adozona.hu
19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelet
19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 91. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek,...
19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelet
a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak munkaidejéről, valamint munkadíjazásának rendszeréről
A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtására kiadott 7/1977. (III. 12.) MT rendelet 91. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed a mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek, az 1967. évi III. törvény alapján működő jogi személyiséggel rendelkező társulások (a továbbiakban együtt: szövetkezetek) tagsági, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozóira (a továbbiakban: dolgozó).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa felügyelete és érdekképviselete körébe tartozó szövetkezeti vállalatok, ÁFÉSZ-ek, felvásárlási-, mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységet végző dolgozóira, valamint az ÁFÉSZ-ek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok munkaviszonyban álló dolgozóira.
2. §
(1) A szövetkezetekben az évi, havi, heti, napi munkaidőt a munkaügyi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben az alábbiak figyelembevételével kell megállapítani:
a) A termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és halászati termelőszövetkezetek alaptevékenységben foglalkoztatott dolgozóinak, illetőleg a mezőgazdasági ágazatba tartozó szövetkezeti társulások dolgozóinak munkaideje - túlórával együtt -legfeljebb évi 3000 óra lehet.
b) A termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és halászati termelőszövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevékenységben foglalkoztatott dolgozóinak, valamint a nem mezőgazdasági ágazatba tartozó szövetkezeti társulások dolgozóinak munkaideje legfeljebb évi 2500 óra lehet.
(2) A havi munkaidő 270 óránál és napi 12 óránál hosszabb, illetőleg napi 6 óránál rövidebb nem lehet.
3. §
(1) A szövetkezet által megállapított munkaidőn felül - indokolt esetben - a 2. § (1) b) pontjában felsorolt dolgozók részére túlmunka rendelhető el. Ennek mértéke havi 30 óránál több nem lehet. A 2. § (1) a) pontjában felsorolt dolgozók részére a teljesíthető évi 3000 órán belül elrendelhető túlmunka mértékét a munkaügyi szabályzatban, illetőleg a munkarendiben kell meghatározni.
(2) A gépjárművezetők részére elrendelhető túlmunka felső határát a munkaügyi miniszter hatályos rendelkezése alapján kell megállapítani.
A szövetkezetek kategorizálása
4. §(1) A szövetkezeteket - a szövetkezeti vezetők munkadíjának megállapítása céljából - az előző évi tényszámok alapján kategóriába kell sorolni.
(2) A termelőszövetkezet, a szakszövetkezet és a halászati termelőszövetkezet kategóriáját az 1. mellékletben foglalt feltételek szerint kell megállapítani. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetek - a megyei tanács elnökének egyetértésével - eggyel magasabb kategóriába sorolhatók.
(3) A társulás kategóriáját a munkaügyi miniszternek a vállalatok kategóriába sorolásáról szóló rendeletében foglalt ágazati feltételek alapján kell megállapítani.
5. §
(1) A kategória megállapításánál az értéksorok közül azt kell figyelembe venni, amely a szövetkezet számára kedvezőbb.
(2) A besorolási feltételek emeléséből adódó alacsonyabb kategóriába sorolástól a rendelet hatályba lépésekor, egy alkalommal el lehet tekinteni.
6. §
(1) A kategóriát
a) termelőszövetkezeteknél, szakszövetkezeteknél és halászati szövetkezeteknél a küldött gyűlés;
b) társulásoknál az igazgatóság, vagy igazgatótanács
állapítja meg.
(2) A szövetkezetek átsorolása iránt csak tartós gazdasági eredmények elérése esetén kell intézkedni.
A fizikai dolgozók díjazása
7. §(1) A szövetkezet köteles a fizikai dolgozókat, illetőleg az általuk ellátott munkákat a rendelet 2. mellékletében foglaltak figyelembevételével minősíteni és ennek alapján azokat a 3. melléklet szerinti munkadíj csoportba besorolni.
(2) A szövetkezet a fizikai dolgozók, illetőleg a munkák besorolásánál az ágazati miniszterek által - az alaptevékenységben az állami gazdaságokra - kiadott besorolási útmutatókat (példatárakat) köteles alkalmazni. Azoknak a munkáknak a besorolását, amelyek a besorolási útmutatóban nem szerepelnek, a besorolási útmutatókban ismertetett munkákkal való összehasonlítás alapján kell elvégezni.
(3) A fizikai dolgozók egyes munkadíj csoportjaihoz tartozó munkadíj tételeket a 4. melléklet tartalmazza.
8. §
(1) A munkák besorolásával egyidejűleg meg kell állapítani a fizikai dolgozók személyi alapmunkadíját, illetőleg alapbérét (a továbbiakban: munkadíj) is. A személyi munkadíj megállapításánál annak a munkának a munkadíjtételeit kell alapul venni, amelyre a dolgozó munkamegállapodást kötött. A személyi munkadíj képezi a csoportos elszámolás, a fizetett ebédidőre járó díjazás, a munkadíjpótlékok, az állásidő, stb. elszámolásának alapját.
(2) A szövetkezetek fizikai dolgozóinak díjazása időbérben vagy teljesítménybérben történhet.
(3) Prémiumos időbérben díjazott dolgozók 1 órára jutó keresete a prémiumfeladat teljesítése esetén nem haladhatja meg a besorolás szerinti munkadíjtétel felső határát.
(4) Részes művelést vállaló tagok vagy alkalmazottak részére általában a várható termés akkora hányadát lehet kikötni, amelynek pénzben kifejezett értéke (felvásárlási áron, ennek hiányában szűkített önköltségen számítva) az elvégzett munkáknak a szövetkezet belső díjtételei szerint számított összegével egyenlő. Figyelembe kell venni ezen túlmenően az átadott földön a szövetkezet által előzetesen végzett ráfordításokat, a szövetkezet munkaerő-helyzetét, valamint a kérdéses növény részes művelésének helyileg kialakult hagyományait is. A részes munkadíj mértékét minderre figyelemmel, valamennyi számbajövő tényező együttes mérlegelésével, esetenként kell meghatározni.
(5) Teljesítménybérben történő díjazás esetén a szövetkezet a munka szervezettségének és a munkavégzés helyi feltételeinek figyelembevételével a Mt. V. 63. §-ában előírtaknak megfelelő teljesítmény-előírásokat köteles megállapítani.
(6) Az építőipari munkáknál a szövetkezetnek a teljesítménykövetelmények megállapításánál nem az Építőipari Költségszámítási Normákat, hanem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott építőipari folyamatnormákat kell alkalmazni.
(7) A fizikai dolgozóknak - a végzett munka arányában - eredménytől függő részesedést kell megállapítani.
A nem fizikai dolgozók díjazása
9. §(1) A szövetkezetekben foglalkoztatott nem fizikai dolgozók munkadíját - a 14. §-ban meghatározott dolgozók kivételével - az 5. mellékletben előírt besorolási feltételek, valamint a 6. mellékletben foglalt munkadíjtételek alapján kell megállapítani.
(2) A nem fizikai dolgozók munkadíját a munkakörnek megfelelő munkadíjtétel határai között az arra illetékes testület vagy vezető állapítja meg. A magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók munkadíjára a vezetőség tesz javaslatot. A munkadíj mértékére vonatkozó megállapodást minden esetben írásba kell foglalni.
(3) A szövetkezet nem fizikai dolgozói munkadíjának megállapításánál figyelembe kell venni a dolgozó
- munkakörét,
- képesítését és szakmai gyakorlatának idejét,
- rátermettségét, szorgalmát és a szövetkezet eredményes működéséhez való hozzájárulását.
(4) Amennyiben a szövetkezetekben tagként dolgozó ügyintézők és ügyviteli dolgozók jelenlegi munkadíja a munkakörre érvényes munkadíjtétel felső határát meghaladja, a túllépés miatt a munkadíjat csökkenteni nem kell. Az eddig megállapítot munkadíj és a munkadíjtétel felső határa közötti különbséget személyi pótléknak kell tekinteni. A munkadíj és a személyi pótlék együttes összege nem emelhető.
10. §
(1) A szövetkezetek nem fizikai dolgozói a munkaügyi miniszter hatályos jogszabályaiban előírt feltételek alapján részesíthetők személyi munkadíjban (személyi fizetésben).
(2) A szövetkezet elnökének (igazgatójának) személyi munkadíjára vonatkozó vezetőségi javaslatot csak a megyei tanács elnökének - a termelőszövetkezetek területi szövetsége elnöksége véleményének meghallgatásával kialakított - előzetes hozzájárulásával lehet a személyi munkadíj megállapítására jogosult testület elé terjeszteni.
(3) A miniszteri hatáskörben megállapításra kerülő személyi munkadíjra vonatkozó előterjesztést a megyei tanács elnökének - a területi szövetség véleményének meghallgatásával kialakított - javaslatával ellátva kell felterjeszteni.
11. §
(1) A szövetkezet arra hatáskörrel rendelkező testülete a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók részére az éves terv megállapításával egyidejűleg a tárgyévre prémiumfeladatokat írhat elő.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt dolgozók éves munkadíjának legfeljebb
a) 20%-át a szövetkezet gazdálkodására jellemző mutatók (termelési érték, bruttó jövedelem, nettó jövedelem) előző 3 éves átlagos szintjének javításáért;
b) 20%-át az állattenyésztés fejlesztéséért (állatlétszám-növelés, hozamok és szaporulat növelése), illetőleg kertészeti főtevékenységgel foglalkozó termelőszövetkezetekben a zöldség, a gyümölcs és a szőlőtermesztés fejlesztéséért, a háztáji gazdaságok, valamint a termelőszövetkezet és szakszövetkezet működési területén található kisegítő gazdaságok mezőgazdasági termelésének és értékesítésének szervezéséért, egyéb szövetkezetekben, társulásoknál, valamint azokban a termelőszövetkezetekben és szakszövetkezetekben, ahol a felsorolt tevékenységek nem jelentősek, a tárgyévi kiemelt feladatok túlteljesítéséért lehet prémiumfeladatot kitűzni.
(3) Év közben legfeljebb egy alkalommal - a kitűzött feladatok igazolt teljesítésével arányos - prémiumelőleg fizethető, amely nem haladhatja meg a várható éves prémium 50%-át.
(4) Az egyéb munkakörökben dolgozók részére a hatáskörrel rendelkező szerv az éves munkadíj legfeljebb 40%-ának megfelelő mértékben a betöltött munkakörhöz igazodó olyan prémiumfeltételeket tűzhet ki, amelyek a szövetkezet gazdálkodásának javítását segítik elő.
(5) A prémiumfeltételeket minden esetben írásban kell az érdekeltekkel közölni, kellő módon nyilvánosságra kell hozni és a feltételek meghatározásával egyidejűleg kizáró és csökkentő ismérveket is elő kell írni.
12. §
(1) A nem fizikai dolgozók részére prémium és a termelési költségként elszámolható, munkadíj jellegű juttatások (pótlékok, eredménytől függő részesedés, jutalom stb.) együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévben felvett munkadíj évi összegének 50%-át.
Személyi munkadíj esetében a fenti kifizetések összege a személyi munkadíj évi összegének 50%-áig terjedhet.
(2) Az 50%-os keret csak a kormány vagy miniszteri kitüntetésekkel járó jutalom, a területi szövetségben vagy a társulások testületi szerveiben betöltött tisztség után - a küldő termelőszövetkezet által - adható egyszeri jutalom, a jubileumi jutalom és a tagsági pótlék éves összegével léphető túl.
13. §
A nem fizikai dolgozók részére év végén a gazdálkodási eredményektől függő mértékben a végzett munka arányában - a fizikai dolgozókkal azonosak - eredménytől függő részesedést kell fizetni.
Az egyéb ágazatokban dolgozók díjazása
14. §(1) Az üzletszerzők, ügynökök, a kiskereskedelmi és vendéglátó egységekben foglalkoztatott hálózati dolgozók alapbérének, illetve munkadíjának, bérpótlékának, jutalékának megállapításánál az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A felvásárlási tevékenységet folytató hálózati dolgozók munkadíját a 7. mellékletben foglalt bértáblázat alapján kell megállapítani.
15. §
A gépjárművezetők munkadíját, a részükre folyósítható pótlékokat és egyéb bérjellegű juttatásokat a vonatkozó jogszabályok alapján kell megállapítani.
Egyéb bérjellegű juttatások
16. §Brigád, munkacsapat, vagy kisebb munkaszervezeti egység vezetésével megbízott, fizikai állományba tartozó és fizikai munkát végző dolgozó részére az alapbér százalékában meghatározott, alábbi mértékű vezetői pótlék folyósítható:
Létszám Pótlék
3-10 fő 10%
11-30 fő 15%
30 fő felett 20%
17. §
Éjszakai munka (este 22 órától 6 óráig) végzése esetén éjszakai pótlék címén az alapbér 10 %-át, egy héten túl terjedő éjszakai munka esetében annak 20%-át kell fizetni.
18. §
(1) A szövetkezetek építési munkahelyeken foglalkoztatott építőipari, családfenntartó dolgozói részére az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelkezései alapján különélési pótlék és saját szerszámhasználati díj fizethető.
(2) Az építőipari tevékenységet végző fizikai dolgozók részére a bérköltség terhére fagyszüneti díjat lehet folyósítani. Ennek mértékére és a folyósítás feltételeire az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelkezései az irányadók.
(3) A kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet végző dolgozók részére a belkereskedelmi miniszter rendelkezései alapján kell folyósítani a különféle címen megállapítható pótlékokat.
(4) Fertőzések, illetve egészségi ártalomnak kitett munkahelyen dolgozók részére a területileg illetékes egészségügyi szerv véleménye alapján időszakosan 20%-ig terjedhető pótlék folyósítható, ha a besorolásnál és az alapbér megállapításánál az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülményeket nem vették figyelembe.
Nem bérjellegű és szociális juttatások
19. §A szövetkezet az üzemi étkezést saját kezelésben levő konyhával, vagy más vállalat szolgáltatásainak igénybevételével, esetleg hidegélelem beszerzésével szervezheti meg.
Az étkezési hozzájárulást a dolgozó részére pénzben kifizetni nem szabad.
20. §
(1) A dolgozókat a lakóhely és a munkahely között távolsági személyszállító eszközzel történő utazás esetén a vonatkozó jogszabályban megállapított kedvezmények, illetőleg térítések illetik meg.
(2) A közforgalmú személyszállító eszközzel való munkábajárásnak a dolgozót terhelő költsége, illetőleg a saját gépkocsival történő munkábajárás költsége a dolgozó részére nem téríthető meg.
(3) A szövetkezet a szabályozott költségtérítésnél magasabb arányú térítést a dolgozók részére az eredménytől függő részesedés terhére sem adhat.
(4) A szövetkezet tulajdonában levő, vagy a szövetkezet által bérelt járművel történő szállítás térítési díját a szövetkezeti munkaügyi szabályzatában vagy a kollektív szerződésben kell megállapítani.
21. §
(1) A szövetkezet - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - a munkaügyi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben köteles meghatározni
a) a munkaruha-juttatásra jogosító munkaköröket, a dolgozókat megillető ruhafajtákat, a juttatási időt és a juttatás egyéb feltételeit;
b) az étkezési hozzájárulás mértékét és egyéb feltételeit;
c) a dolgozók által fizetendő üdültetési térítés mértékét, valamint ennek egyéb feltételeit.
(2) A munkaruha-juttatás, valamint az üdültetés pénzben nem váltható meg. A szociális létesítmények hiánya miatt a dolgozók pénzbeni juttatásban nem részesíthetők.
Átmeneti rendelkezések
22. §(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1977. május hó 1. napjától a premizálásra vonatkozó rendelkezéseket 1978. január 1. napjától, a munkadíj alsó határára vonatkozó rendelkezéseket 1980. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti társulások alkalmazottainak munkabéréről, egyéb bérjellegű juttatásairól és munkaidejéről szóló 12/1971. (X. 13.) MÉM rendelet, valamint a módosítására és kiegészítésére kiadott 7/1973. (V. 13.) MÉM rendelet; a 15/1975. (VIII. 22.) MÉM rendelet és a 12/1976. (III. 27.) MÉM rendelet hatályát veszti.
Dr. Romány Pál s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
Karakas László s. k.,
munkaügyi miniszter
1. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelethez
A termelőszövetkezetek kategóriába sorolásaa) Termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek
b) Halászati termelőszövetkezetek
A termelőszövetkezet területenként a közös gazdálkodás körébe tartozó összes területet és a háztáji gazdaságok területét együttesen, üzemi termelési értékként pedig a közös gazdaság mérlegbeszámolóban kimutatott üzemi termelési értékét és a háztáji gazdaságokból származó, valamint a termelőszövetkezet működési területén tevékenykedő kisegítő gazdaságok által a közös gazdaság útján értékesített termékek, termények, állatok értékét együttesen kell figyelembe venni. Bruttó jövedelemként a közös gazdaság mérlegbeszámolójában kimutatott bruttó jövedelmet és a közös gazdaságok útján értékesített, háztáji és kisegítő gazdaságokból származó termékek értékének legfeljebb 50%-át lehet számításba venni.A szakszövetkezeteknél a kategória megállapítása szempontjából irányadó földterülethez a tagok gazdaságához tartozó földterületet is hozzá kell számítani. Üzemi termelési értékként vehető figyelembe a tagok gazdaságában termelt, valamint a szakszövetkezet működési területén tevékenykedő kisegítő gazdaságokban termelt, a közös gazdaság útján értékesített termékek, termények és állatok értéke is.
2. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelethez Táblázat a szakképesítési és munkakörülményi fokozatok megállapításához
Képzettségi fokozatok
1. SegédmunkaAz e kategóriába való besoroláshoz legfeljebb egy havi begyakorlási idő kell, szakképzettség nem szükséges. A felvett dolgozók általában minden képzés nélkül, azonnal munkába állíthatók.
2. Egyszerű betanított munka
Szakképzettség e munkák elvégzéséhez sem szükséges, az átlagos munkást figyelembe véve azonban legfeljebb 6 hónapig tartó betanítást igényelhet a munkák elvégzésére való készség kifejlesztése.
3. Bonyolult betanított munka vagy egyszerű szakmunka
a) Ide tartoznak mindazok a bonyolult betanított munkák, melyeknek elvégzéséhez az átlagos előképzettségű munkást figyelembe véve hat hónapnál hosszabb betanítási, begyakorlási idő szükséges.
b) Ebbe a kategóriába tartoznak azok az egyszerű szakmunkák, amelyeket általában egy évnél kisebb gyakorlattal rendelkező szakmunkás önállóan el tud végezni.
E kategóriába tartoznak azok a munkák is, amelyeknek tejesítéséhez az előző kategóriákban említett feltételek mellett hat hónapnál hosszabb ideig tartó betanulási, illetve begyakorlási idő szükséges.
4. Szakmunka
Ismerni kell a szakmával kapcsolatos különböző előírásokat, a szakmai technológiáját, önálló ítélőképesség, kombinációképesség és a munka végrehajtásához megfelelő szervezőképesség szükséges.
5. Összetett szakmunka
A besorolás ismérvei általában az előbbivel azonosak, azzal az eltéréssel, hogy speciális ismeretek (az átlagosnál nagyobb szakmai készség stb.) szükségesek és szakmunkásképesítés, általában 5 évet meghaladó szakmai gyakorlat.
6. Különlegesen bonyolult szakmunka
Nagy gyakorlati tudást, különleges szakképzettséget, nagy felelősséget igénylő speciális szakmunkák. Általában 10 év szakmai gyakorlat, a szakmunkás-képesítésen kívül speciális tanfolyam vagy különleges személyi adottság szükséges.
7. Kiemelt szakmunkás
Ide lehet besorolni a kivételes szaktudással, több szakmával, általában hosszú szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat.
Munkakörülményi fokozatok
A munkakörülményi fokozatok meghatározásánál a segédlet szerinti munkát befolyásoló tényezőket kell figyelembe venni az alábbiak szerint:1. Erőkifejtés
Nehéz az a fizikai munka, amelynél a munka kalóriaszükséglete a napi <8/óra) 1300 kcal-t meghaladja. Ilyen erőkifejtés fordul elő 5-10 kg közötti teher mozgatásánál, ha a teherrel való terhelés elemi idejének összege a művelet idejének 80 százalékát meghaladja.
Ugyancsak nagy az erőkifejtés a 10-30 kg tehernek 60% feletti és a 30 kg feletti tehernek 40% feletti mozgatása esetén is.
2. Különleges testhelyzet
Különleges testhelyzet alatt azt kell érteni, amikor a dolgozó napi munkavégzés idejének 70%-a felett a normális testhelyzettől eltérő helyzetben kénytelen munkát végezni.
3. Hőhatás
A hőhatás kétféleképpen: vagy a túlzott mértékű hősugárzás, vagy a magas hő miatti erősebb páratartalom révén (relatív nedvesség) nehezíti a munkát. Az előbbi általában nyitott, az utóbbi zárt helyen jelentkezik. Különleges hőhatás, ha a hőmérséklet nyitott, száraz helyen 40 °C felett van, vagy zárt, párás helyen 25 °C felett van, s a relatív páratartalom a 70%-ot eléri és a dolgozó napi munkaidejének legalább 70%-át tölti ilyen kedvezőtlen körülmények között.
Különleges hőhatás jelentkezik akkor is, ha a dolgozó a munkaidejének 70%-ában 100 °C vagy ennél melegebb anyaggal, kézi megmunkáló eszközzel dolgozik.
Azonosan kell elbírálni a huzamosan 10 °C-nál hidegebb munkahelyen dolgozók munkakörülményi fokozatát is.
4. Egészségi ártalom
Egészségre ártalmas az a munka, amelynek folyamatos végzése a dolgozó egészségét fokozott mértékben veszélyezteti. Az egészségi ártalom csak orvosi igazolás alapján vehető figyelembe.
5. Veszélyes munkakörülmény
Veszélyesnek nevezzük azt a munkakörülményt, amely a dolgozót akár az anyag, akár a gyártás technológiája miatt veszélynek teszi ki és amit védőberendezéssel teljesen elhárítani nem lehet (például: magasban végzett, kellően nem biztosított munkavégzés stb.). A körülmény csak különleges esetekben ismerhető el.
Segédlet a munkakörülményi fokozat meghatározásához
3. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelethezA fizikai dolgozók munkadíj kategóriáinak meghatározása
4. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelethez5. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM együttes rendelethez Besorolási feltételek
Vezetők
Elnök, igazgató
Ide kell sorolni a szövetkezet elnökét, valamint a jogi személyiségekkel rendelkező társulás igazgatóját.Elnökhelyettes, igazgatóhelyettes, főkönyvelő
Ide kell besorolni a szövetkezet függetlenített elnökhelyetteseit, a termelés első számú irányítóját (főagronómus, főmérnök vagy főállattenyésztő vagy főkertész), a pénzgazdálkodás első számú irányítóját (főkönyvelő) a jogi személyiséggel rendelkező szövetkezeti társulás függetlenített igazgatóhelyettesét, műszaki helyettesét, gazdasági helyettesét (főkönyvelő).Kiemelt és I. kategóriába tartozó termelőszövetkezetekben, ahol a termelési érték túlnyomó részét - megközelítően azonos arányban - két fő-ágazat állítja elő és ezek vezetője egymásnak mellérendelten az elnök irányítása alatt működik, mindkét dolgozó havi munkabére, illetőleg munkadíja e munkaköri bértételek alapján állapítható meg.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi gazdasági vezető I.
Ide kell besorolni az elnök, elnökhelyettes, (igazgató, igazgatóhelyettes) közvetlen irányítása alatt álló műszaki, áruforgalmi, igazgatási feladatokat ellátó önálló osztályszervezetben (főosztály-szervezetben) működő részlegek vezetőit, ezek függetlenített helyetteseit.Ide kell besorolni a termelőszövetkezetekben a főágazat vezetőket, valamint a műszaki, főmérnöki, állategészségügy vezetői (főállatorvosi) munkakört betöltő dolgozókat.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi, gazdasági vezető II.
Ide kell besorolni az elnök vagy elnökhelyettes (igazgató vagy igazgatóhelyettes) irányítása alatt működő olyan központi vezetőket, akik feladatkörüket beosztottak nélkül látják el (állatorvos, növényvédelmi vezető, jogtanácsos, munkaügyi vezető, személyzeti vezető stb.), valamint a főkönyvelő irányítása alatt, illetőleg a főosztály szervezetben működő osztályvezetőket, ezek kinevezett helyetteseit, az önálló osztályvezetők kinevezett helyetteseit, az osztályszervezetbe nem tartozó önálló csoportok vezetőit.Ide kell besorolni a főágazaton belül működő ágazat és üzemág vezetőket.
Termelésirányító I.
Ide kell besorolni a kerületi irányítási rendszer esetén azokat a kerületvezetőket, akiknek az irányítása alatt álló kerület termelőszövetkezet termelési értékének legalább 25%-át állítja elő.Termelésirányító II.
Ide kell besorolni a termelésirányító I. munkadíj csoportba nem sorolható kerületvezetőket és helyetteseiket. Ide kell besorolni a műszaki, áruforgalmi, gazdasági vezető I. és a termelésirányító I. munkadíj csoportba sorolt főágazat (ágazat kerületvezetőkhöz) közvetlenül beosztott munkaszervezeti egységvezetőket (üzemegységvezető, telepvezető, részlegvezető stb.) az építésvezetőt.Termelésirányító III.
Ide kell besorolni a kerületvezetők közvetlen irányítása alatt álló munkaszervezeti egységvezetőket. Továbbá a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaszervezeti egységvezetőket (műhelyvezetők, részlegvezetők, önálló brigádvezetők, pincemester).Termelésirányító IV.
Ide kell besorolni a munkakör betöltéséhez szükséges középfokú végzettséggel rendelkező munkaszervezeti egységvezetőket.Termelésirányító V.
Ide kell besorolni a középiskolánál alacsonyabb képzettségű munkaszervezeti egységvezetőket.Műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági ügyintézők
Ügyintézőknek kell besorolni azokat az érdemi munkát ellátó dolgozókat, akik feladatkörüket a műszaki, termelési, áruforgalmi, gazdaságirányítási és végrehajtási, valamint ellenőrzési területen önállóan, felelősséggel látják el. Ide sorolandók általában a beosztott mérnöki (mezőgazdász, kertész, állattenyésztő, erdész, üzemgazdász, személyzeti, munkaügyi, jogi, pénzügyi, terv, beruházási, áruforgalmi, ellenőri, anyagbeszerzői, kalkulátori, könyvelési ellenőr, társadalombiztosítási ügyintézői munkakört betöltők, valamint a felsoroltakkal egyenértékű munkakörökben dolgozók.Az ide sorolt munkakörökben foglalkoztatott, osztályszervezeten belüli csoportvezetőket - ha legalább 3 beosztott munkáját irányítják - 15%-kal felemelt alsó és felső bérhatárok között lehet besorolni.
Az ügyintézők munkadíját a képesítési fokozat és a szakmai gyakorlati idő függvényében előírt munkadíjtételek alapján kell megállapítani.
Képesítési fokozat
Az I. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik a II., III., IV. fokozatokra előírt feltételekkel nem rendelkeznek.A II. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik technikusi oklevéllel vagy képesítést nyújtó érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Továbbá ide kell sorolni azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal vagy képesítést nem nyújtó érettségivel (középiskolai végzettséggel) és a munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban, munkaügyi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben előírt középfokú szakvizsgával rendelkeznek.
A III. fokozatba kell besorolni azokat az ügyintézőket, akik felsőfokú technikumi, vagy nem a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek, továbbá a technikusi oklevéllel vagy érettségivel és jogszabályban, munkaügyi szabályzatban vagy kollektív szerződésben előírt, munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőket. Az oklevéllel nem, de nem a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben lefolytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutoriummal) rendelkező dolgozókat egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
A IV. fokozatba kell besorolni a munkakör betöltéséhez szükséges egyetemi, főiskolai oklevéllel, illetőleg a munkakörre előírt képesítést nem nyújtó egyetemi, főiskolai oklevéllel és jogszabályban, munkaügyi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú szakvizsgával rendelkező ügyintézőket. Az oklevéllel nem, de a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok elvégzését igazoló végbizonyítvánnyal (ún. absolutoriummal) rendelkező dolgozókat egy fokozattal alacsonyabban kell besorolni.
Műszaki- gazdasági tanácsadóként csak olyan dolgozók sorolhatók be, akiknek képesítése a III-IV. fokozatban előírtaknak megfelel és legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkeznek. További feltétel, hogy tevékenységüket a szövetkezet vezetőjének közvetlen irányítása alatt végezzék.
Szakvizsgaként az olyan tanfolyam végbizonyítványát lehet elismerni, amelyet országos hatáskörű szerv állított ki. Ilyen jellegű középfokú tanfolyamok pl. az alapfokú statisztikai, a képesített könyvelői, a középfokú munkaügyi, a szabványügyintézői, a szabvány-szerkesztői, az élelmiszerhigiénikusi tanfolyam.
Felsőfokú jellegű tanfolyamnak minősülnek a következők: középfokú műszaki ellenőri, középfokú statisztikai, középfokú tervgazdasági és beruházási, felsőfokú államháztartási, felsőfokú tervgazdasági és beruházási, felsőfokú raktározási, felsőfokú statisztikai, okleveles könyvvizsgálói, felsőfokú munkavédelmi, felsőfokú munkaügyi, mérlegképes könyvelői, okleveles árszakértői, és felsőfokú társadalombiztosítási tanfolyamok.
A szakképesítési fokozat megállapításánál csak azokat a szakvizsgákat lehet figyelembe venni, amelyek esetében azok elvégzését külön jogszabály, munkaügyi szabályzat vagy kollektív szerződés, a munkakör betöltésének feltételeként írja elő.
Szakmai gyakorlati idő
Szakmai gyakorlati időként lehet figyelembe venni az azonos, illetőleg hasonló jellegű munkakörökben eltöltött termelőszövetkezeti tagsági viszony, illetőleg munkaviszony időtartamát.Ügyviteli dolgozók
Ide kell besorolni a könyvelőket, a gépkönyvelőket, a pénztárosokat, az adminisztrátorokat, nyilvántartókat, irattárosokat, bérelszámolókat és az ezzel egyenértékű munkaköröket.Az ügyviteli dolgozók besorolásánál gyakorlati időként kell elismerni a tagsági viszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött valamennyi időt.
6. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM rendelethez
7. melléklet a 19/1977. (V. 25.) MÉM-MüM rendelethez
Megjegyzés:
- "Szakmunkás" raktári beosztott munkaköri megnevezéssel kell besorolni azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal, vagy a 18/1976. (X. 29.) BkM rendeletben megjelölt "árukezelői" bizonyítvánnyal rendelkeznek.
- "Betanított" raktári beosztott munkaköri megnevezéssel kell besorolni azokat, akik szakmunkás bizonyítvánnyal, illetve árukezelői bizonyítvánnyal nem rendelkeznek, de a munkakör ellátásához szükséges alapvető ismereteket elsajátították.