adozona.hu
26/1977. (XII. 28.) MüM rendelet
26/1977. (XII. 28.) MüM rendelet
az egyes munkás szakmákra képesítő vállalati (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az érdekelt miniszterekkel, az MTTH elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben az alábbiakat rendelem:
A termelés technikai feltételeinek hatékonyabb kihasználása, a korszerű munkaszervezés követelményeinek fokozott érvényesítése érdekében a csak egyes vállalatok (ágazatok) tevékenységére jellemző munkás szakmákban vállalati (ágazati) szakmunkásképzés szervezhető a rendeletben foglaltak szerint.
A vállalati (ágazati) szakmunkásképzést a vállalatok [34/1967. (X. ...
A termelés technikai feltételeinek hatékonyabb kihasználása, a korszerű munkaszervezés követelményeinek fokozott érvényesítése érdekében a csak egyes vállalatok (ágazatok) tevékenységére jellemző munkás szakmákban vállalati (ágazati) szakmunkásképzés szervezhető a rendeletben foglaltak szerint.
2. §
(1) A vállalati (ágazati) szakmunkásképzést a vállalatok [34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 125. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vállalat, kivéve a magánmunkáltatókat] az ágazatilag illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) engedélye alapján szervezhetik. A miniszter az engedélyt a bányászat tekintetében az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökével egyetértésben adja meg.
(2) A kisipar, valamint az ipari szövetkezetek tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt képzést a miniszter engedélye alapján a KIOSZ megyei (budapesti) titkárságai, illetve az OKISZ megyei szervei is szervezhetik az adott megyére kiterjedő érvénnyel.
(3) A vállalati (ágazati) szakmunkásképzés csak a miniszter által kiadott jegyzékben szereplő munkás szakmákra terjedhet ki. A jegyzéket a miniszter a munkaügyi miniszterrel és az illetékes iparági-ágazati szakszervezettel egyetértésben -több ágazatban is előforduló munkás szakma esetén ezen felül az érdekelt miniszterek, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökének meghallgatásával - adja ki.
(4) A jegyzékben a munkás szakmák felsorolásán kívül fel kell tüntetni a vizsgára bocsátáshoz szükséges gyakorlat időtartamát, a vizsgára bocsátás korhatárát, továbbá azt az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben szereplő szakmát, illetőleg szakmacsoportot, amelyhez az adott munkás szakma a legközelebb áll.
3. §
(1) A vállalati (ágazati) szakmunkásképzés
a) tanfolyam, illetőleg
b) időszakosan szervezett elméleti és gyakorlati foglalkozások (a továbbiakban: tanfolyam) keretében történik.
(2) A tanfolyamot a vállalat, illetőleg a miniszter által kijelölt egyéb intézmény keretében kell megszervezni. Lebonyolításában a szakiránynak megfelelő szakmunkásképző iskolák - közvetlen felügyeleti szervük előzetes hozzájárulása alapján - közreműködhetnek. Tanfolyamot több vállalat közösen is szervezhet.
4. §
(1) A tanfolyam szervezéséért, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, valamint eredményes működéséért a tanfolyamot szervező vállalat, illetőleg intézmény vezetője a felelős.
(2) A képzés ellenőrzéséről és felügyeletéről a miniszter gondoskodik.
5. §
(1) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatásból áll. Az elméleti oktatás a munkakör ellátásához szükséges szakmai, politikai és munkavédelmi ismeretekre terjed ki. Az elméleti és a gyakorlati oktatás időtartamát a miniszter határozza meg, amelynek együttes időtartama azonban 6 hónapnál kevesebb és 12 hónapnál több nem lehet.
(2) A tanfolyam óratervét - a vállalati javaslatok alapján - a miniszter állapítja meg. A tanfolyam tematikájának, tananyagának elkészíttetéséről a miniszter gondoskodik.
6. §
(1) A tanfolyam elvégzése után a részt vevők vizsgát tesznek.
(2) Vizsgára bocsátható az a tanfolyamot végzett munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozó, aki
a) általános (vagy ennél magasabb) iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) az adott szakterületen a jegyzékben előírt időtartamú gyakorlatot megszerezte,
c) a 16. életévét betöltötte, továbbá
d) az egészségügyi követelményeknek megfelel.
(3) A vizsgára jelentkezők részére a tanfolyam elvégzése, továbbá az általános iskolai végzettség alól - indokolt esetben - a miniszter külön rendelkezése szerint felmentés adható. Az általános iskola VI. osztályánál alacsonyabb iskolai végzettségű dolgozó azonban a vizsgára nem bocsátható. A felmentettek esetében szorgalmazni kell az általános iskolai végzettség megszerzését.
(4) A vizsgára bocsátás alsó korhatárát a miniszter a 16. életévnél magasabban is meghatározhatja.
7. §
(1) A vizsgát - amennyiben a miniszter másként nem rendelkezik - a 3. § szerinti tanfolyamot szervező vállalat, illetőleg intézmény szervezi és bonyolítja le.
(2) A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll. A vizsgakövetelmények meghatározásáról és a vizsgatételek összeállíttatásáról a miniszter gondoskodik.
(3) A jelöltek három tagú vizsgabizottság előtt vizsgáznak. A bizottság elnökből és két tagból áll. Az elnököt a miniszter jelöli ki, a vizsgabizottság másik két tagjának kijelöléséről az (1) bekezdés szerint a vizsgát szervező vállalat, illetőleg intézmény gondoskodik. A tagok egyikére a vállalat szakszervezeti bizottsága tesz javaslatot.
(4) A vizsga díja 50 forint.
8. §
(1) A jelöltek teljesítményét mindkét vizsgarészből külön kell értékelni. A vizsga követelményeinek csak az tesz eleget, aki mindkét vizsgarészből eredményesen vizsgázott.
(2) Az eredményes vizsgát tett dolgozót a következő három fokozat egyikével kell minősíteni: "megfelelt", "jól megfelelt", "kiválóan megfelelt".
(3) Sikertelen vizsga esetén a jelölt egy hónap elteltével - a 7. § (4) bekezdésében megjelölt mértékű vizsgadíj újbóli befizetése után - ismétlő vizsgát tehet.
(4) A sikertelen ismétlő vizsga esetén újabb vizsgára - a tanfolyam elvégzése alól felmentettek kivételével - csak a tanfolyam ismételt elvégzése után lehet jelentkezni.
9. §
(1) Az eredményes vizsga alapján a jelölt -a mellékletben feltüntetett minta szerinti - bizonyítványt kap. A bizonyítvány az adott vállalatnál (ágazatban, alágazatban) - a kisipar és az ipari szövetkezetek tekintetében az adott megyére kiterjedően - a megjelölt munkás szakmában szakmunkás-munkakör betöltésére és szakmunkás bérkategóriába sorolásra jogosít.
(2) Az eredményes vizsga alapján szerzett képesítést a dolgozó személyi okmányaiban a következő bejegyzéssel kell feltüntetni: "képesített...".
(3) A bizonyítvánnyal rendelkezők a jegyzékben feltüntetett ÖSZJ szerinti szakmában, illetőleg szakmacsoport valamelyik szakmájában szakmunkásvizsgára jelentkezés esetén - amennyiben az egyéb feltételeknek is, megfelelnek - kétéves szakmai gyakorlat és tananyag beszámítására jogosultak.
(4) A bizonyítvány okirati illetéke 10 forint.
10. §
(1) A tanfolyam részvevői tandíjat fizetnek, amelynek mértéke a tanfolyam önköltségének egy főre eső része. A tandíj összegét a résztvevőkkel előre közölni kell.
(2) A tandíjat a tanfolyam megkezdése után visszafizetni nem lehet.
(3) A tanfolyamon részt vevő munkáltatója az (1) bekezdésben megjelölt tandíjat részben vagy egészben átvállalhatja.
11. §
A tanfolyami oktatás óradíját a 108/1969. (9) MüM utasítás alapján - az óraadó végzettségének figyelembevételével - a tanfolyamot szervező vállalat, illetőleg intézmény állapítja meg.
12. §
(1) A vizsgabizottság tagjait a vizsgáztatásért, az adminisztrátort pedig a nyilvántartások vezetéséért és a bizonyítványok kiállításáért jelöltenként az alábbi díjazások illetik meg:
a) vizsgabizottsági elnök 15 Ft,
b) vizsgabizottsági tag 12 Ft,
c) adminisztrátor 6 Ft.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjazás az érdekelteket átlagkeresetükön felül illeti meg. A díjazás a tanfolyam részvevői által befizetett vizsgadíjak terhére történik.
13. §
(1) A vállalati (ágazati) szakmunkásképzéssel kapcsolatos nyilvántartást a 3. § szerinti tanfolyamot szervező vállalat, illetőleg intézmény vezeti. Az erről szóló statisztikai jelentést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által elrendelt űrlapon, a feltüntetett határidőre és a megjelölt szervnek kell megküldeni.
(2) A vizsga jegyzőkönyveit és anyakönyveit -a szakmunkásképzésre vonatkozó előírásoknak megfelelően - ott kell megőrizni, ahol a vizsgát a 7. § (1) bekezdésének megfelelően megszervezték és lebonyohtották. Másodlat kiadására a vizsga jegyzőkönyveit és anyakönyveit őrző vállalat, illetőleg intézmény jogosult. A bizonyítvány másodlatát - a "MÁSODLAT" szó feltüntetésével - a melléklet szerinti bizonyítvány-űrlapon kell kiállítani a 10 forintos illeték lerovása alapján.
(3) A vállalat megszűnése, illetőleg átszervezése esetén a jogutód kijelöléséről a miniszter gondoskodik.
(4) A miniszter a vizsga jegyzőkönyveinek és anyakönyveinek megőrzéséről, a bizonyítvány másodlatának kiadásáról - indokolt esetben - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.
14. §
A vállalat (ágazati) szakmunkásképzésben részt vevő dolgozót a 15. § (1) bekezdésé alapján kiadott jogszabályban meghatározott módon átlagkereset és utiköltségtérítés illeti meg.
15. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a miniszter a 2. § (3) bekezdés szerinti jegyzéket is tartalmazó jogszabály kiadásával gondoskodik.
(2) A vállalati (ágazati szakmunkásképzést - a feltételek megteremtésétől függően - 1978. szeptember hó 1. napjától kezdődően lehet megszervezni azokban a munkás szakmákban, amelyekre a hatályos Országos Szakmunkásképzési Jegyzék alapján nem történik képzés.