejlesztési befizetés mellett megvalósítható bérszínvonal-emelés mértékének számításánál a bérfejlesztési mutató bázisa 37 400 forint (40 000 - 2600) értékű. Ugyanis az egyébként alkalmazandó 1971. évi 40 000 forint értékű bérfejlesztési mutatót az évenkénti csökkenések és a lakosságtól származó árbevétel aránya szerint 1972. év alapján 2000 (4000 . 0,5), 1973. év alapján 600 (1000 . 0,6), összesen 2600 forinttal mérsékelni kell.]
c) Az 5. a)-b) pontban meghatározottaktól eltérő értékű mutatót csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a felügyeleti szerv javaslatára az okok elemzése alapján az ágazati miniszter a mutató értékének egyidejű jóváhagyásával engedélyezte."
6. §
(1) A R. 3. számú melléklete D. 9. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) a mutató csökkenését kifejező egyenleg esetén a tárgyévben a 3. számú melléklet C. 4. a) pontjában meghatározott módon kell eljárni;".
(2) A R. 3. számú melléklete D. 9. pontja a következő c) és d) alponttal egészül ki:
"c) a mutató csökkenését kifejező egyenleg esetén a következő évben a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonalemelés mértékét az egyenleg csökkenését megelőző év bérfejlesztési mutatóihoz képest bekövetkezett növekedés alapján kell megállapítani;
d) ha a mutató egyenlege egymást követően két vagy több éven át csökken, vagy ilyen csökkenés után nő, a kedvezményes bérfejlesztési befizetéssel megvalósítható bérszínvonal-növekedés számításának bázisául az egyenleg első csökkenését megelőző év bérfejlesztési mutatóit kell figyelembe venni. Ettől eltérő értékű mutatókat csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a felügyeleti szerv javaslatára az okok elemzése alapján az ágazati miniszter a mutatók értékének egyidejű jóváhagyásával engedélyezte."
7. §
A R. 5. számú mellékletének II. 2. pontja folytatólagosan a következőkkel egészül ki:
"Ezen felül a részesedési alap terhére a 9. § szerinti progresszív bérfejlesztési befizetést is teljesíteni kell akkor, ha az építőipari tevékenységnél a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók bérszínvonala az előző évhez viszonyítva négy százalékon felüli mértékben növekedett. A 9. § szerinti bérszínvonal tartalékolás esetén a felhasználható bértömeget a R. 5. számú mellékletének II. 1. pontja szerint kell számítani."
8. §
(1) A R. 6. számú mellékletének címe a következőkre változik:
"A bérszínvonal növekedése után teljesítendő progresszív bérfejlesztési befizetés mértéke és összegének számítása."
(2) A R. 6. számú melléklete 1. pontjának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. A 9. §-ban meghatározott szakágazatban, alágazatban, illetve tevékenységnél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérszínvonalának 4 százalékot meghaladó növekedése után, sávos rendszerben az alábbi mértékű progresszív bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni:"
(3) A R. 6. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:
"4. A 9. § (2) bekezdésében meghatározott bérszínvonal tartalékot - mind a képzés, mind a felhasználás évében - százalékos értékben, egy tizedes pontossággal kell számítani."
9. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1972. évi eredmény elszámolásakor kell alkalmazni.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter