adozona.hu
5/1976. (II. 21.) MüM rendelet
5/1976. (II. 21.) MüM rendelet
a fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalatok bérkedvezményéről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésének elősegítése érdekében - a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 4-5. §-ának, valamint 9-10. §-ának rendelkezéseit az 1976. gazdálkodási évtől az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni az R. 1. §...
5/1976. (II. 21.) MüM rendelet
a fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalatok bérkedvezményéről
A fogyasztási szolgáltatások fejlesztésének elősegítése érdekében - a pénzügyminiszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §(1) A vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 4-5. §-ának, valamint 9-10. §-ának rendelkezéseit az 1976. gazdálkodási évtől az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni az R. 1. § (1) bekezdésében megjelölt azoknál a vállalatoknál - a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek kivételével -, amelyek fogyasztási szolgáltató tevékenységet végeznek.
(2) E rendelet alkalmazásában fogyasztási szolgáltatás - a bizományi és a munkahelyi vendéglátó tevékenység kivételével - a nyereségadózás szempontjából ilyenként figyelembe vehető tevékenység.*
2. §
A vállalat az 1. §-ban megjelölt tevékenységet munkaidejük nagyobb részében ellátó dolgozók munkabérét (bérszínvonalát, illetve bértömegét) vállalati szinten átlagosan három százalékkal - munkájuk eredményességét, valamint alapbérük más tevékenységhez viszonyított arányát figyelembe véve - felemelheti és a 3-4. §-ok szerint számolhatja el.
3. §
(1) A vállalat a 2. § szerinti bérkedvezményt a fogyasztási szolgáltató tevékenység nettó árbevételének, a tárgyévi összes tevékenység nettó árbevételéhez viszonyított - egy tizedes pontossággal számított - arányában határozza meg. E számításnál alapul vehető a tárgyévi összes teljesített munkaórákból a fogyasztási szolgáltató tevékenységre fordított munkaórák aránya is, ha ez a vállalatnál statisztikai bizonylatok alapján elkülönítetten kimutatható.*
(2) A fogyasztási szolgáltató tevékenység arányának kiszámításánál a kereskedelmi tevékenységet - az összes tevékenység nettó árbevételén belül - az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett értékkel lehet figyelembe venni.
4. §
(1) A vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal szabályozási rendszerben gazdálkodó vállalat a 3. § szerinti béremelés százalékát a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal növekedéssel azonos módon - a R. 4. § (2) bekezdésének megfelelően - számolhatja el.
(2) A vállalati teljesítményhez kötött bértömeg szabályozási rendszerben gazdálkodó vállalat, a 3. § szerinti béremelés bértömeg hányadával a biztosított bértömeghányadon felül - a R. 9. § (2) bekezdésének megfelelően - növelheti bértömegét. Ezt a változást a R. 9. § (4) bekezdésben előírtaknak megfelelően, külön kell meghatározni és összegezni.
(3) Ha a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozási rendszerben gazdálkodó vállalatnál a bérfejlesztési mutató csökken, a R. 5. § (7) bekezdésének alkalmazása során a bérfejlesztési mutató bázisát a bekövetkezett csökkenés összegének olyan hányadával kell mérsékelni, amilyen hányadot képviselt a csökkenés évében az összes nettó árbevételhez (összes teljesített munkaórához) viszonyítva a fogyasztási szolgáltatási tevékenység nettó árbevétele (teljesített munkaórája).
5. §
Ha a vállalat az 50/1973. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet 17. § (1) bekezdésében, valamint az 1/1974. (I. 30.) MüM rendelet 4. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak alkalmazására jogosult volt, az ott megjelölt feladat után az 1975. évet követő években is premizálhatja a lakossági szolgáltató tevékenységet közvetlenül irányító dolgozókat. Ilyen esetben az 1976. év bázisát képező bérszínvonal és bértömeg kiszámítása során a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók 1975. évi bértömegét az 1975. évi teljesítések után kifizethető prémium összegével felemelheti.
6. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1976. január hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet alapján a fogyasztási szolgáltatási tevékenységre biztosított kedvezmények nem zárják ki a más jogszabályban előírt kedvezményeket.
(3) Egyidejűleg hatályát veszti a fogyasztási szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok és ipari szövetkezetek bérkedvezményeiről szóló 1/1974. (I. 30.) MüM rendelet, annak rendelkezéseit azonban az 1975. évi eredmények alapján teljesítendő bérfejlesztési befizetéssel kapcsolatban még alkalmazni kell.
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
Lábjegyzet
* Lásd: A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet 2. sz. mell. I/A. 1-2. pontját.
* Lásd: A nyereségadózásról, a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet 2. sz. mell. I/A. 1-3. pontját.
