48/1973. (XII. 29.) PM-MüM együttes rendelet

a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemelvonási és anyagi érdekeltségi rendszeréről

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, vállalati gazdálkodási rend szerint működő, önálló műszaki kutató (fejlesztési) intézetekre (a továbbiakban: intézetek) terjed ki.
Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vállalaton (trösz...

48/1973. (XII. 29.) PM-MüM együttes rendelet
a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemelvonási és anyagi érdekeltségi rendszeréről
A 41/1970. (X. 27.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §
(1) A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, vállalati gazdálkodási rend szerint működő, önálló műszaki kutató (fejlesztési) intézetekre (a továbbiakban: intézetek) terjed ki.
(2) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a vállalaton (trösztön) belül működő intézetek (kutatóhelyek, laboratóriumok stb.). E szervek kutatási tevékenységének pénzgazdálkodási, jövedelemelvonási és anyagi ösztönzési rendszere azonos annak a vállalatnak (trösztnek) a feltételeivel, amelynek keretében működnek.
2. §
(1) Az intézetek önállóan, vállalkozásszerűen fejtik ki tevékenységüket. Bevételeikből fedezik kiadásaikat, fizetik a jogszabályokban előírt adókat, képezik az intézeti érdekeltségi alapokat (részesedési alapot, intézetfejlesztési alapot, tartalék alapot).
(2) Az intézeteknek bevételeiket a népgazdasági és ágazati központi programokban való részvételt biztosító megbízásokból, a vállalati (intézeti) megrendelések teljesítéséből, a saját kezdeményezésű kutatások realizálásából vagy értékesítéséből, a speciális eszközök (műszerek stb.) egyedi előállításából, a kutatási eredmények nagyüzemi megvalósításában való közreműködésből származó bevételekből, továbbá az alapítólevél szerinti termelői és szolgáltatói tevékenység ellenértékéből kell biztosítaniuk.
3. §
(1) Az intézetek a megbízáson (megrendelésen) alapuló kutatási (fejlesztési) tevékenységüket a vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet és annak alapján kiadott 1/1968. (I. 11.) OMFB rendelet szerint folytatják.
(2) Az intézetek a saját kezdeményezésű kutatásaikat költségeik terhére számolhatják el.
(3) Az intézetek a saját termelésű és értékesítésre kerülő ipari termékek árainak kialakítását a megfelelő árszabályozó rendelkezések (szakmai árképzési rendelkezések) alapján végzik; egyéb szolgáltatások végzésénél pedig a 8/1973. (XI. 21.) ÁH számú rendelkezésben foglaltak alapján kell eljárniok, ennek megfelelően a kutatási (fejlesztési) tevékenység árvetéskészítési kötelezettsége alól felmentés adható.
(4) Hosszabb átfutású megbízások esetén, amennyiben az egyes részmunkák határidejét és ellenértékét a szerződés rögzíti, az intézetek a megbízónak a teljesítménnyel arányos részszámlát jogosultak benyújtani.
4. §
(1) Az intézetek bázis bérszínvonalának megállapítására és bérszínvonal szabályozására a bérszabályozás rendszeréről szóló 13/1970. (XI. 15.)
MüM rendeletben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az intézeteknél a bérfejlesztési mutatót számítani nem kell és az évenkénti - központilag szabályozott - bérfejlesztést nem terheli bérfejlesztési befizetés. Az intézetek az 1974. évben a bérköltség terhére 4,5%-os bérszínvonal növelést hajthatnak végre.
(2) Az intézetek az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felüli további bérszínvonal növelés után a 13/1970. (XI. 15.) MüM rendelet 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 4. §-ának (2) bekezdése szerinti progresszív bérfejlesztési befizetést kötelesek teljesíteni a részesedési alapjuk terhére.
(3) Amennyiben az intézet az előző években nem használta fel a központilag szabályozott bérszínvonal növelési lehetőségét, az egy főre jutó éves szintű megtakarítást a következő évre átvi-heti. Ebben az esetben a tárgyévi bázis a megtakarított hányaddal korrigált tényleges bérszínvonal.
(4) A részesedési alap felhasználásáról szóló, 5/1973. (V. 13.) MüM, a 4/1971. (III. 1.) MüM és a 9/1969. (XII. 20.) MüM rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 27., a 28., a 28/A. és a 28/B. §-ai a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató (fejlesztési) intézetekre 1974. január 1-től nem alkalmazhatók, és helyettük a következők szerint kell eljárni:
a) a magasabb vezető állású dolgozók a bérköltségek terhére előre kitűzött kutatási feladatok és az össztevékenység elbírálása alapján a személyi alapbérük maximum 40%-áig személyi prémiumban részesíthetők;
b) a prémium nagyobb részét a felügyeleti szerv által előre kitűzött nagyfontosságú kutatási feladatok elvégzéséhez kell kötni;
c) az előre kitűzött feladatok után járó prémium az éves össztevékenység értékelése alapján csökkenthető, illetve az a) pontban meghatározott mértékig növelhető.
5. §
Az intézetek az éves mérleg szerinti nyereségüknek a 31/1970. (XI. 15.) PM rendeletben foglaltak szerint fizetendő városi és községi hozzájárulással csökkentett összege 10%-át tartalékalapba kötelesek helyezni. A tartalékalapot addig kell képezni, amíg összege el nem éri az éves mérleg szerinti évvégi bruttó álló- és forgóeszköz állomány értéke 1,5%-ának és az éves bérköltség 8%-ának együttes összegét. A tartalékalapba helyezett összeg nem mérsékelhető akkor sem, ha a következő években a számítási tényezők tárgyévi értéke csökkent.
6. §
(1) A városi és községi hozzájárulás befizetése és a tartalékalap képzése után fennmaradó összeg (nettó nyereség) fejlesztési (álló- és forgóalap bővítési) célú felhasználása adómentes.
(2) Az intézetek a nettó nyereségükből legalább olyan hányadot kötelesek intézetfejlesztési alapjukba helyezni, amely az alap egyéb eszközeivel együtt az esedékes hiteltörlesztésekre és az alapot terhelő egyéb kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújt.
7. §
Az intézet igazgatója - a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése után - dönt arról, hogy a nettó nyereségnek évenként mekkora hányadát kell a részesedési alapba helyezni. Ez a hányad a 4. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti bérfejlesztési befizetési kötelezettség fedezetét is magában foglalja. A részesedési alapba helyezett hányad adóztatása az 1974. évben a következő adótábla szerint történik:
8. §
(1) Az intézetek állóeszközeik értékcsökkenési leírásánál - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 30/1966. (Tg. É. 19.) OT-PM együttes utasítás mellékleteként megjelent AMORTIZÁCIÓS NORMÁK JEGYZÉKÉ-ben közzétett kulcsokat kötelesek alkalmazni.
(2) Az intézetek igazgatói egyes - különösen gyors avulás alá eső - állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörben felemelhetik, illetve - ha a megrendelővel szerződésben megállapodtak - az eszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre számolhatják el.
(3) Az állóeszközök után - az ingatlanok kivételével - elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét, valamint az állóeszközök értékesítéséből származó bevételt az intézetfejlesztési alapba kell helyezni. Az intézetfejlesztési alap képzésére és felhasználására egyebekben a 29/1970. (XI. 15.) PM rendeletnek a vállalatfejlesztési alapra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az ingatlanok után elszámolt értékcsökkenési leírás teljes összegét a "232-90185-0000 számú PM Vállalatok központi műszaki fejlesztési hozzájárulás lebonyolítási számlára" kell negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig befizetni.
9. §
(1) Az intézetek a saját termelésű ipari termékek és az ipari szolgáltatások ár-, illetőleg díjbevétele után 7%-os mértékben kutatóintézeti termelési adót kötelesek fizetni.
(2) Mentes a kutatóintézeti termelési adó alól az az ár-, illetőleg díjbevétel, amely:
a) prototípusok;
b) 0-szériából származó termékek;
c) új technológia kísérleti alkalmazása során előállított termékek;
d) a központosított műszaki fejlesztési alap terhére az alappal rendelkező szervek által rendelt termékek
értékesítéséből származik.
(3) A Pénzügyminisztérium - az ágazati minisztérium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság javaslata alapján - a (2) bekezdésben fel nem sorolt termékek, illetőleg tevékenységek ár- és díjbevételét mentesítheti a kutatóintézeti termelési adó fizetési kötelezettség alól.
(4) A 0-szériából származó vagy az új technológia kísérleti alkalmazása során előállítható termékek maximális mennyiségét az intézet igazgatója - a 0-széria gyártás, illetőleg az új technológia kísérleti alkalmazása előtt - a dokumentációban rögzíti. Ezeknek a termékeknek értékesítéséből származó árbevétel - a dokumentációban előre rögzített mennyiségig - mentes a kutatóintézeti termelési adó fizetési kötelezettség alól.
10. §
(1) Az intézetek eszközlekötési járulékot nem fizetnek.
(2) Az intézetek kutatási tevékenysége mentes a forgalmi adó fizetési kötelezettség alól, ipari és szolgáltatói tevékenységük forgalmi adó kötelezettségére pedig a forgalmi adóról szóló rendelkezések az irányadók.
(3) Az intézetek értékesített termékeik, szolgáltatásaik árbevételéből műszaki fejlesztési alapot nem képezhetnek.
11. §
Az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az állami vállalatokra érvényes általános rendelkezéseket kell alkalmazni.
12. §
(1) Ez a rendelet 1974. január 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a nyereségadó, a nyereségből képezhető érdekeltségi alapok és a bérfejlesztési befizetés kiszámításánál elsőízben az 1974. évi eredmény elszámolás során kell alkalmazni.
(2) Az 57/1970. (XII. 30.) PM-MüM számú együttes rendelet hatályát veszti.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár
Buda István s. k.,
munkaügyi minisztériumi államtitkár
Melléklet a 48/1973. (XII. 29.) PM-MüM számú együttes rendelethez
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Autóipari Kutató Intézet
Elektronikai és Finommechanikai Kutatólaboratórium
Gépipari Technológiai Intézet
Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet
Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium
Műszeripari Kutató Intézet
Távközlési Kutató Intézet
Tüzeléstechnikai Kutató Intézet
Vasipari Kutató Intézet
Villamosipari Kutató Intézet
Nehézipari Minisztérium
Bányászati Kutató Intézet
Gyógyszer Kutató Intézet
Gyógynövény Kutató Intézet
Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet
Műanyagipari Kutató Intézet
Nehézvegyipari Kutató Intézet
Szervesvegyipari Kutató Intézet
Villamosenergiaipari Kutató Intézet
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
Építéstudományi Intézet
Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet
Könnyűipari Minisztérium
Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet
Textilipari Kutató Intézet
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium
Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet
Sütőipari Kutató Intézet
Faipari Kutató Intézet
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium
Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet
Útügyi Kutató Intézet
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
Számítástechnikai Koordinációs Intézet
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.