adozona.hu
50/1973. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet
50/1973. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet
a fogyasztási szolgáltató vállalatok kijelöléséről, valamint jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya kiterjed az ipar és az építőipar népgazdasági ágba, a személyi szolgáltatás al-ágazatba, valamint az egyéb üzleti szolgáltatás sza...
50/1973. (XII. 30.) PM-MüM együttes rendelet
a fogyasztási szolgáltató vállalatok kijelöléséről, valamint jövedelem- és bérszabályozási rendszeréről
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével - a következőket rendeljük:
1. §A rendelet hatálya kiterjed az ipar és az építőipar népgazdasági ágba, a személyi szolgáltatás al-ágazatba, valamint az egyéb üzleti szolgáltatás szakágazatba sorolt arra a vállalatra és szövetkezetre, amelyet fogyasztási szolgáltató vállalatnak, illetve fogyasztási szolgáltató szövetkezetnek (a továbbiakban együtt: vállalat) a 2. §-ban foglaltak szerint kijelölnek (a továbbiakban: kijelölés).
2. §
(1) A kijelölést az a vállalat kérheti, amelynek tevékenysége túlnyomó - általában kétharmad - részben tartósan fogyasztási szolgáltatás, és ezen belül a szolgáltatás jelentős részét közvetlenül a lakosság részére végzi.
(2) A kijelölés szempontjából figyelembe vehető fogyasztási szolgáltatásokat a 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet I. számú melléklete II. részének B) pontja tartalmazza.*
(3) Az érdekelt vállalat a kijelölést a székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának - szövetkezet esetében a területileg illetékes érdekképviseleti szerve meghallgatásával adott - javaslata alapján az ágazati minisztérium útján kérheti.
(4) A kijelölést - az országos és területi szolgáltatáspolitikai szempontok figyelembevételével - az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium együttesen végzi. Az ágazati minisztériumnak a kijelölésre vonatkozó javaslatát - szövetkezetek esetében az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának meghallgatásával - első ízben és 1974. évre vonatkozóan 1974. február 28-ig, a további kijelölési javaslatokat a tárgyévet megelőző év december 1-ig kell az Pénzügyminisztériumnak megküldeni.
(5) A kijelölésről az ágazati minisztérium útján a vállalatot, valamint az érdekelt szerveket a Pénzügyminisztérium értesíti.
3. §
(1) Ha a vállalatnál - a kijelölés során - figyelembe vett fogyasztási szolgáltatási tevékenység, illetve ezen belül a lakossági szolgáltatás aránya indokolatlanul csökken, a kijelölést vissza kell vonni. Az ágazati minisztérium köteles figyelemmel kísérni a vállalat fogyasztási (és lakossági) szolgáltatási tevékenységének alakulását, és a tevékenység arányának indokolatlan csökkenése esetén hivatalból kezdeményezni a visszavonást.
(2) A kijelölést és az esetleges visszavonást a vállalat törzskönyvi nyilvántartásába be kell vezetni.
(3) A kijelölés visszavonására a 2. § (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
4. §
A vállalatra a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló jogszabályokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
5. §
A vállalat a bérjárulékokat, valamint az e rendeletben nem említett egyéb pénzügyi kötelezettségeket az általános szabályok szerint köteles teljesíteni.
6. §
A vállalat eszközlekötési járulékot nem fizet, termelési költségei között eszközlekötési járulékot nem számolhat el, de az árban érvényesítheti.
7. §
A vállalatnál a költségként elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét a vállalatfejlesztési alapba kell helyezni.
8. §
(1) A vállalat a fogyasztási szolgáltatásnak nem minősülő tevékenysége után termelési adót köteles fizetni. A termelési adót ráfordítások címén kell elszámolni. A vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a termelési adóköteles árbevétel megállapítható legyen.
(2) A termelési adó alapja a fogyasztási szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységből elért nettó árbevétel; mértéke: 7%.
(3) Az a vállalat, amelynél a fogyasztási szolgáltatásnak minősülő tevékenység aránya a 85%-ot eléri, a Pénzügyminisztériumtól a termelési adó elengedését kérheti.
9. §
A szolgáltató tevékenység bővítését és a ráfordítások csökkentését szolgáló érdekeltség fenntartása céljából a vállalat nyereségadót köteles fizetni. A nyereségadó mértéke az adóköteles nyereség [29/1970. (XI. 15.) PM rendelet 2. §-a] 10%-a.
10. §
(1) A beszámolási időszak adóköteles nyereségének a 9. § szerinti nyereségadóval csökkentett összege tartalékalap, vállalatfejlesztési alap és részesedési alap képzésére, valamint a részesedési alap képzésével kapcsolatos progresszív nyereségadó fizetésére szolgál.
(2) E rendeletben foglalt korlátozásokon belül [12. § (1) bekezdése] a vállalat jogosult dönteni arról, hogy a 9. § szerinti nyereségadóval, valamint a tartalékalap képzésére fordított összeggel csökkentett adóköteles nyereségének mekkora hányadát fordítja a vállalatfejlesztési, illetőleg a részesedési alap képzésére.
(3) A tartalékalap, a vállalatfejlesztési alap és a részesedési alap képzésére és felhasználására - az e rendeletben foglalt kivételektől eltekintve - a 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet, illetőleg a 9/1969. (XII. 20.) MüM rendelettel módosított 7/1967. (X. 8.) Mü M rendelet az irányadó.
(4) A vállalati alapok képzésével kapcsolatos elszámolási és nyilvántartási előírásokat a vállalatra érvényes (ágazati) számlakeret tartalmazza.
11. §
(1) A vállalat a beszámolási időszak adóköteles nyereségének a 9. § szerinti nyereségadóval csökkentett összege alapulvételével tartalékalapot köteles képezni.
(2) A tartalékalap mértéke: 10%.
(3) A tartalékalap képzése az 1974. évi eredmény után felső határ nélkül kötelező.
(4) A tartalékalap felhasználására a 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet 15. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tartalékalap az 1974. évi eredmény elszámolásánál a részesedési alap kiegészítésére csak akkor (és olyan mértékben) használható fel, ha az adóköteles nyereség - a kötelezettségek teljesítése után - nem nyújt fedezetet a 13. § (3) bekezdése szerinti (3%-ig terjedő) adómentes részesedési alap képzésére.
12. §
(1) A vállalat a beszámolási időszak adóköteles nyereségének a 9. § szerinti nyereségadóval és a tartalékalap képzésére felhasznált összeggel csökkentett részéből legalább akkora összeget köteles a vállalatfejlesztési alapjába helyezni, amely - az egyéb forrásokkal együtt - a hitelek törlesztésére és a vállalatfejlesztési alapot terhelő egyéb kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújt.
(2) Az adóköteles nyereségből - a 9. § szerinti nyereségadó befizetése és a tartalékalap képzése után - a vállalatfejlesztési alap növelésére fordított összeget további adókötelezettség nem terheli.
(3) A vállalatfejlesztési alap felhasználására a 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet 14. §-ának (1)-(3) bekezdéseit kell alkalmazni.
13. §
(1) Az anyagi ösztönzés megfelelő érvényesítése céljából a vállalat - saját hatáskörében és a nyereség nagyságától függetlenül - a tárgyévi bérköltségének legfeljebb 4%-át közvetlenül a részesedési alapjába helyezheti, amelyet - a számviteli előírásoknak megfelelően - ráfordításként kell elszámolni.
(2) A részesedési alapba helyezhetők továbbá a 29/1970. (XI. 15.) PM rendelet 9. §-ának (2)-(6) bekezdéseiben meghatározott összegek.
(3) A 9. § szerinti nyereségadóval, valamint a tartalékalappal csökkentett adóköteles nyereségnek a részesedési alap növelésére fordított részét progresszív nyereségadó terheli, amelyet a következők szerint kell kiszámítani:
(4) A (3) bekezdésben meghatározott progresszív nyereségadót a 9. § szerinti nyereségadóval és a tartalékalappal csökkentett adóköteles nyereség terhére kell elszámolni.
(5) A részesedési alap terhére kell elszámolni a 14. § (4) bekezdése szerinti bérfejlesztési befizetést.
14. §
(1) A vállalatnál bérszínvonal szabályozási rendszert kell érvényesíteni.
(2) A vállalatnál bérfejlesztési mutatót nem kell alkalmazni.
(3) A vállalat a bérköltsége terhére évenként központilag szabályozott bérfejlesztést hajthat végre bérfejlesztési befizetési kötelezettség nélkül.
(4) A vállalat a (3) bekezdésben meghatározott mértéken felüli további bérszínvonal emelkedés után a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja, valamint a 4. §-ának (2) bekezdése szerinti progresszív bérfejlesztési befizetést köteles teljesíteni a részesedési alap terhére.
15. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozók részére - a személyi alapbérükön felül - a bérszánvonalat nem terhelő prémium [(2)-(6) bekezdés] fizethető, továbbá a vállalat eredményeiben nem jelentkező - elsősorban a lakosság szolgáltatási igényeinek fokozottabb kielégítését elősegítő - távlati feladatok érdekében végzett kiemelkedően eredményes munkáért a minisztériumi vállalatoknál és a tanácsi vállalatoknál a felügyeleti szerv bérszínvonalat nem terhelő jutalom kifizetését engedélyezheti a bérköltség terhére. Szövetkezeteknél ilyen jutalom kifizetéséhez a területileg illetékes megyei, fővárosi tanács illetékes szakigazgatási szervének - a területileg illetékes szövetkezeti érdekképviseleti szerv meghallgatásával adott - engedélye szükséges.
(2) Az (1) bekezdés szerint fizethető prémium és jutalom együttes összege nem lehet több, mint a magasabb vezető állású dolgozónak a ténylegesen munkában töltött idejére járó éves személyi alapbér 40 százaléka.
(3) A prémium egymástól független feltétele, hogy a vállalat tárgyévi nyeresége a bázis év összegét elérje, illetőleg a lakossági szolgáltatási tevékenység nettó árbevétele a bázis évhez képest ne csökkenjen; a nettó árbevétel emelkedése esetén az (5) bekezdés c) pontja szerint külön prémium jár.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt bázis:
a) 1974. évben az 1973. év tényadata,
b) a további években az előző években (1973-tól) elért legmagasabb nyereségösszeg, illetőleg a lakossági szolgáltatási tevékenységből eredő legmagasabb nettó árbevétel.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott prémium feltételek teljesítése esetén a magasabb vezető állású dolgozónak - a bérköltség terhére - a személyi alapbér százalékában meghatározott következő mértékű prémiumot kell kifizetni, amelyet azonban a bérszínvonalba nem kell beszámítani:
a) a nyereségösszeg eléréséért: 6%;
b) a lakossági szolgáltatási tevékenységből eredő nettó árbevétel elérése esetén: 8%;
c) a lakossági szolgáltatási tevékenység nettó árbevételének a bázishoz mért minden 1 százalékos emelkedése után figyelembe vehető prémium szorzó:
(6) Az (5) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt prémium kiszámításánál a 2. § (2) bekezdés szerinti fogyasztási szolgáltatások közül csak a lakossági szolgáltatásnak minősülő tevékenységeket lehet figyelembe venni.
16. §
A 15. § szerint fizethető prémium és jutalom összegén felül a magasabb vezető állású dolgozó részére más címen prémium (nyereségprémium) vagy jutalom (nyereségjutalom) nem fizethető sem a bérköltség, sem az adózott nyereségből képzett részesedési alap terhére a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 29. §-át azonban megfelelően alkalmazni kell.
17. §
(1) A vállalat igazgatója a lakosság számára teljesített szolgáltató tevékenységeket közvetlenül irányító üzemvezetőnek, főművezetőnek és művezetőnek (ide kell sorolni: a területi kirendeltség vezetőit, szervizvezetőket, részlegvezetőket, valamint a textiltisztító szalonok vezetőit), a lakosság részére végzett tevékenység nettó árbevételének növeléséért külön prémiumot állapíthat meg. Ezt a prémiumot a vállalat a bérköltség terhére számolhatja el, amelyet azonban a bérszínvonalba nem kell beszámítani.
(2) Az (1) bekezdés alapján vállalati szinten elszámolt összeg az ott megjelölt dolgozók éves (számfejtett besorolás szerinti) személyi alapbérének 8 százalékát nem haladhatja meg. A vállalatnak gondoskodnia kell a kifizetett összeg elkülönített nyilvántartásáról.
18. §
(1) A vállalatnak a korábbi évekről 1974. évre tartalékolt kedvezményes bérszínvonal növelési lehetőség felhasználásánál a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell eljárnia.
(2) A 14. § (3) bekezdésében foglaltakat figyelembevéve a vállalat 1974. évben - a bérköltség terhére - 4,5 százalékos bérszínvonal növelést hajthat végre, bérfejlesztési befizetési kötelezettség nélkül.
19. §
(1) Ez a rendelet 1974. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1974. évi eredmény és bérfejlesztés után esedékes nyereségadó és vállalati érdekeltségi alapok, valamint bérfejlesztési befizetés kiszámításánál kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésétől a hatálya alá tartozó vállalatoknál nem alkalmazható az 5/1973. (V. 13.) MüM, a 4/1971. (III. 1.) MüM és a 9/1969. (XII. 20.) MüM rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 27-28., 28/A. és 28/B. §-ai, továbbá a 29/A. és a 30. §-nak a nyereségprémiumra vonatkozó rendelkezései.
Dr. Vincze Imre s. k.,
pénzügyminiszterhelyettes
Buda István s. k.,
munkaügyi minisztériumi államtitkár
Lábjegyzet
* A fogyasztási szolgáltatások részletesebb meghatározását külön PM közlemény tartalmazza.
