adozona.hu
14/1979. (XI. 1.) MüM rendelet
14/1979. (XI. 1.) MüM rendelet
a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 37/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
E ren...
14/1979. (XI. 1.) MüM rendelet
a vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről
A vállalati bérszabályozás, a részesedési alap felhasználása és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 37/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 13. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §(1) E rendelet hatálya - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kiterjed az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat), valamint azok magasabb vezető állású, ipari szövetkezeteknél magasabb vezetői munkakört betöltő (a továbbiakban: magasabb vezető állású) dolgozóira.
(2) Ezt a rendeletet
a) a kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatokra,
b) a vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztő) intézetekre,
c) a műszaki tervező és a beruházási vállalatokra,
d) a kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatokra,
e) a kommunális költségvetési üzemekre (7828),
f) a lakásszolgáltatási (781) alágazatba sorolt önálló ingatlankezelő vállalatokra,
g) a kulturális egyéb szolgáltatás (843) alágazatba sorolt vállalatokra és
h) a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre
a külön jogszabályokban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
2. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozó részére a vállalati teljesítménymutatóhoz kötött prémiumfeladat teljesítése esetén éves prémium (3-6. §-ok), a dolgozó éves tevékenységének átfogó (komplex) értékelése alapján pedig jutalom (7. §) fizethető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt díjazások - eltérő rendelkezés hiányában - a 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendeletben meghatározott, a nyereségadó alapját nem képező tételekkel, az általános nyereségadóval, a kötelező tartalék-alappal és a visszapótlási kötelezettséggel csökkentett nyereséget terhelik és az átlagkereset részét képezik. [37/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet 12. § (2) bekezdése.]
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi forrás a kifizethető prémiumok és jutalmak összegét nem vagy csak részben fedezi, kifizetés csak a rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.
(4) A felügyeleti szerv a magasabb vezető állású dolgozó részére a részesedési alap terhére jutalmat adhat a vállalatnak a "Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlójá"-val, illetőleg a "Minisztertanács Vörös Zászlójá"-val történő kitüntetése, "Kiváló Vállalat", illetve "Kiváló Szövetkezet" cím elnyerése, továbbá a dolgozó részére miniszteri vagy annál magasabb kitüntetés adományozása esetén.
(5) E rendelet alkalmazása szempontjából felügyeleti szerv
a) a vállalat alapító szerve,
b) tanácsi vállalat esetében a vállalat felügyelete szerint illetékes szakigazgatási szerv - a munkaügyi és a pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv véleményének figyelembevételével,
c) szövetkezet esetében - az illetékes megyei (szakmai) szövetségnek (MÉSZÖV, KISZÖV), a megyei (fővárosi) tanács elnökével egyetértésben kialakított és előterjesztett javaslata alapján - a munkáltatói jogkört gyakorló választott testületi szerv (közgyűlés, küldöttgyűlés, igazgatóság). A tanácselnök e hatáskörét az ágazatilag illetékes szakigazgatási szervre átruházhatja.
(6) A magasabb vezető állású dolgozó az alapbérét meghaladóan, az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott eseteken kívül csak a következő díjazásban részesülhet:
a) újítási vagy találmányi díj,
b) műszaki fejlesztést szolgáló, nyilvánosan meghirdetett és a vállalati műszaki fejlesztés költségeinek elszámolásáról szóló jogszabály alapján a műszaki fejlesztési alap terhére elszámolható pályázati díj,
c) a nagyberuházások határidőre való megvalósításának anyagi ösztönzéséről szóló 2009/1975. (IV.14.) MT számú határozat 2. pontja értelmében engedélyezett prémium (jutalom),
d) természetbeni díjazás,
e) év végi részesedés, valamint legalább ötévenként vagy ennél hosszabb időnként fizetett törzs-gárda jutalom,
f) bányászati hűségjutalom,
g) egyéb jogszabályban meghatározott díjazás.
3. §
(1) Az ágazatban vagy alágazatban irányadó -a prémiumfeladat alapjául szolgáló - vállalati teljesítménymutatót az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, e rendelet 1. számú mellékletében foglalt részletes szabályoknak megfelelően határozza meg.
(2) A prémiumfeladat alapjául a vállalati jövedelmezőségi mutató alkalmazását kell előírni. Ha ez a gazdáLkodási feltételek miatt nem alkalmazható - kivételesen - az érintett vállalatokra vonatkozó bérszabályozás szerinti mutató alkalmazását kell elrendelni.
(3) Ha az előző bekezdésben megjelölt mutatók az ágazatban, alágazatban vagy egyes vállalatoknál nem alkalmazhatók, a felügyeleti szerv előterjesztése alapján a miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben más mutató vagy prémiumfeladat (továbbiakban együtt: prémiumfeladat) alkalmazását is engedélyezheti.
(4) A kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatoknál a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az 1. számú melléklet IV. pontjában megjelölt mutatókat kell alkalmazni.
(5) A miniszter az e §-ban biztosított jogait az ágazati - iparági szakszervezettel egyetértésben gyakorolja.
4. §
Az előző §-ban foglaltak figyelembevételével a prémiumfeladatot a felügyeleti szerv tűzi ki és személyre szólóan megállapítja az 1. számú mellékletben meghatározott alsó-felső határokon, belül a mutatóhoz tartozó szorzókulcsot. A vállalati teljesítménymutatóhoz kötött éves prémium (a továbbiakban: prémium) összegének számításánál a dolgozónak kifizetett éves alapbért (alapmunkadíjat; a továbbiakban együttesen: alapbért) kell figyelembe venni.
5. §
(1) A prémiumfeladatot és az ahhoz tartozó szorzókulcsot a magasabb vezető állású dolgozóval írásban előre kell közölni.
(2) A felügyeleti szerv a prémium terhére a féléves mérlegadatok figyelembevételével, az időarányos teljesítésnek megfelelően - év közben egy alkalommal - előleg fizetését engedélyezheti.
(3) A prémium-feltételek teljesítésének éves értékeléséről az évzáró mérleg letétbe helyezését követően hatvan napon belül kell gondoskodni
6. §
(1) Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában vagy irányításában mulasztást állapít meg, a prémiumot csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Csökkenteni kell, illetőleg meg kell vonni a prémiumot a népgazdaság vagy a lakosság érdekeinek súlyos megsértése esetén, ideértve azt is, ha a vállalat a rendelkezésére álló eszközöket nem használja fel megfelelően és emiatt a vállalat dolgozói élet- és munkakörülményeinek alakulása a lehetőségektől jelentősen elmarad. A miniszter a kötelező csökkentés vagy megvonás további eseteit is meghatározhatja.
(2) A kifizethető prémiumot csökkenteni kell a fővárosban működő, az előírt kitelepítést, illetve áttelepítést indokolatlanul elmulasztó vállalatokra és ipari szövetkezetekre vonatkozó eljárásról szóló 301970. (VIII. 13.) Korm. számú rendelet alapján bírság fizetésére kötelezett vállalatok magasabb vezető állású dolgozói esetében, a bírság fizetési kötelezettség időpontjától kezdődően. A csökkentés ezen a címen legalább huszonöt, de legfeljebb ötven százalékos lehet.
(3) Alaphiány, illetve fedezetlenség esetén arra az évre, amelyben a hiány vagy a fedezetlenség bekövetkezett, a magasabb vezető állású dolgozót prémium és év végi részesedés nem illeti meg.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása szempontjából a részesedési alap hiányának minősül a részesedési alapot terhelő az az esedékes tartozás, ideértve a tárgyév után teljesítendő bérfejlesztési befizetést, és az éves eredmény alapján a tárgyévet követően kifizetett ilyen összegeket (év végi részesedés, prémium, jutalom stb.), amelyre az előző év utolsó napján meglevő részesedési alap. az évzáró mérleg szerint a tárgyévi nyereségből képzett részesedési alap és a tárgyévet követően kapott, de a tárgyévet illető ilyen összegek, valamint a tártalékalapból igénybe vehető összeg együttesen nem nyújtanak fedezetet.
(5) A (3) bekezdés szempontjából fedezetlenségnek minősül a fejlesztési alapot terhelő az az esedékes tartozás, amelynek kiegyenlítéséhez szükséges fejlesztési pénzeszköz, ideértve a tartalékalapból igénybe vehető összeget, az évzáró mérleg szerint nem áll rendelkezésre. Ilyennek kell tekinteni a forgóalap feltöltésével kapcsolatos tartozásokat, valamint azokat az összeget is, amelyeket fejlesztési pénzeszközök hiányában más forrásból egyenlítettek ki.
(6) A fejlesztési alappal kapcsolatos fedezetlenség esetére a (3) bekezdésben előírt következmények alól kivételesen indokolt esetben az alapító szerv, tanácsi vállalat vagy szövetkezet tekintetében a miniszter, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben felmentést adhat.
(7) A csökkentést vagy megvonást írásban indokolni kell.
7. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozó tevékenységének átfogó értékelésén alapuló jutalom mértékét a népgazdasági terv célkitűzései, az ezek végrehajtását szolgáló központi rendelkezések, valamint az e rendelet 2. számú mellékletében rögzített szempontok figyelembevételével a felügyeleti szerv határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jutalom éves összegének felső határa
a) "Kiemelt" és "A" kategóriájú vállalatok esetén a magasabb vezető állású dolgozó kifizetett éves alapbére húsz százalékának,
b) "B" kategóriájú vállalatok, valamint I. kategóriájú szövetkezetek esetén a magasabb vezető állású dolgozó kifizetett éves alapbére tizenöt százalékának,
c) egyéb esetben a magasabb vezető állású dolgozó kifizetett éves alapbére tíz százalékának
megfelelő összeg.
(3) Kivételesen indokolt esetben a miniszter az előző bekezdés c) pontjában megjelölt tíz százalék helyett legfeljebb tizenöt százalékig terjedő felső határ alkalmazását engedélyezheti.
(4) A 6. § (1)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, a jutalmazás során is megfelelően alkalmazni kell.
8. §
(1) A miniszter intézkedését a felügyeleti szerv közli a vállalattal.
(2) A felügyeleti szervnek a 4-7. §-ok alapján tett intézkedéséhez ki kell kérnie az ágazati - iparági szakszervezet véleményét.
9. §
(1) A magasabb vezető állású dolgozót alapbére és a vállalatnál munkaviszonyban töltött ideje [13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 8. § (1), (3)-(4) bekezdése] alapján év végi részesedés illeti meg.
(2) Az év végi részesedés összege kiemelkedő munkára való tekintettel nem emelhető fel, illetve ahhoz kiegészítés nem adható.
(3) A 6. §-ban foglaltaknak megfelelően a felügyeleti szerv az év végi részesedést csökkentheti vagy megvonhatja.
10. §
(1) Arra az évre, amelyben a vállalat a tartalékalappal és a költségvetés által visszatérített általános nyereségadóval nem fedezett veszteséggel zár, a magasabb vezető állású dolgozót a személyi alapbérének csak hetvenöt százaléka illeti meg, feltéve, hogy a veszteséges évben a vállalatnál legalább fél éven át személyi alapbércsökkentés alá tartozó munkakörben dolgozott. Ebbe az időtartamba - a rendes és a tanulmányi szabadság kivételével - az egy hetet meghaladó munkából való távollét nem számít be.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett munkakörben eltöltött időtartam egy évnél rövidebb, vagy a veszteség összege kevesebb, mint a bérkülönbözetek összege, a bércsökkentés arányosan változik.
(3) Az e § alapján történő levonásról a dolgozót a felügyeleti szerv az évzáró mérleg letétbe helyezésére, illetőleg a megállapított mérleg helyesbítésére előírt határidő lejártát követő hatvan napon, legkésőbb azonban jogvesztés terhe mellett hat hónapon belül írásban tájékoztatja.
(4) Rendkívül indokolt esetben a felügyeleti szerv előterjesztése alapján a miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter engedélyezheti a bércsökkentésnek egészben vagy részben történő mellőzését.
(5) A bércsökkentés miatti levonást a tájékoztatást követő első bérfizetési napon kell megkezdeni és annak a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályok szerint [Vht. 51. §-ának (2) bekezdése] van helye. A levont, illetőleg behajtott összegekkel a nyilvántartott vállalati veszteséget kell csökkentem.
11. §
Szövetkezetek esetén a 10. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásának előfeltétele, hogy a szövetkezet vesztesége a tartalékalap egészének és a szövetkezeti Kölcsönös Támogatási Alapba átutalt hányad együttes összegét meghaladja.
12. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1980. év alapján járó díjazásokra kell alkalmazni.
(2) A 10. § (1) bekezdésében foglaltakat az 1980. gazdálkodási évre nem kell alkalmazni.
(3) A vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. (XI. 15.) MüM számú rendelet, továbbá az azt módosító 3/1978. (I. 18.) MüM számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdése és az 5/1978. (III. 1.) MüM számú rendelet hatályát veszti.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
1. számú melléklet a 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelethez
A vezetők vállalati teljesítménymutatóhoz kötött prémiumának meghatározásánál alkalmazandó mutatók és szorzókulcsokI. Vállalati jövedelmezőségi mutató
1. A mutató a nyereségnek a bérek és az eszközök együttes értékéhez viszonyított aránya, amelyet a nyereség adózásról a vállalati érdekeltségi alapok képzéséről és felhasználásáról szóló 17/1979. (XI. 1.) PM számú rendelet szerint kell meghatározni.2. A vállalati teljesítménymutatóhoz kötött prémium alapbérhez viszonyított százalékos értékét az 1. pont alapján kiszámított vállalati jövedelmezőségi mutató értéke és a 3. pont alapján megállapítható, felügyeleti szerv által meghatározott prémiumszorzó szorzataként kell kiszámítani.
3. A felügyeleti szerv által alkalmazható szorzókulcs a vállalati eszköz-béraránytól függően
* Az eszközértéket az 1. pontban foglaltak alapján kell meghatározni.
** Az építőiparban a miniszter indokolt esetben e sávban a felső határt meghaladó, legfeljebb azonban 2,1 mértékig terjedő szorzókulcsot is alkalmazhat.
*** A felügyeleti szerv kivételes esetben a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az E/B sávokhoz tartozó prémiumszorzóktól lefelé és felfelé is eltérhet, legfeljebb az 1980. évi termelői árváltozás és pénzügyi intézkedések mutatóra gyakorolt együttes hatása mértékének megfelelően.
II. Vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozás bérfejlesztési mutatója
1. A mutató meghatározásánál a bérszabályozás rendszeréről szóló 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 3. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni.2. A vezetői prémium alapbérhez viszonyított százalékos értékét az 1. pont szerint számított mutató beszámolási időszakban, a bázis időszakhoz viszonyított növekedése (százalékban kifejezett növekmény), valamint a 3. pontban foglalt prémiumszorzó szorzataként kell - egytizedes pontossággal kiszámítani.
3. A prémiumszorzót a felügyeleti szerv a vállalat részére 1,0-2,0 közötti nagyságban határozhatja meg.
III. Vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás bérfejlesztési mutatója
1. A mutató meghatározásánál a bérszabályozás rendszeréről szóló 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet 3. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni.2. A vezetői prémium alapbérhez viszonyított százalékos értékét az 1. pont szerint számított mutató beszámolási időszakban, a bázishoz viszonyított növekedése (százalékban kifejezett növekmény), valamint a 3. pontban foglalt prémiumszorzó szorzataként kell - egytizedes pontossággal - kiszámítani.
3. A prémiumszorzót a felügyeleti szerv a vállalat részére 1,0-2,5 közötti nagyságban határozhatja meg.
IV. A kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatoknál
1. A tárgyévben a fogyasztási szolgáltató tevékenység nettó árbevételének előző évi szinten tartása esetén 10 százalék prémium fizethető.2. A tárgyévben a lakossági szolgáltatási tevékenység nettó árbevételének az előző évhez képest elért minden 1 százalékos növeléséért a kövekező feltételek szerint meghatározott mérték alapján - az 1. pontban foglaltakon túl - további prémium fizethető:
2. számú melléklet a 14/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelethez A komplex értékelésen alapuló jutalom elbírálási szempontjai A komplex értékelésen alapuló jutalom mértékének megállapításánál az alábbi vállalati tevékenységeket kell mérlegelten figyelembe venni:
- A fejlesztésre fordított eszközök felhasználását, különös tekintettel a beruházások és a műszaki fejlesztési tevékenység színvonalára és hatékonyságára.
- A gazdaságtalan termelési szerkezet megszüntetését célzó intézkedéseket, ezek hatékonyságát.
- A megtett szervezési intézkedések színvonalát és kihatását.
- A munkaidő-alap kihasználásának javítását (munkafegyelem, létszámtartalékok feltárása, munkarendek korszerűsítése stb.). Ezen belül kiemelten vizsgálandó a budapesti és vidéki nagyvárosi agglomerációs körzetekben fekvő vállalatok létszámgazdálkodásának hatékonysága, illetve a kitelepítésre ítélt vállalatok előírt határidőre történő áthelyezése, tevékenységük megszüntetése.
- A nem kellő hatékonysággal foglalkoztatott létszám leépítésére, illetve átcsoportosítására tett vállalati intézkedések eredményét.
- A vállalat piacpolitikáját, különös tekintettel a lakosság fogyasztási igényeinek kielégítésére, valamint a vegyes profilban lakossági szolgáltató tevékenységet ellátó vállalatoknál az e tevékenység nettó árbevételének bázishoz mért növelésére.
- A vállalati export-import tevékenységet, különös tekintettel a népgazdasági tervben meghatározott külkereskedelempolitikai célkitűzések megvalósulása terén kifejtett tevékenységre.
- A minőség javítására tett intézkedéseket.
- A kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatoknál a vállalat tárgyévi eredményeiben nem jelentkező - elsősorban a lakosság szolgáltatási igényeinek fokozottabb kielégítését elősegítő - feladatok érdekében végzett kiemelkedően eredményes munkát.
- A gazdálkodás feltételeinek, közgazdasági, technikai és emberi tényezőinek biztosítására irányuló tevékenységet. (Így például: a kollektív szerződésben előírt szabályok és egyéb törvényességi szabályok betartása és betartatása; az üzemi demokrácia, a szocialista munkaverseny fejlesztése érdekében kifejtett tevékenység; a munkakörülmények és egészségvédelmi tevékenység fejlődése stb.).
- Egyéb, az ágazati miniszter, illetve a felügyeleti szerv által meghatározott vállalati tevékenységet.