adozona.hu
18/1977. (IV. 14.) ÉVM rendelet
18/1977. (IV. 14.) ÉVM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet alkalmazásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a többi érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével egyet...
18/1977. (IV. 14.) ÉVM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet alkalmazásáról
A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról - a munkaügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a többi érdekelt miniszterrel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben -az alábbiakat rendelem.
1. §(1) A rendelet hatálya - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kiterjed:
a) az építőipar népgazdasági ágban és az építőanyagipari ágazatba sorolt vállalatokra, vállalati rendszerben gazdálkodó egyéb szervekre, trösztökre, ipari szövetkezetekre, mindezek által létrehozott jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra;
b) a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre és az a) pontban nem említett ipari szövetkezetekre az építőipari vagy építőanyagipari tevékenységet végző dolgozók vonatkozásában;
c) a tanácsi ingatlankezelő és közvetítő, parképítő, parkfenntartó, kertészeti, településtisztasági, köztisztasági, kéményseprő, temetkezési, takarító, díjbeszedő vállalatokra, a város- és községgazdálkodási vállalatokra, a lakás-, város- és községgazdálkodási szolgáltatás ágazatba sorolt egyesülésekre;
d) a tanácsi költségvetési üzemekre;
e) a lakásépítő, illetve fenntartó szövetkezetekre;
f) az Országos Műemléki Felügyelőségre (az időszaki főfoglalkozású dolgozók vonatkozásában);
g) az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó egyéb vállalatokra (a továbbiakban együtt: vállalat).
(2) E rendelet alkalmazását az építőipar népgazdasági ágba és az építőanyagipari ágazatba nem sorolt vállalatok építőipari, illetve építőanyagipari tevékenységet végző szervezeteire a felügyeleti szerv, a mezőgazdasági szövetkezetek, illetve az általuk létrehozott társulások építőipari szervezeteire (részlegeire) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elrendelheti.
2. §
(A R. 2. §-ához)
(1) Az építő-, szak- és szerelőipari, az építőipari segédüzemi, a házgyári, valamint a lakás- és kommunális szolgáltatási munkák (munkakörök) besorolási példatárait az 1-4. számú mellékletek tartalmazzák.
(2) Az építőanyagipari munkákra (munkakörökre) vonatkozó besorolási példatárakat az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével, valamint a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - szakágazatonként, illetve vállalatonként hagyja jóvá.
(3) Azoknak a munkáknak (munkaköröknek) a besorolását, amelyek a mellékletekben, illetőleg a (2) bekezdésben említett jóváhagyott besorolási példatárakban nem szerepelnek, a R. 1-2. számú mellékletei, valamint a vállalatra érvényes besorolási példatárral történő összehasonlítás alapján a vállalat köteles megállapítani.
3. §
(A R. 3. §-ához)
(1) A heti 44 óránál hosszabb törvényes munkaidőben foglalkoztatott havidíjas őrök, portások havi alapbérének, valamint - az Mt. V. 43. § (3) bekezdése alapján - heti 44 óránál rövidebb törvényes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók személyi és teljesítményes órabérének alsó és felső határát a munkaidő heti 44 órától eltérő mértékével arányosan emelten kell alkalmazni.
(2) A fizikai foglalkozású dolgozó személyi órabérét munkaideje nagyobb részében végzett munkájának megfelelő munkakategória bértételei között kell megállapítani. Ennek alapul vételével a személyi besorolásokat legalább évente felül kell vizsgálni.
(3) Ha a fizikai foglalkozású dolgozó az általa rendszeresen végzett munkához szükségesnél nagyobb szaktudással rendelkezik és esetenként ennek megfelelő munkát is végez, az általa rendszeresen végzett munkára (munkakörre) megállapított kategóriánál eggyel magasabb szakmai fokozatú kategóriába is sorolható.
4. §
(A R. 4. §-ához és a 4. sz. melléklethez)
(1) Az Építőipari Termelőeszközkereskedelmi Vállalat termelő tevékenységet nem folytató anyag- és raktártelep vezetőinek, a raktárvezetőknek, a raktárosoknak és az anyagátvevőknek a belkereskedelmi miniszter rendelkezései alapján történő besorolásakor az évi 500 millió Ft forgalmat elérő vagy meghaladó anyag- és raktártelep vezetőjét a "kiemelt" kategóriájú telep vezetőjére előírt bértételek alapján kell besorolni, az ennél kisebb anyag- és raktártelepek a), b) és c) kategóriába sorolásának feltételeit a kollektív szerződésben kell meghatározni.
(2) A besorolás szempontjából - a (3) bekezdésben említett eltérésekkel - önálló osztályvezetőnek kell tekinteni azt az osztályvezetőt, aki közvetlenül az igazgató (vezérigazgató) vagy helyettese irányítása alá tartozik.
(3) A tervező és a beruházási vállalatoknál, illetve részlegeknél a "Műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági vezető I." kategóriába sorolható az irodavezető és kinevezett helyettese, a szakági főmérnök, a komplex feladatkörű osztály, vagy több szakosztály munkáját irányító osztályvezető, továbbá a kiemelt beruházás lebonyolításának, vagy több létesítményi főmérnöknek (létesítményi felelősnek, kirendeltségvezetőnek) irányításával megbízott létesítményi főmérnök és kinevezett helyettese.
(4) A "Műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági vezető II." kategóriába sorolható a tervező és beruházási vállalatoknál, illetve részlegeknél a műteremvezető, a kirendeltségvezető, a létesítményi főmérnök, a szakosztályvezető és a laboratóriumvezető. Az "A" osztályba sorolt tervezési jogosultsággal rendelkező irányító tervezők a "Műszaki-, gazdasági tanácsadó" kategóriába sorolhatók, az egyéb osztályba sorolt tervezési jogosultsággal rendelkező irányító tervezőket pedig - az osztályszervezeten belüli csoportvezetőkre előírtak szerint - a "Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintéző" kategóriába kell sorolni.
(5) A kiemelt beruházásokon foglalkoztatott, a beruházás koordinálását is végző felsőfokú képesítéssel rendelkező beruházó műszaki ellenőröket a "Műszaki-, gazdasági tanácsadó" kategóriába lehet sorolni.
(6) A főépítésvezetőt és kinevezett helyettesét a "Termelés-, forgalomirányító I." kategóriába kell sorolni.
(7) A "Termelés, forgalomirányító IV-V." kategória feltételei szerint kell besorolni:
a) a tervező vállalatoknál a fúrómestereket és segédfúró-mestereket,
b) a köztisztasági, és a kéményseprő kerületvezetőket, a takarító részlegvezetőket és a termelő-vezetőket.
(8) A "Termelés-, forgalomirányító III-IV." kategóriákban, az adott munkakör jellege szerint
a) felsőfokú képesítés: a szakágnak megfelelő egyetemi, műszaki főiskolai, felsőfokú technikumi oklevél, és az építőmesteri képesítés,
b) középfokú képesítés: a szakágnak megfelelő technikus oklevél; szakközépiskolai érettségi bizonyítvány, vagy ezzel egyenértékűen a Műszaki Egyetem 4. évfolyamának eredményes elvégzése; a Felső Építőipari Iskola végbizonyítványa; a Felső Ipariskola végbizonyítványa; az építőiparban a középfokú művezető továbbképző tanfolyam bizonyítványa; továbbá a volt "Bólyai" Műszaki Akadémián szerzett oklevél (kizárólag a mélyépítési munkákra kiterjedően).
(9) Az építőipari teljesítményeiszámolóknál a műszaki-, forgalmi-, gazdasági ügyintézők besorolási feltételei az irányadók, feltéve, hogy a dolgozó feladata a tervfelbontás és a munkautalványozás is. Ennek hiányában a teljesítményeiszámolót ügyviteli dolgozóként kell besorolni.
(10) A műszaki-, forgalmi-, gazdasági ügyintézői munkakörben dolgozók besorolásánál - az általános iskolatípusok mellett - a következő végzettségeket kell figyelembe venni:
a) II. képesítési fokozatnál a Műszaki Egyetem 4. évfolyamának eredményes elvégzését; szakirányú szakközépiskolai érettségit; a Felső Kereskedelmi Iskola, a Kereskedelmi Akadémia, a Felső Építőipari Iskola, a Felső Ipariskola, a volt "Bólyai" Műszaki Akadémia végbizonyítványát;
b) III. képesítési fokozatnál az építőmesteri képesítést; a Gazdasági Műszaki Akadémiai végzettséget;
c) IV. képesítési fokozatnál a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosított tagozatán oktatott valamennyi szakágból államvizsga letételét tanúsító oklevelet, valamint a Pártfőiskolán államvizsga letételével szerzett oklevelet, ha a dolgozó a munkakör betöltéséhez szükséges - jogszabályban vagy kollektív szerződésben, illetve munkaügyi szabályzatban (a továbbiakban együtt: kollektív szerződés) előírt - felsőfokú szakvizsgával rendelkezik.
(11) A műszaki rajzolót a műszaki-, forgalmi-, gazdasági ügyintéző I. képesítési fokozat szerint kell besorolni akkor is, ha ennél magasabb képesítéssel rendelkezik.
(12) A műszaki-, forgalmi-, gazdasági ügyintézői munkakörben dolgozók besorolásánál az ágazati tanfolyami végzettséget az 5. számú mellékletnek megfelelően kell figyelembe venni.
5. §
(A R. 7. §-ához)
(1) A dolgozók besorolásának felülvizsgálatát és megfelelő módosítását az e rendeletben foglaltak szerint 1977. június hó 30. napjáig kell elvégezni.
(2) A végzett munkához kapcsolt teljesítménybér arányának növelése céljából meg kell vizsgálni a munkaátvétel és teljesítményelszámolás vállalati rendszerét és gyakorlatát, intézkedni kell a munkavégzéssel össze nem függő indokolatlan bérkiegészítések megszüntetésére. Felül kell vizsgálni a vállalati hatáskörben megállapított bérpótlékok indokoltságát és mértékét. Az indokolatlan vagy túlzott méretű bérpótlékokat megszüntetni vagy alapbéresíteni, illetve csökkenteni kell.
6. §
(1) A kollektív szerződésben az alkalmazandó bérezési formákat - figyelemmel a munka minőségi színvonalát növelő ösztönző bérformák alkalmazásáról szóló 1/1977. (I. 10.) ÉVM rendeletben előírtakra is - úgy kell szabályozni, hogy a teljesítménybérezés aránya növekedjék, illetve alkalmazása hatékonyabbá váljék.
(2) Az építőiparban a munkaszervezés javítása, a termelékenyebb és gazdaságosabb munkavégzés biztosítása, a bérutalványozás és a teljesítményelszámolás egyszerűsítése céljából az egyösszegű munka- és bérutalványozást széles körben kell alkalmazni. Az egyösszegű munka- és bérutalványozás alkalmazása esetén a vállalat és a brigád közötti szerződésben kell meghatározni az építési feladatot, a munka elvégzésének határidejét, a munkáért járó munkabért és kifizetésének (elszámolásának) minőségi követelmények szerinti és egyéb feltételeit. A határidő előtti munkateljesítésért - ha a munka minősége megfelelő - a brigádot külön prémiumban indokolt részesíteni.
(3) A közösen elszámoló brigádok (csoportok) keresetfelosztásának módját a kollektív szerződés határozza meg. A mesterszakmunkás oklevéllel* rendelkező dolgozók jogszabályban előírt bérnövelésének érvényesítése céljából azoknál a brigádoknál, melyekben mester-szakmunkást is foglalkoztatnak, a keresetfelosztás csak személyi órabér alapján történhet.
(4) Az építőipari teljesítmény-elszámolás bizonylati módját külön rendelkezések szabályozzák.
(5) Az Mt. 35. § (1) bekezdése alapján átmenetileg munkakörétől eltérő, alacsonyabb, vagy más képzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott dolgozó választhat, hogy személyi órabére, vagy a végzett munkára megállapított teljesítménybér alapján bérezzék. A dolgozó munkabére azonban ez esetben sem lehet kevesebb, mint az eredeti munkakörében elért átlagkeresete.
(6) A vállalat oldaláról felmerült okból bekövetkező állásidőre a dolgozót megillető díjazás mértékét a kollektív szerződésben kell megállapítani. Az e címen fizetett díjazás nem lehet kevesebb, mint a segédmunkára, betanított munkára, illetve a szakmunkára vonatkozó legalacsonyabb (11-es; 2l-es; illetve 4l-es) munkakategória jogszabály szerinti órabértétele alsó határának 80%-a.* A kollektív szerződés ennél magasabb összeget csak olyan mértékben írhat elő, amilyen mértékben az 1976. évre szabályozott díjazás ennél magasabb.
7. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg
- a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet alkalmazásáról szóló 18/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet,
- a 18/1971. (VI. 25.) ÉVM rendelet módosításáról szóló 11/1975. (VIII. 1.) ÉVM rendelet,
- a 14/1972. (IX. 12.) ÉVM-PM együttes rendelet 10. § (1) bekezdésének, valamint a 20/1976. (VIII. 12.) PM-ÉVM együttes rendelet 7. § (1) bekezdésének a 7/1971. (IV. 1.) MüM és a 18/1971. (VI. 25.) ÉVM rendeletekre való utalása hatályát veszti.
(2) A rendelet mellékleteit az Építésügyi Értesítő közli.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Lábjegyzet
* 11/1975. (VIII. 8.) MüM rendelet.
* A bértétel alsó határának megállapítására 1979. március 31-ig, a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet bértételei az irányadók.
