adozona.hu
52/1979. (XII. 15.) PM rendelet
52/1979. (XII. 15.) PM rendelet
tartósan lekötött forgóeszközök növekményének finanszírozásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tartósan lekötött forgóeszközök növekményének finanszírozási rendjét - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következők szerint szabályozom:
A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra és a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezeknek egymással létrehozott és j...
52/1979. (XII. 15.) PM rendelet
tartósan lekötött forgóeszközök növekményének finanszírozásáról
A tartósan lekötött forgóeszközök növekményének finanszírozási rendjét - a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a következők szerint szabályozom:
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra és a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezeknek egymással létrehozott és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulására (a továbbiakban: vállalat).
(2) A mezőgazdasági nagyüzemre [39/1979. (XI. 1.) MT], az agráripari egyesülésre és a vízgazdálkodási társulatra a 40/1979. (XI. 1.) PM számú rendeletben foglaltak az irányadók.
2. §
(1) A vállalat a tartósan lekötött forgóeszközök állományának a jelen rendelet előírásai szerint kiszámított éves tervezett növekedését- a növekedés tervezett ütemének megfelelően - a fejlesztési alapjából képzett forgóalapból köteles finanszírozni. Ha a forgóeszközök állományának tényleges növekedése meghaladja a tervezettet, a vállalat a tényleges növekedésnek megfelelő mértékig - az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - köteles fejlesztési alapjából forgóalapot képezni.
(2) A vállalat az (1) bekezdés szerinti forgóalapképzési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben és olyan mértékben mentesül, ha és amennyiben a hitelpolitikai irányelvek erre lehetőséget biztosítanak.
(3) Amennyiben a vállalat a tartós forgóeszköznövekmény finanszírozására a fejlesztési alap terhére visszafizetendő középlejáratú forgóalapmegelőlegezési hitelt vett fel, annyiben az (1) bekezdésben előírt forgóalapképzési kötelezettségét e hitel törlesztésével egyidejűleg kell teljesítenie.
3. §
(1) A rendelet alkalmazása szempontjából a tartósan lekötött forgóeszközök növekménye - a (2) bekezdésben és a 4. §-ban foglalt kivételekkel - a vállalat készletállománya éves, kronológikus átlagának két egymást követő naptári év között mutatkozó növekménye (a továbbiakban: készletnövekmény.
(2) Az élelmiszeriparban az adott évi készletnövekmény összegét három-három év (az adott évet megelőző három év és az adott, valamint az azt megelőző két év) átlagos készletértékeinek adataiból, azok egybevetésével kell megállapítani.
(3) A készletnövekmény számításának módszerére vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Bank) közleménye az irányadó.
4. §
(1) A belkereskedelem ágazat mezőgazdasági termék nagykereskedelem, fogyasztásicikk-nagykereskedelem, bolti kiskereskedelem, gyógyszerkereskedelem, vendéglátás, vegyes tevékenységű kereskedelem alágazataihoz tartozó vállalatainál a tartósan lekötött forgóeszközök növekményét a vállalat által a Bankkal egyetértésben kijelölt -a legkisebb forgóeszközlekötést mutató - időpontban (napon) vagy meghatározott időszak (negyedév) átlagában meglevő, a hitelezési szabályok szerint figyelembe veendő forgóeszközállomány (készletek és egyéb forgóeszközök), és az előző év megfelelő időpontjában (időszakában) fennállt forgóeszközállomány különbözete (a továbbiakban: forgóeszköznövekmény) képezi. Az erre vonatkozó elszámolásokat a vállalatnak a mérési (minimum) időpontot (időszakot) követő 30 napon belül kell az illetékes adóhatóság és a Bank rendelkezésére bocsátania, és egyúttal teljesítenie kell a tervezett, és a tényleges forgóeszköznövekmény különbségének megfelelő forgóalapképzési kötelezettségét.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vállalat, amennyiben forgóalap-pótló hiteltartozása nem áll fenn, a forgóeszköznövekmény finanszírozására felhasználhatja - a forgóeszközök finanszírozásába a Bank közleménye szerint bevonható - egyéb forrásainak növekményét.
5. §
(1) A forgóalapképzési kötelezettség teljesítését a Pénzügyminisztérium és a Bank által kidolgozott irányelvek alapján az illetékes adóhatóságok ellenőrzik a pénzügyi revízió során. A forgóalapnövelési kötelezettség nemteljesítése esetén a vállalat bankhitelt nem kaphat.
(2) A vállalat - a mérlegbeszámoló és az évközi beszámoló, illetőleg az előírásszerűen vezetett és egyeztetett könyvviteli adatok alapján - évenként köteles kiszámítani a készletnövekmény mértékét, valamint az azt finanszírozó források alakulását. A számításokat a vállalatnak az éves mérleg benyújtásakor az illetékes adóhatóság és a Bank rendelkezésére kell bocsátania és egyidejűleg teljesítenie kell - a 4. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a tervezett szerint már teljesített és a tényleges készletnövekedésnek megfelelően még esedékessé vált forgóalapképzési kötelezettségét.
(3) Ha az ellenőrzésre jogosult szerv valamely vállalatnál a forgóalapképzési kötelezettség elmulasztását állapítja meg, ezt felelősségrevonást kezdeményezve közli az alapító, szövetkezetek és gazdasági társulások esetében az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervvel.
6. §
(1) A vállalat forgóalapja terhére növelheti fejlesztési alapját, ha a tartósan lekötött készleteinek (forgóeszközeinek) állománya csökkent. A forgóalapból olyan összeg csoportosítható át a fejlesztési alapba, amilyen összeggel a tartósan lekötött készletek állománya csökkent; az átcsoportosított összeg azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a forgóalap szabad részének összegét.
(2) A vállalatnak azt az összeget, amellyel -az (1) bekezdés szerint - fejlesztési alapját növelte, a fejlesztési alap (amortizációs) betétszámlára, illetőleg a beruházási betétszámlára kell befizetnie.
(3) Ha a vállalat szabad forgóalapja terhére növelte fejlesztési alapját, az alapok átcsoportosításától számított egy évig nem kaphat közélejáratú forgóalapmegelőlegezési hitelt.
7. §
(1) E rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal - az élelmiszeripar kivételével - az 1979. évhez képest bekövetkező tervezett és tényleges készlet-, illetőleg forgóeszközállomány növekedés pénzügyi rendezése során kell alkalmazni.
(2) A vállalatnak legkésőbb az 1979. évi mérleg rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg kell közölnie a Bankkal a készletei (forgóeszközei) 1980. évi tervezett növekedésének - a jelen rendelet szerint számított - azt az értékét, amelynek megfelelően fejlesztési alapjából forgóalapot kell képeznie.
(3) Az élelmiszeriparban az 1980. évi forgóalapképzési kötelezettség kiszámítása során az 1977., 1978. és 1979. év készletállományának átlagával az 1978., 1979. és 1980, év készletállományának átlagát kell egybevetni.
(4) Ha a vállalatnak kizárólag a jelen rendelet szerinti finanszírozási rendre való áttérés miatt mutatkozna forgóalapképzési és -feltöltési kötelezettsége, e kötelezettség teljesítése alól a vállalat mentesül; ha viszont az áttérés során forgóalaptöbblete keletkezik, ez a többlet fejlesztési célokra nem használható fel.
(5) Az áttéréssel kapcsolatos további eljárásra a Bank közleménye az irányadó.
(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 12/1971. (III. 20.) PM számú rendelet hatályát veszti.
Faluvégi Lajos s. k.,
pénzügyminiszter