adozona.hu
4/1972. (II. 15.) MüM rendelet
4/1972. (II. 15.) MüM rendelet
egyes lakossági szolgáltatásokat ellátó vállalatok és ipari szövetkezetek bérkedvezményeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A lakossági szolgáltatások fejlesztésének elősegítése érdekében - a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.) MüM rendeletnek a bérszínvonal szabályozására vonatkozó rendelkezéseit az 1972. gazdálkodási évben a 2-3. §-okban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni azoknál az állami vállalatokná...
4/1972. (II. 15.) MüM rendelet
egyes lakossági szolgáltatásokat ellátó vállalatok és ipari szövetkezetek bérkedvezményeiről
A lakossági szolgáltatások fejlesztésének elősegítése érdekében - a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
I. Bérszínvonal-kedvezmény
1. §(1) A bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.) MüM rendeletnek a bérszínvonal szabályozására vonatkozó rendelkezéseit az 1972. gazdálkodási évben a 2-3. §-okban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni azoknál az állami vállalatoknál, ipari szövetkezeteknél, ezek jogi személyiséggel rendelkező társulásainál, valamint szövetkezeti vállalatoknál (továbbiakban: vállalat), amelyek lakossági szolgáltatási tevékenységet végeznek.
(2) E rendelet alkalmazásában lakossági szolgáltatás - a bizományi tevékenység kivételével -a nyereségadózás szempontjából ilyenként figyelembe vehető tevékenység.
2. §
(1) Az 1. §-ban megjelölt tevékenységet munkaidejük nagyobb részében ellátó dolgozók keresetét vállalati szinten átlagosan 3 százalékkal - ezen belül munkájuk eredményességét figyelembe véve differenciáltan - fel lehet emelni. Ez alól kivételt képez: a mosás, kelmefestés, vegytisztítás; textilruházati javítás; bőr- és szőrmeruházati javítás; lábbeli javítás; valamint építőipari jellegű javítás (lakáskarbantartás)*, ahol a keresetemelés átlagos mértéke 4 százalék lehet.
(2) Az olyan vállalat, amely a szolgáltatási tevékenységet nem kizárólag a lakosság megrendelése alapján végzi, vagy a lakossági szolgáltatások mellett árutermelést és egyéb tevékenységet is folytat, az 1972. évi összes tevékenység nettó árbevételéből - egytizedes pontossággal - számított lakossági szolgáltató tevékenység nettó árbevétele arányában veheti igénybe az (1) bekezdésben előírt bérkedvezményt. E számításnál alapul vehető az 1972. évi összes teljesített órákból a lakossági szolgáltató tevékenységre fordított órák aránya is akkor, ha ez a vállalatnál statisztikai bizonylattal elkülönítetten kimutatható.
3. §
A 2. § szerint végrehajtható béremelés százalékával módosítani kell az 1972. év bázis bérszínvonalát.
II. A magasabb vezetőállású és termelésirányító munkakört ellátó dolgozók anyagi ösztönzése
4. §(1) Az 1. §-ban megjelölt vállalatok közül azoknál, amelyek; mosás, kelmefestés, vegytisztítás; gépjárműjavítás; elektromos háztartási gépek javítása; híradástechnikai cikkek javítása; építőipari jellegű javítás (lakáskarbantartás) tevékenységet végeznek a lakosság számára,* s e tevékenység nettó árbevétele 1971. évben az 1 millió Ft-ot meghaladta, ennek a nettó árbevételnek az 1972. évben történő emelkedése esetén a magasabb vezetőállású dolgozóknak egyébként járó nyereségprémiumát a bérköltség terhére - a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba be nem számító módon - a (2) bekezdés szerint előírt mértékben fel kell emelni.
(2) A magasabb vezetőállású dolgozó részére a lakossági szolgáltatási tevékenység nettó árbevételének az 1971. évhez viszonyítottan az 1972. évben elért minden egy százalékos növekedése után - 10 százalékig - az éves számfejtett besorolás szerinti alapbérének 0,3 százaléka, ha pedig a növekedés a 10 százalékot meghaladja a 10 százalékon felüli növekedés után 1 százalékonként 0,5 százaléka jár nyereségprémiumként. Ezt az egyébként járó nyereségprémiumon felül kell kifizetni.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására jogosult vállalatoknál az ott megjelölt tevékenységeket közvetlenül irányító üzemvezetőket, főművezetőket és művezetőket (ide kell sorolni: a területi kirendeltség vezetőket, szerviz vezetőket, részlegvezetőket, valamint a textil-tisztító szalonok vezetőit) - a magasabb vezetőállású dolgozók (1) bekezdés szerinti ösztönzéséhez hasonlóan - a tevékenység nettó árbevételének növeléséért külön prémiumban részesítik, annak összegét a bérköltség terhére - a bérszabályozás szerinti bérszínvonalba be nem számítóan - számolhatják el.
(4) A (2) és (3) bekezdés alapján vállalati szinten elszámolt összeg az ott megjelölt dolgozók éves számfejtett besorolás szerinti alapbérének nyolc százalékát nem haladhatja meg. A vállalatoknak gondoskodniuk kell a kifizetett összeg elkülönített nyilvántartásáról.
5. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1972. január 1-től kezdődően kell alkalmazni. Egyidejűleg a 2/1971. (II. 2.) MüM rendelet hatályát veszti.
(2) E rendelet alapján a lakossági szolgáltatási tevékenységre biztosított kedvezmények nem zárják ki a más jogszabályokban előírt kedvezményeket.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzet
Lásd: 335/1970. (P K 26.) PM III. számú közlemény 2. a)-p), és 2. s) pontjait.
* Lásd: 335/1970. (P K 26.) PM III. számú közlemény 2. a), 2. h)-j), és 2. l) pontjait.
* Lásd: 335/1970. (P K 26.) PM III. számú közlemény 2. a)-d), és 2. l) pontjait.
