adozona.hu
10/1974. (IV. 14.) MüM rendelet
10/1974. (IV. 14.) MüM rendelet
a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók helyzetének rendezéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel egyetértésben a következőket rendelem.
A külön jogszabály alapján szervezett előkészítő tanfolyam elvégzése után a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára beiratkozott és ott tanulmányokat folytató, érettségivel nem rendelkező szakmunkás képesítésű fiatalok (továbbiakban: hallgatók) munkaviszonya a tanulmányok megkezdésétől az...
10/1974. (IV. 14.) MüM rendelet
a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató szakmunkás képesítésű hallgatók helyzetének rendezéséről
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel egyetértésben a következőket rendelem.
1. §(1) A külön jogszabály alapján szervezett előkészítő tanfolyam elvégzése után a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára beiratkozott és ott tanulmányokat folytató, érettségivel nem rendelkező szakmunkás képesítésű fiatalok (továbbiakban: hallgatók) munkaviszonya a tanulmányok megkezdésétől azok befejezéséig szünetel.
(2) A szünetelésnek az (1) bekezdésben megjelölt ideje a munkaviszonyhoz fűződő kedvezmények szempontjából munkában töltött időnek számít, ehhez képest annak tartama alatt is megilletik a hallgatókat a munkaviszonyból folyó, nem bérjellegű kedvezmények és szociális-kulturális szolgáltatások (pl. szolgálati lakás, bölcsőde, üdülés stb.).
(3) A munkaviszonyban töltött idő számításánál, valamint a szakmai gyakorlat szempontjából figyelembe kell venni a szünetelés időtartamát is.
(4) A tanulmányok megszakítása és félév ismétlés esetén addig az ideig, amíg a hallgató az esedékes félévre nem iratkozott be, a munkaviszony szünetelése megszakad, és a vállalat köteles a hallgatót - ha másban nem állapodnak meg - eredeti munkakörében foglalkoztatni.
2. §
(1) A munkáltatónak a hallgatóval tanulmányi szerződést kell kötnie.
(2) A tanulmányi szerződésben a hallgatónak fizetendő pénzbeli támogatás összegét a munkáltató az alábbiak szerint köteles megállapítani:
a) kereset-térítésként a hallgató részére átlagkeresetének 80%-a jár,
b) tanulmányi támogatás címén az I. félévre egységesen az átlagkereset 5%-a, a II. félévtől kezdődően a tanulmányi eredménytől függően az átlagkereset
10%-a jár annak, aki az előző félévben 3,00-3,50 közötti,
15%-a jár annak, aki az előző félévben 3,51-3,99 közötti,
20%-a jár annak, aki az előző félévben 4,00 és annál magasabb
tanulmányi eredményt ér el,
c) szociális támogatásként pedig ezen felül
egy gyermekes hallgató részére átlagkeresetének 5%-a,
kettő és többgyermekes hallgató részére átlagkeresetének 10%-a
jár; ha a tanulmányok ideje alatt a hallgatónak gyermeke születik, a következő félévtől a támogatás összegét megfelelően módosítani kell.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásánál gyermekkel egy tekintet alá esik a törvény vagy szerződés alapján közös háztartásban eltartott, önálló jövedelemmel nem rendelkező más személy is.
(4) A pénzbeli támogatás összegét a munkáltató a vállalati átlagos bérfejlesztésnek megfelelően emelheti.
(5) A tanulmányi szerződésben az alábbi kérdéseket is rendezni kell:
a) a munkáltatónál a tanulmányok befejezése után munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát a támogatás időtartamával egyezően kell megállapítani,
b) meg kell határozni, hogy a hallgató a képzettség megszerzése után végzettségének megfelelő milyen szakterületen és munkakörben köteles munkába lépni.
(6) A szerződésbe további megállapodásokat is fel lehet venni, különösen, amelyek a hallgató támogatására, jó tanulmányi eredmény elérésének elősegítésére irányulnak. Így a munkáltató vállalhatja, hogy a hallgatót tanulmányaiban szakmai konzulens kijelölésével, szakirodalom rendelkezésre bocsátásával, a vállalat tevékenységével összefüggő diplomamunka jutalmazásával segíti, a hallgató pedig kötelezheti magát arra, hogy a szorgalmi időn kívül - az egyfolytában biztosított 30 nap pihenőidőn túl - a vállalatnál szakmai felkészülését elősegítő munkát végez.
3. §
(1) A pénzbeli támogatást a munkáltató egész évben (12 hónapon át) köteles folyósítani. A támogatás az első tanév első napjától a tanulmányok befejezéséig jár; a 2. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott támogatást arra a félévre is fizetni kell, amelyet a hallgató ismétel.
(2) A hallgató betegség vagy egyéb méltánylást érdemlő ok esetében megszakíthatja tanulmányait. A megszakításra egyebekben a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az irányadó.
4. §
(1) Ha a hallgató betegség vagy méltánylást érdemlő egyéb körülmény miatt hagyja abba tanulmányait, a munkáltató által addig nyújtott pénzbeli támogatás megtérítésére nem kötelezhető. Egyébként a tanulmányok abbahagyása esetén a vállalat a keresettérítésen felül nyújtott támogatás megtérítését követelheti.
(2) Ha a hallgató a tanulmányait követően a vállalatnál nem lép munkába, vagy a szerződésben meghatározott időtartamot nem tölti le, vele szemben a vállalat az addig nyújtott támogatás 30%-ának megtérítését követelheti. Ha a hallgató a meghatározott időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ehhez aránylik.
5. §
(1) A hallgatók részére az állami támogatás keretében a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatható kedvezményes természetbeni szolgáltatások nyújthatók.
(2) A természetbeni szolgáltatásokért járó térítés, valamint a tandíj szempontjából az egy családtagra jutó havi jövedelem kiszámításánál a hallgató pénzbeli támogatását kell - a vele élő házastárs jövedelmével együtt - figyelembe venni. A fizetendő összegeket egyébként a nappali tagozatos hallgatókra irányadó szabályozás szerint kell megállapítani.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter