adozona.hu
16/1972. (X. 8.) EüM rendelet
16/1972. (X. 8.) EüM rendelet
a szakgyógyszerészi képesítésről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A szakgyógyszerészi cím használatára az a gyógyszerész jogosult, aki a gyógyszerészetnek a 2. §-ban meghatározott valamelyik szakágából a szakképesítést e rendeletnek és végrehajtási utasításának rendelkezései alapján megszerezte.
A szakgyógys...
16/1972. (X. 8.) EüM rendelet
a szakgyógyszerészi képesítésről
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:
A szakgyógyszerészi cím használata
1. §(1) A szakgyógyszerészi cím használatára az a gyógyszerész jogosult, aki a gyógyszerészetnek a 2. §-ban meghatározott valamelyik szakágából a szakképesítést e rendeletnek és végrehajtási utasításának rendelkezései alapján megszerezte.
(2) A szakgyógyszerészi cím a gyógyszerészetnek csak azzal a szakágával kapcsolatban használható, amelyből a gyógyszerész a szakképesítést megszerezte.
A szakgyógyszerészi képesítés megszerzése
2. §Szakgyógyszerészi képesítés a gyógyszerészet alább felsorolt szakágaiból szerezhető:
1. gyógyszertechnológia,
2. gyógyszerellenőrzés,
3. gyógyszerhatástan-toxikológia,
4. laboratóriumi vizsgálatok körében:
a) praeparatív kémiai laboratóriumi vizsgálatok
b) közegészségügyi és mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok,
c) klinikai laboratóriumi vizsgálatok.
5. farmakognózia (gyógynövényismeret).
6. gyógyszerügyi szervezés.
3. §
(1) A szakgyógyszerészi képesítést - e rendelet 8. §-ában foglalt kivétellel - az a gyógyszerész szerzi meg, aki a (2) bekezdésben említett utasításban meghatározott munkakörben meghatározott időn át végzett gyógyszerészi gyakorlat után az Országos Szakgyógyszerészképesítő Vizsgabizottság (a továbbiakban: OSZGYV) előtt a gyógyszerészet választott szakágából a szakvizsgát sikerrel leteszi.
(2) A szakgyógyszerészi képesítés megszerzésének, illetve a vizsgára bocsátásnak a feltételeit e rendelet végrehajtási utasítása szabályozza.
4. §
Külföldön eltöltött gyakorlati időnek az OSZGYV elnöke által a szakgyógyszerészi képesítés megszerzéséhez szükséges gyakorlati időbe történő beszámításához az egészségügyi miniszter hozzájárulása szükséges.
Az Országos Szakgyógyszerészképesítő Vizsgabizottság szervezete és feladatai
5. §(1) A szakgyógyszerészi vizsgákkal kapcsolatos tennivalókat az OSZGYV végzi.
(2) Az OSZGYV az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alatt az Orvostovábbképző Intézet keretében működik.
(3) A szakgyógyszerészi vizsga az OSZGYV tagjaiból alakított vizsgáztató bizottság előtt folyik le. Vizsgáztató bizottság Budapesten és Szegeden működik.
(4) Az OSZGYV, valamint a vizsgáztató bizottságok szervezetét és feladatait e rendelet végrehajtási utasítása szabályozza.
A szakgyógyszerészi vizsga
6. §A szakgyógyszerészi vizsga célja megállapítani azt, hogy a szakgyógyszerészjelölt rendelkezik-e olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek alapján az általa szabadon választott gyógyszerészeti szakágban képes az átlagosnál lényegesen magasabb színvonalú, korszerű szakmai munka ellátására.
7. §
(1) A szakgyógyszerészi vizsgát az OSZGYV elnöke által megjelölt vizsgáztató bizottság előtt kell letenni.
(2) A szakgyógyszerészi vizsga elméleti, az OSZGYV elnöke által meghatározott szakágakban elméleti és gyakorlati részből áll.
(3) A szakgyógyszerészi vizsgával kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet végrehajtási utasítása határozza meg.
Átmeneti rendelkezések
8. §(1) E rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül előterjesztett kérelmére, az Egészségügyi Tudományos Tanács javaslata alapján, szakgyógyszerészi vizsga letétele nélkül, szakgyógyszerésznek minősíthető az a gyógyszerész, aki:
a) tudományos fokozatát az adott gyógyszerészeti szakágból szerezte meg;
b) doktori szigorlatát az adott gyógyszerészeti szakág tárgyából tette le, doktori disszertációját annak témájából készítette, rendelkezik a szakvizsga letételéhez kötelezően előírt gyakorlati idővel és e rendelet hatálybalépésének napján is a gyógyszerészet területén dolgozik;
c) az adott gyógyszerészeti szakágban a szakvizsga letételéhez előírt munkahelyen és munkakörben legalább tíz éve dolgozik és ezen belül a továbbképzés keretében a szakvizsga letételéhez előírt gyakorlati időt is eltöltötte;
d) az adott gyógyszerészeti szakágban a szakvizsga letételéhez előírt munkahelyen és munkakörben legalább hat éven át dolgozott, a már rendszeresített továbbképző tanfolyamot (pl. szakfelügyelői, gyógyszerismertetői, szervezési stb.) elvégezte, sikeres vizsgáját az Orvostovábbképző Intézet igazolta, és e rendelet hatályba lépésének napján is a gyógyszerészet területén dolgozik.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmek tárgyában az OSZGYV elnöke határoz. A kérvényt az OSZGYV elnökéhez kell benyújtani.
(3) E § alapján szakgyógyszerészi képesítés csak egy címen szerezhető.
Vegyes rendelkezések
9. §Külföldön szerzett szakgyógyszerészi képesítés elismerése kérdésében az OSZGYV elnökének javaslata alapján az egészségügyi miniszter határoz.
10. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Szabó Zoltán s. k.,
egészségügyi miniszter