adozona.hu
32/1970. (XI. 15.) PM rendelet
32/1970. (XI. 15.) PM rendelet
a földadóról szóló 38/1970. (X. 17.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A földadóról szóló 38/1970. (X. 17.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Vhr. 1. § (1) Földadót kell fizetni a mezőgazdasági- és erdőterület után akkor is, ha azt nem művelik meg, vagy nem mező- és erdőgazdasági célra használják.
(2) A földadó megállapításánál az állami földnyilvántartás adatait kell figyelembe venni. Ahol az adatok méterrendszerre való átszámítá...
32/1970. (XI. 15.) PM rendelet
a földadóról szóló 38/1970. (X. 17.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról
A földadóról szóló 38/1970. (X. 17.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
[A rendelet egységes szerkezetben tartalmazza a 38/1970. (X. 17.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) is; a vastagbetűs szedés a R. szövege, a vékony betűs szedés pedig a miniszteri végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Vhr.) szövege.]
R. 1. §
A földadó tárgya
a) minden olyan földterület, amelynek az állami földnyilvántartás szerint kataszteri tiszta jövedelme van;
b) a mesterséges halastavak területe.
Vhr. 1. § (1) Földadót kell fizetni a mezőgazdasági- és erdőterület után akkor is, ha azt nem művelik meg, vagy nem mező- és erdőgazdasági célra használják.(2) A földadó megállapításánál az állami földnyilvántartás adatait kell figyelembe venni. Ahol az adatok méterrendszerre való átszámítása - a földterületek méterrendszerű nyilvántartásáról szóló jogszabály szerint - megtörtént, ott a négyzetméterben, hektárban meghatározott területi adatokat kell használni.
R. 2. §
Földadót az 1. §-ban említett területet használó állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, valamint egyéb szocialista szervezet köteles fizetni.
Vhr. 2. § (1) A földadó megfizetésére az köteles, aki a földterületet használja. A föld használatára jogosult abban az esetben is köteles földadót fizetni, ha a használati jogával nem él.(2) A háztáji-, vagy illetményföld címén kiadott terület használójaként a tagot, alkalmazottat kell tekinteni, de e területek után nem kell földadót fizetni. A tagnak, alkalmazottnak egyéb címen (belső megállapodás szerint) művelésre kiadott közös terület használójának a R. 2. §-ában meghatározott adókötelezettet kell tekinteni.
(3) Az adókötelezettség megállapításánál általában az év első napján fennáló állapot az irányadó. Ha azonban a földhasználat év közben megváltozik és az új használat mellett a földterület teljes értékű használata biztosítva van, az adókötelezettség az új használót terheli.
(4) A földhasználatban és a művelési ágban bekövetkezett változások bejelentésére az állami földnyilvántartásról szóló jogszabályok az irányadók.
R. 3. §
(1) Mentes a földadó alól
a) a földhasználó, ha a használatában levő összes mezőgazdasági és erdőterület holdankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme legfeljebb 8 aranykorona;
b) az állami erdőgazdaság, a használatában levő erdőterület után.
(2) Ideiglenesen mentes a földadó alól az újonnan telepített gyümölcsös, erdő és szőlő területe. A mentesség időtartama a gyümölcsösnél 2-10, az erdőnél 20, a szőlőnél 4 év.
(3) A pénzügyminiszter indokolt esetben az (1) és a (2) bekezdésben foglalt mentességeken túlmenően egyéb mentességeket is engedélyezhet.
Vhr. 3. § (1) Ott, ahol a földterületet méterrendszerben tartják nyilván, a R. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mentesség akkor áll fenn, ha a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem legfeljebb 14 aranykorona.(2) Az ideiglenes mentesség időtartama gyümölcsnemenként a következő:
a) dió és gesztenye 10 év;
b) alacsony- és közepestörzsű alma és körte vadalanyon 8 év;
c) alacsony- és közepestörzsű cseresznye vadcseresznye vagy sajmeggyalanyon, közepestörzsű meggy sajmeggyalanyon, alacsonytörzsű meggy vadmeggyalanyon, kajszi, szilva és mandula 6 év;
d) alma termőkarosorsó ÉM IV. és IX. alanyon, körte termőkarosorsó birsalanyon és birs 5 év;
e) őszibarack 4 év;
f) köszméte, piros és fekete ribiszke 3 év;
g) málna 2 év.
(3) Ideiglenesen mentes a cellulóznyárfatelepítés. A mentesség időtartama 10 év. A mentességet az 1971. január 1-től történő telepítések után lehet engedélyeni.
(4) Ideiglenesen mentes a termelésre alkalmassá tett, korábban terméketlen, nem hasznosított, továbbá a szántóföldi termelésbe bevont, korábban fel nem tört terület. A mentesség időtartama 5 év. Ezt az időt a gazdaságilag használhatóvá tétel befejezését követő évtől kell számítani.
(5) Az új telepítésre a földadómentesség az adózó kérelmére engedélyezhető, a telepítés előzetes engedélyezéséről, valamint szakszerű elvégzéséről szóló - a hatáskörileg illetékes tanácsi mezőgazdasági, illetve földügyi szakigazgatási szerv által kiadott - írásbeli igazolás alapján.
Vhr. 4. § (1) Az ideiglenes adómentesség engedélyezését az első fokú adóhatóságtól kell kérni, abban az évben, amelyben a telepítés befejeződött. Az ideiglenes adómentességet általában a telepítés befejezését követő évtől kezdődően lehet engedélyezni. Ha a telepítés tavasszal fejeződik be és a telepítés következtében a földterület korábbi rendeltetésének megfelelően nem volt hasznosítható, akkor az ideiglenes adómentesség a telepítés befejezésének évétől kezdve is engedélyezhető.
(2) Ha az ideiglenes adómentesség iránti kérelmet elkésve nyújtják be, az ideiglenes mentesség csak a még le nem járt évekre engedélyezhető.
R. 4. §
(1) A földadó alapja az adózó használatában levő földterület kataszteri tiszta jövedelme.
(2) A földadó mértéke az adózó használatában levő mezőgazdasági és erdőterület holdankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelme szerint a következő:
(3) A mesterséges halastavak területe után kataszteri holdanként 150 forintot kell fizetni.
Vhr. 5. § (1) Ott, ahol a földterületet méterrendszerben tartják nyilván, a földadó mértéke a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem szerint a következő:(2) A méterrendszerben nyilvántartott halastavak után az adó mértéke 1 hektárra 260 Ft.
Vhr. 6. § (1) A kataszteri holdankénti, vagy hektáronkénti átlagos aranykoronaértéket az adókötelezett által használt - a háztáji és az illetményföld címén kiadott területtel csökkentett - földterület összes aranykoronaértékének a kataszteri holdak, illetve a hektárok számával való osztása útján kell megállapítani. A kataszteri holdak (hektárok) számába minden olyan közös területet be kell számítani, amelynek kataszteri tiszta jövedelme van. Ha a közös terület egységére jutó aranykorona töredékszámban jelentkezik, akkor a 10 fillérnél kisebb összeget számításon kívül kell hagyni.
(2) A mesterséges halastó területének számbavételénél a töredékholdat 800 négyszögölig, a töredékhektárt 3 000 négyzetméterig számításon kívül kell hagyni. Az ennél nagyobb töredékterületet pedig egész holdra, illetve egész hektárra kell kerekíteni.
R. 5. §
A földadót az adókötelezettnek kell kiszámítania és bevallania.
Vhr. 7. § A földadó bevallása, átutalása, elszámolása tekintetében, valamint a mulasztások során hozandó intézkedésekben a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, továbbá a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására, költségvetési kapcsolatainak lebonyolítására és pénzügyi revíziójára vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.R. 6. §
(1) Ha elemi csapás miatt az érintett földterület terméseredménye legalább 25%-kal csökkent, és a károsodás kellő gondossággal nem volt elhárítható, a tárgyévi földadót a kár arányában mérsékelni kell, vagy el kell engedni.
(2) A földadó mérséklésére, vagy elengedésére alapot nyújtó elemi csapások:
a) a jégeső, az ár-, illetve belvíz és a tűz: valamennyi művelési ágban;
b) a fagy: a szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágban.
(3) Elemi csapás által okozott kár címén a földadó mérséklésének vagy elengedésének akkor van helye, ha
a) az elemi csapás a földtől még el nem választott terményt érte, vagy
b) a gépi erővel végzett kétmenetes aratásnál a rendre vágott terményeket a levágástól számított 8 napon belül érte a károsodás, vagy
c) az ár-, illetve belvíz miatt a földet nem lehetett megművelni.
Vhr. 8. § Az adó mérséklését, illetve elengedését a károsult adózók illetékmentes beadványban kérhetik az első fokú adóhatóságtól. A kérelmet az elemi csapás bekövetkezését követő 30 napon belül, illetve a R. 6. §-ának (3) bekezdése b) pontjában meghatározott esetben 48 órán belül kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a károsult földrészlet helyrajzi számát, művelési ágát, területének nagyságát és kataszteri tiszta jövedelmét. A kárt egyidejűleg a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának is be kell jelenteni.Vhr. 9. § (1) A kár nagyságát a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt S tagú kárbecslő bizottság állapítja meg. A bizottságban legalább egy mezőgazdasági szakember közreműködését biztosítani kell.
(2) A kárbecslő bizottság a kár bejelentését követően köteles megállapítani a kár jellegét, a kárt szenvedett terület nagyságát, valamint azt, hogy a terület a gazdasági év folyamán még hasznosítható-e, végül a kár nagyságát.
(3) A kár nagyságát a kárt szenvedett terület terméseredménye csökkenésének százalékában kell megállapítani, a tartósan nyerhető (2-4 évi) holdankénti, illetve hektáronkénti átlagos termésmennyiséghez viszonyítva.
(4) Ha a kárt szenvedett területet a gazdasági év folyamán utólag még hasznosították, akkor a kárbecslő bizottságnak a terméscsökkenés megállapításánál az utóhasznosítás eredményét is figyelembe kell vennie.
Vhr. 10. § (1) A kárt szenvedett területről és a kár nagyságáról a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a károsulttal alá kell iratni. A jegyzőkönyvben a kárbecslő bizottság tagjának, vagy a károsultnak esetleges észrevételét is fel keli tüntetni.
(2) A jegyzőkönyvet a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága az első fokú adóhatóságnak köteles megküldeni.
(3) Az elemi kár címén történő adómérséklés, vagy adóelengedés tárgyában az első fokú adóhatóság határoz.
R. 7. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1971. január 1-től kell alkalmazni.
(2) Ezzel egyidejűleg a 31/1967. (IX. 13.) Korm. számú rendelet hatályát veszti.
(3) E rendelet végrehajtásáról - beleértve a hatásköri és eljárási kérdések szabályozását is -a pénzügyminiszter gondoskodik. Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a végrehajtási rendeletet a kormányrendelettel egységes szerkezetben tegye közzé.
Vhr. 11. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1971. január 1-től kell alkalmazni, egyidejűleg a 17/1967. (XI. 25.) PM számú rendelet hatályát veszti.Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese