adozona.hu
19/1976. (XII. 28.) MüM rendelet
19/1976. (XII. 28.) MüM rendelet
egyes munkajogi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 11/1971. (IV. 29.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésével, és a 18/1971. (IX. 19.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított - 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A dolgozó által szerződ...
(1) A munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 11/1971. (IV. 29.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésével, és a 18/1971. (IX. 19.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított - 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A dolgozó által szerződésszegés miatt viszszafizetendő összegnek a dolgozó részére való megtérítését vagy a dolgozó helyett történő megfizetését más vállalat nem vállalhatja."
(2) Az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő 12/H-12/I. §-okkal egészül ki:
"12/H. § Jogszabály alapján adott, határozott időre szóló vezetői megbízás (kinevezés) a határozott idejű munkaviszony felmondására megállapított szabályok (Mt. 28. §) szerint vonható vissza.
12/I. § A kötelező felmentés tartama - ha a kollektív szerződés eltérően nem rendelkezik - egyhónapos felmondási idő esetén tizennyolc nap, kéthónaposnál huszonegy nap, háromhónapos esetén huszonnégy nap. négyhónapos vagy ennél hosszabb felmondási időnél harminc nap."
2. §
(1) A munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő rendelkezésekkel egészül ki és - a 18/1974. (VII. 25.) MüM rendelet 1. §-ával megállapított - 1/A. § megjelölése 1/C. §-ra változik:
"Munkaidőbeosztás, éjszakai munka
1 A. § (1) A kollektív szerződés a munkaidőbeosztás meghatározása során - a heti pihenőnapokon felül -, ha a munkaidő a heti negyvennégy órát nem haladja meg, két hetenként egy szabadnapot biztosíthat.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szabadnap biztosításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a munkaügyi miniszter engedélye szükséges.
1/B. § Lakáson töltött készenlétet követően, továbbá a készenlétnek (ügyeletnek) a miniszter által megállapított egyéb eseteiben a dolgozót pihenőidő nem illeti meg."
(2) A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki: "Igazolatlan mulasztás esetén csak az előírt - heti vagy havi, ennek hiányában évi - munkaidőkereten felül végzett munkát lehet túlmunkának elszámolni."
(3) A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § A munkaviszonyra vonatkozó szabály készenléti (ügyeleti) díj helyett szabadidőt is biztosíthat. Fizikai foglalkozásúak tekintetében azonban szabadidő csak a dolgozó kérésére adható. A szabadidő kiadására és pénzbeni megváltására vonatkozóan a túlmunka ellenértékeként járó szabadidő szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szabadidő mértékét a kollektív szerződés állapítja meg és annak mértéke legfeljebb a készenlét (ügyelet) időtartamáig terjedhet."
3. §
(1) A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 8/1970. (X. 6.) MüM rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított - 8/A. §-a helyébe a következő szabályozás lép:
"A munkaközi szünet kiadása és díjazása
8/A. § (1) Egy és kétműszakos munkaidőbeosztás esetén a munkaközi szünet - ha a miniszter eltérően nem rendelkezik - csak a munkaidő megszakításával, szombaton pedig a munkaidő végén adható ki.
(2) A munkaközi szünetre járó díjazás mértékét a kollektív szerződésben kell meghatározni. A díjazás nem lehet kevesebb az ágazatban (iparágban) a fizikai foglalkozásúakra vonatkozó legalacsonyabb bértétel* alsó határának felénél. A miniszter ettől eltérhet."
(2) A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 8/1970. (X. 6.) MüM rendelet 4. §-ának (4) bekezdésével megállapított - 12/A. §-a folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki: "Nem állapítható meg jutalomszabadság az állami vagy a társadalmi szervek által alapított, illetőleg adományozott kitüntetésekhez."
(3) A 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki: "Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot - pénzbeni megváltás nélkül - kiadottnak kell tekinteni."
4. §
A munka díjazásának egyes kérdéseiről szóló 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet a következő címmel és 10/A. §-sal egészül ki:
"A jubileumi jutalom
10/A. § (1) Ha a dolgozó az Mt. V. 66. §-ának
(2) bekezdésében meghatározott harmincöt, illetőleg negyvenöt évet munkaviszonyban töltötte, munkaviszonyának elhalálozás miatt történt megszűnése esetén, a megfelelő jubileumi jutalmat az örökös részére ki kell fizetni.
(2) A negyven, illetőleg ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom csak a korábbi jubileumi jutalom kézhezvételétől számított öt év elteltével fizethető ki. E korlátozástól a vállalat a dolgozó javára eltekinthet."
5. §
(1) Egyes szociális-kulturális juttatásokról szóló 8/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 28/1974. (XII. 24.) MüM rendelet 1. §-ával megállapított - 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szervezett üdültetésben a felnőtt beutaltak térítési díja az első csoportba sorolt üdülőkben napi 38, a második csoportban napi 26, a harmadik csoportban pedig napi 6 forintnál nem lehet kevesebb."
(2) A 8/1967. (X. 8.) MüM rendelet - a 18/1971. (IX. 19.) MüM rendelet 2. §-ával megállapított - 15/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A segélykeretet a jóléti és kulturális alapon belül kell megállapítani."
6. §
(1) A dogozók egészsége vágy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 2/1964. (IV. 3.) MüM rendelet 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Bérrendezés címén a megállapított kártérítést olyan arányban kell felemelni, amilyen arányban az azonos, illetve - ha az azonos munkakör megszűnt - a hasonló munkakörben a vállalatnál dolgozók keresete bérfejlesztés folytán emelkedett. Ha a vállalati átlagos, éves bérfejlesztés mértékét a kollektív szerződés meghatározza, a megállapított kártérítést ennek megfelelően kell - bejelentés nélkül is - felemelni (12. §)."
(2) A 2/1964. (IV. 3.) MüM rendelet 12. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A vállalat - ha a sérelemért felelős - a dolgozó bejelentése, ennek hiányában a rendelkezésére álló adatok alapján köteles a kárt megtéríteni."
(3) A 2/1964. (IV. 3.) MüM rendelet 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Nem jelenti új eljárás kezdeményezését, ha a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése esetén az alapul szolgáló körülmények megváltozására tekintettel további igényt támaszt, illetőleg a vállalat a megállapított kártérítés leszállítását kéri. Ebben az esetben a panasz benyújtására és elintézésére vonatkozó szabályok az irányadók."
7. §
(1) A kollektív szerződésekről szóló - a 10/1971. (IV. 8.) MüM számú és a 4/1975. (III. 18.) MüM rendelettel módosított - 14/1970. (XI. 20.) MüM rendelet 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdésben előírt beszámolóval egyidejűleg külön beszámolót kell készíteni a vállalati szociális terv* előző évi teljesítéséről. Ebben kell foglalkozni a szociális tervben szereplő olyan feladatok teljesítésével, amelyekre a kollektív szerződés nem tér ki és ezt a beszámolót az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a kollektív szerződésre vonatkozó beszámolóval együtt külön napirendi pontként kell megvitatni."
(2) A 14/1970. (XI. 20.) MüM rendelet 10. §-ának megjelölése 10. § (2) bekezdésre változik és e § a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A kollektív szerződések megkötésével, azok végrehajtásáról szóló beszámolók elkészítésével, valamint módosításával kapcsolatos munkát az irányítása alá tartozó vállalatoknál a miniszter fogja össze és a megjelölt munka elősegítése érdekében az ágazati-iparági szakszervezettel egyetértésben irányelveket adhat ki."
8. §
Ahol a Munka Törvénykönyve munkaügyi miniszteri végrehajtási rendeletei "munkás"-ról rendelkeznek, azon - eltérő jogszabály hiányában - fizikai foglalkozásút*, ahol "alkalmazott"-ról rendelkeznek, azon nem fizikai foglalkozásút** kell érteni.
9. §
(1) Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba.
(2) A dolgozók egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 2/1964. (IV. 3.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdése, 1/A-1/B. §-ai, és 13. §-a,
a munkaidő és pihenőidő egyes kérdéseiről szóló 6/1967. (X. 8.) MüM rendelet 9. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,
a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti szabályokról szóló 10/1967. (X. 8.) MüM rendelet 2-11. §-ai,
a Munka Törvénykönyve költségvetési szerveknél történő végrehajtásáról szóló 14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet 3. §-a,
az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 38/1973. (XII. 27.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 14/1973. (XII. 27.) MüM rendelet 7. és 17. §-a,
a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek a Munkaügyi Minisztérium, valamint a felügyelete alá tartozó szervek dolgozói vonatkozásában való végrehajtásáról szóló - a 121/1970. (Mü. K. 31.) MüM számú és a 113/1974. (Mü. K. 8.) MüM utasítással módosított - 108/1968. (Mü. K. 4.) MüM utasítás 13. pontja
hatályukat vesztik.
(3) E rendeletnek a munkaközi szünet kiadására és díjazására vonatkozó rendelkezéseit elsőízben a kollektív szerződések 1977. évi módosításánál kell alkalmazni. A kollektív szerződésnek a kitüntetéshez jutalomszabadságot megállapító rendelkezése e rendelet hatályba lépését követően a kollektív szerződés módosításáig sem alkalmazható.