adozona.hu
19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet
19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet
a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
A 26 1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet a következő új 16/A-16/C §-okkal egészül ki:
"16/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben felsorolt munkáltató szervek a társadalmi munka keretében végzett és ilyen célra felajánlott rendkívüli teljesítmények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)-(4) bekezdésben foglalt...
19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet
a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet kiegészítéséről
A Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §A 26 1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet a következő új 16/A-16/C §-okkal egészül ki:
"16/A. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben felsorolt munkáltató szervek a társadalmi munka keretében végzett és ilyen célra felajánlott rendkívüli teljesítmények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével külön alapot képezhetnek.
(2) Külön alapot képezni csak olyan társadalmi munka esetében lehet, amelyet a dolgozók a munkarend szerinti időn kívül végeznek.
(3) A felajánlott rendkívüli tevékenység egyaránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakörén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkirakás, takarítás stb.) ellátására, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, amelyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munkabér számfejthető.
(4) Az előző bekezdésben meghatározott tevékenységért járó ellenértéket külön kell számfejteni és a számfejtett összeget a külön alapba lehet helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv által szervezett társadalmi munkát más gazdálkodó szervnél végezte, a tevékenységéért járó ellenértéket a munkáltató szerv részére kell átutalni; az ilyen összegeket a munkáltató szerv külön alapjába kell helyezni.
16/B. § (1) A társadalmi munka ellenértékeként elszámolt összegeket a munkáltató szerveknek elkülönítve, "társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számlán kell nyilvántartani és a képzésről, a jogcímenkénti felhasználásról, valamint a befolyt kölcsöntörlesztésekről személy szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az alap pénzeszközeinek felhasználása során alaphiány átmenetileg sem jelentkezhet.
16/C. § (1) A társadalmi munkából származó lakásépítési alapból:
a) a 11. § (1) bekezdés a, d, és f. pontja szerinti, továbbá
b) a 16. § (1) bekezdésben megjelölt
támogatás nyújtható. A 16. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat a támogatás nyújtásánál megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az alapból nyújtott kölcsön kamatmentes.
(3) A kölcsönként folyósított összegek visszafizetésére a munkáltató és a dolgozó között megkötött szerződésben foglaltak az irányadók. A köl-csöntörlesztéseket a "társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számla javára kell elszámolni."
2. §
E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter
Bondor Józsel s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Karakas László s k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM rendelethez
A dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM és az azt módosító és kiegészítő együttes rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövege1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami vállalatra és a trösztre, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a központi és a tanácsi költségvetési szervre (ideértve a költségvetési folyószámlás szervet is), a társadalmi szervezetre és a vállalatára, a szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, a szövetkezetek szövetségére és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra (a továbbiakban: munkáltató szerv).(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetre, a mezőgazdasági szakszövetkezetre, a jövedelemszabályozás szempontjából mezőgazdasági ágazatba sorolt szövetkezeti társulásra, és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsára, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeire.
(3) E rendeletet az állami gazdaságra, továbbá a fegyveres erőkre, a fegyveres testületekre és a rendészeti szervekre a külön jogszabályokban* meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2. §
(1) A munkáltató szerv a dolgozói, illetve tagjai (a továbbiakban: dolgozók) lakásproblémáinak megoldása és megfelelő törzsgárda kialakítása érdekében e rendelet előírásai szerint támogathatja a dolgozók lakásépítési (vásárlási) tevékenységét.(2) Támogatásban részesíteni csak az új lakás építését (vásárlását) lehet. Nem támogatható azonban az épület átalakítása és a lakások műszaki megosztása.
(3) Hétvégi ház (nyaraló, üdülő) építésére - a 12. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - támogatást nyújtani nem lehet.
(4) Támogatásban a munkáltató szervvel munkaviszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozót lehet részesíteni.
3. §
(1) A munkáltató szerv vezetője, szakszervezeti bizottsága (termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szerve) és a KISZ-szervezete közösen,a) kollektív szerződést kötő szervnél a kollektív szerződésben,
b) termelőszövetkezetnél és egyéb munkáltató szervnél külön szabályzatban (a továbbiakban együtt: Szabályzat)
határozza meg a rendelet előírásai alapján a lakásépítés (vásárlás) támogatásának a munkáltató szervre vonatkozó szabályait.
(2) A Szabályzatban az érdekelt dolgozók lakáskörülményeinek, lakásigényük mértékének, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetének figyelembevételével meg kell határozni a támogatásra felhasználható összegeket, a munkáltató szerv adottságainak legjobban megfelelő lakásépítési (vásárlási) és támogatási formákat, a támogatás módját, mértékét és feltételeit - ideértve a munkáltató szerv olyan kikötését is, hogy a támogatás fejében a dolgozóknak meghatározott ideig a munkáltató szervnél kell dolgoznia -, továbbá a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnése esetén a támogatás visszatérítésének szabályait.
4. §
(1) A támogatásban részesülő dolgozókat a szakszervezeti bizottsággal, termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szervvel, és a KISZ-szervezettel közösen a munkáltató szerv vezetője jelöli ki.(2) A kijelölésnél a dolgozó munkáját, lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, továbbá jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetét kell figyelembe venni. Támogatásra csak azt a dolgozót szabad kijelölni, aki az előírt anyagi feltételeket teljesíteni tudja.
(3) A támogatás során előnyben kell részesíteni a termelésben közvetlenül résztvevőket, a fiatal házaspárokat, a saját háztartásában több személy eltartásáról gondoskodó (nagycsaládos), valamint az alacsony jövedelmű dolgozókat, továbbá - a leszerelést követően két éven belül - a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is.
(4) A támogatásra kijelölt dolgozó és a munkáltató szerv a támogatásról és annak feltételeiről e rendelet és a Szabályzat előírásainak megfelelően írásbeli megállapodást köteles kötni.
5. §
A lakásépítés (vásárlás) támogatása a 6-9. §-okban foglaltak szerint képezhető lakásépítési alapból, továbbá közvetlenül a részesedési alapból, illetve a jutalmazási keretből, valamint a 12. §-ban meghatározott módon történhet.6. §
A lakásépítési alapot a munkáltató szerv - a 7-9. §-okban foglalt kiegészítésekkel - a következő pénzügyi forrásokból képezheti:a) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok értékcsökkenési leírásának a fejlesztési alapba helyezhető részéből;
b) a kezelésében (tulajdonában) levő, lakás céljára szolgáló házingatlanok elidegenítéséből származó és a fejlesztési alapot illető bevételből;
c) a munkáltató szervet a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet alapján megillető lakásépítési hozzájárulásból, illetőleg
d) a kölcsöntámogatásban részesült dolgozó által visszafizetett törlesztés összegéből és a késedelmi kamatból.
7. §
(1) A munkáltató szerv - a 8-9. §-ban említett szervek kivételével - a lakásépítési alapba helyezheti :a) a nyereségből képződő fejlesztési alapnak a munkáltató szerv döntése szerinti - egyéb kötelezettséggel nem terhelt - részét;
b) a részesedési alapnak a Szabályzatban meghatározott hányadát.
(2) A lakásépítési alap képzése fejlesztési vagy részesedési alap hiányt nem eredményezhet.
8. §
(1) A minisztérium, az önálló költségvetési fejezetet képező országos hatáskörű szerv, továbbá a társadalmi szervezet a lakásépítési alapot az állami költségvetés által rendelkezésre bocsátott beruházási keretből képezheti. A képzés évenkénti mértéke a szerv és a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények tárgyévi január 1-i létszáma után számítva nem haladhatja meg a dolgozónkénti 1000 forintot. A lakásépítési alap képzése miatt a beruházási keretek nem emelhetők, illetve ilyen igényt előterjeszteni nem lehet.(2) A központi költségvetési folyószámlás szerv az intézet-fejlesztési célokra rendelkezésre álló összeg legfeljebb 20%-át, a személyi érdekeltségi alapjának pedig saját döntése szerinti hányadát helyezheti a lakásépítési alapjába, feltéve, hogy azt egyéb kötelezettségek nem terhelik.
(3) A tanács a lakásépítési alapot a fejlesztési alapjának előző évben elért bevételi többletéből képezheti. A lakásépítési alap képzésének mértéke a tanácsi költségvetési szervek, intézmények - ideértve a tanácsi költségvetési folyószámlás szerveket és a költségvetési üzemeket is - tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 Ft.
9. §
A szövetkezeti szövetség az éves költségvetése keretében képezhet lakásépítési alapot. A képzés mértéke a szövetség és a költségvetési gazdálkodást folytató intézményei tárgyévi január 1-i létszáma után számítva dolgozónként legfeljebb évi 1000 forint.10. §
(1) A lakásépítési alap pénzeszközeit a felhasználásra vonatkozó döntéstől kezdődően az Országos Takarékpénztár (a továbbiakban: OTP) területileg illetékes fiókjánál vezetett "Lakásépítési alap számlán" kell kezelni. A számla megnyitására és vezetésére az OTP-vel bankszámlaszerződést kell kötni. A számlán kezelt összegek után az OTP kamatot nem térít.(2) A "Lakásépítési alap számla" megelőlegezésére bankhitelt nyújtani nem lehet.
11. §
(1) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból:a) kölcsön nyújtásával támogathatja a dolgozóinak telepszerű és egyedi többszintes lakóház, valamint családiház építését, ideértve az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlását is, a 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében említett öröklakások kivételével;
b) bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzése ellenében a tanács részére meghatározott összeg átadásával hozzájárulhat a tanácsi lakásépítés növeléséhez;
c) a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a szerv tulajdonába kerülő lakásokat építhet;
d) megtérítheti az OTP által a 15. § (1) bekezdése szerint a dolgozó terhére felszámított 1%-os kezelési költséget;
e) köteles fizetni a bérlőt a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a külön jogszabályok alapján megillető - a munkáltató szervet terhelő - lakáshasználatbavételi díjat, illetőleg térítést;
f) munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozója részére megelőlegezheti - lakásonként legfeljebb 40 000 Ft összeg erejéig - a telekárnak, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, a beruházás lebonyolítási, továbbá a műszaki tervezési és a közműbekötési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha a lakóházépítés telepszerű többszintesnek minősül és azt a munkáltató szerv, illetőleg a munkáltató szervek által ilyen célra létrehozott társulás (építőközösség), vagy lakásépítő szövetkezet szervezi.
(2) Telepszerű többszintes lakóházépítésnél a munkáltató szerv a lakásépítési alapból a tanács számára folyósíthatja a 8/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM számú együttes rendelet alapján a dolgozót terhelő út- és közműfejlesztési hozzájárulást.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tanács részére átadott összeg a dolgozóra nem hárítható át. A (2) bekezdés alapján folyósított hozzájárulás a dolgozóra részben vagy egészben csak akkor hárítható át, ha a dolgozó a támogatás fejében vállalt kötelezettségének nem tett eleget.
(4) A munkáltató szerv az (1) bekezdés j) pontjában említett összeg felhasználására és visszafizetésére társulás (építőközösség) esetében a társasági szerződésben, lakásépítő szövetkezeti szervezés esetében pedig a lakásépítő szövetkezettel kötött szerződésben állapodik meg.
(5) A munkáltató szerv a lakásépítési alapból kölcsön nyújtásával a dolgozóinak csak olyan lakóház építését (vásárlását) támogathatja, amelyhez az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályban foglaltak szerint az OTP kölcsönt nyújthat.
11/A. §
Az állami vállalat a lakásépítési alapból a 11. §-ban szabályozott támogatáson felüla) vissza nem térítendő támogatásként részben vagy egészben megfizetheti a 3/1973. (I. 26.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 6/A. §-ában említett munkás helyett a 6/B-6/C. § szerint őt terhelő előtörlesztést;
b) köteles megfizetni az a) pontban említett munkás lakásépítéséhez (vásárlásához) nyújtott vállalati kölcsön támogatás után az OTP által felszámított évi 1% kezelési költséget.
12. §
(1) A munkáltató szerv a dolgozó lakásépítéséhez - a jogszabályokban megállapított keretek között - a Szabályzatban meghatározott egyéb támogatást is nyújthat (előkészítő munkák elvégzése, szervezés, lebonyolítás, fuvareszközök, munkaeszközök kölcsönzése, használt, bontott anyagok értékesítése). Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, támogatásként a saját építő-, szak- és szerelőipari, valamint tervező-kapacitását is a dolgozó rendelkezésére bocsáthatja. Az elvégzett teljesítményta) a fuvareszköz és darusgépkocsi kölcsönzése esetén a 17/1969. (IV. 24.) Korm. számú rendelet 10. §-ának (2) bekezdése szerint,
b) az egyéb esetekben pedig legalább az ágazati számlakeret előírásai szerint számított tényleges szűkített önköltség és az időszaki fel nem osztott költségek arányos részének együttes összegében
kell a dolgozóval elszámolni.
(2) A munkára jelentkező dolgozók részvételét az építési munkálatokban a lehetőségekhez képest biztosítani kell.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatást - az építő-, szak- és szerelőipari kapacitás kivételével - a szakszervezeti bizottság, termelőszövetkezeteknél a közgyűlés által meghatározott szerv javaslatára a munkáltató szerv vezetője a munkahely által szervezett és a fizikai dolgozók hétvégi pihenését biztosító üdülőkolóniák, társasüdülők, horgásztanyák építésénél engedélyezheti.
13. §
(1) Elsősorban a dolgozók telepszerű többszintes lakóház-építését kell támogatásban részesíteni.(2) A támogatás hatékonyabb felhasználása érdekében a dolgozók az erre vonatkozó jogszabályok keretei között lakásépítő szövetkezetet alakíthatnak.
(3) Az egyes munkáltató szervek egymással társulva is végezhetik dolgozóik lakásépítkezéseinek szervezését és lebonyolítását. Ilyen esetben a 2. § (4) bekezdésben foglalt tilalom a 12. § (1) bekezdésében említett támogatásokra nem vonatkozik.
(4) A dolgozók lakásépítéseinek szervezésével és lebonyolításával az OTP, a lakásépítő szövetkezet vagy tevékenységi köre alapján erre jogosult más szerv is megbízható.
14. §
(1) A lakásépítési alapból támogatásban részesülő lakásépítés (vásárlás) pénzügyi forrása:a) az érdekelt dolgozók előtörlesztése,
b) telepszerű többszintes és egyedi többszintes lakóházépítés esetében az állam által a dolgozók részére nyújtott szociálpolitikai kedvezmény,
c) az állami vállalat munkásai részére nyújtott állami támogatás,
d) a munkáltató szerv részéről nyújtott kölcsöntámogatás,
e) az OTP kölcsön.
(2) A lakásépítésben (vásárlásban) résztvevő dolgozók által fizetendő előtörlesztés mértékét, a kölcsöntámogatás, továbbá az állami vállalat által a 11/A. § a) pontja alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegét és feltételeit a 4. § (4) bekezdése szerinti megállapodásban kell rögzíteni.
(3) A dolgozók lakásépítésének (vásárlásának) a lakásépítési alapból történő támogatásánál egyebekben a 3/1973. (I. 26.) MT számú rendelettel módosított és kiegészített 7/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet, valamint a 7/1973. (I. 26.) PM-ÉVM számú együttes rendelettel módosított és kiegészített 4/1971. (II. 8.) PM-ÉVM számú együttes rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
15. §
(1) A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt - az OTP területileg illetékes fiókja útján - kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott, legfeljebb azonban az alkalmazott lakásépítési formára nyújtható OTP-kölcsönre jogszabállyal megállapított törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A kölcsön fennálló összege után az OTP évi 1 százalékos kezelési költséget számít fel. Késedelem esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg.(2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv "Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja. A visszafizetett összegek a munkáltató szerv rendelkezése szerint vagy ismételten felhasználhatók a lakásépítés (vásárlás) támogatására, vagy a képzés módjától függetlenül a fejlesztési alap, illetve a tárgyévi beruházási keret kiegészítésére fordítandók.
(3) A munkáltatói támogatással felépült (vásárolt) lakás - a 11. § (1) bekezdésének b) pontjában említett bérlőkiválasztási jog útján megszerzett lakások, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt lakások kivételével - a dolgozó tulajdonába kerül.
(4) A lakás az OTP-kölcsön, illetve a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálogjogát az OTP-t követő rangsorban kell a telekkönyvbe bejegyezni. A jelzálog telekkönyvi bejegyzése, illetve törlése illetékmentes.
(5) A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy megterhelni.
16. §
(1) A munkáltató szerv a részesedési alapjából, illetve jutalmazási keretéből a dolgozónak - az őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez - vissza nem térítendő támogatást, engedményt vagy kamatmentes kölcsönt adhat. Ennek keretében:a) a dolgozót terhelő előtörlesztéshez vissza nem térítendő módon hozzájárulhat, illetve annak egy részét kölcsön formájában megelőlegezheti;
b) a vállalati bérlakás szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásépítési hozzájárulásából, illetőleg lakáshasználatbavételi díjából a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 14. §-ának (2) bekezdésében, valamint a 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint engedményt adhat. Ezt az engedményt a munkáltató szerv részesedési alapja (jutalmazási keret) terhére kell elszámolni és a lakásépítési alapba kell átutalni;
c) a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön meghatározott részét elengedheti.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti engedményt a részesedési alapból (jutalmazási keretből) a lakásépítési alap javára meg kell téríteni, illetve annak összegét a dolgozót terhelő havi törlesztési kötelezettségének megfelelően, havi részletekben kell az OTP-nél vezetett "Lakásépítési alap számla" javára átutalni.
(3) A részesedési alapból nyújtott támogatást adó-, vagy társadalombiztosítási járulékalapba beszámítani nem lehet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabályzat rendelkezése szerint elsősorban a munkáltató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamosabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötése alapján adható.
16/A. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt munkáltató szervek a társadalmi munka keretében végzett és ilyen célra felajánlott rendkívüli teljesítmények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével külön alapot képezhetnek.(2) Külön alapot képezni csak olyan társadalmi munka esetében lehet, amelyet a dolgozók a munkarend szerinti időn kívül végeznek.
(3) A felajánlott rendkívüli tevékenység egyaránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakörén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkirakás, takarítás stb.) ellátására, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, amelyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munkabér számfejthető.
(4) Az előző bekezdésben meghatározott tevékenységért járó ellenértéket külön kell számfejteni és a számfejtett összeget a külön alapba lehet helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv által szervezett társadalmi munkát más gazdálkodó szervnél végezte, a tevékenységéért járó ellenértéket a munkáltató szerv részére kell átutalni; az ilyen összegeket a munkáltató szerv külön alapjába kell helyezni.
16/B. §
(1) A társadalmi munka ellenértékeként elszámolt összegeket a munkáltató szerveknek elkülönítve, "társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számlán kell nyilvántartani és a képzésről, a jogcímenkénti felhasználásról, valamint a befolyt kölcsöntörlesztésekről személy szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni.(2) Az alap pénzeszközeinek felhasználása során alaphiány átmenetileg sem jelentkezhet.
16/C. §
(1) A társadalmi munkából származó lakásépítési alapból:a) a 11. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontja szerinti, továbbá
b) a 16. § (1) bekezdésében megjelölt támogatás nyújtható. A 16. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat a támogatás nyújtásánál megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az alapból nyújtott kölcsön kamatmentes.
(3) A kölcsönként folyósított összegek visszafizetésére a munkáltató és a dolgozó között megkötött szerződésben foglaltak az irányadók. A kölcsöntörlesztéseket a "társadalmi munkából származó lakásépítési alap" számla javára kell elszámolni.
17. §
A lakásépítés támogatása címén a dolgozónak az e rendeletben foglaltakon felül más támogatást adni nem lehet.18. §
(1) A munkáltató szerv az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegének megfizetését egy összegben követelheti, illetőleg a 11. § (1) bekezdésének d) pontja, a 11/A. § és a 16. § (1) bekezdése alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás, engedmény és kölcsön összegét - a Szabályzatban foglaltak szerint - a dolgozótól részben vagy egészben megvonhatja (visszakövetelheti), ha a dolgozó a megállapodás alapján reá háruló kötelezettségét nem teljesíti.(2) Ha a munkáltató szerv az (1) bekezdésben foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást megvonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat illeti meg.
(3) Nincs helye a visszakövetelésnek abban az esetben, ha a dolgozó a reá háruló kötelezettséget neki fel nem róható, nyomós okból (pl. súlyos betegség, súlyos üzemi baleset) nem teljesítette.
(4) A be nem hajtható követelést annak az alapnak a terhére kell leírni, amelyből a támogatás történt.
(5) A megállapodásból eredő jogok és kötelezettségek körében, valamint a visszavonással kapcsolatban felmerült vitás ügyekben a munkaügyi, illetve a tagsági vitákra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.
19. §
(1) A tanácsi lakásépítés növeléséhez a 11. § (1) bekezdés b) pontja alapján nyújtott hozzájárulás, illetve a lakásokból való részesedés mértékében a munkáltató szerv és az illetékes városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg községi tanács végrehajtó bizottsága állapodik meg.(2) Bérlő-, illetve vevő-kiválasztási jog esetén a tanácsi bérlakások bérlőit, illetve az értékesítés céljára épített tanácsi lakások vevőit a munkáltató szerv az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM számú rendelet szerint választja ki. A kiválasztott bérlő a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú és a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM számú rendelet szerinti lakásépítési hozzájárulást, illetőleg a kiválasztott vevő a 6/1971. (II. 8.) ÉVM-PM-ÁH számú rendelet szerint megállapított eladási árat köteles fizetni.
20. §
(1) A munkáltató szerv a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti összeget a tanács fejlesztési alap számlájára (községekben a költségvetési számlára) köteles átutalni. Ezt az összeget a tanács lakásberuházási betétszámlájára kell átutalni és azt csak célcsoportos lakásépítésre lehet felhasználni.(2) A munkáltató szerv a 11. § (2) bekezdése alapján a tanács részére nyújtott hozzájárulást a tanács fejlesztési alapja (községeknél a költségvetése) javára köteles átutalni. Ezt az összeget a lakásépítésekkel összefüggő területelőkészítésre kell fordítani.
21. §
(1) Ez a rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendelet 17. §-ának (1) bekezdésével módosított, a lakásépítés vállalati támogatásáról szóló 3/1969. (I. 24.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet hatályát veszti. Az ezek alapján létrejött megállapodásokra azonban még az e rendeletek előírásait kell alkalmazni.(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti továbbá a 7/1968. (VII. 16.) ÉVM számú rendelet 10. §-ával kiegészített 2/1964. (VII. 5.) ÉM számú rendelet 19/A. §-a.
Lábjegyzet
A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak lakásépítésének támogatásáról lásd a 21/1972. (V. 23.) PM-MÉM-ÉVM-MüM számú együttes rendeletet.
* Lásd az 5/1972. (I. 29.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendeletet.
A 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet (R1) 4. §-a (3) bekezdésének a szövege a 27/1973. (VIII. 28.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelettel (R3) kiegészített szöveg.
A R1 11. §-a (1) bekezdése f) pontjának a szövege a 8/1973. (I. 26.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet (R2) 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel a R1 11. §-ának eredeti (1) bekezdése kiegészült.
A R1 11. §-a (4) bekezdésének a szövege a R2 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg, amellyel a R1 eredeti 11. §-a kiegészült.
A R1 11. §-a (5) bekezdésének a szövege a 20/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet (R4) 1. §-ával megállapított szöveg, amellyel a R1 eredeti 11. §-a kiegészült.
A R1 11/A. §-ának a szövege a R2 2. §-ával megállapított szöveg, amellyel a R1 eredeti szövege kiegészült.
A R1 12. §-a (1) bekezdésének a szövege a R2 3. §-ának a szövege, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.
A R1 14. §-ának a szövege a R2 4. §-ának a szövege, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.
Lásd a 6/1974. (I. 17.) MT, a 27/1974. (VI. 22.) MT, a 11/1974. (IV. 10.) PM-ÉVM és a 21/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM számú rendeletet is.
A R1 15. §-a (1) bekezdésének a szövege a R2 5. §-ának a szövege, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.
A R1 16/A-16/C. §-ainak a szövege a 19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet (R5) 1. §-ával megállapított szöveg, amellyel a R1 kiegészült.
A R1 18. §-a (1) bekezdésének a szövege a R2 6. §-ának a szövege, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.
A R1 20. §-ának a szövege R2 7. §-ának a szövege, amely az eredeti szöveg helyébe lépett.
A R2 a kihirdetése (1973. január 26.) napján lépett hatályba; rendelkezéseit 1973. január hó 1. napjától kell alkalmazni; a R3 a kihirdetése napján (1973. augusztus 28.) lépett hatályba; a R4 1974. július hó 1. napján lépett hatályba; a R, a kihirdetése (1975. IV. 26.) napján lépett hatályba.
