adozona.hu
12/1979. (XI. 1.) MüM rendelet
12/1979. (XI. 1.) MüM rendelet
a vállalati bérszabályozás rendszeréről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a törsztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami g...
(1) E rendelet hatálya kiterjed - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az állami vállalatra, a törsztre, a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari szövetkezetre, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá a jogi személyiségű gazdasági társulásra (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
- a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet hatálya alá tartozó vállalatokra;
- a pénzintézetek (771) alágazatba sorolt intézetekre és takarékszövetkezetekre:
- a város- és községgazdálkodási szolgáltatás (782) alágazatba sorolt kommunális költségvetési üzemekre.
(3) A tröszt és a keretében működő vállalatok e rendelet alkalmazása szempontjából egy vállalatnak minősülnek.
2. §
(1) A vállalati bérszabályozás rendszerében az alábbi bérszabályozási formák alkalmazhatók:
a) vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás,
b) központi bértömeg-szabályozás,
c) relativitással összekapcsolt központi bértömeg-szabályozás,
d) vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozás,
e) központi bérszínvonal-szabályozás, vagy
f) relativitással összekapcsolt központi bérszínvonal-szabályozás.
(2) A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
3. §
(1) A bértömeg, a létszám és a bérszínvonal meghatározásánál a 2. számú melléklet előírásait kell alkalmazni.
(2) A bérszínvonal a bértömeg és a képzett összlétszám hányadosa.
(3) A tárgyévi bértömeg-felhasználás és bérszínvonal-növekedés viszonyítási alapja (bázisa) a tárgyévet megelőző év bértömege, illetve bérszínvonala.
(4) A (3) bekezdés szerinti bázis-bértömeget, illetve bázis-bérszínvonalat módosítani kell
a) a munkaügyi miniszter által vagy vele egyetértésben kiadott, erre vonatkozó rendelkezés alapján, valamint
b) a 24. § (2) bekezdésében megjelölt esetekben.
(1) A bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül felhasználható bértömeg a (2) bekezdés szerint növelt vagy csökkentett bázis-bértömeg.
(2) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutatónak a bázishoz képest bekövetkező változása (növekedése vagy csökkenése) esetén a bázis-bértömeget a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel kell növelni, illetve csökkenteni.
(3) A bérfejlesztési mutató bázisa a tárgyévet megelőző év mutatója.
5. §
A 4. §-ban meghatározott bértömeget meghaladó felhasználás után bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni a következők szerint:
6. §
(1) A bérszínvonal bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető a bértömegnek a 4. § (2) bekezdése szerinti, a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett növekedésévei azonos; ezt meghaladóan további három százalékos mértékig a létszám egyidejű csökkenése vagy (és) az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés teljesítése mellett.
(2) A bérfejlesztési mutató változatlansága vagy csökkenése esetén a bérszínvonal a három százalékos mértékig bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető a létszám egyidejű csökkenése vagy (és) az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés teljesítése mellett.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéken felüli bérszínvonal-növelés után - az 5. §-ban meghatározott befizetési kötelezettségen túlmenően - bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni a következők szerint:
(4) A bérszínvonal-növekedés kilenc százalékot meghaladó részét - a (3) bekezdés szerinti befizetési kötelezettségen túlmenően - 150 százalékos bérfejlesztési befizetés terheli.
(1) A bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül felhasználható bértömeg - eltérő rendelkezés hiányában - 1980. évben a négy százalékkal növelt bázis-bértömeg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bértömeget meghaladó felhasználás után az 5. § szerint kell bérfejlesztési befizetést teljesíteni.
8. §
(1) A bérszínvonal a 7. § (1) bekezdése szerinti ezt meghaladóan további három százalékos mértékig bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető a létszám egyidejű csökkenése vagy (és) az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés teljesítése mellett
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a kilenc százalékot meghaladó bérszínvonal-növekedést a 6. § (3)-(4) bekezdésben meghatározott bérfejlesztési befizetés terheli.
(1) A bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül felhasználható bértömeg a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően növelt bázis-bértömeg.
(2) A bértömeg - eltérő rendelkezés hiányában - 1980. évben három százalékkal növelhető.
(3) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutató növekedése esetén bázis-bértömeget a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel kell növelni.
(4) A felhasználható bértömegnek a bázis-bértömeghez képest a (2) és (3) bekezdés rendelkezésein alapuló változását külön-külön kell meghatározni és összegezni.
10. §
A 9. §-ban meghatározott bértömeget meghaladó felhasználás után a vállalat az 5. § szerint bérfejlesztési befizetést köteles teljesíteni.
11. §
(1) A bérszínvonal a 9. § (2)-(3) bekezdése szerinti, ezt meghaladóan további három százalékos mértékéig bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető, vagy (és) az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés teljesítése mellett.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat, illetve a kilenc százalékot meghaladó bérszínvonal-növekedést a 6. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott bérfejlesztési befizetés terheli.
(1) A 4. §, a 7. § (1) bekezdése, illetve a 9. § szerinti bértömeg fel nem használt része tartalékolható és a következő években az 5. § szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül használható fel.
(2) Ha a bérszínvonal növekedése nem éri el a 6. § (3) bekezdés szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül megvalósítható mértéket, az említett a befizetési kötelezettség nélkül megvalósítható és a ténylegesen megvalósítóit bérszínvonalnövekedés különbözetének összege, - legfeljebb a tárgyévi felhasználható bértömegen belül megvalósítható mértékig - tartalékolható. Ez a következő években a 6. § (3) bekezdés szerinti bérfejlesztési befizetés nélkül használható fel
(1) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutató növekedése esetén a bérszínvonal a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mértéket meghaladó bérszínvonalnövekedés után a 6. § (3) bekezdésében előírt bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.
(3) A bérszínvonal-növekedés kilenc százalékot meghaladó részét - a (2) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségen túlmenően - a 6. § (4) bekezdés szerinti bérfejlesztési befizetés terheli.
(4) A bérfejlesztési mutatónak a bázis bérfejlesztési mutatóhoz viszonyított változatlansága, vagy csökkenése esetén a bérszínvonal növekedése után a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kell bérfejlesztési befizetést teljesíteni.
(5) A bérfejlesztési mutató bázisa az előző évi bérfejlesztési mutató, kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket.
(6) A bérfejlesztési mutató átmeneti csökkenését követő első évben a bázis a csökkenést megelőző év bérfejlesztési mutatója. Két vagy több éven át tartó folyamatos - mindig az előző évhez viszonyított - csökkenést követő első évben, amikor a mutató változatlan vagy nő, a bázis az első csökkenést megelőző év bérfejlesztési mutatója. A két vagy több éven át tartó folyamatos csökkenés esetén az okok elemzése alapján, a felügyeleti szerv, szövetkezet esetében az országos érdekképviseleti szerv javaslatára, az ágazati miniszter - legkorábban a második csökkenést követő évre vonatkozóan - az e bekezdésben foglaltaktól eltérő bázis alkalmazását engedélyezheti.
(1) A bérszínvonal - eltérő rendelkezés hiányában - bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül 1980. évben négy százalékkal növelhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat, valamint a kilenc százalékot meghaladó bérszínvonal-növekedés után a 6. § (3)-(4) bekezdése szerint bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni.
(1) A bérszínvonal - eltérő rendelkezés hiányában - bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül 1980. évben három százalékkal növelhető.
(2) A 3. számú mellékletben meghatározott bérfejlesztési mutató bázishoz viszonyított növekedése esetén a bérszínvonal az (1) bekezdésben foglaltakon felül a 4. számú mellékletben meghatározott mértékkel bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül növelhető.
(3) A bérfejlesztési mutató csökkenése esetén a csökkenést követő évben a 13. § (6) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat, valamint a kilenc százalékot meghaladó bérszínvonal növekedésért a vállalat a 6. § (3)-(4) bekezdése szerinti bérfejlesztési befizetést tartozik teljesíteni.
Ha a bérszínvonal növekedése nem éri el a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett, illetőleg a központilag engedélyezett mértéket, a bérszínvonal-különbözet Összege a következő években, mint tartalékolt bérszínvonal-növelési lehetőség a 6. § (3) bekezdésében előírt bérfejlesztési befizetés nélkül használható fel.
(1) Ha a vállalati teljesítményhez kötött bértömeg-szabályozást alkalmazó vállalat bérszínvonalnövelési lehetősége - beleértve a 12. § (1) bekezdése szerinti bértartalékból és a létszám csökkenése révén megvalósítható növekedést is - nem éri el és a ténylegesen megvalósított bérszínvonalnövekedés nem haladja meg a két százalékot, az 5. §-ban meghatározott befizetési kötelezettség alól a bértömeg - legfeljebb a bázis-bértömeg két százalékos mértékig - mentesül.
(2) Ha a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonalszabályozást alkalmazó vállalat bérszínvonalnövelési lehetősége - beleértve a 16. § szerinti bértartalékból megvalósítható növekedést is - nem éri el és a ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedés nem haladja meg a két százalékot, a ténylegesen megvalósított bérszínvonal-növekedés mentesül a 6. § (3) bekezdésben meghatározott bérfejlesztési befizetés alól.
(3) Ha a vállalat bérszínvonal-növelési lehetősége a megelőlegezett bérfejlesztés igénybevételét követő évben a 18. § (3), illetve a 19. § (2) bekezdésében foglalt előírás végrehajtásának hatására nem éri el a két százalékos mértéket, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kedvezmény a 18. § (3), illetve a 19. § (2) bekezdése szerint meghatározott százalékos mértékkel csökkentve vehető igénybe.
(1) A vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozást alkalmazó vállalat a következő évi bérfejlesztés terhére - legfeljebb a bázis-bértömeg, illetve a bázis-bérszínvonal két százalékos mértékéig - a bérfejlesztési befizetés teljesítése nélkül megvalósítható bérfejlesztésen felül megelőlegezett bérfejlesztést valósíthat meg.
(2) Az (1) bekezdés szerint megvalósított tényleges bértömeg- vagy bérszínvonal-növekedés után a vállalat 100 százalékos bérfejlesztési befizetést tartozik teljesíteni. Ha a vállalat a megelőlegezett bérfejlesztést mind a bértömeg, mind a bérszínvonal növelésére igénybe veszi, a bérfejlesztési befizetés a bértömeg és a bérszínvonal növekedését külön-külön terheli.
(3) A megelőlegezett bérfejlesztés igénybevétele esetén a következő év bérfejlesztési befizetés nélküli bértömeg-, illetőleg bérszínvonal-növelési lehetőségét az igénybevett százalékos mértéknek megfelelően csökkenteni kell.
19. §
(1) A vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozásban működő vállalat a következő évi bérfejlesztés terhére - 100 százalékos bérfejlesztési befizetés teljesítése mellett -, legfeljebb a bázis-bérszínvonal két százalékos mértékéig megelőlegezett bérfejlesztést vehet igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bérfejlesztés igénybevétele esetén a következő év bérfejlesztési befizetés nélküli bérszínvonal-növelési lehetőségét az igénybevett százalékos mértéknek megfelelően csökkenteni kell.
20. §
A 18-19. §-ok szerinti megelőlegezett bérfejlesztés nem vehető igénybe kilenc százalékon felüli bérszínvonal-növekedés megvalósítására, valamint két egymást követő évben.
(1) A bértömeg-felhasználásért teljesítendő bérfejlesztési befizetés az egyes sávokban megvalósított és a sávonként előírt mértékekkel módosított bértömeg-felhasználás összege.
(2) A bérszínvonal-növekedésért teljesítendő bérfejlesztési befizetés összege az egyes sávokban megvalósított és a sávonként előírt mértékekkel módosított bérszínvonal-növekedés bértömege. E bértömeget a bérszínvonal számításánál alkalmazott és a 2. számú melléklet szerint meghatározott tárgyévi képzett összlétszámmal kell kiszámítani.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a bedolgozói tevékenység (létszám) után a bérfejlesztési befizetést kedvezményes mértékkel kell teljesíteni. A kedvezmény szemportjából bedolgozónak kell tekinteni a nyugdíjuk szüneteltetése, vagy korlátozása nélkül bedolgozóként foglalkoztatott nyugdíjasokat és az átalány-befizetéses rendszerben foglalkoztatott dolgozókat is. A kedvezmény igénybevételekor a képzett összlétszámot a bedolgozók számított létszámának ötven százalékával kell csökkenteni.
22. §
A vállalat a bérfejlesztési befizetést a részesedési alap terhére köteles teljesíteni.
(1) A bérfejlesztési befizetés számításához szükséges tárgyévi és bázismutatókat, a számviteli és statisztikai bizonylatokon nyugvó számításokkal együtt a vállalat köteles nyilvántartani.
(2) A bérfejlesztési befizetés összegét a vállalat köteles az illetékes első fokú adóhatósághoz átutalni.
(3) A bérfejlesztési befizetés bevallására, befizetésére, elszámolására, ellenőrzésére, a mulasztásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedésekre a vállalati gazdálkodó szervezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályt kell alkalmazni.
24. §
(1) Új vállalat alapítása esetén a bérszabályozási rendszer működéséhez szükséges mutatók bázisát - a felügyeleti szerv javaslatára - az ágazati miniszter határozza meg. Az ágazati miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, a működés első két évére vonatkozóan engedélyezheti, hogy a vállalat tekintetében - az 1. számú melléklet szerint irányadó bérszabályozási forma helyett - a központi bértömeg- vagy bérszínvonal-szabályozás előírásai érvényesüljenek.
(2) Vállalati egység átadásával, illetve átvételével járó átszervezés, valamint a tevékenység munkaigényessége tekintetében bekövetkező jelentős változás hatását a vállalat a bérszabályozás mutatóinak bázisán a felügyeleti szerv javaslatára az ágazati miniszter által megadott engedély alapján köteles átvezetni.
(3) A bérszabályozás mutatóinak bázisát - az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben - a szövetkezet javaslatára
a) ipari szövetkezeteknél az országos érdekképviseleti szerv véleményének kikérése mellett az ágazati miniszter,
b) fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezeteknél a megyei szövetség véleményének kikérése mellett - új szövetkezet alapítása esetén az ágazati miniszter hozzájárulásával - a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve
határozza meg, illetve módosítja.
25. §
Az ágazati miniszter az e rendeletben biztosított jogait az ágazati - iparági szakszervezetekkel -szövetkezetek esetén az országos érdekképviseleti szervvel - egyetértésben gyakorolja. Intézkedését a felügyeleti szerv - szövetkezetek esetén az országos érdekképviseleti szerv - közli a vállalatokkal.
Az 1980. évi bértömeg-felhasználás, illetve bérszínvonal-növekedés bázisa az e rendelet előírásainak megfelelő tartalommal meghatározott 1979. évi bértömeg és bérszínvonal. A bértömeg, illetve a bérszínvonal bázisának megállapítása során a 2. számú melléklet 7. pontjában foglaltakat is figyelembe véve kell eljárni.
27. §
(1) A rendelet hatályba lépését megelőzően képzett bértömeg-, illetve bérszínvonal-tartalékot a vállalat az e rendelet alapján képzett tartaléktól elkülönítetten köteles nyilvántartani.
(2) A bértömeg-szabályozást alkalmazó vállalat az (1) bekezdés szerinti bértömeg-tartalékát - évente legfeljebb a bázisbértömeg egy százalékos mértékéig - használhatja fel. A tartalékból megvalósított bértömeg-felhasználás mentesül az 5. §-ban meghatározott bérfejlesztési befizetési kötelezettség alól.
(3) A bértömeg- vagy bérszínvonal-szabályozást alkalmazó vállalat az (1) bekezdés szerinti bérszínvonal-tartalékát - évente legfeljebb a bázisbérszínvonal egyszázalékos mértékéig - használhatja fel. A tartalékból megvalósított bérszínvonal-növekedés mentesül a 6. § (3) bekezdésében meghatározott bérfejlesztési befizetési kötelezettség alól.
(4) A (2)-(3) bekezdés alkalmazása esetén a nyilvántartott a bértömeg-, illetve bérszínvonaltartalékot köteles az igénybe vett mértéken felül annak kétszeresével is csökkenteni.
(5) Ha a bértömeg-, illetve bérszínvonal-tartalék a (2)-(3) bekezdés alapján ténylegesen megvalósított bérfejlesztésen felül a (4) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésére nem nyújt fedezetet, a tartalékot a (4) bekezdés szerinti kétszeres mérték helyett a rendelkezésre álló tartalék összegéig kell csökkenteni.
(6) Ha a vállalat más forrásból származó bérszínvonal-növelési lehetősége nem éri el a 17. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértéket, először az (1) bekezdés szerinti bértömeg-, illetve bérszínvonal-tartalékot - a (2)-(6) bekezdés előírásainak alkalmazása nélkül - kell felhasználni a 17. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékig, a 17. § szerinti bérfejlesztési befizetési kedvezmény igénybevétele helyett.
(7) Az építőipari kivitelezés (21) ágazatban a (2)-(3) bekezdés alapján felhasználható bértartalék mértéke két százalék.
28. §
(1) Az a vállalat, amelyre rendelet hatályba lépésével, vagy azt követően tér át a bértömeg-szabályozás rendszerére, köteles bérszínvonal tartalékát az áttérést megelőző év képzett összlétszáma alapulvételével bértömeg-tartalékká átszámítani. A bértömeg-tartalék a 12. § (1) bekezdése és a 27. § rendelkezései szerint használható fel.
(2) Az a vállalat, amely e rendelet hatályba lépésével, vagy azt követően a bérszínvonal-szabályozás rendszerére tér át, köteles bértömeg-tartalékát az áttérést megelőző év képzett összlétszáma alapulvételével bérszínvonal-tartalékká átszámítani. A bérszínvonal-tartalék a 16. és 27. §-ok rendelkezései szerint használható fel. E vállalatok a bértömeg-szabályozás rendszerében képzett bérszínvonal-tartalékot az áttérést követően nem használhatják fel.
29. §
(1) A bérfejlesztési mutató bázisának központi intézkedéssel összefüggő, a vállalatok többségét érintő, módosításáról külön jogszabály rendelkezik.
(2) A bérfejlesztési mutató bázisának módosításáról az ágazati miniszter javaslatára a munkaügyi miniszter az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben, egyedi elbírálás alapján dönt, ha a vállalat nyeresége, illetve bérfejlesztési mutatója az (1) bekezdésben nem említett központi intézkedés hatására változik.
(3) A 3. § (4) bekezdése a) pontjának alkalmazása során a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a bérfejlesztési mutató bázisa is módosítható.
30. §
A vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozásban a felhasználható bértömeget a bérfejlesztési mutató csökkenése miatt 1980. évben nem kell módosítani.
31. §
(1) Ez a rendelet 1980. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 18-20. §-ok előírásai 1981. január 1-ét, az építőipari kivitelezés (21) ágazatban 1980. január 1-ét követően alkalmazhatók.
(3) A 7. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket - eltérő rendelkezés hiányában - az 1980. évet követően is alkalmazni kell.
(4) Egyidejűleg hatályát veszti
a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM számú rendelet,
a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 14/1975. (XI. 15.) MüM rendeletet módosító 14/1977. (X. 31.) MüM számú, továbbá a 14/1978. (XI. 3.) MüM rendeletek, valamint
a központilag biztosított, illetve engedélyezett bérfejlesztés mértékéről szóló 15/1978. (XI. 3.) MüM számú rendelet,
a szocialista brigádok vállalati kitüntetésével járó pénzjutalmak elszámolásáról szóló 11/1972. (V. 27.) MüM-PM számú együttes rendelet és
az 1976. január 1-én életbe léptetett intézkedések nyereségre gyakorolt hatásának meghatározásáról és nyilvántartásáról, valamint a bérfejlesztési mutató és a bértömeg-szabályozás termelési mutatója bázisának módosításáról szóló 2/1976. (I.31.) MüM-PM számú együttes rendelet. Az 1979. évi eredmény alapján teljesítendő bérfejlesztési befizetéssel kapcsolatban azonban még e jogszabályokat kell alkalmazni.
(5) Ez a rendelet nem érinti a gazdasági társulások munkaügyi kérdéseiről szóló 12/1978. (IX. 5.) MüM számú rendeletben foglalt előírásokat.
- a bauxitbányászat (1115) szakágazatban;
- az alumíniumkohászat (1312) szakágazatban;
- a gépipar (14) ágazatban;
- az építőanyagipar (15) ágazatban, kivéve az 1511 és 1513 szakágazatokat;
- a vegyipar (16) ágazatban, kivéve az 1613 szakágazatot;
- a könnyűipar (17) ágazatban, kivéve a 177 alágazatot;
- az egyéb ipar (18) ágazatban;
- a baromfi- és tojásfeldolgozóipar (1912) szakágazatban;
- a tartósítóipar (1914) szakágazatban;
- a malomipar (1915) szakágazatban;
- a cukoripar (1917) szakágazatban;
- a növényolajipar (1919) szakágazatban;
- a szesz- és keményítőipar (1921) szakágazatban;
- a boripar (1922) szakágazatban;
- a dohányipar (1925) szakágazatban;
- az építőipari kivitelezés (21) ágazatban;
- a termelőeszköz és készletező nagykereskedelem (511) alágazatban.
- az egyéb ércek és ásványok bányászata (1116) szakágazatban;
- a villamosenergiaipar (12) ágazatban;
- a tégla-, cserép- és tűzállóanyag ipar (1511) szakágazatban;
- a mész- és cementipar (1513) szakágazatban;
- a húsipar (1911) szakágazatban;
- a tejipar (1913) szakágazatban;
- az édesipar (1918) szakágazatban;
- a söripar (1923) szakágazatban;
- az építőipari tervezés, kutatás, beruházások szervezése és lebonyolítása (22) ágazatban;
- az erdőgazdálkodás (32) ágazatban;
- a kulturális szolgáltatás (84) ágazatban; valamint valamennyi népgazdasági ágból:
- a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató- és fejlesztő intézeteknél;
- az ágazati gazdasági intézeteknél, ügyvitelszervezési és gépesítési, gépi adatfeldolgozó, valamint üzem- és munkaszervezési vállalatoknál, ideértve az üzemszervezést, ügyvitelgépesítés és -feldolgozás (7141) szakágazatba sorolt vállalatokat is.
- a kézmű- és háziipar (177) alágazatban;
- a vasúti közlekedés (411) alágazatban;
- a vegyes gépjárműközlekedés (4122) szakágazatban ;
- a városi közlekedés (413) alágazatban;
- a belkereskedelem (51) ágazatban, kivéve az 511, 513. 516 alágazatokat és az 5191, 5192 szakágazatokat.
- a sütő- és tésztaipar (1916) szakágazatban;
- az ásvány-, szikvíz- és üdítőital ipar (1924) szakágazatban;
- a célfuvarozás (4121) szakágazatban;
- a vízi közlekedés (414) alágazatban;
- a légi közlekedés (415) alágazatban;
- a közlekedési jellegű szolgáltatás (417) alágazatban;
- a melléktermék és hulladékbegyűjtő nagykereskedelem (513) alágazatban;
- a gyógyszerkereskedelem (516) alágazatban;
- a kereskedelmi ügynökségek, értékesítési társulások stb. (5191) szakágazatban;
- az export fővállalkozás és közvetítő tevékenység (5212)szakágazatban;
- a külkereskedelmi jellegű szolgáltatás (5213) szakágazatban;
- a vízgazdálkodás (6) népgazdasági ágban;
- a személyi és gazdasági szolgáltatás (7) népgazdasági ágban, kivéve a 7141 szakágazatot;
- valamennyi népgazdasági ágból az Egészségügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál.
- az utazási irodák (5192) szakágazatban;
- a külön jogszabályban meghatározott fogyasztási szolgáltató vállalatoknál.
8. A vállalatnál alkalmazandó bérszabályozási formát, amennyiben az eltér a 2-7. pontokban meghatározottaktól, a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az ágazati miniszterek útján, külön leirattal szabályozza.
2. számú melléklet a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelethez A bértömeg és létszám számbavétele, a bérszínvonal számítása A bérköltség terhére történő kifizetések (bértömeg) számbavételénél és a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók létszámának meghatározásánál - eltérő rendelkezés hiányában - a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott "Egységes munkaügyi statisztikai utasítások" rendelkezéseit kell alkalmazni.
b) A bérköltség terhére folyósított összes egyéb kifizetéseket, ideértve:
- a vállalat állományába tartozó dolgozók részére nem a munkakörükkel összefüggő munkák (például: tanfolyami előadás, a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozó saját vállalatánál végzett bedolgozói tevékenysége stb.) díjait;
- a részmunkaidőben, bedolgozóként, átalánybefizetéses (gebines) elszámolási rendszerben, valamint másodállás és mellékfoglalkozás formájában foglalkoztatottak;
- a nyugdíjuk szüneteltetése, vagy korlátozása nélkül foglalkoztatott nyugdíjasok;
- az állományba nem tartozók, valamint
- a szakmunkásként bérezett szakmunkás tanulók és a foglalkoztatott diákok (ideértve a szorgalmi időben és szünidőben történő foglalkoztatást egyaránt)
részére teljesített kifizetéseket.
b) az összes egyéb bérkifizetések összegéből [1/b pont] számított létszámot. A számított létszámot az összes egyéb bérkifizetéseknek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérével való osztásával kell meghatározni.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérének [1/a pont] és létszámának [2/a pont] hányadosa.
A bérszínvonal számításánál alkalmazandó úgynevezett "képzett összlétszám" az a) és b) pontokban meghatározott létszám összege.
3. Azon dolgozók bérét, akik a statisztikai állományi létszámban a bevezetőben hivatkozott utasítás alapján nem szerepeltethetők, az 1/b pont szerinti egyéb kifizetések között kell számbavenni.
b) a bérköltség terhére szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokért fizetett szerzői díjakat és az e díjakból számított létszámot;
c) a 15/1976. (VI. 4.) ÉVM-MüM számú együttes rendelettel módosított 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM számú együttes rendelet alapján fizetett fagyszüneti díjat és a fagyszüneten levők létszámát;
d) a vállalatok dolgozói által társadalmi közös célokra, valamint a KISZ-szervezetek részéről felajánlott - a munkarend szerintit meghaladó teljesítményekért járó - béreket és az ebből számított létszámot;
e) a kiemelt beruházások külön ösztönzési rendszere alapján a bérköltség terhére kifizetett összegeket
5. A 10/1972. (V. 20.) MüM-PM számú együttes rendelet alapján tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó bérét és létszámát, a bértömeg és a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszám meghatározásánál - a bevezetőben hivatkozott utasítástól eltérően - figyelmen kívül kell hagyni, kivéve azon dolgozók bérét és létszámát, akik a tartós külföldi szolgálat ideje alatt munkabérük forint-részeként a belföldi átlagkeresetüket kapják a rendelet 24. és 32. §-a alapján.
6. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél a felvásárló, lakossági és belső üzemi szolgáltató tevékenységet végző fizikai dolgozók bére és létszáma a teljes munkaidőben foglalkoztatottak között nem szerepeltethető. Az e tevékenységek keretében figyelembe vehető munkaköröket az ágazati miniszter a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben határozza meg. E dolgozók bérét az 1/b pont szerint egyéb bérkifizetések között kell figyelembe venni és abból a 2/b pont szerint számított létszámot kell képezni.
7. A bértömeg és a bérszínvonal számításának alapjául szolgáló létszám meghatározásánál mind a tárgyévben, mind a bázis évben figyelmen kívül kell hagyni azokat a bérköltség terhére teljesített kifizetéseket, amelyekre vonatkozóan azt hatályos jogszabály, vagy a munkaügyi miniszteri leirat engedélyezte.
Azokat a kifizetéseket, amelyeket a munkaügyi miniszter engedélye alapján csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbérének (bérszínvonalának) meghatározásánál lehet figyelmen kívül hagyni, az 1/b pont szerinti egyéb kifizetések között kell számbavenni és a 2/b pont szerinti számított létszám meghatározásánál e kifizetéseket figyelembe kell venni.
8. Az ipari szövetkezetek tagjait és a részükre a bérköltség terhére kifizetett összegeket a munkaviszonyban állókkal azonos módon kell számbavenni.
9. A bérszabályozással kapcsolatos számításoknál a bérköltséget ezer forint pontossággal kell számbavenni, az átlagbért és bérszínvonalat forint pontossággal, a létszámot egy tizedes, a bérszínvonal és a bértömeg százalékban kifejezett változását két tizedes pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.
3. számú melléklet a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelethez A bérfejlesztési mutató 1. Bértömeg-szabályozásban bérfejlesztési mutatóként - a 2. és 7. pontokban foglalt kivételektől eltekintve - a következő elemek összegét kell alkalmazni:
- bérköltség;
- az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény (+ nyereség vagy - veszteség);
- munkabérek közterhe;
- értékcsökkenési leírás;
- egyéb bérjellegű költség.
A bérfejlesztési mutató egyes elemeit az éves mérleggel egyezően kell a számításnál figyelembe venni.
2. Az 1. pontban meghatározottól eltérően a következő alágazatokban, szakágazatokban az alábbi bérfejlesztési mutatókat kell alkalmazni:
a) a bolti kiskereskedelem (515), a vendéglátás (517), a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatokban, valamint a zöldség- és gyümölcs nagykereskedelem (5122) és a kölcsönző vállalatok (5193) szakágazatokban:
- az értékesítési árbevétel összegét.
b) a tartósítóipar (1914) szakágazatban:
- a változatlan áron közvetlen úton számított ipari- és építőipari termelési érték összegét.
c) a szesz- és keményítőipar (1921) szakágazatban:
- a bruttó termelési érték összegét.
3. Bérszínvonal-szabályozásban bérfejlesztési mutatóként - a 4. és 7. pontokban foglalt kivételektől eltekintve - az egy főre (képzett összlétszámra) jutó bér és nyereség összegét kell alkalmazni.
4. A 3. pontban meghatározottól eltérően a következő szakágazatokban, vállalatoknál az alábbi bérfejlesztési mutatókat kell alkalmazni:
a) a hírközlés (42) ágazatban:
- az 1. pontban meghatározott bérfejlesztési mutató egy főre (képzett összlétszámra) jutó összegét.
b) az utazási irodák (5192) szakágazatban:
- az egy főre (képzett összlétszámra) jutó értékesítési árbevétel összegét.
c) a külön jogszabályban meghatározott fogyasztási szolgáltató vállalatoknál:
- az egy főre (képzett összlétszámra) jutó nettó fogyasztási szolgáltatási árbevétel összegét.
5. A 3. pont szerinti bérfejlesztési mutatót az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló nyereség és a 3. § (1) bekezdése szerinti bértömeg együttes összegének a képzett összlétszámmal való osztásával kell megállapítani. A bérfejlesztési mutatóban veszteség nem szerepeltethető.
6. A 2/a és a 3/a pontok szerinti bérfejlesztési mutatónál alkalmazandó értékesítési árbevételt az ágazati miniszter által - a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - meghatározott összetevők szerint kell számításba venni.
7. A munkaügyi miniszter az ágazati miniszterek útján külön leirattal szabályozza a bérfejlesztési mutatót, ha az eltér az 1-4. pontokban meghatározott bérfejlesztési mutatótól.
8. A bérfejlesztési mutató értékét ezer forint, az egy főre jutó összegként meghatározott bérfejlesztési mutatót forint, a bérfejlesztési mutató százalékban kifejezett változását egy tizedes pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.
4. számú melléklet a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelethez A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bértömeg-változás és bérszínvonal-növekedés számítása 1. A felhasználható bértömegnek a bérfejlesztési mutató változása alapján a 4. § (2) bekezdése szerint bekövetkező változását a következő szorzószámok alapján kell megállapítani:
Az épülettatározást és karbantartást, valamint az ettől eltérő kivitelezési tevékenységet vegyesen végző vállalatok a táblázat 1. és 2. pontja szerinti szorzószámokból - a tevékenységek szerinti árbevétel-arányokkal súlyozott átlagszámítással - meghatározott szorzószámot kötelesek alkalmazni.
2. A bérfejlesztési mutató növekedése által a 13. § (1) bekezdés szerint lehetővé tett bérszínvonal-növekedést az alábbi szorzószámok alapján kell megállapítani:
3. A relativitással összekapcsolt központi bérszabályozási formákban a bértömeg a 9. § (3) bekezdése alapján, illetve a bérszínvonal a 15. § (2) bekezdése alapján a bérfejlesztési mutató minden egy százalékos növekedése esetén 0,15 százalékkal növelhető.
4. A külön jogszabályban meghatározott fogyasztási szolgáltató vállalatok a 15. § (2) bekezdés szerinti, a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedést az alábbi szorzószámok alapján kötelesek megállapítani:
5. A belkereskedelem (51) ágazatban a hálózat változása esetén az 5. számú mellékletben meghatározott módon növekszik vagy csökken a felhasználható bértömeg a bázis-bértömeghez képest.
6. Az 1-5. pontokban meghatározottól eltérő szorzószámokat a munkaügyi miniszter - az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az ágazati miniszterek útján, külön leirattal szabályozza
7. A felhasználható bértömeg, valamint a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonalnövekedés százalékos mértékét két tizedes pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.
5. számú melléklet a 12/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelethez A belkereskedelemben működő létszám-normatíva rendszer 1. A felhasználható bértömegnek a hálózati alapterülettől függő, a bázis-bértömeghez képest bekövetkező, a 4. számú melléklet szerint meghatározottól független változását a következő pontok alapján kell meghatározni az alábbi alágazatokban, szakágazatokban:
- a zöldség és gyümölcs nagykereskedelem (5122) szakágazatban;
- a bolti kiskereskedelem (515) alágazatban;
- a vendéglátás (517) alágazatban;
- a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatban;
- a kölcsönző vállalatok (5193) szakágazatban,
2. A felhasználható bértömegnek a hálózati alapterület változásához kapcsolódó növekedését vagy csökkenését a következő szorzószámok alapján kell megállapítani:
3. A hálózati alapterületet és annak változását az ágazati miniszter által - a munkaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - meghatározott módon kell számbavenni, illetve meghatározni.
Hálózati alapterületként nem vehető figyelembe az elkülönített raktárak alapterülete.
A tatarozás-karbantartás címén átmenetileg - legfeljebb félévig - zárvatartó egységek alapterületét nem kell alapterület csökkenésként kimutatni. Indokolt esetben a felügyeleti szerv - szövetkezetek esetén a 24. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv - az egy évnél nem hosszabb idejű zárvatartás esetén felmentést engedélyezhet a 2. pont szerinti bértömeg-csökkentési kötelezettség alól.
4. Azokon a területeken (például: szállodák, tüzelőanyag- és egyéb telepek stb.), ahol a 2. pont szerinti normatíva alkalmazására nincs lehetőség, a hálózat bővülése által indokolt létszámigény elismeréséről az ágazati miniszter - a munkaügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben - dönt.
5. Az 1979. évben év közben megvalósult hálózat-fejlesztés többlet-létszáma bértömeg-kihatásának elismeréséről - dokumentált tényadatok alapján - a felügyeleti szerv [szövetkezetek esetén a 24. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv] dönt. Az elismert bértömeg-kihatás nem haladhatja meg a ténylegesen igénybevett többletlétszám és az 1979. évi bérszínvonal szorzatát.