adozona.hu
3/1977. (VIII. 19.) EüM-MüM együttes rendelet
3/1977. (VIII. 19.) EüM-MüM együttes rendelet
az egészségügyi dolgozók munkabéréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanács felhatalmazása alapján - a pénzügyminiszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya kiterjed:
az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézet, intézmény,
a tanácsok által fenntartott egészségügyi és szociális intézet, intézmé...
3/1977. (VIII. 19.) EüM-MüM együttes rendelet
az egészségügyi dolgozók munkabéréről
A Minisztertanács felhatalmazása alapján - a pénzügyminiszterrel, a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendeljük.
I. RÉSZ
A RENDELET HATÁLYA
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézet, intézmény,
b) a tanácsok által fenntartott egészségügyi és szociális intézet, intézmény és szolgálat,
c) az egészségügyi és szociális célgazdaság,
d) a költségvetési szervek által fenntartott hivatali bölcsődék,
e) a Magyar Államvasutak orvos-egészségügyi,
f) az állami vállalatok által fenntartott bölcsődék egészségügyi munkakörben foglalkoztatott,
g) az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó nyugdíjas pedagógusok otthona,
h) a művészotthonok dolgozóira.
(2) A rendelet hatálya a pénzügyminiszterrel egyetértésben egyéb egészségügyi és szociális intézmények dolgozóira is kiterjeszthető.
(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egészségügyi intézetek, intézmények, szervek kollektív szerződés vagy más, korábban sem egészségügyi bérrendszer alapján bérezett orvos-egészségügyi dolgozóira.
(4) A rendelet hatálya
- a veszélyességi pótlék (8. §) és a sugárártalmi pótlék (9. §) vonatkozásában az orvostudományi egyetemek, az Orvostovábbképző Intézet felsőoktatási és tudományos, az egészségügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó kutatóintézetek tudományos munkakört betöltő dolgozóira,
- a munkahelyi pótlék (10-12. §) vonatkozásában a kutató bérrendszer hatálya alá tartozó és a VIII. számú melléklet szerinti munkakört betöltő orvosokra,
- a gyógyítási pótlék (13. §) vonatkozásában az orvostudományi egyetemek, az Orvostovábbképző Intézet egyetemi oktatói munkakört betöltő dolgozóira,
- az ügyeleti és készenléti díj (21. §) vonatkozásában pedig valamennyi költségvetésből gazdálkodó, fekvőbeteggyógyintézet dolgozójára
is kiterjed.
II. RÉSZ
A SZEMÉLYI ALAPBÉR
A személyi alapbér megállapítása
2. §(1) A rendelet hatálya alá tartozó dolgozók személyi alapbérét a ténylegesen ellátott munkakör figyelembevételével, az I-V. számú mellékletekben előírt munkaköri bértételek határai között, és a VI. számú mellékletben (illetőleg külön irányelvben) meghatározott besorolási feltételek és szabályok alapján kell megállapítani.
(2) A rendelet hatálybalépését követően új szervezeti formák létesítése esetén az egészségügyi miniszter határozza meg, hogy az I. Vezetők állománycsoportjába tartozó vagy egyéb dolgozó a jelen rendelet mellékletében levő munkakörök közül melyik betűjelnek megfelelő csoportba sorolható be.
A szolgálati (gyakorlati) idő számítása
3. §(1) Amennyiben a szolgálati (gyakorlati) idő besorolási feltétel, annak kiszámításánál az 5/1967. (X. 8.) MüM rendelet 8-12. §-ainak, valamint a 14/1967. (XI. 9.) MüM rendelet 16-17. §-ainak és az azokat módosító és kiegészítő rendeletek szabályait kell figyelembe venni.
(2) Az 1968. évi január hó 1. napja előtt szerzett orvosi, gyógyszerészi vagy más egészségügyi szakképesítés esetében a szolgálati (gyakorlati) idő kezdő időpontja az oklevél, vizsgázott fogásznál pedig a segédlevél kelte, amennyiben az a dolgozó számára előnyösebb.
(3) A jelen §-ban foglaltak szerint a szolgálati (gyakorlati) idő kezdő éve teljes évnek számít.
A személyi alapbér időarányos meghatározása
4. §A rendelet mellékleteiben feltüntetett munkaköri bértételek a jogszabályokban a munkakörre előírt törvényes munkaidőre vonatkoznak. Annak a dolgozónak a személyi alapbérét, akinek munkaidejét a munkakörére egyébként előírt törvényes napi munkaidőnél rövidebb időben határozták meg, a munkakör bértétele figyelembevételével időarányosan kell megállapítani.
A személyi alapbér kötelező emelése
5. §(1) A dolgozó személyi alapbérét, illetőleg személyi fizetését minden teljes három naptári év után kötelezően emelni kell. Erre tekintettel a dolgozó személyi alapbére a munkaköri bértétel felső határát meghaladhatja. Az így megállapított személyi alapbér nem minősül személyi fizetésnek.
(2) A rendelet hatálybalépésekor munkaviszonyban álló dolgozó esetében a korábbi jogszabályok alapján már megállapított kötelező alapbéremelés időpontja nem változik.
(3) A rendelet hatálybalépése után történő alkalmazás esetében a három éves időtartamot a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az alkalmazás évének első napjától kell számítani.
(4) A kötelező alapbéremelés időpontja nem változik, ha a dolgozót a jelen rendelet hatálya alá tartozó egyik intézettől egy másik, ugyancsak e rendelet hatálya alá tartozó intézethez helyezik át. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha az áthelyezés nem a jelen rendelet hatálya alá tartozó intézettől történik, de az áthelyező szerv, intézet bérrendszere is három évenkénti kötelező alapbéremelést ír elő.
(5) Ha a dolgozó a munkakörével összefüggő olyan iskolai végzettséget, illetőleg szakképesítést szerez, amely más kulcsszámú vagy jelű munkakörre jogosítja a dolgozót, az azt igazoló bizonyítvány (oklevél) bemutatását követő hónap 1. napjától a megfelelő kategóriába át kell sorolni.
III. RÉSZ
BÉRPÓTLÉKOK ÉS EGYÉB JUTATTÁSOK
A vezetői pótlék
6. §(1) Az egyes orvosok határozott idejű munkaviszonyáról, illetőleg a vezetői kinevezésről szóló jogszabályban meghatározott orvos-vezetőket a 2104 kulcsszámú "Főorvos" munkakör bértétele alapulvételével megállapított alapbéren felül - kizárólag a vezetői kinevezés időtartamára - a VII. számú melléklet szerinti vezetői pótlék is megilleti.
(2) A vezetői pótlék a személyi fizetésben részesített orvos-vezetőnek is jár.
(3) A vezetői pótlék megállapítása a munkahelyi (munkaköri) pótlékra való jogosultságot nem érinti.
7. §
Ha az osztályvezető főorvost (vezető főorvost), főfoglalkozású munkakörének ellátása mellett -nem függetlenített - (fő)igazgatói, (fő)igazgató-helyettesi feladat ellátásával is megbízzák, részére csak egy jogcímen szabad - a magasabb összegű - vezetői pótlékot folyósítani.
A veszélyességi pótlék
8. §A veszélyességi pótlék megállapítására és folyósítására a hatályos jogszabályok az irányadók.
A sugárártalmi pótlék
9. §(1) Sugárártalmi pótlék illeti meg azt a dolgozót, akinek a munkahelye (munkaköre) az erre vonatkozó jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.
(2) Veszélyességi pótlék nem állapítható meg annak a dolgozónak, aki az (1) bekezdésben foglalt szabályok alapján sugárártalmi pótlékban részesül.
A munkahelyi pótlék
10. §(1) A VIII. számú mellékletben meghatározott munkahelyeken, munkakörökben főfoglalkozásban, teljes törvényes munkaidővel dolgozókat a munkahelyre, munkakörre előírt munkahelyi, munkaköri (a továbbiakban: munkahelyi) pótlék illeti meg.
(2) Munkahelyi pótlék csak egy jogcímen jár, és a dolgozót csak addig illeti meg, amíg a munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen dolgozik.
(3) Annak a dolgozónak, aki több jogcímen lenne jogosult munkahelyi pótlékra, pótlékát a számára kedvezőbb szerint kell megállapítani, ha törvényes munkaideje egészében kizárólag munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen, munkakörben dolgozik.
11. §
(1) A 10. § szerinti munkahelyi pótlék a munkavégzés időtartamára megilleti azt a dolgozót is, aki teljes törvényes munkaidőben
- a munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen külső helyettesként,
- intézeten belüli átirányítás alapján - ennek időtartamára - eredeti munkaköri feladatainak ellátása helyett munkahelyi pótlékra, jogosító munkahelyen dolgozik.
(2) Ugyancsak megilleti a munkahelyi pótlék (illetve annak arányos része) azt a dolgozót is, aki
a) a munkakörére megállapított napi törvényes munkaidőt több munkáltatónál részállásban tölti el, és egyébként valamennyi részfoglalkozása után jogosult lenne a munkahelyi pótlékra, illetőleg annak arányos részére;
b) a sugártherápiás, röntgen-, izotóp-, diagnosztikai és -therápiás osztályon, részlegen, szakrendelésen, a központi laboratóriumban, a fekvőbeteggyógyintézetek prosectúráin nem törvényes munkaidővel dolgozik, mert főfoglalkozású állás szervezése nem indokolt, de a feladatok ellátása érdekében részállás szervezése szükséges.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a pótlékot (annak arányos részét) a dolgozó valamennyi részfoglalkozásában folyósítani kell. A törvényes munkaidőt meghaladó időre azonban a pótlék ebben az esetben sem jár.
12. §
(1) Nem illeti meg a munkahelyi pótlék azt a dolgozót, aki a VIII. számú mellékletben meghatározott munkahelyen
- dolgozik ugyan, de másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy törvényes munkaidején túli belső helyettesként látja el a feladatot;
- főfoglalkozásban dolgozik ugyan, de törvényes napi munkaidejének csak egy részét tölti a munkahelyi pótlékra jogosító munkahelyen, illetőleg munkakörben, mert munkahelyi pótlékra nem jogosító munkahelyen másodállást vagy törvényes munkaidején belül - díjazás mellett -belső helyettesítést lát el.
(2) Nem illeti meg munkahelyi pótlék az üzemegészségügyi szolgálat keretében - szakorvosi rendelésen - dolgozó szakorvosokat.
A gyógyítási pótlék
13. §(1) Az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Intézet tanszékein, klinikáin és elméleti intézeteiben foglalkoztatott egyetemi oktatókat gyógyítási pótlékban kell részesíteni.
A gyógyítási pótlék havi 200-1500 Ft közötti összegben állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett gyógyítási pótlék nem illeti meg a marxizmus-leninizmus és a testnevelési tanszékek, valamint az idegennyelvi lektorátusok oktatóit, továbbá az egyetemi intézeti gyógyszertárak azon felsőoktatási munkakörbe besorolt dolgozóit, akik az oktatói munkában nem vesznek részt.
Az éjszakai pótlék
14. §Az éjszakai pótlék megállapítására és folyósítására a hatályos jogszabályok az irányadók.
Egyéb pótlékok
15. §Az államvizsga előtt álló gyógyszerészjelöltek gyakorlati oktatását végző gyógyszerészt - az előírt gyakorlati oktatás időtartama alatt, az államvizsga letételéig - jelöltenként havi 250 Ft pótlék illeti meg.
16. §
(1) A szennyvíztisztító berendezések állandó kezelőjét pótlékban kell részesíteni. A pótlék havi 150-400 Ft közötti összegben állapítható meg.
(2) Azt a dolgozót, aki munkakörében veszélyességi pótlékra jogosult, az (1) bekezdésben említett pótlék nem illeti meg.
17. §
Bölcsőde és óvoda közös üzemeltetése esetén, amennyiben mindkét intézmény élelmezését a bölcsőde látja el, a bölcsőde vezetőjét havi 100-500 Ft-ig terjedő pótlék illeti meg.
A pótlékokra vonatkozó általános rendelkezések
18. §(1) Alapbér jellegű pótlékok: a vezetői pótlék (6. §), a gyógyítási pótlék (13. §).
(2) Nem alapbér jellegű pótlékok: a veszélyességi pótlék (8. §), a sugárártalmi pótlék (9. §), a munkahelyi pótlék (10-12. §-ok), az éjszakai pótlék (14. §), az egyéb pótlékok (15-17. §).
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt pótlékok valamelyikének folyósítását azzal a nappal kell megkezdeni, amely napon a pótlékra igényt adó munkahelyen (munkakörben) a dolgozó munkáját megkezdi, illetőleg azzal a nappal kell megszüntetni, amely napon a pótlékra igényt adó feltételek megszűnnek. A pótlékokat a kinevezési jogkör gyakorlója állapítja és szünteti meg.
Az orvosok letelepedési hozzájárulása
19. §(1) Azt az orvost, aki községben vállal főfoglalkozású orvosi állást, letelepedési hozzájárulás illeti meg. Nem jár letelepedési hozzájárulás az egyik községből a másik községbe történő átköltözés esetén. Letelepedési hozzájárulás csak egyszer fizethető.
(2) A letelepedési hozzájárulás mértékét - az ellátandó orvosi munkakör körülményeit és a lakosság egészségügyi ellátásának érdekeit figyelembe véve - 3000-15 000 Ft összeghatárok között a megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője állapítja meg és az erre vonatkozó elveket az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságával egyetértésben alakítja ki.
(3) Ha az orvos három éven belül a községből eltávozik, a letelepedési hozzájárulást vissza kell fizetnie, kivéve, ha a megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője igazolja, hogy az orvost az egészségügyi ellátás érdekében helyezték át.
Jutalom
20. §A bányák és vidéki nehézipari üzemek főfoglalkozású üzemi főorvosait és üzemi orvosait, a bányák és vidéki nehézipari üzemek telephelyein működő üzemi körzeti orvosokat, körzeti orvosokat, és körzeti gyermekorvosokat az illetékes megyei tanács v. b. egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének vezetője évente egy alkalommal - az éves költségvetésben erre a célra előirányzott összeg terhére - 10 000 forintig terjedő jutalomban részesítheti.
Ügyelet és készenlét
21. §(1) A fekvőbetegeket ellátó gyógyintézetek (kórházak, gyermekkórházak, klinikák), továbbá az egyéb egészségügyi és szociális intézetek, valamint a járóbetegellátás ügyeletének és készenlétének rendjére és egyes szervezeti kérdéseire a hatályos jogszabályok az irányadók.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyelet és készenlét díjazásával kapcsolatos szabályokat és a díjak mértékét a IX. számú melléklet tartalmazza.
A portások, kapusok ügyeleti és túlóradíj-átalánya
22. §A portások, kapusok ügyeleti és túlóradíjátalány díjazásának szabályait és a díjazás mértékét a IX. számú melléklet tartalmazza.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján ellátott feladatok díjazása
23. §(1) Az egyes, munkaviszonyon kívül végzett, más jogszabály által nem szabályozott tevékenységekért a X. számú mellékletben foglaltak szerint külön díjazás jár.
(2) Ha a tevékenység díjazásánál a melléklet alsó és felső határt tartalmaz, a díj összegét - a tevékenység jellegétől függően - az igényelt szakmai felkészültség, a tevékenység időtartama, valamint a kifejtett munka mennyiségének figyelembevételével kell e határok között megállapítani.
24. §
A rendeletben és mellékleteiben meghatározott munkaköri elnevezéseket és kulcsszámokat kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amelyekben a rendelet kihirdetésekor hatályos jogszabályok az 1. §-ban meghatározott dolgozók munkaköri elnevezéséről és kulcsszámáról rendelkeznek.
IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések
25. §(1) Ez a rendelet 1977. október hó 1. napjától lép hatályba.
(2) A rendelet I-V. számú mellékletében foglalt bértáblázatok alsó határa helyett
- a 27/1977. (Eü. K. 21.) EüM-MüM együttes utasítás alapján béremeléssel érintett dolgozók esetében legkésőbb 1979. március 31. napjáig,
- béremeléssel nem érintett dolgozók esetében legkésőbb 1980. március 31. napjáig
a kihirdetéskor érvényes alsó bérhatárok is alkalmazhatók.
(3) A jelen rendelet I-V. számú mellékletében meghatározott - magasabb összegű - három-évenkénti kötelező alapbéremelést az igényjogosultak részére elsőízben 1978. január 1. napjával kell folyósítani.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti;
- az egészségügyi dolgozók bérének megállapítására kiadott, a 36/1976. (Eü. K. 26.) EüM-MüM együttes utasítással módosított 18/1971. (Eü. K. jún. rk.) EüM-MüM együttes utasítás;
- az egészségügyi és szociális intézetek orvosvezetőinek vezetői pótlékáról szóló 39/1975. (Eü. K. 24.) EüM-MüM együttes utasítás;
- az egyes munkaerőgazdálkodási feladatok megoldására kiadott 14/1976. (Eü. K. 7.) EüM utasítás 5. §-ának (1) bekezdése utolsó mondatából "a helyettesített körzetre megállapított ügyeleti díj 50%-át" szövegrész;
- a körzeti orvosi ügyeleti szolgálatról szóló 5/1962. (Eü. K. 3.) EüM utasításnak a 3. §-a, a 4. §-ának (2)-(3) bekezdése, továbbá 6. §-a;
- az üzemorvosi pótlékról szóló 22/1975. (Eü. K. 13.) EüM-MüM együttes utasítás;
- az oktató gyógyszerészek pótlékára vonatkozó 84.861/1976. EüM utasítás;
- a szülőotthoni orvosok ügyeleti szolgálatáról és annak díjazásáról szóló 60/1962 (Eü. K. 24.) EüM utasítás;
- a fekvőbeteg-gyógyintézetek ügyeleti és készenléti szolgálatáról szóló 42/1970. (Eü. K. 23.) EüM utasítás 4. § (1) bekezdés első mondata, valamint a 7. §-a.
(5) A rendelet mellékleteit az Egészségügyi Közlönyben és a Munkaügyi Közlönyben kell közzétenni.
Dr. Zsögön Éva s. k.,
egészségügyi minisztériumi államtitkár
Buda István s. k.
munkaügyi minisztériumi államtitkár