16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelet

a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 126. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszonyban, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló valamennyi gépjárművezetőre, ideértve a motoros...

16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelet
a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének (munkadíjának) megállapításáról
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 126. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével egyetértésben az alábbiakat rendeljük:
1. §
E rendelet hatálya kiterjed a munkaviszonyban, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló valamennyi gépjárművezetőre, ideértve a motoros áruszállítót, a különleges gépjármű vezetőjét és a közútra vizsgáztatott vontató vezetőt (a továbbiakban: gépjárművezető), a mezőgazdaságban foglalkoztatott traktorvezetők kivételével.
2. §
(1) A gépjárművezető személyi alapbérét, alap munkadíját (a továbbiakban együttesen: alapbérét) e rendelet mellékletét képező bértáblázat alapján kell megállapítani, annak a gépjárműfajtának figyelembevételével, amelyen a gépjárművezető rendszeres munkát végez.
(2) Az alapbér megállapításánál a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél gépjárművezetőként eltöltött és igazolt szakmai gyakorlati időt (ideértve a gépjárművezetéssel kapcsolatos munkakörben pl. garázsmester, forgalmi oktató, ellenőr stb., továbbá a társadalmi szerveknél munkaviszonyban eltöltött időt is) kell alapul venni.
3. §
Teljesítménybérben történő foglalkoztatás esetén a gépjárművezető teljesítménybéres havi keresete - a bérformától függetlenül - százszázalékos normateljesítés esetén nem haladhatja meg a gépjármű fajtája szerinti alapbér legmagasabb összegét.
4. §
(1) A gépjárművezető által havonta teljesíthető túlmunka - az Mt. V. 46. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a törvényes munkaidő 40%-át nem haladhatja meg.
(2) A gépjárművezetőt a túlmunka időtartamára pótlék nélküli munkabére illeti meg. Ezt a havi személyi alapbér egy órára eső részének alapulvételével kell számítani.
(3) Túlóraátalányt a rendszeresen teljesített, illetőleg a várható túlmunka időtartamának alapulvételével lehet megállapítani. Ennek felső határa az (1) bekezdésben foglalt időtartamnak megfelelő összegű alapbér.
5. §
(1) A gépjárművezető részére az e § (2)-(4) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott eseteken kívül csak jogszabályban állapítható meg bérpótlék.
(2) Az igazoltan vontatással eltöltött, valamint a pótkocsival való várakozási időre járó bérpótlék mértéke
- egy- vagy kéttengelyes pótkocsi (csuklós gépjármű, nyerges vontató) vontatása esetén legfeljebb az alapbér (teljesítménybér) 20%-a;
- minden további pótkocsi vontatása esetén legfeljebb az alapbér (teljesítménybér) 10%-a.
(3) Rakfelület nélküli vontató esetén - kivéve a nyerges vontatót, valamint a 10 tonnánál nagyobb teherbírású "trailer" vontatását - csak a második és további pótkocsi után fizethető pótlék. Nem fizethető vontatási pótlék teljesítménybérezés esetén, ha a pótkocsival megvalósított többlet-teljesítmény alapján járó teljesítménybér a vontatás díjazását magában foglalja.
(4) A vállalat a gépjárművezetővel megállapodhat abban, hogy a várakozási idő alatt a gépjárművezetésen kívüli külön munkát végez, illetőleg ezt elrendelheti, ha a különmunka-végzés körülményei a vezetés biztonságát nem veszélyeztetik. E külön munka rendszeres végzéséért a gépjárművezető részére legfeljebb az általa ellátott munkára (munkakörre) megállapított munkabér időarányos részének 50%-át szabad kifizetni.
(5) Nem lehet a gépjárművezetőt rakodómunkára kötelezni, illetőleg vele rakodó munkára megállapodást kötni, ha
a) a rakodómunkában eltöltött idő a napi munkaidő felét meghaladja, vagy
b) a rakodómunka könnyen balesetet (pl. kézsérülést) okozó rakodásra, így különösen ömlesztett nehéz anyagok felrakodására, vagy távhordására irányul, vagy
c) a szállított dolgok természete, a rakodás gyakorisága, a rakodás körülményei a vezetés biztonságát egyébként veszélyeztetik.
6. §
(1) A fővárosban és megyei városokban (Budapest, Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr) a helyi személyszállítást (tömegközlekedést) ellátó vállalatok a közforgalmi autóbuszvezetők részére legfeljebb 800 Ft külön pótlékot is fizethetnek.
(2) A miniszter a felügyelete alá tartozó szerveknél a járandósági és az általa meghatározott körben a személyi használatú személygépkocsik vezetői részére külön pótlékot állapíthat meg.
7. §
(1) A gépjárművezető részére a telephelyen kívül végzett munka esetén kiküldetési élelmezési költséget kell elszámolni.
(2) Azokon a munkahelyeken, ahol a gépjárművezető telephelyen kívül végzett munkájának körülményei hasonlóak a vállalat többi dolgozójának munkakörülményeihez (pl. a művelődési autókon, guruló könyvesboltokon stb.) a vállalat - az (1) bekezdésben foglaltak helyett - az egyéb dolgozóival azonos elbírálást alkalmazhat. Ilyen elbírálást az ágazatra vonatkozóan a miniszter is előírhat.
(3) Teljesítménybérezés esetén a távoltöltött idő megállapításánál a ténylegesen távoltöltött idő helyett az utalványozott menet- és állásidőt is alapul lehet venni.
8. §
(1) Az e rendeletben foglalt keretek között a gépjárművezetők munkafeltételeire és bérezésére (premizálására) vonatkozó szabályokat - a biztonságos közúti gépjárműközlekedés követelményeire figyelemmel - a kollektív szerződésben, illetőleg a szövetkezeti munkaügyi szabályzatban kell meghatározni. Ahol kollektív szerződést nem lehet kötni, e kérdéseket a szerv vezetője a szakszervezettel egyetértésben határozza meg.
(2) E rendelet bértételeit a kollektív szerződésben meghatározott időponttól, de legkésőbb 1973. január 1. napjától kell alkalmazni. Addig az e rendelet mellékletében foglalt bértáblázat alsó határai helyett a kihirdetéskor hatályos alsó bérhatárok alkalmazhatók.
9. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a gépjárművezetők munkafeltételeinek és munkabérének megállapításáról szóló 113/1968. (12) MüM-KPM számú együttes utasítás hatályát veszti.
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter
Dr. Csanádi György s. k.,
közlekedés- és postaügyi miniszter
Melléklet a 16/1971. (VII. 7.) MüM-KPM együttes rendelethez A gépjárművezetők bértáblázata
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.