adozona.hu
5/1975. (IV. 2.) MüM rendelet
5/1975. (IV. 2.) MüM rendelet
a munkaelemző és munkaszervező szakemberek tanfolyami képzéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1027/1974. (V. 26.) Mt. számú határozat 1. d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a vállalati szervezés fejlesztéséről szóló 1003/1972. (III. 14.) Korm. számú határozat 5. b) pontjával összhangban, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:
E...
5/1975. (IV. 2.) MüM rendelet
a munkaelemző és munkaszervező szakemberek tanfolyami képzéséről
Az 1027/1974. (V. 26.) Mt. számú határozat 1. d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a vállalati szervezés fejlesztéséről szóló 1003/1972. (III. 14.) Korm. számú határozat 5. b) pontjával összhangban, az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:
1. §(1) E rendelet hatálya - a magánmunkáltatók kivételével - az Mt. V. 125. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott vállalatokra terjed ki.
(2) Azon dolgozók részére, akiknek munkakörébe az 1. számú mellékletben meghatározott munkaelemzési és munkaszervezési (munkaszervezési és normázási) feladatok ellátása tartozik, illetve akiket e célból kívánnak alkalmazni, a vállalatok tegyék lehetővé, hogy tevékenységi körükhöz szükséges szakismereteket megfelelő szinten elsajátítsák, illetve továbbfejlesszék.
(3) A jelenlegi - szükség szerint megerősített - munkaelemző és munkaszervező apparátus szakembereinek megfelelő képzését és továbbképzését a tanfolyami oktatás keretein belül kell megvalósítani, utánpótlását pedig elsősorban az intézményes oktatás rendszerében (iskolarendszerben) e szakterületre kiképzettekből kell biztosítani.
2. §
(1) A munkaelemző és munkaszervező szakemberek tanfolyami képzését - a kialakítandó gyakorlathoz igazodó célszerű munkamegosztással, valamint a magasabb minőségi követelményekkel összhangban -, két fokozatban, a 2. számú mellékletben meghatározott oktatási téma-és óraterv figyelembevételével kell megvalósítani.
(2) E szakterület speciális ismeretanyagának ágazati (szakágazati) és munkaterületi (alapvető, irodai és egyéb kisegítő folyamatok) sajátosságok szerint differenciált oktatását elsősorban a gyakorlati foglalkozások keretében kell biztosítani.
(3) A tanfolyami hallgatók ismereteinek bővítésére a 2. számú mellékletben foglalt téma- és óraterv kiegészíthető, illetve indokolt esetben, -a Munkaügyi Minisztérium hozzájárulásával -módosítható. A tématerv kiegészítésével felvett új témakör (témakörök) oktatására fordított idő azonban az összes órakeret tíz százalékát nem haladhatja meg.
3. §
(1) Az oktatást nappali vagy esti tanfolyamokon kell megvalósítani. Az alapvető igények gyorsabb kielégítése érdekében, a kezdeti időszakban a képzés nappali tagozatát célszerű előnyben részesíteni. Az oktatási forma kiválasztásánál a vállalati érdekeket is figyelembe kell venni.
(2) A foglalkozásokat mind az oktatás első, mind második fokozatán
- 4-6 hónapos - a megfelelő gyakorlat és felkészülés biztosítása érdekében - többször (minimálisan egy-egy hétre) megszakított nappali, vagy
- 1-3 féléves esti tanfolyamokon kell végrehajtani.
4. §
(1) A tanfolyami képzés első fokozatára az vehető fel, aki
- a 40. életévét még nem haladta meg;
- legalább középfokú - működési területének megfelelő szakirányú - iskolai végzettséggel (technikum, szakközépiskola, érettségizett szakmunkás) és
- két évet elérő munkaviszonyban töltött idővel rendelkezik.
(2) Előnyben kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik
- jelenleg is e szakterületen dolgoznak,
- az adott területen munkásként (beosztott ügyintézőként) kezdték pályájukat,
- az adott területen operatív vezetői (osztályvezető, csoportvezető, művezető stb.), vagy munkaelőkészítői (gyártáselőkészítő, programozó stb.), vagy fejlesztői (gyártásfejlesztő, technológus stb.) feladatokat láttak el.
(3) A tanfolyami képzés második fokozatára -az igényeket is figyelembe véve - az a felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó vehető fel, aki a jelen rendelet alapján az első fokozaton sikeres vizsgát tett.
(4) Az egyes tanfolyamok résztvevőit, a munkáltató javaslata alapján a képzést szervező minisztérium [5. § (1) bekezdés] jelöli ki; a minisztérium felmentést adhat az (1)-(3) bekezdésben előírt feltételek alól, illetőleg további feltételeket írhat elő.
5. §
(1) A tanfolyami képzés jelen rendeletnek megfelelően történő megszervezéséről és ellenőrzéséről, valamint a központilag kiadott ismeretanyag ágazati jellegű kiegészítéséről az illetékes ágazati miniszterek gondoskodnak. Az ágazati miniszter ezt a jogát - megegyezés alapján - átadhatja a felügyeletet gyakorló miniszternek (országos hatáskörű szerv vezetőjének), továbbá a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának, az OKISZ és a SZÖVOSZ elnökének.
(2) A tanfolyami képzés tartalmát meghatározó alapdokumentumok elkészítéséről és kiadásáról, valamint a képzés továbbfejlesztéséről - az ágazati minisztériumok bevonásával - a munkaügyi miniszter gondoskodik. Ennek keretében biztosítja:
- a szakterület általános érvényű, az ágazati (szakágazati) és területi sajátosságoktól független elméleti és módszertani ismereteinek - a korszerű gyakorlat és oktatás igényeinek megfelelő - feldolgozását (tananyagát) és 1976. év végéig való közzétételét,
- az 1977. évet megelőző időszakban szervezett tanfolyamok tananyagai (jegyzetei) elkészítésének vagy kijelölésének a koordinálását,
- a vizsgáztatás (6. §) alapvető követelményeinek és módszereinek kidolgozásával és szabályozásával a beszámoltatás egységességét,
- a tanfolyami képzés folyamatos figyelemmel kísérését és a tapasztalatok alapján esetleg szükségessé váló intézkedések kidolgozását és kiadását, továbbá
- a tanfolyami képzésben, valamint az iskolarendszerű képzésben elért eredményekkel, illetve a fejlődéssel összhangban, a továbbképzés -szervezett formában való - megindulását és folyamatos koordinálását.
6. §
(1) A tanfolyami hallgatóknak a 2. számú mellékletben előírt módon vizsgát kell tenniük. Azt a hallgatót, aki a jelen rendeletben meghatározott téma- és óraterv szerinti - nem speciális - témakörökből, vagy azok valamelyikéből a 9/1972. (V. 20.) MüM rendeletnek megfelelően, illetve felsőfokú oktatási intézménynél - igazoltan - sikeres vizsgát (kollokviumot, szigorlatot, államvizsgát) tett, kérésére e témakörök (témakör) hallgatása és az ezzel kapcsolatos vizsga alól fel kell menteni.
(2) A vizsgabizottság egyik tagját - a képzést szervező minisztérium [5. § (1) bekezdés] megkeresésére - a Munkaügyi Minisztérium jelöli ki.
(3) A sikeres vizsga alapján a hallgató az oktatás első fokozatán a 3. számú, a második fokozatán pedig a 4. számú mellékletben meghatározott bizonyítványt kap, amelyet a képzést szervező minisztérium ad ki. A bizonyítvány illetékköteles.
(4) Az oktatás második fokozatán sikeresen letett vizsgát - a dolgozó munkaköri besorolása és alapbérének megállapítása szempontjából - felsőfokú szakvizsgának kell tekinteni.
7. §
(1) A tanfolyamra küldött dolgozók képzése során felmerülő költségeket a vállalatok viselik. A tanfolyami képzésben egyéni jelentkezés alapján résztvevők esetében, a vállalat e költségeket részben vagy egészben magára vállalhatja.
(2) A tanfolyamra küldött hallgatókat a 23/1974. (IX. 4.) MüM rendelet 20. §-ában meghatározott kedvezmények illetik meg.
(3) Az előadók és vizsgáztatók díjazásánál a 108/1969. (9) MüM utasítás 2-3. pontjainak előírásait kell alkalmazni. A képzés második fokozatát - az utasítás alkalmazása tekintetében - felsőfokúnak kell tekinteni.
8. §
(1) Egyéni elbírálás alapján lehetővé kell tenni, hogy azok a dolgozók, akik jelenleg is (de legalább két éve) e szakterületen dolgoznak és a 4. § (1) bekezdésében megkívánt végzettség mellett normás, munka- és időelemző vagy normatechnológus tanfolyami bizonyítvánnyal rendelkeznek, e rendelet alapján rendszeresített "munkaelemző" bizonyítványt - a tanfolyam látogatásával, vagy e nélkül -, különbözeti vizsgával is megszerezhessék.
(2) A különbözeti vizsgák témaköreit, illetve követelményeit - a már elsajátított ismeretek avulását is figyelembe véve - a képzést szervező minisztérium [5. § (1) bekezdés] határozza meg, de legalább a következőket tartalmazza:
- statisztikai matematika alapjai,
- költségelemzés,
- munkafiziológia és ergonómia,
- biztonságtechnika és munkaegészségügy,
- munkahely- és mozgáselemzés, valamint
- "záródolgozat" készítése és értékelése.
(3) Azoknak a dolgozóknak a végzettségét, akik e rendelet alapján szerzett "munkaelemző" bizonyítványuk mellett valamely "mikroelemes normatívarendszer" (pl. MTM) önálló alkalmazására képesítő - nemzetközileg, illetve központilag elismert - tanfolyami bizonyítvánnyal is rendelkeznek, munkaköri besorolásuk szempontjából, felsőfokú szakvizsgával egyenértékűnek kell tekinteni.
(4) Az eddig kiadott, illetve e rendelet hatályba lépése előtt megkezdett tanfolyamok befejezése alapján kiadásra kerülő tanfolyami bizonyítványok érvényessége és - munkaköri besorolás szempontjából való - elismerése tekintetében továbbra is az illetékes felügyeleti szerv ezzel kapcsolatos rendelkezései az irányadók.
9. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseinek a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, illetőleg a belkereskedelem területén való alkalmazásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben -, illetőleg a belkereskedelmi miniszter - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - külön intézkedik.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
1. sz. melléklet az 5/1975. (IV. 2.) MüM rendelethez
A munkaelemzés és munkaszervezés feladatrendszere
1. A "munkaelemző" (az időfelhasználás elemzése és tervezése) című tevékenységi kör főbb feladatai :a) Racionalizálási javaslatok kidolgozása a fő-, járulékos- és veszteségidők arányának javítására,
b) Racionalizálási javaslatok kidolgozása a munkahelyi mozgások, munkafogások, valamint a munka feltételeinek javítására.
c) Munkahelyi munkaelemek időbeni elosztásának és lefolyásának racionalizálásával a ciklusidők csökkentése.
d) A munkahely belső elrendezésének ésszerűsítése, illetve optimális kialakítása.
e) "Többgépes rendszerek" (egy fő - több gép, több fő - több gép típusú kiszolgálási módszerek) megfelelő kialakítása.
f) A különböző időtényezők, mint
- a normalizált (standard) elemi időadatok (normaalapok),
- a járulékos idők,
- a szalagütemidők,
- átfutási idők,
- gyártmánynormák,
- a különböző (munkahelyi, kiszolgálási, ügyintézői, vezetői stb.) létszámszükségleti irányértékek megállapítása.
g) Mennyiségi teljesítménykövetelmények (műveleti időnormák, csoportnak stb.) megállapítása.
h) A különböző munkák kategóriába sorolása, illetve ebben közreműködés.
i) Az anyagi ösztönzés célszerű irányának és mértékének, illetve a helyes bérformáknak a kialakítása, illetve ebben közreműködés.
j) Közreműködés a munkafolyamatok időbeni lefutásának megtervezésében, illetve előkészítésében.
k) Közreműködés, tanácsadás a bér- és létszámszükséglet tervezésében és ellenőrzésében, az előkalkulációs számításoknál.
2. A "munkaszervező" (a munkafolyamatok és módszerek elemzése és tervezése) című tevékenységi kör főbb feladatai:
a) A munkatermékekkel szemben támasztott követelmények elemzése és a termék - annak hatékonyabb előállíthatósága szempontjából történő - ésszerűsítése.
b) A technikai eszközök és választékának (gépek, berendezések, műszerek és szerszámok) ésszerűsítése.
c) Az anyagfelhasználás - mennyiségi, minőségi, illetve méreti és formai szempontból való -elemzése és ésszerűsítése.
d) A munkafeltételek, munkahelyi mozgások és munkafogások elemzése és ésszerűsítése.
e) A munkahelyek, "többgépes rendszerek" optimális kialakítása, belső elrendezésük ésszerűsítése, illetve megtervezése.
f) A munkahely kiszolgálásának és "karbantartásának" ésszerűsítése.
g) Az egymáshoz kapcsolódó műveletek és folyamatok között a mennyiségi, minőségi, időbeni és térbeli összhang elemzése és tökéletesítése.
h) A folyamat szűk keresztmetszeteinek feltárása és összehangolása.
i) Szalag, illetve szalagszerű munkafolyamatok komplex kialakítása és megtervezése.
j) Az üzem belső elrendezésének elemzése és racionalizálása.
k) A különböző gyártási rendszerek és egyéb munkafolyamatok komplex ésszerűsítése, illetve közreműködés új folyamatok megtervezésében.
l) Az új módszerek betanítása, illetve közreműködés az adott munkára inkább alkalmas ember kiválasztásában.
m) A munka normalizált mennyiségi és minőségi paramétereinek, mint
- a különböző időparaméterek (technológiai-, műveleti-, ciklusidő, munkahelyi létszámnorma átfutási idő stb.),
- az anyagfelhasználást tükröző paraméterek (anyag-, energia-, hulladék-, selejt-, készletnormák stb.),
- az eszközök igénybevételével kapcsolatos paraméterek (fordulatszám, hőmérséklet, nyomás, szerszámcsere-gyakoriság, kapacitásnorma stb.) megállapítása, valamint közreműködés és tanácsadás ezek megfelelő alkalmazásában.
n) Az ösztönzés (anyagi és erkölcsi) módjának tökéletesítése, illetve megfelelő kialakítása.
2. számú melléklet az 5/1975. (IV. 2.) MüM rendelethez Oktatási téma- és óraterv
3. számú melléklet az 5/1975. (IV. 2.) MüM rendelethez
4. számú melléklet az 5/1975. (IV. 2.) MüM rendelethez