adozona.hu
22/1974. (X. 10.) MÉM rendelet
22/1974. (X. 10.) MÉM rendelet
az élelmiszer- és fagazdasági szakmunkásképzésről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: Sztv.) 119. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem.
E rendelet hatálya kiterjed mindazokra a szakmákra, amelyekben az Országos Szakmunkásképzési J...
22/1974. (X. 10.) MÉM rendelet
az élelmiszer- és fagazdasági szakmunkásképzésről
A szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: Sztv.) 119. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján, a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem.
1. §E rendelet hatálya kiterjed mindazokra a szakmákra, amelyekben az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) a képzés főhatósági felügyeletét ellátó szervként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot jelöli meg. E szakmák felsorolását az 1. számú és a 2. számú függelék* tartalmazza.
(Az Sztv. 2. §-ához)
2. §(1) Az oktatást végző intézményeknél (a továbbiakban: iskola) a "Mezőgazdasági", "Erdőgazdasági", illetőleg "Élelmiszeripari" szakirányt megjelölve, egységes elnevezést kell használni. Az iskolák egységes megjelölésére vonatkozó részletes szabályokat az 1. számú melléklet* tartalmazza.
(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
(MÉM) felügyelete alá tartozó szakmunkásképző és munkástovábbképző intézetek szakmunkásképzése tekintetében is.
(Az Sztv. 4. §-ához)
3. §Az 1. és 2. számú függelékben felsorolt szakmák tekintetében egyes, a képzés főhatósági felügyeleti jogköréből adódó, nem közvetlenül a minisztérium által ellátott feladatokat a 3. számú függelék* tartalmazza.
(Az Sztv. 10. §-ához)
4. §(1) Kihelyezett osztályok működését a tanácsi irányítás alatt álló iskolák tekintetében a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézetek tekintetében a MÉM engedélyezi, illetve fenntartásáról gondoskodik.
(2) A gyakorlati oktatást:
- az I. osztályban - a (3) és (4) bekezdés szerinti kivételekkel - iskolai tanműhelyben,
- a II. osztályban iskolai tanműhelyben és kijelölt tanüzemben, illetve vállalati tanműhelyben,
- a III. osztályban pedig vállalatnál, illetve amennyiben ennek feltételei nem biztosíthatók, iskolai tanműhelyben
kell folytatni.
(3) Ha az iskolai tanműhely a szakma vagy egyes tananyagrészek gyakorlati oktatására nem alkalmas, a gyakorlati oktatás tanüzemben, illetőleg vállalatnál is folytatható.
(4) A gyakorlati oktatás teljes egészében megszervezhető a vállalatnál, ha a vállalat a tanműhelyi és tanüzemi képzés feltételeiről a tantervi követelményeknek megfelelően gondoskodik.
(5) A tanulók elméleti és gyakorlati oktatása - az (1) bekezdésben feltüntetett szervek engedélye alapján - folyamatosan vagy turnusos rendszerben szervezhető.
(Az Sztv. 15. §-ához)
5. §(1) A szakma elsajátításához szükséges alapozó gyakorlatokat iskolai tanműhelyben, szükséges esetben pedig a 4. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint kell megtartani.
(2) Iskolai tanműhelynek kell tekinteni: a fém-és famegmunkáló, a gépszerkezettani, a technológiai (műveleti) és szervízműhelyeket, a bemutató és gyakorló termeket, a laboratóriumokat, a tanistállókat, a fajtabemutató telepeket, a nevelő- és növényházakat, gépjárművezetési tanpályákat, továbbá a tancélt szolgáló gépparkot és a technikai begyakorló tanterületeket.
(3) Az iskolai tanműhely üzemeltetéséről az iskola költségvetésében kell gondoskodni.
6. §
(1) A szakma gyakorlásához szükséges munkafogások elsajátításáról a 2. számú mellékletben* felsorolt szakmákban az iskola mellé e célra kijelölt tanüzemben kell gondoskodni.
(2) Tanüzemnek a gyakorlati képzés céljára kijelölt állami mezőgazdasági üzemeket, erdő- és fafeldolgozó gazdaságokat vagy termelőszövetkezeteket, illetve ezek egységeit kell tekinteni.
(3) Tanüzemmé történő kijelölésre az iskola igazgatója az érdekelt vállalat vezetőjével egyetértésben tesz javaslatot az iskolát fenntartó szervnek. A kijelölés, visszavonását az iskola, illetőleg a vállalat vezetője kezdeményezheti.
(4) Az iskolának és a tanüzemnek együttműködésük alapelveit hosszabb időre - legalább 3-5 évre - szóló szerződésben kell meghatározniuk. A gyakorlati oktatás megvalósításának részleteire is legalább egy évre szóló megállapodást kell kötni a költségvetés tervezési időszakában.
(5) A tanüzem gondoskodik:
- a tantervben meghatározott gyakorlati oktatás feltételeiről,
- a termelőmunkában foglalkoztatott tanulók szakmai irányításáról és ellenőrzéséről, az iskola által meghatározott irányelvek alapján,
- a tanulók tanüzemen belüli szállításáról,
- a tanulók védőfelszereléssel való ellátásáról,
- a tanulók étkeztetéséről a felnőtt dolgozókkal azonos nyersanyagértékben.
- a tanulók üzemorvosi ellátásáról.
- atanulók elhelyezésével kapcsolatos szolgáltatásokról (szállás, takarítás, fűtés, világítás, fehérnemű és munkaruha mosása), amennyiben azokat a tanüzem nyújtja.
(6) A tanüzemben a gyakorlati oktatást az iskola állományába tartozó szakoktató irányítja.
7. §
(1) A tanüzemet a következő térítések illetik meg:
- a tantervben meghatározott begyakorló munkához szükséges szolgáltatásokért - amennyiben a munkavégzés, nem hasznos termelési tevékenység - a tényleges felhasználásnak megfelelő költségtérítés,
- a tanulók étkeztetéséért a vállalatnál megállapított nyersanyag és rezsiköltség.
- a tanulók elhelyezéséért és ezzel kapcsolatos szolgáltatásokért, tanulónként és havonta 180.- Ft.
(2) A tanüzemben folytatott gyakorlati oktatás költségeit az iskola költségvetésében kell előirányozni.
(3) A tanüzem vezetőiét (igazgató, elnök) az oktatási feladat ellátásáért 300-1000.- Ft-ig terjedő havi tiszteletdíjban kell részesíteni.
(4) A tanüzemnek a gyakorlati oktatás szervezésében, irányításában és ellátásában közvetlenül résztvevő részlegvezetőit - a többletmunkájuk díjaként - személyenként legfeljebb havi 800,- Ft tiszteletdíj illeti meg.
(5) A (3)-(4) bekezdésben, valamint az Sztv. 20. § (4) bekezdésében a szakmunkások részére megállapítható tiszteletdíj, illetve különdíjazás mértékét tanüzemben - az oktatás érdekében végzett munka alapján - az iskola igazgatója határozza meg és közvetlen az érdekeltnek fizeti ki.
(6) Ha a tanüzem az oktatott szakma teljes gyakorlati képzési igényét nem tudja kielégíteni, az iskola egyes részfeladat ellátására más vállalattal is szerződést köthet. Ennél a vállalatnál azonban csak a gyakorlati oktatást közvetlenül végző dolgozót lehet a tényleges igénybevétel időtartamára oktatási pótlékban részesíteni.
8. §
(1) A tanüzem feladatát részben, vagy egészben az iskolai tanműhely is elláthatja.
(2) A tanműhely - tevékenységével összefüggő - javítási, karbantartás-, termesztés- vagy tenyésztés-technológiai, továbbá minőségvizsgálati szolgáltatásokat is végezhet.
(3) A tanműhelv szolgáltató tevékenységével kapcsolatos pénzügyi és könyvviteli előírásokat külön rendelkezés tartalmazza.
(Az Sztv. 16. §-ához)
9. §(1) A munkafolyamatok üzemszerű begyakoroltatását elsősorban e célra az iskolával megállapodást kötő vállalatnál kell megvalósítani.
(2) Vállalati gyakorlati oktatásra a tanulót az iskola osztja be a vállalattal előzetesen írásban kötött megállapodás alapján
(Az Sztv. 20. §-ához)
10. §Vállalatnál folyó nem csoportos gyakorlati oktatás esetén is a képzés személyi feltételeiről (oktatóról, segédszemélyzetről-, oktatásért felelős személyről) a vállalat köteles gondoskodni.
(Az Sztv. 42. §-ához)
11. §A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter főhatósági felügyelete alá tartozó szakmák tanulóinak ösztöndíját a 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(Az Sztv. 47. §-ához)
12. §A növénytermesztési és állattenyésztési szakmákban, valamint a sütő. élelmiszertartósító a húsipari termékgyártó és a molnár szakmákban a tanulók a képzési idő utolsó évében - a vállalati gyakorlati oktatás időszakában - ösztöndíj helyett szakmunkásbérben foglalkoztathatók.
(Az Sztv. 55. §-ához)
13. §A tanulók kedvezményes étkeztetéséről a vállalati gyakorlati oktatás időszakában a vállalat, egyébként az iskola gondoskodik.
(Az Sztv. 62. §-ához)
14. §A tanulók a tankönyveket a kereskedelmi forgalomban közvetlenül megvásárolhatják. A vállalat a tankönyvek árát a tanuló részére megtérítheti.
(Az Sztv. 63. §-ához)
15. §(1) A tanulóknak az oktatás érdekét szolgáló utazásáról, illetve szállításáról - a vállalati és. tanüzemi gyakorlati oktatás időszaka alatt, üzemen belüli szállítás kivételével - költségvetése terhére az iskola gondoskodik.
(2) A vállalati és tanüzemi oktatás időszakában az oktatással kapcsolatos szállítás költségei a vállalatot, illetőleg tanüzemet terhelik.
(Az Sztv. 87. §-ához)
16. §(1) Állami költségvetés terhére - legalább 30 fő létszámmal - megyei vagy központi tanfolyam szervezhető, ha a képzés hatóságilag elrendelt feladat végrehajtását szolgálja.
(2) Egyéb tanfolyamot (a továbbiakban: vállalati tanfolyam) egy vagy több vállalat közösen is fenntarthat.
(3) A tanfolyam egésznapos (nappali), illetve munkaidőn kívüli foglalkozással szervezhető. A nappali tanfolyamok bejárásos vagy bentlakásos formában működhetnek.
(4) A tanfolyam oktatási és fenntartási költségeit:
- vállalati tanfolyam esetében a vállalat, illetve vállalatok,
- megyei tanfolyam esetében a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) a jóváhagyott költségvetés terhére,
- központi tanfolyam esetében a MÉM tervezi meg és. viseli.
(5) A tanfolyamok fenntartási költségeiben kell megtervezni a szakfelügyelet költségeit is.
(6) A megyei és központi tanfolyam oktatási és fenntartási költségeit a résztvevő hallgatók arányában az érdekelt vállalatokkal meg lehet téríttetni.
(7) Több vállalat által együttesen szervezett vállalati tanfolyam költségeit az egyes vállalatoknak a résztvevő hallgatók számának arányában kell viselniük és a tanfolyamot lebonyolító vállalat, illetve iskola számlájára a tanfolyam megkezdése előtt át kell utalni. A vállalati tanfolyamok költségei címén befizetett összegből fel nem használt maradványt a befizetőknek arányosan vissza kell fizetni. Az iskolai tanfolyamok pénzmaradványainak felhasználását külön rendelkezés szabályozza.
17. §
(1) A felnőttkorúak számára szervezhető gyorsított szakmunkásképzés tekintetében a 104/1973. (2) MüM számú utasításban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Vállalati tanfolyam szervezését a kijelölt iskola véleményének meghallgatásával:
- állami vállalatok tekintetében a vállalat közvetlen felügyeleti szerve;
- tanácsa vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tekintetében a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály
engedélyezi.
(3) Termelőszövetkezetekben engedélyezett tanfolyamokról a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály tájékoztatja a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségét.
(4) Iskolai tanfolyam szervezését az iskola és a vállalat vagy az érdekelt vállalatok felügyeleti szervének javaslatára az iskola közvetlen felügyeleti szerve engedélyezi.
18. §
(1) A vállalat keretében szervezett tanfolyami képzés közvetlen szakmai és pedagógiai irányítását, továbbá a képzésben résztvevők nyilvántartását, vizsgáztatását és anyakönyvezését, a MÉM által szakmák szerint kijelölt iskolák (a továbbiakban: kijelölt iskola) végzik.
(2) Tanfolyam tartásával a vállalat vagy több vállalat együttesen - az iskola általános felügyeletet ellátó szerv egyetértésével - a kijelölt iskolát is megbízhatja.
(Az Sztv. 89. §-ához)
19. §Elméleti és gyakorlati oktatást is magába foglaló 600 tanítási órát meghaladó tanulmányi idejű tanfolyamot két időszakra (évre) - alapozó és szakosított részre - osztva kell szervezni. A két időszak a tanfolyami költségek és díjak szempontjából külön-külön önálló tanfolyamnak minősül.
(Az Sztv. 90. §-ához)
20. §(1) A vállalati tanfolyam vezetőjét a kijelölt iskola igazgatójának egyetértésével a tanfolyamot lebonyolító vállalat (gazdaság, termelőszövetkezet) vezetője írásban bízza meg.
(2) Iskolai tanfolyam vezetőjét az iskola igazgatója írásban bízza meg. Az iskola igazgatójának tanfolyamvezetőként való működését a felügyeleti szerv engedélyezi.
(3) A tanfolyamvezető feladatait, továbbá a tanfolyam működésének részletes szabályait a szakmunkásképző tanfolyamokra kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
(4) A tanfolyam ellenőrzésére és szakmai felügyeletére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(Az Sztv. 94. §-ához)
21. §(1) A hallgató a tanfolyam ideje alatt annak megfelelően részesül társadalombiztosítási szolgáltatásokban, hogy a tanfolyamon munkaviszonyban álló dolgozóként vagy termelőszövetkezeti tagként vesz részt.
(2) A társadalombiztosítási járulékot az átlagkeresetnek megfelelő keresettérítés után a munkáltató, a termelőszövetkezeti tagok után az általános szabályoknak megfelelően a termelőszövetkezet, a nyugdíjjárulékot a hallgató fizeti.
(3) A hallgatónak a tanfolyami képzés során elszenvedett balesetét üzemi balesetnek kell tekinteni, és a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. Az üzemi balesetek bejelentésére, nyilvántartására és kivizsgálására a 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzat és a végrehajtásáról szóló rendelkezések irányadók.
(4) A hallgatókat a szakmára, illetve munkakörre előírt munkaruhával és védőfelszereléssel kell ellátni. A munkaruháról a munkáltató - termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik esetében a termelőszövetkezet - köteles gondoskodni. A védőfelszerelésről a 7/1967. (XII. 27.) EüM számú rendelet alapján a tanfolyamot fenntartó szerv köteles gondoskodni.
(5) A tankönyveket a hallgatók kereskedelmi áron vásárolhatják meg.
22. §
A munkaidőn kívüli foglalkozással szervezett tanfolyamokra a 16-21. §-okban foglaltak kivételével külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. §
Az Sztv. 94. § (4) bekezdésében említett egésznapos (nappali) foglalkozással járó tanfolyamokra vonatkozó külön szabályokat a 24-26. §-ok tartalmazzák. Eltérő rendelkezés hiányában a 16-21. §-okban foglalt szabályokat az egésznapos (nappali) tanfolyamokra is alkalmazni kell.
24. §
(1) A tanfolyamokon a hallgatók az Sztv. 94. § (2) bekezdésében meghatározott tandíjat fizetnek. A tandíjat a vállalat részben vagy egészben átvállalhatja.
(2) Bentlakásos tanfolyamokon az elhelyezés önköltsége a hallgatókkal megtéríttethető.
(3) A tanfolyamon résztvevő hallgatók az általuk igénybe vett étkezésért az étkezési nyersanyag-költséget kötelesek fizetni.
(4) A munkáltató által a tanfolyamra küldött dolgozót a 23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendeletben előírt kedvezményekben kell részesíteni.
(5) A tanfolyamon a vezetőség engedélyével résztvevő termelőszövetkezeti tagok és a közös munkában rendszeresen résztvevő családtagok részére az 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott rendeletekben a továbbtanuló termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
25. §
(1) A tanfolyam irányításával, ellenőrzésével, elszámolásával vagy az oktatási feltételek biztosításával kapcsolatban végzett munkájuk után tiszteletdíjban részesíthetők:
- a tanfolyamvezető;
- a nem iskolában szervezett tanfolyamok esetében a kijelölt iskola vezetői az ellenőrző tevékenységükért (igazgató, igazgatóhelyettes, gyakorlati oktatás vezető):
- a tanfolyam pénzügyi elszámolója és
- annak a vállalatnak a vezetője (igazgatója, elnöke), valamint az általa kijelölt részleg- (üzem-ág, üzemrész) vezető, aki legalább 50 százalékban más vállalatok dolgozói képzését biztosítja (a továbbiakban: bázisüzem).
(2) A tanfolyam vezetőjének tiszteletdíja a tanfolyam óraszámától függően a teljes tanfolyamért összesen:
(3) A tanfolyamvezetői díj 50 százalékát a tervezett időtartammal arányosan elosztott részletekben havonta, a fennmaradó 50 százalékot a tanfolyam sikeres befejezésekor kell kifizetni.
(4) Iskolai tanfolyam esetében, ha a tanfolyamvezető a feladatát részben munkaköri kötelezettség keretében látja el, a tiszteletdíjat a többletfeladattal arányosan kell megállapítani.
(5) A kijelölt iskola vezetőinek tiszteletdíja tanfolyamonként 100-100,- Ft, melyért 1-1 ellenőrzést kötelesek végezni.
(6) A tanfolyamvezetőt, valamint a szakfelügyelőt, ha feladatát nem munka- vagy lakóhelyén látja el, a tiszteletdíjon felül utazási és amennyiben a lakóhelyre aznap visszatérni nem tud, szállásköltség is megilleti.
(7) A pénzügyi feladatokat ellátó dolgozók tiszteletdíja tanfolyamonként 300,- Ft.
(8) A bázisüzem vezetőit - legfeljebb 3 fő - tanfolyamonként 400-400,- Ft tiszteletdíj illeti meg.
(9) Azonos szakmában több tanulócsoportos oktatás 30 fős csoportonként önálló tanfolyamnak minősül.
(10) A tanfolyamon oktatóként közreműködők részére - a vonatkozó külön jogszabály szerint - óradíjat kell fizetni.
(11) Az oktatót - amennyiben nem munka-, vagy lakóhelyén oktat - a vonatkozó rendelkezések szerinti utazási költség és kivételes esetben szállásköltség illeti meg.
26. §
A tanfolyam oktatási és fenntartási költségeit az alábbi kiadások fedezésére kell megtervezni:
- tiszteletdíj, óradíj, utazási, szállás-, étkezési, elhelyezési és ügyviteli költségek;
- a felhasznált anyagok, eszközök, védőfelszerelés beszerzési, karbantartási költségei;
- tangépek karbantartási és üzemanyag költségei;
- a szemléltető anyagok, eszközök beszerzési, kölcsönzési költségei, továbbá
- a nyomtatványok és az oktatók kézikönyveinek ára.
(Az Sztv. 101. §-ához)
27. §A szakmunkásvizsgát a munkaviszonyban állók részére szervezett tanfolyam befejezésekor, vizsgaidőszakon kívül is meg lehet szervezni.
(Az Sztv. 107. §-ához)
28. §A vizsgabizottsági tagok és kérdező tanárok részére kifizethető díjakat a 4. számú melléklet* tartalmazza.
29. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 11/1970. (IV. 12.) MÉM számú rendelet - a 19. § (1) bekezdésének, a 22. § (3) bekezdésének és a 26. § (5) bekezdésének kivételével - hatályát veszti. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a szakelméleti tárgyak és a gyakorlati oktatás szakfelügyeletét továbbra is a MÉM Szakoktatási Felügyelősége útján látja el.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
3. számú melléklet a 22/1974. (X. 10.) MÉM számú rendelethez
A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képzési főhatósági felügyeleti hatáskörébe tartozó szakmák ösztöndíjkategóriába sorolása.Az Sztv. 3. számú mellékletében megállapított ösztöndíj táblázatot az alábbi szakmai kategória besorolással kell alkalmazni:
2. Kategória
Erdőművelő-fakitermelő, növénytermesztő-gépész, állattenyésztő (juhtenyésztő, lótenyésztő, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő), halász, sütő szakmák.3. Kategória
Kertész (gyümölcstermesztő, szőlőtermesztő, zöldségtermesztő), cukorgyártó, dohányfeldolgozó, élelmiszer-tartósító (hűtőipari termékgyártó, konzervgyártó) húsipari termékgyártó (baromfi húsfeldolgozó, húsfeldolgozó), molnár, növényolaj- és mosószergyártó, sörgyártó, szesz- és likőrgyártó, tejtermékgyártó szakmák.4. Kategória
Dísznövény-kertész, kisállattenyésztő (baromfitenyésztő, laboratóriumi kisállattenyésztő), vadászvadtenyésztő, borász, édesipari termékgyártó szakmák.
Lábjegyzet
*-gal jelölt mellékleteket és függelékeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli.
*-gal jelölt mellékleteket és függelékeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli.
*-gal jelölt mellékleteket és függelékeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli.
*-gal jelölt mellékleteket és függelékeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli.
*-gal jelölt mellékleteket és függelékeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli.
