adozona.hu
5/1971. (VI. 29.) NIM rendelet
5/1971. (VI. 29.) NIM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet végrehajtására a munkaügyi miniszterrel - a 2. § (1) bekezdés tekintetében a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával is -, továbbá az illetékes felügyeleti miniszterekkel, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetév...
5/1971. (VI. 29.) NIM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
A munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet végrehajtására a munkaügyi miniszterrel - a 2. § (1) bekezdés tekintetében a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával is -, továbbá az illetékes felügyeleti miniszterekkel, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségével, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségével, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetével, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az alábbiakat rendelem:
A rendelet hatálya
1. §(1) E rendelet hatálya kiterjed a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésében felsorolt vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb szervekre (a továbbiakban együtt: vállalat), amelyek a nehézipari gazdasági ágazat körébe tartozó tevékenységet folytatnak. A felügyeletet gyakorló miniszter, a felügyelete alá tartozó vállalat tekintetében az ágazati miniszterrel egyetértésben, eltérően is rendelkezhet.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya
a) az 2. számú melléklet A. részében felsorolt kutató- és szervező intézetekre, továbbá
b) a rendelet hatálya alá tartozó vállalatoknál az 1. számú melléklet B. részében felsorolt munkakörökben foglalkoztatott dolgozókra.
2. §
(1) A rendeletet a költségvetésből gazdálkodó szervek [R. 1. § (2) bekezdés] közül a tanbányáknál kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben érintett dolgozókra vonatkozólag a rendelet szerint kollektív szerződésben szabályozandó kérdésekre a Mogyorósi Tanbányánál a Dorogi Szénbányák, a Mecseki Tanbányánál a Mecseki Szénbányák, a Perecesi Tanbányánál a Borsodi Szénbányák kollektív szerződésének megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
Munkások és alkalmazottak besorolása
3. §A munkás munkakörök (munkák) szakképzettségi-, valamint munkakörülményi fokozata megállapításánál a R. 1. számú mellékletében foglaltakat e rendelet 2. számú mellékletében előírt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
4. §
A korábbi rendelkezések alapján elkészített vállalati munkás munkaköri katalógust felül kell vizsgálni és a R. 1-3. és 6. számú mellékleteinek, valamint e rendelet 3. §-ának figyelembevételével kell módosítani, illetőleg kiegészíteni.
5. §
Annál a vállalatnál, amelynél a törvényes munkaidő heti 42-44 óránál kevesebb, a munkaidőcsökkentés miatt kiesett időre jutó bért a R. 3. számú melléklete bértételei mellett különállóan lehet kezelni, illetőleg azt kiegészítő bérként külön el lehet számolni.
6. §
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 4/1970. (IV. 21.) NIM rendelet 3. §-ában említett őrszolgálatos dolgozót havidíjas bérrendszerben kell foglalkoztatni. Besorolási bérük megállapításánál - a R. 3. § (2) bekezdése alapján - a munkaköri kategória alsó- és felső bértételeit a munkaidővel arányosan növelve kell alkalmazni.
7. §
(1) Ha termelési, vagy egyéb más indokolt okból a dolgozó ideiglenesen azonos szakképzettségi-, de magasabb munkakörülményi fokozatba tartozó munkát végez, kollektív szerződésben (szövetkezeteknél: munkaügyi szabályzatban) kell rendelkezni a más munkára történt átrendelés feltételeiről, továbbá arról, hogy a dolgozó részére pótlékot, vagy a magasabb kategóriának megfelelő alapbért kell-e megállapítani.
(2) Ha az ideiglenes átrendelés más szakképzettségi fokozatú, vagy ugyanolyan szakképzettségi-, de alacsonyabb munkakörülményi fokozatú munkakörbe (munkára) történik, a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 1. § (1) bekezdését, szövetkezet esetében pedig a 4/1970. (VII. 23.) MüM rendelettel módosított 6/1969. (O É 10.) OV számú határozat 76. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
8. §
Az alkalmazottakat a R. 4. § (2) bekezdése, valamint 3. számú melléklete és e rendelet 3. számú melléklete figyelembevételével kell besorolni.
Vegyes rendelkezések
9. §(1) A bányászatban rokkantvájárnak minősített dolgozók legkisebb órabére - munkakörre és állománycsoportra tekintett nélkül - 8,50 Ft lehet; kollektív szerződés magasabb bért is megállapíthat. Ez akkor is érvényes, ha a rokkantvájárt e rendelet 6. §-a alapján foglalkoztatják.
(2) Akit a rendelet hatálybalépését követően minősítenek rokkantvájárrá és baleseti járadékot, keresetkiegészítést, vagy kártérítést kap, részére a besorolásnak megfelelő bérhatárokon belül az (1) bekezdéstől eltérő, alacsonyabb bért is meg lehet állapítani.
10. §
A munkás besorolási rendszer teljes körű alkalmazását a bányászatban legkésőbb 1972. január 1-től a R. 6. § (2) bekezdése alapján kötelezővé teszem.
11. §
(1) E rendelet 1971. július 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a következő rendelkezések:
- a kezdő szakemberek gyakorlata és munkabére tárgyában kiadott 65/1960. (NIM É 47.) NIM számú utasítás, és az ezt kiegészítő 48/1961. (NIM É 39.) NIM számú utasítás.
- a vállalati alkalmazottak munkaköri besorolásáról és a vállalati kategóriákról a bányászati alágazatban tárgyú 10/1962. (NIM É. 5-6.) NIM számú utasítás, valamint az ezt kiegészítő 40/1963. (NIM É 38) NIM számú és az 55/1963. (NIM É. 49.) NIM számú utasítások,
- a vegyipari, alumíniumipari, kőolaj- és gázipari alágazatba tartozó vállalatok alkalmazottainak munkaköri bértáblázata tárgyában kiadott 14/1962. (NIM É 5-6.) NIM számú, valamint az ezt kiegészítő 49/1962. (NIM É 29.) NIM számú utasítások,
- a villamosenergia iparághoz tartozó vállalati alkalmazottak munkaköri bértáblázatáról szóló 18/1962 (NIM É 8) NIM számú utasítás,
- az alkalmazotti alsó és felső bérhatáros bértételek módosításáról szóló 14/1966. (NIM É 12.) NIM számú utasítás.
- a bányamentőszolgálat dolgozóinak bérezéséről szóló 18/1966 (NIM É 15) NIM számú utasítás.
- a munkák- és munkások besorolásáról szóló 341967. (NIM É 43.) NIM számú utasítás, valamint az ezt kiegészítő 26/1968. (NIM É 31.) NIM számú utasítás,
- a Munka Törvénykönyvének végrehajtásáról szóló 301967. (MIM É 36.) NIM számú utasítás 7. pontja,
- az egyes munkaügyi rendelkezések végrehajtása tárgyban kiadott 9/1971. (NIM É 15.) NIM számú utasítás 5. §-a.
Dr. Szekér Gyula s. k.,
nehézipari miniszter
1. számú melléklet az 5/1971. (VI. 29.) NIM számú rendelethez
A rendelettel nem érintett vállalatok és munkakörök
A) Nem tartoznak a rendelet hatálya alá az alább felsorolt kutató- és szervező intézetek:1. Bányászati Kutató Intézet
2. Villamosenergiaipari Kutató Intézet
3. Magyar Ásványolaj- és és Földgázkísérleti Intézet
4. Műanyagipari Kutató Intézet
5. Nehézvegyipari Kutató Intézet
6. Szervesvegyipari Kutató Intézet
7. Gyógyszerkutató Intézet
8. Gyógynövénykutató Intézet
9. NIM Ipargazdasági- és Üzemszervezési Intézet
10. Fémipari Kutató Intézet
11. Nagynyomású Kísérleti Intézet
B) A vállalat dolgozói közül sem tartoznak a rendelet hatálya alá azok a gépjárművezetők, akikre külön rendelet vonatkozik, továbbá az alább felsoroltak:
- polgári fegyveres őrök
- fordítók
- lyukkártyarendszerű gépi adatfeldolgozók
- műszaki (amerikai) retusőrök
- üzemi tűzoltók
- vállalati üdülők dolgozói
- óvónők, pedagógusok
- egészségügyi dolgozók
- házfelügyelők
- vállalati szakboltok dolgozói.
2. számú melléklet az 5/1971. (VI. 29.) NIM számú rendelethez MUNKÁSOK BESOROLÁSI FELTÉTELEI
a) Szakképzettségi fokozat megállapítása
(kisegítő és nemipari munkakörök esetén)ad 1. Segédmunka
Ide kell még sorolni követező munkakörökben dolgozókat: salakkihordó, bárcakezelő, kocsimosó, utcaseprő (takarító), konyhai segéderő (ételfelszolgáló stb.), belépőjegy-kiállító (kapunál, portán), idegen kísérő (kapunál, portán), lakótelepi segéderő.
ad. 2. Egyszerű betanított munka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat: rotagép-kezelő, másológép-kezelő, fénymásoló sokszorosító, felvonó kezelő, mázsáló, lakótelepi betanított segéderő, kocsis-fogatos, állatgondozó, park gondozó, szertáros (bányamentő állomás szertáros kivételével), motozó, mosónő, vasalónő, gazdaasszony, házfelügyelő (nem lakótelepi), hangosbemondó, szikvíztöltő, mérőóra (gáz-, villany-, víz-) leolvasó, díjbeszedő. A minősített portás (főportás) mellett idesorolandó a telefonközpontot is kezelő portás.
ad. 3/a. Bonyolult betanított munka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat: lámpakezelő (lámpakamrában), gondnok (üdülőgondnok kivételével), fogyóeszköznyomtatvány raktáros, raktári anyagkiadó (árukiadó).
ad. 3/b. Egyszerű szakmunka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat: szakképzett felszolgáló, kertész (szakképzett), varrónő (varró), szabó, könyvkötő, foto laboráns, irodagép-, telefon karbantartó műszerész.
ad. 4. Szakmunka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat: címfestő, konyha-mészáros (hentes), lakótelepi szakmunkás, lámpa kamra-mester, műszaki fényképész.
ad. 5. Összetett szakmunka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat: felvonó karbantartó és javító, iroda-gép-(telefon-)javító műszerész.
ad. 6. Különlegesen bonyolult szakmunka
Ide kell még sorolni a következő munkakörökben dolgozókat: elektronikus irodagép javító műszerész stb.
b) Munkakörülményi fokozat megállapítása
ad. 1. ErőkifejtésA bányászatban - a rögzített gépek és készülékek kezelése kivételével - a földalatti tevékenység valamennyi elemét nehéz fizikai munkának lehet minősíteni.
ad. 2. Különleges testhelyzet
A bányászatban általában különleges testhelyzetűnek minősül minden földalatti termelő és karbantartó tevékenység, ideértve a csillével való szállítást is; a villamosenergiaiparban pedig a villamos hálózat oszlopain végzett munka, a szénhombár, kazándobok belső tisztítása stb.; minden munkaterületen a csőszerelés, a fűtő, szellőző alagutak (aknák) karbantartása stb.
ad. 3. Hőbehatás
A bányászatban a földalatti munkáknál ilyen tényező a 2800/1964. (NIM É. 1965. évi 9.) OBF számú utasítás 6. §-a szerint vehető figyelembe. A villamosenergiaiparban ilyen munkakörülmény áll fenn a kazántisztítás, valamint a zárt turbina-gépházban és kazánházban végzett állandó jellegű munkáknál.
ad. 4. Egészségi ártalom
Ennek megállapításánál a tényezők, valamint azok normatívái tekintetében a ÁBBEO és az annak alapján kiadott biztonsági szabályzatok előírásait kell irányadónak tekinteni. A szilikózis veszély is ilyen munkakörülménynek tekintendő (földalatt és külszínen egyaránt). A villamosenergiaiparban idetartozónak tekintendő a belső salak- és pernye téren végzett munka és az Országos Villamos Teherelosztóban szolgálatot teljesítők munkája.
ad. 5. Veszélyes munkakörülmény
Ez a tényező csak különleges esetekben ismerhető el, miután bizonyos veszély szükségképpen mindenhol van. A földalatti bányászati munkáknál általában elismerhető a termelő és fenntartó munkáknál, valamint egyéb veszélyes munkáknál (pl. omlasztásnál, bányamentésnél, aknák-, lejtőspályák alatt dolgozóknál). A villamosenergiaiparban idetartozónak tekintendő a feszültség alatt végzett munka, az erőművi belső salak- és pernye térben végzett munka, valamint az izotópos anyagvizsgálat (pl. ERŐKAR-nál).
3. számú melléklet az 5/1971. (VI. 29.) NIM rendelethez. ALKALMAZOTTAK BESOROLÁSI FELTÉTELEI A R. 4. számú mellékletét az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:
(Vezér-)igazgató, elnök
Ide kell besorolni mindazokat a - magasabb vezetőállásúnak egyébként nem minősíthető - vezetőket is, akik olyan vállalaton belüli egységet vezetnek, melyet a vállalati kategorizálás rendszerében, a 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján besoroltak.
(Vezér-)igazgatóhelyettes, elnökhelyettes
Ide kell sorolni a fent említett vezetők helyetteseit és azokat a nem magasabb vezetőállású dolgozókat is, akik "igazgató" cím viselésére jogosultak [11/1967. (V. 13.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés].
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I.
Önálló osztályvezetőként csak annak az osztálynak a vezetője sorolható ide, amely osztály közvetlenül valamelyik magasabb vezetőállású dolgozóhoz, vagy az igazgató (elnök) kategóriába sorolt vezetőhöz tartozik. Ide kell sorolni továbbá a bányamentőállomás parancsnokát (vezetőjét) is.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető II.
Önálló csoportvezetőként csak az a csoportvezető sorolható ebbe a kategóriába, aki önálló -közvetlenül magasabb vezetőállású dolgozó, vagy az igazgató, igazgatóhelyettes kategóriába sorolt vezető, illetőleg főosztályvezető irányítása alá tartozó - csoportot irányít.
Ebbe a kategóriába sorolandó a függetlenített tűzrendészeti vezető és a függetlenített polgári védelmi törzsparancsnok; a területi főmérnök (amennyiben az általa irányított terület tevékenységéért anyagilag és fegyelmileg felelős); a villamosenergiaiparban magasabb vezetőállású dolgozó irányítása alá tartozó üzemi felügyelő mérnök; a bányamentőállomás vezető helyettese (parancsnokhelyettes).
Ügyintézők
Ide kell sorolni mindazokat a dolgozókat, akik a vezetők és termelés-, forgalom-irányítók kategóriáiba nem sorolhatók be és nem tartoznak az ügyviteliek csoportjába.
a) A képesítési fokozatok megállapításánál figyelembe kell venni az egyes alkalmazotti munkakörök betöltésének képesítéshez kötéséről szóló 16/1970. (NIM É 22.) NIM számú utasítás rendelkezéseit, valamint a villamosenergiaiparban a villamosmű műszaki dolgozóinak szakmai képesítéséről szóló 1/1964. (XII. 10.) NIM-MüM rendelet és az 58/1964. (NIM É 50.) NIM számú utasítás rendelkezéseit. Ezen kívül figyelembe kell venni a szakmai óvórendszabályok (biztonsági szabályzatok) képesítésre vonatkozó előírásait.
b) Minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv által rendezett tanfolyam és az általa kiállított szakvizsga-bizonyítvány (oklevél) csak akkor ismerhető el felsőfokúnak, ha jogszabály kifejezetten előírja, vagy a bizonyítvány (oklevél) ezt egyértelműen rögzíti. Ellenkező esetben ezeket középfokú szakvizsgának kell tekinteni.
c) A besorolásoknál érvényesíthető szakvizsgák,
illetve tanfolyamok körét, továbbá a megszűnt iskolatípusok minősítését a Nehézipari Minisztérium Közgazdasági Főosztálya a Személyzeti- és Oktatási Főosztállyal együttesen állapítja meg.
Ügyviteli dolgozók
Ide kell sorolni azokban a munkakörökben dolgozókat, akik a korábbi jogszabályok alapján is ügyviteliek voltak. Pl. raktári anyagkönyvelő, SZTK ügyintéző, rotagépíró, kartoték kezelő, terv-és statisztikai adatgyűjtő, titkárnő, telefonkezelő, géptávíró kezelő, blokk revizor, leltáregyeztető, teljesítmény felíró, TÜK-kezelő, útlevél kezelő (intéző), irodaszer (fogyóeszköz) anyagbeszerző, stb.