adozona.hu
1/1954 (II. 28.) VKGM együttes rendelet
1/1954 (II. 28.) VKGM együttes rendelet
a magánerőből történő lakóházépítés, bővítés és helyreállítás előmozdításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A magánerőből történő családi lakóházépítésről szóló 2.010/5/1954. számú minisztertanácsi határozat végrehajtása tárgyában - az igazságügy-miniszterrel, a bel- és külkereskedelmi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és az Országos Építésügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
Lakóházépítés céljára házhelyjuttatásban azok részesülhetnek, akik családi, vagy társas lakóházat kívánnak építeni és arra kötelezik magukat, hogy a la...
1/1954 (II. 28.) VKGM együttes rendelet
a magánerőből történő lakóházépítés, bővítés és helyreállítás előmozdításáról
A magánerőből történő családi lakóházépítésről szóló 2.010/5/1954. számú minisztertanácsi határozat végrehajtása tárgyában - az igazságügy-miniszterrel, a bel- és külkereskedelmi miniszterrel, a földművelésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és az Országos Építésügyi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:
I.
HÁZHELYJUTTATÁS
1. §Lakóházépítés céljára házhelyjuttatásban azok részesülhetnek, akik családi, vagy társas lakóházat kívánnak építeni és arra kötelezik magukat, hogy a lakóház építését a házhely juttatásától számított hat hónapon belül megkezdik és két éven belül befejezik.
2. §
(1) A lakóházépítkezéshez szükséges házhelyeket az állami tulajdonban lévő - elsősorban a község, vagy város belterületén (lehetőleg közművekkel ellátott területen) fekvő - be nem épített ingatlanokból kell biztosítani.
(2) Egyéni tulajdonban lévő házhelyeket lakóház építése céljából az építkezők a házhelytulajdonossal kötött magánmegállapodás útján szerezhetnek meg.
3. §
A lakóház építésére általában 150-400 négyszögöl nagyságú házhelyet lehet juttatni. A házhelyeket lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy azok alkalmasak legyenek falusi építkezők részére gazdasági udvar (porta) és háztáji konyhakert létesítésére, városi építkezők részére pedig kert, vagy előkert, esetleg baromfiudvar céljaira is.
4. §
(1) A házhely juttatását az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál (a továbbiakban: végrehajtóbizottság) kell kérni, az erre a célra rendszeresített igénylőlapon. A kérelemben az építkezőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a lakóház építését a juttatástól számított hat hónapon belül megkezdi és két éven belül befejezi.
(2) A végrehajtóbizottság köteles az építkező részére a kérelem beérkezésétől számított 14 napon belül megfelelő házhelyet kijelölni, illetőleg az ügyben érdemi döntést hozni.
(3) A lehetőséghez képest elő kell segíteni azt, hogy a házhelyjuttatás során a csoportosan jelentkező építkezők (pl. ugyanazon üzem több dolgozója) részére a házhelyek kijelölése egy összefüggő zárt területegységen belül történjék - amennyiben ezt az építkezők egybehangzóan kérik.
(4) Amennyiben több építkező együttesen közös társasházat kíván építeni, részükre egy házhelyet kell juttatni.
5. §
A kérelemnek helytadó határozatban a végrehajtóbizottság a kérelmező nevén és lakóhelyén felül
a) megjelöli a juttatott házhely telekkönyvi adatait [telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) száma, helyrajzi szám];
b) meghatározza a juttatási feltételeket (juttatási ár, fizetési feltételek stb.).
6. §
(1) Az állami tulajdonban lévő házhely juttatási ára négyszögölenként községben 4 Ft. A házhely négyszögölenkénti ára városban 6-10, Budapesten 8-12 Ft, attól függően, hogy bel-, vagy kül-, közművesített, vagy közművesítetlen területen, illetőleg villanegyedben stb. kerül sor a juttatásra.
(2) A juttatási ár 25%-át az építkező a juttatástól számított egy hónapon belül köteles a végrehajtóbizottsághoz befizetni. A fennmaradó 75%-ot a juttatástól számított két éven belül félévi egyenlő részletekben kell a végrehajtóbizottsághoz befizetni.
7. §
(1) Házhely juttatása esetén - amennyiben az építkező a házhely juttatási árának 25%-át a végrehajtóbizottsághoz egy összegben befizette - a végrehajtóbizottság a juttatásra vonatkozó határozatának csatolása mellett megkeresi az illetékes járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot, hogy a határozat alapján a tulajdonjogot az építkező részére az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése mellett kebelezze be.
(2) Ha az építkező az építkezést a juttatástól számított hat hónap alatt nem kezdi meg, a végrehajtóbizottság a juttatást határozattal hatályon kívül helyezi és megkeresi a járásbíróságot a tulajdonjog törlése iránt.
(3) A megkeresés elküldése előtt az építkezőt meg kell hallgatni. Ha az építkező igazolja, hogy az építkezést önhibáján kívül nem tudta megkezdeni, a végrehajtóbizottság a megkeresés elküldését legfeljebb hat hónap tartamára egy ízben függőben tarthatja. Ha ez alatt az idő alatt az építkező az építkezést megkezdi, a végrehajtóbizottság a juttatást hatályában fenntartja.
(4) Az építkezést megkezdettnek kell tekinteni, ha az alapok építéséhez hozzáfogtak.
8. §
(1) Ha az építkező lakóházát a vállalt kötelezettségnek megfelelően felépítette és a juttatási árat megfizette, a végrehajtóbizottság megkeresi a telekkönyvi hatóságot a házhelyre feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.
(2) Ha az építkező a lakóház építkezését a vállalt határidőn belül nem fejezi be, a végrehajtóbizottság az építkező meghallgatása után a határidőt egy ízben hat hónappal meghosszabbíthatja. Ha az építkező az újonnan megállapított határidő alatt sem fejezi be az építkezést, vagy a végrehajtóbizottság a határidő meghosszabbítását indokoltnak nem tartja, az építkező a jelen rendeletben biztosított valamennyi kedvezményt elveszti és részére új (szigorúbb) feltételeket állapítanak meg.
9. §
A végrehajtóbizottságnak a házhelyjuttatás során hozott határozatai ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye a járási (városi) tanács végrehajtóbizottságához, amely az ügyben véglegesen határoz.
II.
ENGEDÉLYEZÉS, KIVITELEZÉS
10. §(1) Az építkező köteles az illetékes járasi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságától építési engedélyt kérni.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) 3 db. egy hónapnál nem régibb keletű hiteles helyszínrajzot, amelyen be kell jelölni az építendő lakóház elhelyezését,
b) 3 db. teljes tervsorozatot, amely az összes alaprajzokat, homlokzatokat és metszeteket 1:100 méretarányban tartalmazza,
c) Budapesten és városokban történő lakóházépítkezések esetében 3 db. egyszerűsített műleírást, amely feltünteti az alkalmazandó anyagokat és szerkezeteket.
(3) A helyszínrajzot a végrehajtóbizottság köteles az építkező számára kiadni. Az ehhez szükséges tulajdoni igazolásként el kell fogadni a végrehajtóbizottságnak a juttatásról szóló jogerős határozatát, ha pedig az építkezés nem juttatott házhelyen történik, a házhelyre vonatkozó telekkönyvi szemlét. Az utóbbit a telekkönyvi hatóság a kérelem beérkezését követő három napon belül köteles az építkező részére kiadni.
(4) Ha az építkező lakóházát típusterv alapján kívánja felépíteni, az igényelt típustervet a végrehajtóbizottság díjmentesen köteles az építkező rendelkezésére bocsátani. Típusterv alapján történő építkezés esetében az építkező építési engedélyére irányuló kérelméhez tervsorozatot, valamint a műleírást csatolni nem kell s a kérelemben csak a típusterv számára kell hivatkoznia.
(5) A végrehajtóbizottság az építési engedély megadása tárgyában a megfelelően felszerelt kérelem benyújtásától számított 8 napon (Budapesten 12 napon) belül köteles érdemben határozni.
(6) Az építési engedélyt és az annak megszerzéséhez szükséges okiratokat (helyszínrajz, a tulajdonjog igazolására szolgáló telekkönyvi kivonat, vagy szemle stb.) díj- és illetékmentesen kell az építkező részére kiállítani.
11. §
Az építkezés kivitelezéséről magának az építkezőnek kell gondoskodnia.
12. §
(1) Az építkezéshez szükséges építőanyagokat a TÜZÉP vállalatok és a földművesszövetkezetek telepei hozzák forgalomba.
(2) Az illetékes helyi tanácsok végrehajtóbízottságai ellenőrizzék, hogy a TÜZÉP vállalatok és földművesszövetkezetek telepei által forgalomba hozott cserép, pala és épületfa anyagokat, valamint az előregyártott nyílástzáró faszerkezeteket (ajtókat, ablakokat) elsősorban az építkezők kapják meg és azokat fakóházépítési (bővítési stb.) célokra használják fel.
13. §
Az állami szervek és vállalatok segítsék elő dolgozóik családi lakóházépítéseit. Nyújtsanak számukra műszaki támogatást és a lehetőséghez képest - önköltségtérítés ellenében - engedélyezzék számukra fuvarozó eszközeik használatát, az építkezéshez szükséges anyaguk szállításának céljaira.
III.
HÁZADÓMENTESSÉG
14. §Az akció keretében felépített lakóházakat 15 éves teljes házadómentesség illeti meg.
IV.
ÉPÍTÉSI KÖLCSÖNÖK
Általános feltételek
15. §Az Országos Takarékpénztár kölcsönt engedélyezhet a bérből és fizetésből élő dolgozók (munkavállalók) részére, a szellemi szabadfoglalkozásúak (tudósok, művészek, írók stb.), nyugdíjasok valamint a kisipari (háziipari) termelőszövetkezeti tagok részére, továbbá indokolt esetben egyéni családiház építésére kivételesen mezőgazdasági, termelőszövetkezeti tagok és dolgozó parasztok részére is.
16. §
Kölcsönt lehet engedélyezni:
a) új családiház (társas-ház) építésére;
b) félbemaradt családi lakóház építésének befejezésére;
c) meglévő családi lakóház kiegészítésére (toldaléképítkezés);
d) egyéni tulajdonban lévő lakóházak (társasházak, szövetkezeti házak) lakásainak és közös használatra szolgáló részeinek helyreállítására;
e) egyéni, valamint állami tulajdonban lévő házak nagylakásainak megosztására, végül
f) egyéni tulajdonban lévő lakóházak (társasházak) tatarozására
17. §
A dolgozók részére akkor engedélyezhető kölcsön, ha
a) a dolgozónak, vagy házastársának saját házhelye van - esetleg fel-, vagy lemenő ági rokona a 6aját tulajdonában lévő házhelyet a dolgozó rendelkezésére bocsátja - illetőleg, ha a dolgozó részére a végrehajtóbizottság lakóház építés céljára házhelyet juttatott,
b) a végrehajtóbizottság az építési engedélyt megadta, végül
c) ha a kölcsön engedélyezését munkavállaló esetén a munkáltató, (vállalatvezető, hivatalvezető stb.) más dolgozó esetén pedig a helyi tanács végrehajtóbizottsága javasolja.
18. §
(1) Az engedélyezhető kölcsön felső határa a hitelnyújtás alapjául elfogadott költségvetés végösszegének 75%-a, legfeljebb azonban az egyes kölcsönfajtákra megállapított legmagasabb kölcsönösszeg. Az engedélyezett kölcsön és a költségvetés végösszege közötti különbözetet az építkezőnek kell készpénzzel, vagy építési anyaggal fedeznie.
(2) Az Országos Takarékpénztár az építkezők részére engedélyezett kölcsönösszegből a bemutatott és ellenőrzött anyagszámlákra, kereseti kimutatásokra, illetőleg végszámlára az engedélyezett kölcsön és a költségvetés végösszege közötti arány szerint teljesíthet kifizetést. Amennyiben a költségvetés végösszege és az engedélyezett kölcsön közötti különbözet építési anyaggal van fedezve, ezt a körülményt a számlák (kereseti kimutatások) kifizetésénél figyelembe kell venni.
(3) A kölcsön kamata évi 2%. A törlesztési a kamatot is magában foglaló egyenlő havi részletekben kell megfizetni. Az elmulasztott részlet után, mint külön tartozás után évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni, amíg az adós a folyó tartozáson kívül az elmulasztott részletet ki nem fizette.
AZ EGYES KÖLCSÖNÖK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI
Egyéni családi lakóházépítési kölcsön
19. §(1) Az új családiház építésére engedélyezhető kölcsön összege az elfogadott költségvetés végösszegének (építési összköltség) 75%-a, legfeljebb azonban 40.000 Ft lehet.
(2) A kölcsön törlesztési ideje a folyósítástól számított legfeljebb 25 év. A havi törlesztő részleteket az építkező keresetének és szociális helyzetének figyelembevételével az Országos Takarékpénztár állapítja meg. általában azonban a havi törlesztőrészlet 100.- Ft-nál kevesebb nem lehet.
(3) A kölcsön törlesztését az építkezés befejezésétől, illetve a lakás használatbavételétől számított egy év után, - a házhelyjuttatástól számított két év után azonban minden körülmények között meg kell kezdeni.
(4) Aki a felvett kölcsönt a törlesztésre megállapított határidő előtt fizeti vissza, annak a felvett kölcsön összegéből annyiszor 1% engedményt kell adni, ahány évvel előbb fizeti vissza tartozását.
Félbemaradt (nem lakható) családi lakóház építésének befejezésére adott kölcsön
20. §A félbemaradt (nem lakható) családi lakóházi építésének befejezésére engedélyezett kölcsön feltételei azonosak az új családi lakóház építésére engedélyezett kölcsön feltételeivel azzal a kiegészítéssel, hogy az építési összköltség megállapításánál az építkező által már elvégzett munkák értékét figyelembe kell venni, ha az építkező azokra állami kölcsönt még nem vett igénybe, azonban a kölcsön összege a befejezéshez szükséges összegnél több nem lehet.
Meglévő családi lakóház kiegészítésére (toldaléképítkezés) nyújtott kölcsön
21. §A meglévő (már lakott) családi lakóház kiegészítésére (toldaléképítkezésre) engedélyezett kölcsön feltételei - a toldaléképítési költségek tekintetében - azonosak az egyéni családi lakóházépítési kölcsön (19. §) feltételeivel.
22. §
(1) Az egyéni tulajdonban lévő lakóházakban (társasházakban, szövetkezeti házakban) lévő lakott és lakatlan lakások sérült (avult) részeinek, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek helyreállítására adható kölcsön. Ennek a kölcsönfajtának a keretében lehet kielégíteni a fagomba károk folytán, valamint az elektromos feszültségváltozással kapcsolatos vezeték-átépítés miatt jelentkező kölcsönigényeket is.
(2) Az engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege egy szobás lakás esetén 25.000.- Ft, kétszobás, vagy ennél nagyobb lakás esetén pedig 35.000.- Ft lehet.
(3) A lakóházhelyreállítási kölcsön engedélyezését a ház tulajdonosa, vagy a lakás bérlője kérheti. A bérlővel egy tekintet alá esik az, akinek a lakásügyi hatóság a sérült, vagy lakatlan lakást jogerősen kiutalja.
(4) Részben állami tulajdonban, részben egyéni tulajdonban lévő társasházak közös használatra szolgáló helyiségeinek helyreállítására csak akkor adható kölcsön, ha a jóváhagyott költségvetésnek az állami tulajdon arányára eső részét az illetékes ingatlankezelő vállalat megfizeti.
(5) A törlesztés időtartama legfeljebb 15 év, a havi törlesztő részlet összege azonban 100.- Ft-nál kevesebb nem lehet. A törlesztést a helyreállítás befejezésére előírt időpontot követő hónap első napján kell megkezdeni.
Lakásmegosztási kölcsön
23. §(1) Nagy lakások megosztási költségeire az egyéni tulajdonban lévő házak tulajdonosai és bérlői, valamint az állami tulajdonban lévő házak bérlői részére lehet kölcsönt engedélyezni.
(2) A kölcsön legmagasabb összege a megosztási költségek 75%-a lehet, a törlesztési idő legfeljebb 15 év.
A lakóház helyreállítási és lakásmegosztási kölcsönre vonatkozó szabályok
24. §(1) Helyreállítás, vagy lakásmegosztás céljára abérlő részére csak akkor engedélyezhető kölcsön, ha a helyreállításhoz, illetőleg lakásmegosztáshoz, valamint a kölcsön biztosítására szükséges jelzálogjog telekkönyvi bekebelezéséhez a bérbeadó írásban hozzájárul.
(2) A helyreállítási, vagy megosztási munkák költségei miatt a bérlőt a bérbeadóval szemben bérbeszámítási jog illeti meg. A bérlő bérbeszámítási joga a fizetendő bér 50%-a erejéig terjed és legfeljebb 15 évig illeti meg [11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet 18. §].
(3) A lakóházhelyreállítási és lakásmegosztási kölcsönök törlesztőrészleteinek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a bérlő részére biztosított kedvezmény következtében milyen összeget jogosult a lakbérbe folyamatosan beszámítani.
(4) A lakóházhelyreállítás és lakásmegosztás igazolt költségeinek legfeljebb 75%-a erejéig a tulajdonost a 198.000/1946. (XII. 1.) VII. PM számú rendeletben szabályozott 2-től 15 évig terjedő és a kivetett házadó 60%-ánál nem nagyobb összegű házadókedvezmény illeti meg.
Lakóháztatarozási kölcsön
25. §(1) Lakóháztatarozási kölcsönt az egyéni tulajdonban lévő lakóházak (társasházak, szövetkezeti házak) tatarozására lehet nyújtani, ideértve a lakók közös használatára szánt helyiségek tatarozását is.
(2) Kölcsön engedélyezhető: homlokzat tatarozására, tetőjavításra, függőereszcsatorna és lefolyó csatorna javítására, illetőleg pótlására, a falazat kisebb hibáinak kijavítására, a közös használatra szolgáló helyiségek felső falainak kijavítására, valamint a külső nyílászáró szerkezetek kisebb hibáinak kijavítására, végül a külső mázolási munkákra.
(3) Az engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege lakóházanként 5000.- Ft, társasházak (szövetkezeti házak) esetében lakásonként legfeljebb 3000.- Ft lehet.
(4) A törlesztés időtartama legfeljebb 5 év. A havi törlesztőrészlet összege lakásonként 50 Ft-nál kevesebb nem lehet. A törlesztés a tatarozás befejezésére előírt időpontot követő hónap első napján kezdődik.
(5) A részben állami tulajdonban, részben egyéni tulajdonban lévő társasházak esetében a 22. § (4) bekezdése az irányadó.
Lebonyolítás
26. §(1) A kölcsönkérelmeket - az erre a célra rendszeresített űrlapokon - Budapest főváros és Pest megye területén történő építkezés esetén az Országos Takarékpénztár Építési Kölcsönosztályánál (V. ker., Nádor-u. 16.), más helyen történő építkezés esetén pedig annak a megyének a székhelyén működő Országos Takarékpénztár fióknál kell benyújtani, amely megye területén az építkezés történik. Kivétel Szeged város területe, ahol a kölcsönkérelmeket a szegedi és nem a megye székhelyén működő fióknál kell benyújtani.
(2) Az Országos Takarékpénztár más fiókjait is megbízhatja a kölcsönkérelmek átvételével.
27. §
(1) Annak biztosítása érdekében, hogy az építkezés lebonyolításához indokolt kölcsönösszeg megállapítható legyen, a benyújtott költségvetést mind az anyag- és munkamennyiség, mind a felszámított árak szempontjából felül kell vizsgálni, hogy azok megfelelnek-e a tervezett építkezésnek.
(2) A felülvizsgálatot
a) városokban a városi tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási osztálya (csoportja);
b) községekben tervezett építkezés esetén pedig a járási tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási csoportja végzi.
(3) A felülvizsgálatot a kölcsönkérelemnek az Országos Takarékpénztárhoz történő benyújtása előtt kell elvégezni.
(4) Budapest főváros területén a felülvizsgálatot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályozástól eltérően - a kölcsönkérelem benyújtása után az Országos Takarékpénztár Építési Kölcsönosztályának műszaki csoportja látja el.
28. §
(1) Az Országos Takarékpénztár fiókja a kölcsön engedélyezéséről a kölcsönkérelem benyújtásától számított 12 napon belül dönt. Amennyiben az építkezés típusterv alapján történik, a kölcsön engedélyezéséről 7 napon belül kell dönteni.
(2) Az Országos Takarékpénztár az engedélyezett kölcsön összegéről, valamint az építkező kötelezettségvállalásáról kötelezvényt állít ki és azt az építkezővel (adóstársaival) aláíratja. Az aláírt kötelezvény alapján a kölcsön biztosítására a telekkönyvben jelzálogjogot kell bekebeleztetni. 3000 Ft-ot meg nem haladó kölcsön esetében az Országos Takarékpénztár, a jelzálogjog bekebelezésétől eltekinthet.
29. §
(1) A kölcsön biztosítására bekebelezett jelzálogjog az ingatlant terhelő egyéb követeléseket és a haszonélvezeti jogot is megelőzi, kivéve a törvényes kielégítési elsőbbséggel bíró házadót, továbbá a kölcsönakcióból (az Alapból) korábban nyújtott kölcsönök biztosítására bejegyzett jelzálogjogot. A telekkönyvi bejegyzésben a jelzálogjognak ezt a természetét fel kell tüntetni [13.440/1948. (1949. I. 7.) Korm. számú rendelet 8. §, illetve az azt kiegészítő jogszabályok].
(2) Az állami tulajdonban lévő épületek bérlői részére nyújtott kölcsön esetén a jelzálogjogot nem kell bekebeleztetni.
(3) Az egyéni tulajdonban lévő ház bérlője részére nyújtott kölcsön biztosítására bekebelezett jelzálogjog mellett a személyes adós nevét is fel kell tüntetni.
30. §
(1) Az építkezésekkel kapcsolatos anyagszámlát, kereseti kimutatásokat és végszámlát községek területén a községi tanács végrehajtóbizottsága a helyszínen köteles felülvizsgálni és az anyag beszerzésének megtörténtét, valamint a ténylegesen elkészült munkát igazolni. Ezeket az építkezéseket a végszámla benyújtásakor, illetőleg végszámla hiányában a kölcsön felvételére megállapított határidő letelte után a járási tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási csoportja utólag köteles ellenőrizni.
(2) Városok területén az anyagszámlát, kereseti kimutatásokat és végszámlát a városi tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási osztálya (csoportja) köteles ellenőrizni.
(3) Budapest területén az ellenőrzést az Országos Takarékpénztár Építési Kölcsönosztályának műszaki csoportja látja el.
A kölcsönre vonatkozó egyéb rendelkezések
31. §Amennyiben több építkező együttesen kíván társasházat építeni, az egyéni családi lakóház építésére nyújtható kölcsön feltételeit a társasház építésénél is alkalmazni kell. Társasház építése esetén a lakásonként engedélyezhető kölcsön legmagasabb összege 40.000 forint.
32. §
Az 1924. évi XII. törvény hatálya alá tartozó társasház tulajdonnál a közös használatra szánt építmény (építményrész, felszerelés, berendezési tárgy) helyreállítása céljából a telekkönyvbe bejegyzett közös képviselő, valamennyi tulajdonostárs részéről a kölcsön felvételére feljogosítottnak tekintendő.
33. §
Ha a házhely, amelyen az építkezés történik, nem dolgozó (háztartásbeli) házastárs, fel-, illetve lemenő ágbeli rokon tulajdona, kölcsön csak akkor nyújtható, ha a kötelezvényt a házhelytulajdonos mellett az építkező dolgozó, mint egyetemleges adóstárs is aláírja.
34. §
(1) A kölcsön fedezeteként jelzálogjogul szolgáló ingatlannak egészben, vagy részben való elidegenítéséhez az Országos Takarékpénztár előzetes hozzájárulása szükséges. Az Országos Takarékpénztár a hozzájárulás megadását a. kölcsön visszafizetéséhez, vagy rendkívüli törlesztőrész befizetéséhez kötheti
(2) Az esetleges hozzájárulás feltétele az is, hogy az új tulajdonos a kölcsön visszafizetésére kötelezettséget vállaljon.
(3) Az előző rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha az ingatlant csak a bérlő által felvett lakáshelyreállítási, vagy lakásmegosztási kölcsön terheli.
35. §
(1) A helyi tanács végrehajtóbizottsága termelőszövetkezeti tagok, valamint egyénileg dolgozó parasztok részére egyéni családiház építési kölcsön engedélyezését kivételesen indokolt esetben javasolhatja. A kölcsön engedélyezését ilyenkor is csak akkor lehet javasolni, ha az érdekeltek az állammal szemben fennálló minden kötelezettségüknek (beszolgáltatás, adófizetés, kölcsöntörlesztés stb.) maradéktalanul eleget tettek. A javaslattételnél irányadó szempont, hogy az egyéni családiházak felépítése döntően saját erőből történjék, a kölcsön kiegészítésként szolgálhat a ház felépítésének biztosításához.
(2) A termelőszövetkezeti tagok, valamint egyénileg dolgozó parasztok részére - csak új családiház építése céljára - legfeljebb az igazolt anyagszükséglet értékének 50%-a erejéig engedélyezhető kölcsön. Ennek legmagasabb összege 10.000 Ft lehet.
36. §
Amennyiben az építkező a felvett építési kölcsönt nem az engedélyezett célra (házépítésre stb.) használja fel, a hitelrendszerről szóló 19/1952. (XIII. 13.) MT számú rendeletbe ütköző cselekményt kövei el és annak megfelelően büntetendő.
V.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
37. §A házhelyjuttatással kapcsolatos helyszínelés, Kitűzés és egyéb műszaki eljárásoknál felmerülő költségek fedezetéről a községi [(városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága köteles gondoskodni.
38. §
A jelen rendelet rendelkezéseit az állami támogatással történő sajátház építési akciók (FAGI, bányász-sajátház stb.) tekintetében nem lehet alkalmazni.
Szabó János s. k.,
város- és községgazdálkodási miniszter
Olt Károly s. k.,
pénzügyminiszter