adozona.hu
2/1977. (V. 25.) NIM rendelet
2/1977. (V. 25.) NIM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) végrehajtására a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt miniszterekkel és szakmai szakszervezetekkel, továbbá szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a következőket rendelem:
E rendelet (a továbbiakban: Vhr.) hatálya a R 1. § (1) bekezdésben felsorolt, a nehézipari gazdasági ágazatba tartozó tevékenység...
2/1977. (V. 25.) NIM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) végrehajtására a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, valamint az érdekelt miniszterekkel és szakmai szakszervezetekkel, továbbá szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a következőket rendelem:
1. §(1) E rendelet (a továbbiakban: Vhr.) hatálya a R 1. § (1) bekezdésben felsorolt, a nehézipari gazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytató vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb szervezetekre (a továbbiakban együtt: vállalat) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) az 1. számú melléklet A. részében felsorolt intézetekre, továbbá
b) a rendelet hatálya alá tartozó vállalatoknál az 1. számú melléklet B. részében felsorolt dolgozókra.
2. §
(1) A rendeletet a költségvetésből gazdálkodó szervek [R. 1. § (2) bek.] közül a tanbányáknál kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben érintett dolgozókra vonatkozóan kollektív szerződésben szabályozandó kérdésekre a Mogyorósi Tanbányánál a Dorogi Szénbányák, a Mecseki Tanbányánál a Mecseki Szénbányák, a Borsodi Tanbányánál a Borsodi Szénbányák kollektív szerződésének megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. §
A fizikai munkakörök (munkák) szakképzettségi-, valamint munkakörülményi fokozata megállapításánál a R. 1. számú mellékletben foglaltakat Vhr. 2. számú mellékletében előírt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
4. §
A korábbi rendelkezések alapján elkészített vállalati fizikai munkaköri jegyzéket felül kell vizsgálni és a R. 1., 2., 3. és a 7. számú mellékleteinek, valamint a Vhr. 3. §-ának és 2. számú mellékletének figyelembevételével kell módosítani, illetve kiegészíteni.
5. §
(1) A heti 44 óránál hosszabb törvényes munkaidőben foglalkoztatott havidíjas őrök, portások havi alapbérének, valamint a heti 44 óránál rövidebb törvényes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók személyi és teljesítménybéres órabérének alsó és felső határát a munkaidő heti 44 órától eltérő mértékével arányosan emelten kell alkalmazni.
(2) Az (1) pontban foglaltak végrehajtása érdekében a kollektív szerződéshez (szabályzathoz) megfelelő bértarifákat tartalmazó táblázatokat kell mellékelni. Táblázatokban a havi bértételeket tíz forintra, az órabéreket 10 fillérre felkerekítve kell feltüntetni.
(3) Ha termelési, vagy egyéb más indokolt okból a dolgozó ideiglenesen azonos szakképzettségi, de magasabb munkakörülményi fokozatba tartozó munkát végez, kollektív szerződésben (szövetkezetnél munkaügyi szabályzatban) kell rendelkezni a más munkára történő átrendelés feltételeiről, továbbá arról, hogy a dolgozó részére pótlékot, vagy magasabb kategóriának megfelelő alapbért kell-e megállapítani.
(4) Ha az ideiglenes átrendelés más szaképzettségi fokozatú, vagy ugyanolyan szakképzettségi -de alacsonyabb munkakörülményi fokozatú munkakörbe (munkára) - történik, a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
6. §
A nem fizikai foglalkozásúak alapbérét a R. 4. § (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.
7. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg az 5/1971. (VI. 29.) NIM rendelet és a 13.015/1971. (NIM. É. 20.) NIM számú közlemény hatályát veszti.
Dr. Simon Pál s. k.,
nehézipari miniszter
1. számú melléklet a 2/1977. (V. 25.) NIM rendelethez
A rendelettel nem érintett vállalatok és munkakörök
A) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá az alábbi felsorolt intézetek:1. Bányászati Kutató Intézet
2. Villamosenergiaipari Kutató Intézet
3. Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet
4. Műanyagipari Kutató Intézet
5. Nehézvegyipari Kutató Intézet
6. Szerves Vegyipari Kutató Intézet
7. Gyógyszerkutató Intézet
8. Gyógynövény Kutató Intézet
9. NIM Ipargazdasági- és Üzemszervezési Intézet
10. Nagynyomású Kísérleti Intézet
B) A vállalat dolgozói közül nem tartoznak a rendelet hatálya alá
- azok a gépjárművezetők, akikre külön rendelet vonatkozik,
- polgári fegyveres őrök,
- a fordítók,
- a lyukkártyarendszerű gépi adatfeldolgozók,
- a műszaki (amerikai) retusőrök,
- a vállalati üdülők dolgozói,
- az óvónők, a pedagógusok,
- az egészségügyi dolgozók,
- a házfelügyelők,
- a vállalati szakboltok dolgozói.
2. számú melléklet a 2/1977. (V. 25.) NIM rendelethez 1. Segédmunka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat:
bárcakezelő, úttakarító (utcaseprő), konyhai segéderő (ételfelszolgáló, mosogató stb.), belépőjegy kiállító, idegenkísérő (kapunál, portán), lakótelepi segéderő.
2. Egyszerű betanított munka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat:
rotagépkezelő, másológépkezelő, fénymásoló -sokszorosító, felvonókezelő, mázsáló, lakótelepi betanított segéderő, parkgondozó, szertáros (a bányamentő állomás szertárosa kivételével), motozó, mosónő, vasalónő, gazdasszony, hangosbemondó, szikvíztöltő, mérőóra (gáz-, villany-, víz) leolvasó, főportás, telefonközpontot is kezelő portás.
3. Bonyolult betanított munka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat:
lámpakezelő (lámpakamrában), gondnok (üdülőgondnok kivételével), fogyóeszköznyomtatványraktáros, raktári anyagkiadó (árukiadó).
4. Szakmunka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat:
lakótelepi karbantartó szakmunkás, lámpakamramester, villamoshálózat szerelő két év feletti gyakorlattal és villamoshálózat szerelői tanfolyammal.
1. Erőkifejtés
Bányászatban - a rögzített gépek és készülékek kezelése kivételével - a föld alatti tevékenység valamennyi elemét nehéz fizikai munkának lehet minősíteni.
2. Különleges testhelyzet
Bányászatban különleges testhelyzetűnek minősül, minden föld alatti termelő és karbantartó tevékenység, ideértve a csillével történő szállítást is, villamosenergiaiparban pedig a villamos hálózat oszlopain végzett munka, továbbá a szénhombár, kazándobok belső tisztítása, javítása, szerelése stb. minden munkaterületen a csőszerelés, a fűtőtestek, szellőzőtereik (alagutak, aknák) karbantartása, javítása stb.
3. Hőbehatás
Bányászatban a föld alatti munkánál ilyen tényező az Általános Bányászati Biztonsági Szabályzat VIII. Bányaszellőztetés című fejezet 5. §-a szerint vehető figyelembe. Villamosenergiaiparban ilyen munkakörülmény áll fenn a kazántisztítás, valamint a zárt turbinagépházban és kazánházban végzett állandó jellegű munkáknál.
4. Egészségügyi ártalom
Ennek megállapításánál a tényezők, valamint azok normatívái tekintetében az ABEO és az ennek alapján kiadott biztonsági szabályzatok előírásait kell irányadónak tekinteni. A szilikózisveszély is ilyen munkakörülménynek tekinthető (föld alatt és külszínen egyaránt). A villamosenergiaiparban idetartozónak tekinthető a belső salak-(és pernye) téren végzett munka és az Országos Villamos Teherelosztóban föld alatti szolgálatot teljesítők munkája.
5. Veszélyes munkakörülmények
Ez a tényező csak különleges esetekben ismerhető el. A föld alatti bányászati munkáknál általában elismerhető a termelő és fenntartó munkáknál, de nem hagyható figyelmen kívül az omlasztási, a bányamentő, az aknában vagy lejtős pályákon végzett munkák minősítésénél. A villamos-energiaiparban idetartozónak kell tekinteni a feszültség alatt végzett munkákat, az erőművi belső salak (pernye) térben végzett munkát, valamint valamennyi területen az izotópos anyagvizsgálati munkát.
3. számú melléklet a 2/1977. (V. 25.) NIM rendelethez Vezetők (A)-(B) Vezérigazgató, igazgató, elnök:
Ide kell besorolni mindazokat a - magasabb vezető állásúnak egyébként nem minősíthető -vezetőket is, akik olyan vállalaton belüli egységet vezetnek, melyet a vállalati kategórizálás rendszerében az 1/1977. (I. 4.) MüM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján besoroltak.
Vezérigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes, elnökhelyettes:
Ide kell sorolni a fent említett (a vezérigazgató, igazgató, elnök kategóriába tartozó) vezetők helyetteseit, és azokat a nem magasabb vezető állású dolgozókat, akik "igazgatói" cím viselésére jogosultak [a 11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés], továbbá azokat a vezetőket, akiknek idesorolására személy szerint külön engedélyt adtam.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I.:
Önálló osztályvezetőként annak az osztálynak a vezetője sorolható ide, akinek osztálya a vállalat szervezeti sémája szerint önálló osztály, vagy az osztály közvetlenül valamelyik magasabb vezető állású dolgozóhoz, illetve az igazgató (elnök) kategóriába sorolt vezetőhöz tartozik. Ide kell sorolni továbbá a bányamentő állomás parancsnokát (vezetőjét) is.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezetők II.:
Ebbe a kategóriába kell sorolni:
a függetlenített tűzvédelmi vezetőt, főfelügyelőt, felügyelőt, a függetlenített polgári védelmi törzsparancsnokot, függetlenített üzemrendészeti vezetőt,
a területi főmérnököt (amennyiben az általa irányított területen folyó tevékenységért anyagilag és fegyelmileg felelős),
a bányaüzem vezető könyvelőjét,
a villamosenergiaiparban magasabb vezető állású dolgozó irányítása alá tartozó üzemi felügyelő mérnököt, a bányamentő állomásvezető helyettesét (parancsnokhelyettesét).
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők (C).
Ide kell sorolni mindazokat a dolgozókat, akik a vezetők és termelés, forgalomirányítók kategóriába nem sorolhatók be és nem tartoznak az ügyviteliek csoportjába.
A képesítési fokozatok megállapításánál figyelembe kell venni az egyes nem fizikai munkakörök betöltésének képesítéséhez kötéséről szóló hatályos rendelkezésekben foglaltakat.
A tanfolyamokon és a megszűnt iskolatípusokban szerzett képesítések (végzettségek) minősítését a Vhr. 1. számú függeléke tartalmazza.
Ügyviteli dolgozók (D):
A felsorolt munkakörökkel egyenértékűnek kell tekinteni továbbra is a korábbi jogszabályok alapján ügyvitelinek minősített (munkaköröket pl. raktári anyagkönyvelő, rotagépíró, kartotékkezelő, terv- és statisztikai adatgyűjtői, leltáregyeztetői, teljesítményfelírói, útlevél kezelői, irodaszer (fogyóeszköz) beszerzői stb. munkaköröket.
1. számú függelék a 2/1977. (V. 25.) NIM rendelet 3. mellékletéhez
* A 12/1975. (VIII. 8.) MüM rendeletben előírt követelményeknek megfelelő tanfolyamokA megszűnt iskolatípusban szerzett képesítések (végzettségek) minősítése:
1. a négy polgári, a nyolc évfolyamos gimnázium négy osztályának elvégzése, a nyolc általános iskolai végzettséggel egyenértékű,
2. a reálgimnázium, a főreáliskola, a líceum, a tanítóképző, a felső leányiskola, a leánygimnázium, az ipari leányszakközépiskola elvégzése, képesítést nem nyújtó érettségivel egyenértékű,
3. a felsőkereskedelmi iskola, a kereskedelmi középiskola, a kereskedelmi akadémia elvégzése képesítést (a népgazdasági tervezési, statisztikai, a könyvviteli képesítésről szóló utasításban meghatározott képesítést) nyújtó érettségivel egyenértékű. Az 1015/1961. (VIII. 12.) Korm. határozat alapján, az egyetemeken szerzett üzemgazdasági tanfolyam elvégzése középfokú közgazdasági technikumi, illetőleg szakközépiskolai végzettséggel egyenértékű,
4. az ózdi bányász-kohász négyéves szakiskola, a felsőipari iskola, az ipari gimnázium, az ipari technikum, a budapesti állami mechanikai és elektromosipari szakiskola felső tagozat, a műszaki középiskola elvégzése műszaki technikumi oklevéllel, illetőleg az ipari szakközépiskola érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű,
5. az állami műszaki főiskola, a gazdasági és műszaki akadémia, a műszaki tanárképző főiskola, a számviteli főiskola elvégzése főiskolai végzettséggel egyenértékű,
6. egyetemen szerzett oklevéllel igazolt egyetemi végzettség e jellegét nem érinti az a körülmény, hogy az egyetem elnevezése megváltozott (pl. József-nádor Műegyetem azonos a Budapesti Műszaki Egyetemmel).