adozona.hu
44/1975. (XI. 22.) PM-MüM együttes rendelet
44/1975. (XI. 22.) PM-MüM együttes rendelet
egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben megjelölt vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
E rendelet alkalmazásában a v...
44/1975. (XI. 22.) PM-MüM együttes rendelet
egyes kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendjéről
A 28/1975. (XI. 15.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:
1. §(1) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben megjelölt vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában a vállalat besorolása tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal ágazati rendszere az irányadó.
2. §
(1) A vállalat - a (2) bekezdésben megjelölt közüzemi szolgáltatások és a (4) bekezdésben felsorolt, mentesített tevékenységekre elszámolt munkabérek kivételével - a munkaviszonyban álló dolgozók részére kifizetett munkabérek után 30% bérjárulékot (8% illetményadót és 22% társadalombiztosítási járulékot) köteles fizetni.
(2) A közüzemi víz-, csatorna- és távhőszolgáltatási tevékenységre elszámolt munkabérek után a vállalat 35% bérjárulékot (13% illetményadót és 22% társadalombiztosítási járulékot) köteles fizetni.
(3) Az illetményadó alapja a ténylegesen elszámolt munkabér és mindaz a pénzben és természetben adott egyéb juttatás, amely a társadalombiztosítási járulék alapjául is szolgál.
(4) Az illetményadó fizetési kötelezettség alól mentes a következő tevékenységekre elszámolt munkabér, és utána 15% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni:
a) fürdőszolgáltatás,
b) a parkfenntartás, parképítés, kertészet,
c) a köztisztasági tevékenység (ideértve a településtisztasági tevékenységet is),
d) az ingatlankezelési tevékenység és
e) az üzemi bölcsődék, napközi otthonok, üzemi étkezdék dolgozóinak munkabére, valamint a szakmunkás tanulóknak a költségvetésből folyósított ösztöndíjai és az órabéren felül nyújtott juttatásai.
(5) Az illetményadó-mentes és illetményadó-köteles tevékenységet egyaránt folytató vállalat az illetményadó-mentes tevékenységre közvetlenül elszámolt munkabér után illetményadót nem fizet.
3. §
A vállalatnak eszközlekötési járulékot fizetnie nem kell.
4. §
(1) A vállalat az általa végzett ipari és építőipari tevékenység után - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - termelési adót köteles fizetni.
(2) A termelési adó alapja az adóköteles tevékenységből elért nettó árbevétel, mértéke 3%.
(3) Mentes a termelési adó fizetési kötelezettség alól:
a) a nyereségadózás szempontjából fogyasztási szolgáltatási tevékenységnek minősülő ipari és építőipari tevékenység;
b) a lakóházjavítási alap terhére végzett ipari és építőipari tevékenység;
c) a parképítés és parkfenntartás;
d) a tanácsok kezelésében levő temetők fenntartása érdekében végzett ipari és építőipari tevékenység;
e) a vállalatok által a lakóterületeken belül végzett közcsatorna- és árokrendszer-tisztítás, -karbantartás és -javítás, valamint a tőzegbányászat és a 13/1975. (VIII. 30.) ÉVM rendelet alapján minden településtisztasági szolgáltatás, ha az ipari vagy építőipari tevékenységnek minősül.
5. §
(1) A szolgáltató tevékenység bővítését, a ráfordítások csökkentését szolgáló érdekeltség céljából a vállalat nyereségéből nyereségadót köteles fizetni.
(2) Az adókötelezettség a vállalat gazdasági tevékenységének megkezdése napjával kezdődik, és a vállalat megszűnéséig tart.
(3) A vállalat átszervezése (összevonása, beolvasztása, megosztása) esetén a jogutód felelős a megszűnő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének teljesítéséért.
(4) A felszámolás alatt levő vállalat nyereségadó fizetési kötelezettségének a felszámoláskor készült zárómérleg alapján köteles eleget tenni.
6. §
(1) A nyereségadó alapja a beszámolási időszak mérleg szerinti nyereségének a városi és községi hozzájárulással, valamint egyéb jogszabályban meghatározott összeggel módosított része (a továbbiakban: adóköteles nyereség).
(2) A beszámolási időszak az év első napjától (év közben alakult vállalatnál a gazdasági tevékenység megkezdésének napjától) az év utolsó napjáig (felszámolt vállalatnál a megszűnés időpontjáig) terjedő időszak.
7. §
(1) A nyereségadó mértéke az adóköteles nyereség 30%-a.
(2) Az (1) bekezdésben foglalttól eltérő adókulcsot kell alkalmazni a 2. számú mellékletben felsorolt szakágazatokban, illetőleg vállalatoknál.
(3) A nyereségadó mértékét a pénzügyminiszter a jelen rendeletben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.
8. §
(1) A beszámolási időszak adóköteles nyereségének nyereségadóval csökkentett összege a jutalmazási alapkiegészítésére [9. § (2) bekezdés], valamint fejlesztési alap és tartalékalap képzésére szolgál.
(2) Az e rendeletben foglalt korlátozásokon belül a vállalat jogosult dönteni, hogy az adóval csökkentett nyereségének mekkora hányadát fordítja a jutalmazási alap kiegészítésére, valamint fejlesztési alap, illetőleg tartalékalap képzésére.
(3) A vállalati alapok képzésével kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a vállalatokra érvényes számlakeret tartalmazza.
9. §
(1) Az anyagi ösztönzés megfelelő érvényesítése céljából a vállalat - saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül - a tárgyévi tényleges mérlegszerinti bérköltségének legfeljebb 5%-át - az év végén - jutalmazási alapjába helyezheti. Az ilyen címen képzett alap összegét - a számviteli előírásoknak megfelelően - ráfordításként kell elszámolni.
(2) A vállalat az (1) bekezdés szerint képzett jutalmazási alapját az adóval csökkentett nyereségéből kiegészítheti. A jutalmazási alap kiegészítésére fordított összeg azonban nem lehet több, mint a tárgyévi tényleges mérlegszerinti bérköltség 4%-a.
(3) A vállalat a jutalmazási alapot a (2) bekezdés szerint csak akkor egészítheti ki, ha a kötelező tartalékalap képzési és a fejlesztési alapot terhelő esedékes kötelezettségének (hiteltörlesztés, beruházási szállítás ellenértékének kifizetése, forgóalapfeltöltés, tartalékalap-visszapótlás stb.) eleget tett.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogcímeken felül közvetlenül a jutalmazási alapba helyezhetők:
a) a vállalat jutalom jellegű bevételei, az MT-SZOT Vörös Zászló, valamint a Kiváló Vállalat cím adományozásával kapcsolatos összeg;
b) támogatás (kedvezmény) címén közvetlenül a jutalmazási alapba juttatott összeg;
c) a tartalékalapból a jutalmazási alap kiegészítésére felhasználható összeg [16. § (2) bekezdés];
d) külön jogszabály szerint az alapba helyezhető összeg.
10. §
(1) A jutalmazási alapból kifizetéseket a következő kötelező sorrend szerint kell teljesíteni:
a) a központilag meghatározott bérszínvonal-növelést meghaladó bérfejlesztés miatt - a külön jogszabályban előírt - és az állami költségvetést megillető bérfejlesztési befizetés;
b) a jóléti és kulturális alaphiány pótlása;
c) egyéb kifizetések (jutalom, prémium stb.).
(2) Egyebekben a jutalmazási alapra, valamint annak pénzügyi és számviteli elszámolására a részesedési alapra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
11. §
(1) A vállalat az adóval csökkentett nyereségéből - figyelemmel a fejlesztési,alapot terhelő esedékes kötelezettségeire, továbbá a jutalmazási és tartalékalap képzés szabályaira - fejlesztési alapot képez.
(2) A fejlesztési alapba kell helyezni továbbá:
a) a vállalat állóeszközállománya után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét;
b) a tanács fejlesztési alapjából juttatott összeget;
c) a más vállalat által átutalt fejlesztési alapot;
d) külön jogszabály vagy eseti rendelkezés alapján az alapba helyezhető összeget.
12. §
(1) A fejlesztési alapot a vállalat - az alábbi kötelező sorrendben - a következő célokra használhatja fel:
a) az állammal és a bankkal szembeni kötelezettségek teljesítésére;
b) más vállalatokkal és szervekkel szemben fennálló és a fejlesztési alapból fizetendő tartozások, kötelezettségek teljesítésére;
c) forgóalapfeltöltésre;
d) a vállalat saját elhatározásának megfelelő fejlesztési célú kifizetésre, ideértve a 8/1974. (VIII. 6.) OT-PM rendelet szerinti külön pénzügyi tartalékot is;
e) a hitelfelvételekhez szükséges saját forrás biztosítására;
f) a beruházási célú gének és berendezések importjával összefüggő forintfedezetek biztosítására;
g) egyéb célra, amennyiben erről külön jogszabály intézkedik.
(2) A vállalat a fejlesztési alap szabad pénzeszközeit külön jogszabály szerint
a) a vállalati dolgozók lakásépítésének támogatására fordíthatja;
b) gazdasági társulás céljára felhasználhatja;
c) ideiglenesen vagy véglegesen átengedheti más vállalat, intézmény vagy tanács számára, illetőleg annak terhére kereskedelmi hitelt (áruhitelt) vagy előleget nyújthat.
13. §
A vállalatnál képződő fejlesztési alapot a felügyeletet gyakorló szervek nem vonhatják el, illetve nem csoportosíthatják át.
14. §
A negyedévenként elszámolt értékcsökkenési leírás egy hónapra eső összegét a vállalat havonta köteles az illetékes bankszervnél vezetett "Fejlesztési alap (amortizációs) betétszámla" javára átutalni.
15. §
(1) A vállalat tartalékalapot köteles képezni. A tartalékalap forrása az adóval csökkentett nyereség.
(2) Évenként a tárgyévi adóval csökkentett nyereség legalább 10%-át kell a tartalékalapba helyezni.
(3) A vállalat addig köteles tartalékalapot képezni, amíg a tartalékalapba helyezett összeg el nem éri a tárgyévi tényleges bérköltség 10%-át.
16. §
(1) Az a vállalat, amely éves mérlegében veszteséget mutat ki, a tartalékalapját - visszapótlási kötelezettséggel - köteles veszteségének rendezésére fordítani. Ebben az esetben a tartalékalap felhasználására jutó nyereségadót a költségvetés a tartalékalapba visszatéríti.
(2) A tartalékalap, illetőleg annak az éves mérleg szerinti veszteség kiegyenlítése után fennmaradó összege - visszapótlási kötelezettséggel -a következő sorrendben vehető igénybe:
a) a fejlesztési alap kiegészítésére, ha az nem nyújt fedezetet a vállalat által a bankkal kötött fejlesztési hitel- (kölcsön-) szerződésen alapuló kötelezettségekre;
b) a jutalmazási alap kiegészítésére.
(3) A tartalékalapot a jutalmazási alap kiegészítésére akkor lehet igénybe venni, ha a nyereségből képzett jutalmazási alap bérköltséghez viszonyított aránya a tárgyévben nem éri el az előző évi szintet. A kiegészítés legfeljebb olyan mértékű lehet, hogy a megnövelt, nyereségből képzett jutalmazási alap bérköltséghez viszonyított aránya az előző évit ne haladja meg.
(4) A vállalat jutalmazási alapját a (3) bekezdés szerint azonban csak akkor egészítheti ki, ha a nyereségből képzett fejlesztési alap összege az előző évit nem haladja meg.
(5) Éves mérlegében veszteséget kimutató vállalat tartalékalapját a (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is csak a vállalat felügyeletét ellátó szerv előzetes engedélye alapján veheti igénybe.
17. §
(1) A tartalékalapból igénybe vett összeget -amennyiben azt visszapótlási kötelezettség terheli - az igénybevételt követő legfeljebb 5 éven belül, egyenlő részletekben kell a tartalékalapba visszapótolni.
(2) A veszteség rendezésére igénybevett tartalékalapot a vállalatnak adózott nyereségéből kell visszapótolnia.
(3) A jutalmazási, illetve a fejlesztési alap kiegészítésére igénybevett tartalékalapot abból az alapból kell visszapótolni, amelynek kiegészítésére azt felhasználták. Együttes igénybevétel esetén az (1) bekezdés szerinti visszapótlási időt külön-külön kell meghatározni.
(4) A vállalat által igénybevett tartalékalap visszapótlási kötelezettsége az igénybevételt követő évben kezdődik.
(5) Ha a vállalat tartalékalapját egymást követő több évben is igénybe veszi, az első felhasználási évre vonatkozó visszapótlási kötelezettség az utolsó igénybevételt követő évben kezdődik. A további évek felhasználása miatti visszapótlási kötelezettség az első igénybevétel pótlásának megkezdésétől számítva, a tartalékalap igénybevételének megfelelő ütemben kezdődik.
18. §
A tartalékalapot rendeltetésszerű felhasználásáig a vállalatnak - az éves nyereségadó elszámolást követő befizetéssel egyidejűleg - a számlavezető bankszervnél elkülönített (zárolt) bankszámlán kell elhelyeznie. A pénzintézet a betéti összeg után a mindenkori hitelpolitikai irányelvek szerint érvényes betéti kamatot téríti.
19. §
A vállalatnál a jóléti és kulturális alap képzésére és felhasználására az állami vállalatokra vonatkozó előírások érvényesek.
20. §
A vállalat bérfelhasználásánál a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
21. §
A vállalat magasabb vezető állású dolgozói éves prémium feladatainak meghatározásánál, valamint jutalmának kifizetésénél a 16/1975. (XI. 15.) MüM rendeletet a következő eltéréssel kell alkalmazni:
A prémium mértékének és feltételeinek meghatározása, azok teljesítésének elbírálása, valamint a prémium és a jutalom kifizetésének engedélyezése - az ágazati miniszter, illetőleg országos hatáskörű szerv vezetője által kiadott irányelvek alapján - a felügyeleti szerv feladata.
22. §
(1) Az a vállalat, amelynél az 1976. január 1-i termelői árrendezés és egyéb pénzügyi intézkedések hatására az 1976. évi adózott nyereség csökkenése:
a) az 1975. évi mérleg szerinti adózott nyereség 15%-át meghaladja, a 15% feletti nyereségcsökkenésre jutó nyereség összegét - a 15% és 20% közötti nyereségcsökkenés mértékéig - a tartalékalapból, 5 éves visszapótlási kötelezettség mellett igénybe veheti;
b) az 1975. évi mérleg szerinti adózott nyereség 20%-át meghaladja, a tartalékalapból a nyereségcsökkenés 20%-át meghaladó összeget visszapótlási kötelezettség nélkül - a 15% és 20% közötti nyereségcsökkenés összegét pedig visszapótlási kötelezettséggel - a nyereségadóval és a tartalékalappal csökkentett nyereség kiegészítésére igénybe veheti.
(2) Ha a vállalat az (1) bekezdés szerint tartalékalapot vehetne igénybe, de tartalékalappal nem rendelkezik, a jövőben képződő tartalékalapja megelőlegezésére - az állami költségvetés kötelezettségvállalása mellett - hitelt vehet igénybe.
23. §
(1) Az illetményadó, a termelési adó, a nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés bevallása és befizetése önadóztatás formájában történik.
(2) Ha a vállalat bejelentése (önrevízió) vagy a pénzügyi revízió alapján hozott jogerős adóhatósági határozat szerint a lezárt év nyereségadójának a vállalat részéről való megállapítása helytelennek bizonyult, a hiba elkövetésének időszakában érvényes jogszabályoknak megfelelően meg kell határozni a nyereségadó és a bérfejlesztési befizetés helyes összegét. A különbözetet a számviteli előírások szerint kell elszámolni, és az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül úgy kell rendezni, hogy a költségvetési elszámolások a jogszabályszerű mértékre módosuljanak.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az állami vállalatokra érvényes általános rendelkezések az irányadók.
24. §
(1) Ez a rendelet 1976. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit elsőízben az 1976. évben elszámolt munkabérek után esedékes illetményadó, az 1976. évben végzett tevékenységek után esedékes termelési adó, az 1976. évi eredmény és bérfejlesztés után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint bérfejlesztési befizetés kiszámításánál és befizetésénél, továbbá a magasabb vezető állású dolgozók 1976. évi prémiumának és jutalmának megállapításánál és kifizetésénél kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésétől
a) a 41/1973. (XII. 27.) PM-MüM együttes rendelet, valamint az ezt módosító 41/ 1974. (XII. 28.) PM-MüM együttes rendelet hatályát veszti;
b) a rendelet hatálya alá tartozó vállalatnál nem alkalmazható az eszközlekötési járulékról szóló 42/1974. (XII. 30.) PM rendelet, a nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet, a jóléti és kulturális alap képzésére és felhasználására vonatkozó rendelkezései (6-9. §-ai, valamint 21. §-a) kivételével. A rendelet hatálya alá tartozó vállalatnál a részesedési alap felhasználásáról szóló 15/1975. (XI. 15.) MüM rendeletet az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az 1975. évre esedékes illetményadó, termelési adó, nyereségadó és bérfejlesztési befizetés, valamint a vállalati érdekeltségi alapok kiszámításánál, továbbá a magasabb vezető állású dolgozók 1975. évi prémiumának és jutalmának megállapításánál és kifizetésénél még a (2) bekezdés a) pontjában emlitett jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Buda István s. k.,
munkaügyi minisztériumi államtitkár
1. számú melléklet a 44/1975. (XI. 22.) PM-MüM együttes rendelethez
A rendelet hatálya alá a következő szakágazatba sorolt vállalatok tartoznak:6111. Vízellátás, csatornázás, fürdőszolgáltatás
7821. Köztisztasági szolgáltatás
7822. Településtisztasági szolgáltatás
7823. Parkosítás és városi kertészet
7824. Kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatás
7825. Temetkezés
7826. Egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatás
7827. Távfűtés és melegvízszolgáltatás
2. számú melléklet a 44/1975. (XI. 22.) PM-MüM együttes rendelethez A rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében említett eltérő adókulcsot alkalmazó szakágazatok, illetőleg vállalatok a következők:
6111. Vízellátás, csatornázás, fürdőszolgáltatás 55%
Kivéve: Önálló fürdővállalatok 40%
7822. Településtisztasági szolgáltatás 35%
7824. Kéményseprés és tüzeléstechnikai szolgáltatás 55%
7825. Temetkezés 20%
7827. Távfűtés és melegvízszolgáltatás 55%