adozona.hu
3/1974. (II. 20.) MüM rendelet
3/1974. (II. 20.) MüM rendelet
egyes ipari és kivitelező építőipari szövetkezetek termelő, kisegítő állományú és közvetlen termelésirányító dolgozói munkadíjának (munkabérének) emeléséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 61. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és - az alkalmazottak tekintetében - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed az ipar népgazdasági ágba és kivitelező építőipari ágazatba tartozó, s a munkaügyi miniszter által - az illetékes ágazati miniszter és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa együttes ja...
3/1974. (II. 20.) MüM rendelet
egyes ipari és kivitelező építőipari szövetkezetek termelő, kisegítő állományú és közvetlen termelésirányító dolgozói munkadíjának (munkabérének) emeléséről
A 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet 61. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és - az alkalmazottak tekintetében - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
1. §(1) E rendelet hatálya kiterjed az ipar népgazdasági ágba és kivitelező építőipari ágazatba tartozó, s a munkaügyi miniszter által - az illetékes ágazati miniszter és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa együttes javaslatára - kijelölt szövetkezetekre (a továbbiakban: szövetkezetek).
(2) A kijelölésre azok a szövetkezetek javasolhatók, amelyeknél a termelők (munkások) átlagbére (átlagmunkadíja) nem haladta meg az azonos területen és szakágazatban működő minisztériumi és tanácsi iparban, illetőleg a tanácsi kivitelező építőiparban foglalkoztatott munkások átlagbérét.
2. §
(1) Az 1. §-ban megjelölt szövetkezetek a termelőknek (a továbbiakban: munkások), kisegítőknek - a kivitelező építőiparban az egyéb állománycsoportba sorolt kisegítő munkakört ellátó dolgozóknak - és a közvetlen termelésirányítóknak a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló 1973. évi munkadíja (munkabére) együttes összegét 1974. április 1-i hatállyal, a (2) bekezdésben foglaltak szerint felemelhetik. A felemelést a részesedési alap átcsoportosításával, százszázalékos bérfejlesztési befizetés teljesítésével lehet végrehajtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkadíj (munkabér)- emelés mértéke - ha a miniszter, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben nem ír elő alacsonyabbat - az iparban legfeljebb hat, a kivitelező építőiparban legfeljebb öt százalék lehet, feltéve, hogy a szövetkezet az annak végrehajtásához szükséges részesedési alappal előreláthatólag rendelkezik. A munkadíj (munkabér) emelés éves összege az 1974. évi eredmények alapján képezhető részesedési alapot terheli.
3. §
(1) A szövetkezeteknél munkadíj- (munkabéremelésben lehet részesíteni az 1974. április 1-én tagsági viszonyban (munkaviszonyban) álló
- minden teljes munkaidőben foglalkoztatott - a 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet 1-3. számú melléklete szerint besorolt - dolgozót, akit a fennálló statisztikai utasítások szerint a munkás állománycsoportban kell nyilvántartani;
- fizikai munkát végző, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozókat, ideértve az ilyen nyugdíjasokat is;
- a 7/1971. (IV. 1.) MüM számú rendelet 5. számú melléklete szerint a "Termelésirányítók III-IV-V." munkakörökbe sorolt főművezetőket, művezetőket és más elnevezésű közvetlen termelésirányítást végző dolgozókat;
- teljesítménybérben foglalkoztatott szakmunkástanulókat ;
- kisegítő állománycsoportba tartozó - a kivitelező építőiparban az egyéb állományba sorolt kisegítő munkakört ellátó - dolgozókat.
(2) A kisegítő állománycsoporton belül a gépjárművezetőket és a fegyveres őröket e rendelet alapján nem lehet béremelésben részesíteni.
(3) A munkadíjemelést differenciáltan kell végrehajtani. Ennek során előnyben kell részesíteni a kiemelt szakmunkát, lakossági javítást-szolgáltatást végzőket, a nőket, a II-III. műszakban, valamint a különösen nehéz fizikai munkát végző dolgozókat.
4. §
(1) Béremelés (munkadíjemelés) esetén minden személyi béren alapuló bérformánál a 2. §-ban és a 3. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a személyi alapbéreket, darabbérezésnél - az emelés értelemszerű alkalmazásával - a munkadarab alapbérét, s a darabbérben dolgozók személyi alapbérét kell emelni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint megállapított alapbér a munkakör (munka) kategóriára előírt bértétel felső bérhatárát meghaladja, a meghaladó részt pótlék címén kell folyósítani és alapbérként kell kezelni. Ennek mértéke a szakmunkásoknál az iparban 8 százaléknál, a kivitelező építőiparban 6,5 százaléknál, a betanított- és segédmunkásoknál az iparban 4 százaléknál, a kivitelező építőiparban 3 százaléknál nem lehet több.
5. §
A szövetkezeteknél a munkadíjemelés elveit és módszereit, a differenciálás tényleges rendszerét, az érintett dolgozók csoportjával még döntés előtt meg kell vitatni.
6. §
A munkadíj- (munkabér)-emelési intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitások jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében a szövetkezeti eszközök jobb hasznosításával kell ellensúlyozni.
7. §
(1) A 2. § végrehajtásából adódó bérfejlesztési befizetés összegét a melléklet* szerint kell kiszámítani.
(2) A szövetkezetek bérfejlesztési befizetése kérdésében - a 2. §-ban foglalt eltéréssel - a 13/1970. (XI. 15.) MüM számú rendelet 3-4. §-ait kell alkalmazni.
(3) A 2. § alapján megvalósított munkadíj- (munkabér-emelésnek - a szövetkezet bérszínvonalának alapulvételével számított - háromnegyedéves és éves százalékos mértékét, továbbá az egy főre jutó összegét nyilván kell tartani, valamint 1974. április hó 30-ig írásban közölni kell az első fokú adóhatósággal, az illetékes ágazati minisztériummal és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával.
8. §
Ez a rendelet 1974. április 1. napján lép hatályba. Az 1974. év április havi béreket a felemelt alapbérekkel kell elszámolni.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzet
* A mellékletet a Munkaügyi Közlöny 1974. évi 4. száma közli.
