adozona.hu
13/1978. (X. 12.) MüM rendelet
13/1978. (X. 12.) MüM rendelet
a sporttevékenységet folytató dolgozók kedvezményeiről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló és rendszeres sporttevékenységet folytatók e célra szolgáló munkaidőkedvezményéről és rendkívüli szabadságáról a következőket rendelem:
Valame...
13/1978. (X. 12.) MüM rendelet
a sporttevékenységet folytató dolgozók kedvezményeiről
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a munkaviszonyban (szövetkezeti tagsági viszonyban) álló és rendszeres sporttevékenységet folytatók e célra szolgáló munkaidőkedvezményéről és rendkívüli szabadságáról a következőket rendelem:
1. §(1) Valamennyi sportágban az országos válogatott (A, B, utánpótlás, ifjúsági) keretek tagjai számára a hazai, valamint a nemzetközi sporteseményekre történő felkészülés és versenyzés céljából - az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) elnöke által jóváhagyott időtartamra - rendkívüli szabadságot kell engedélyezni.
(2) Az egyéni sportágakban az I. osztályú és az ifjúsági aranyjelvényes minősítésű, továbbá a csapatjátékokban a nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában részt vevő sportolókat - az e rendelet mellékletében* foglaltak szerint - munkaidőkedvezmény és rendkívüli szabadság illeti meg.
(3) Azoknak az (1) és (2) bekezdésben fel nem sorolt sportolóknak, akik olyan országos vagy nemzetközi versenyen szerepelnek, amelyen való részvétel munkaidőn kívül nem oldható meg, a versenyzésre naptári évenként legfeljebb 20 munkanap rendkívüli szabadság jár.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései a sportmunkatársi munkakörben foglalkoztatottakra nem vonatkoznak.**
2. §
(1) Munkaidőkedvezményt, illetőleg rendkívüli szabadságot kell engedélyezni annak a szakvezetőnek (edzőnek), versenybírónak (játékvezetőnek) és más szakembernek (orvos, gyúró stb.) is, akinek az 1. §-ban meghatározott sportolók felkészítésében, illetőleg versenyén való részvétele elengedhetetlenül szükséges. Versenybírónak a munkaidőkedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a verseny kezdete előtt egy órával a sportrendezvény színhelyére érkezhessen.
(2) Az OTSH, az országos, illetve a területi sportági szakszövetség által elrendelt hivatalos sportkiküldetést teljesítő, vagy tanácskozáson, tanfolyamon részt vevő szakember részére a szükségnek megfelelően munkaidőkedvezményt (rendkívüli szabadságot) kell engedélyezni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt sportszakemberek kedvezménye nem haladhatja meg a sportolók részére biztosítható legnagyobb kedvezmény mértékét.
3. §
(1) Az 1-2. §-ban foglalt kedvezményeket a munkáltató csak az arra jogosult sportszerv megfelelő kikérése alapján engedélyezheti.
(2) Az OTSH az általa elrendelt hivatalos sportkiküldetés résztvevőinek,
az országos sportági szakszövetség az országos válogatott keret tagjai és a velük lebonyolításra kerülő sportrendezvényeken nélkülözhetetlen szakemberek, továbbá az általa elrendelt tanácskozáson vagy tanfolyamon résztvevők, valamint sportkiküldetést teljesítők,
a területi sportági szakszövetség az általa elrendelt tanácskozáson vagy sportkiküldetésen részt vevők,
a sportegyesület az 1. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt sportolók, valamint az azok részvételével lebonyolításra kerülő sportrendezvényeken nélkülözhetetlen szakemberek kikérésére jogosult.
(3) A kedvezményre jogosító minősítésről vagy annak módosulásáról, illetve megszűnéséről szóló tájékoztatást 30 napon belül, a kikérést pedig -a rendkívüli esettől eltekintve - 15 nappal a sportrendezvény, kiküldetés stb. időpontja előtt kell megküldeni a munkáltatónak.
4. §
(1) A kikérés szerinti és az engedélyezett (igénybevett) munkaidőkedvezményt, továbbá rendkívüli szabadságot a kikérő, valamint a munkáltató szerv köteles nyilvántartani.
(2) A dolgozó az igénybevett munkaidőkedvezmény, illetve rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabért köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha - a kikérő sportszerv megállapítása szerint - a kedvezmény alapját képező kötelezettségeinek neki felróható okból nem tett eleget (pl. a sportrendezvényen nem, vagy sportolásra alkalmatlan állapotban jelenik meg).
5. §
Sporttevékenységre tekintettel az e rendeletben meghatározottakon túlmenő további munkaidőkedvezmény, illetőleg rendkívüli szabadság nem biztosítható.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a sportolók rendkívüli szabadságának és munkaidőkedvezményének engedélyezése iránti kikérés szabályozásáról szóló 24/1968. (MTS. É. 12.) Orsz. Eln. számú határozat hatályát veszti.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzet
A mellékletet a Munkaügyi Közlöny, valamint az OTSH Közlöny közli.
25/1974. (IX. 18.) MüM rendelet.
