adozona.hu
7/1974. (X. 4.) BkM rendelet
7/1974. (X. 4.) BkM rendelet
a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek személyzeti munkájáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtását szabályozó 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet 32. §-a és az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú határozat 36. pontja alapján - az érdekelt állami és szövetkezeti szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél és e szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportoknál, valamint ezek területi és szakmai szövetségeinél és társ...
7/1974. (X. 4.) BkM rendelet
a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek személyzeti munkájáról
A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtását szabályozó 30/1971. (X. 2.) Korm. számú rendelet 32. §-a és az állami személyzeti munkáról szóló 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú határozat 36. pontja alapján - az érdekelt állami és szövetkezeti szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §(1) A fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél és e szövetkezetek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportoknál, valamint ezek területi és szakmai szövetségeinél és társulásaiknál (továbbiakban: szövetkezetek) a személyzeti munka a vezetés elválaszthatatlan szerves része, amely a szövetkezet társadalmi, gazdasági feladatait szolgálja.
(2) Az állami személyzeti munkáról szóló 1019/ 1974. (V. 2.) Mt. h. sz. határozatban foglalt alapelvek a szövetkezetek személyzeti munkájában - ezek sajátosságaira figyelemmel - irányadók.
2. §
(1) A személyzeti munkára vonatkozó elvek érvényre juttatása az igazgatóság feladata, amely biztosítja a személyzeti munka folyamatosságát, rendszeresen vizsgálja és, elemzi a jogszabályok gyakorlati végrehajtását. A személyzeti munkáért a szövetkezet igazgatóságának elnöke, a területi és szakmai szövetség elnöke, valamint a társulások vezetője (igazgató, igazgatóság vagy igazgatótanács elnöke) felel.
(2) A szövetkezet személyzeti munkájáért felelőst e feladat ellátásában, a döntések előkészítésében megfelelő politikai és szakmai felkészültségű, kellő élettapasztalattal rendelkező szövetkezeti tag vagy munkavállaló támogatja. A személyzeti feladatok ellátásánál az 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú határozatnak "A vezető személyzeti feladatai" továbbá "A személyzeti apparátus felépítése, feladata" című fejezeteiben foglalt elvek az irányadók.
(3) A személyzeti munka során hozott döntések megalapozottsága érdekében - az (1) bekezdésben meghatározott személyek felelősségének érintetlenül hagyásával - biztosítani kell, hogy az illetékes tanácsi és társadalmi szervek véleményt nyilváníthassanak.
(4) A szövetkezet személyzeti munkájával megbízott dolgozó (osztályvezető, csoportvezető, előadó) alkalmazásához, felmentéséhez, más munkakörbe történő áthelyezéséhez, ellene fegyelmi eljárás indításához a szövetkezet választott vezetőségének (igazgatóság, elnökség, igazgatótanács) előzetes véleményét kell kikérni.
3. §
(1) A munkaviszonyban álló tisztségviselők jelölésénél, megválasztásánál, valamint a magasabb vezetőállású munkavállalói munkakörök [47/1971. (XII. 28.) Korm. sz. rendelet 16. § (1) bekezdés] betöltésénél a politikai, szakmai és a vezetői készséget az 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú határozatban foglalt elveknek és követelményeknek megfelelően kell figyelembe venni.
(2) A szövetkezetnek a középtávú gazdasági tervével összhangban gondoskodni kell a munkaviszonyban álló tisztségviselők és a vezető állású munkavállalók szakmai és politikai képzéséről és továbbképzéséről, hogy azok a társadalmi-gazdasági feladataik elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkezzenek. A továbbtanulni szándékozó dolgozók - különösen a 30 éven aluli fiatalok és nők- számára a továbbtanulási lehetőséget megfelelő ütemezésben biztosítani kell.
4. §
ÁFÉSZ-ek elnöki és, ügyvezető igazgatói, területi szövetségek elnöki, valamint az 1967. évi III. törvény és az 1970. évi 19. sz. tvr. alapján a belkereskedelmi ágazatban működő közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok és szövetkezeti vállalatok igazgatói (vezérigazgatói) tisztségét csak olyan személy töltheti be, aki büntetlen előéletét - az 1957. évi 66. sz. tvr-nek megfelelően - 3 hónapnál nem régebbi keletű erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta és magatartásával bebizonyította a Magyar Népköztársasághoz való hűségét. Ennek igazolását a fővárosi, megyei tanács elnökétől - a szövetkezet felett állami törvényességi felügyeletet gyakorló szakigazgatási szerv útján - kell kérni.
5. §
(1) Erkölcsi bizonyítvánnyal igazolt büntetlen előélethez kötött munkaköröket - függetlenül a tagsági viszonytól - a belkereskedelmi ágazatra vonatkozó általános rendelkezések tartalmazzák.
(2) E kötelezettség alóli felmentést a munkavállalóknál - még akkor is, ha azok tisztséget is viselnek - a népgazdasági és vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XIII. és XVI. fejezet) miatt elítéltek kivételével az ágazati rendelkezések szabályozzák.
(3) "A hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörökről a belkereskedelmi ágazatban" szóló 16/1972. (VII. 25.) BkM számú rendeletnek a "V. központi munkakörök" felsorolását tartalmazó melléklete a szövetkezetek vonatkozásában az ügyvezető igazgató munkakörével kiegészül.
6. §
A felügyelőbizottság elnöke és tagjai erkölcsi bizonyítvánnyal kötelesek igazolni, hogy nem állnak közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt [Szvt. 31. § c) pont]. Az erkölcsi bizonyítványt a megválasztást követő 30 napon belül kell bemutatni.
7. §
(1) A szövetkezet tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenséget a szövetkezeti törvény (1971. évi III. tv. 33. §) és a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló 1971. évi 35. számú törvényerejű rendelet 15. §-a határozza meg.
(2) A szövetkezet munkavállalóinál - függetlenül az esetleges tagsági viszonyuktól - összeférhetetlen:
a) a szövetkezet tisztségviselői és magasabb vezetőállású dolgozói hozzátartozóinak szövetkezeten belüli alkalmazása,
b) szövetkezeti dolgozók hozzátartozóinak szövetkezeten belüli alkalmazása olyan munkakörben, amelyben az egyik hozzátartozó a másik felett irányító, ellenőrző vagy elszámoltató tevékenységet fejt ki.
(3) Az összeférhetetlenség alá tartozó hozzátartozók körét a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. 33. §-a határozza meg
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tilalom a szabadkasszás elszámoltatásban működő egységek vezetői és beosztottai vonatkozásában nem alkalmazható. Az összeférhetetlenség tilalma alól egyébként szövetkezeti munkavállalóknál - indokolt esetben - az állami törvényességi felügyeletet ellátó tanácsi szakigazgatási szerv felmentést adhat.
8. §
(1) A rendeletnek a Kereskedelmi Értesítőben közzétett melléklete tartalmazza azokat a munkaköröket, amelyben a dolgozókról az 1019/1974. (V. 2.) Mt. h. számú határozatnak "A minősítési rendszer" és a "Személyzeti nyilvántartás" című fejezetekben szabályozott minősítés és nyilvántartás vezetése kötelező.
(2) A szövetkezet elnökét a szövetkezet igazgatósága, a megyei szövetség elnökét a megyei szövetség elnöksége - az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv és az illetékes társadalmi szervek véleményének figyelembevételével - minősíti. A társulás igazgatóját az igazgatótanács minősíti, a szövetkezet egyéb tisztségviselőjét, magasabb vezetőállású munkavállalóit a szövetkezet igazgatósága, a szövetség elnöksége, a társulásoknál pedig annak vezetője (igazgató, igazgatóság, igazgatósági tanács elnöke), egyéb munkavállalót pedig a munkáltatói jogkört gyakorló személy. A szövetkezeti szerv elnöke (ügyvezetője, igazgatója) felelős a minősítések a jogszabály rendelkezéseinek megfelelő elkészítéséért.
(3) A minősítéseket szövetkezeti elnök és megyei társulás igazgatója tekintetében a megyei szövetség elnöksége, a megyei szövetség elnöke és országos társulás igazgatója vonatkozásában az Országos Tanács elnöksége kezdeményezi és készíti elő.
(4) A szövetkezet elnökének és a szövetkezeti társulás igazgatójának személyzeti anyagát a megyei szövetség elnöksége, a megyei szövetség elnökének személyzeti anyagát az Országos Tanács elnöksége, a minősítésre és törzslap vezetésére kötelezett, munkaviszonyban álló más tisztségviselők, magasabb vezetőállású dolgozók és, egyéb munkavállalók személyzeti anyagát a munkáltató szövetkezet vezetője kezeli.
(5) A szövetkezeti szerv kétévenként vizsgálja meg a káderhelyzetét, személyzeti munkáját.
9. §
Az állami törvényességi felügyelet gyakorlása keretében külön vizsgálni kell a vezetőkkel szemben támasztott személyi feltételek igazolására, a vezetők minősítésére, az összeférhetetlenségre és a büntetlen előélethez kötött munkakörök betöltésére vonatkozó, valamint a személyzeti munkával összefüggő valamennyi jogszabály megtartását, amelyet a szövetkezeti jogszabályok rendelkezései az állami törvényességi felügyelet körébe utalnak.
10. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 5/1973. (II. 21.) BkM számú rendelet hatályát veszti.
Dr. Sághy Vilmos s. k.,
belkereskedelmi minisztériumi államtitkár