adozona.hu
14/1977. (III. 21.) MÉM rendelet
14/1977. (III. 21.) MÉM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján - a munkaügyi miniszterrel, más érdekelt miniszterekkel, az érintett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
A rendelet hatálya kiterjed
az állami mezőgazdasági, állami erdőgazdálkodási, az állami élelmiszeripari alágazatokba sorolt központokra, trösztökre, kombinátokra, gazdaságokra és vállalatokra, a Mezőgazd...
14/1977. (III. 21.) MÉM rendelet
a vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról
A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján - a munkaügyi miniszterrel, más érdekelt miniszterekkel, az érintett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
1. §A rendelet hatálya kiterjed
a) az állami mezőgazdasági, állami erdőgazdálkodási, az állami élelmiszeripari alágazatokba sorolt központokra, trösztökre, kombinátokra, gazdaságokra és vállalatokra, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MÉM) felügyelete alá tartozó elsődleges faipari, földmérési és térképészeti tevékenységet folytató vállalatokra, az élelmiszeripari szövetkezetekre, továbbá az előbb felsoroltak jogi személyiséggel rendelkező társulásaira (a továbbiakban együtt: vállalat);
b) a folyószámlás költségvetési rendszerben gazdálkodó állami erdő- és vadgazdaságokra, a Pilisi Parkerdőgazdaságra és a Tanulmányi Erdőgazdaságra, továbbá a mezőgazdasági kutató és kísérleti intézetek, valamint fajtakísérleti állomások és tanüzemek "nem kisegítők" csoportjába sorolt fizikai foglalkozású dolgozóira.
2. §
(1) A munkák minősítésének és bércsoportba sorolásának (munkabesorolás) egységes elvek szerinti végrehajtása érdekében az alágazati központok és a trösztök az R. 1. és 2. sz. mellékleteinek, valamint a 25/1972. (XII. 16.) MÉM rendelettel módosított és kiegészített 10/1971. (VI. 30.) MÉM rendelet 1. és 4. számú mellékleteinek alapján, illetve a gyakorlatban alkalmazott munkabesorolási példatárak figyelembevételével, az illetékes szakszervezeti szervvel együttműködve, legkésőbb 1978. december 31-ig állítsanak össze alágazati, illetve iparági munkabesorolási példatárat, és azt jóváhagyásra nyújtsák be a MÉM-hez. Jóváhagyás előtt a példatárat egyeztetni kell az illetékes szakszervezeti központtal.
(2) A fizikai foglalkozásúak bércsoportba sorolásánál (személyi besorolás) a dolgozó által rendszeresen végzett munkák átlagos szakképzettségi igényét, a munkakörülményi fokozat megállapításánál pedig azt a munkakörülményt kell figyelembe venni, amelyben a dolgozó munkaidejének nagyobb részét tölti. Ha a dolgozó az általa rendszeresen végzett munkához a szükségesnél nagyobb szaktudással rendelkezik és esetenként ennek megfelelő munkát is végez, eggyel magasabb szakmai fokozatú bércsoportba is sorolható.
(3) A vállalat a más ágazatokhoz tartozó munkák és dolgozók besorolásánál (pl. építőipar) köteles alkalmazni az illetékes ágazati miniszter által kiadott minősítési és besorolási feltételeket.
(4) A munkák és a fizikai foglalkozásúak besorolásánál figyelembe vett körülményekért (szakmai képesítés, munkakörülmény stb.) külön pótlékot megállapítani nem lehet.
3. §
(1) Az egyes bércsoportokhoz tartozó bértételeken belül (alsó-felső bérhatár) a munkák alapbérét fix összegben a kollektív szerződésben, a fizikai foglalkozásúak személyi alapbérét pedig írásban, személy szerint kell meghatározni és személyi kartonjaira felvezetni.
(2) Az egyes munkák alapórabére a teljesítményhez kötött bérek meghatározására szolgál. A személyi alapbér a túlórapótlék és az állásidőre járó bér kiszámításának alapja, de ezen túlmenően csoportelszámolás esetén a keresetfelosztás alapja is lehet; ezeket a kollektív szerződésben kell szabályozni.
(3) Rendszeresen heti 44 óránál hosszabb munkaidőben csak az őrszolgálatot ellátók (kapusok, portások, nappali és éjjeli őrök stb.) foglalkoztathatók. Ezeknél a dolgozóknál - havibéres besorolás esetén - az R. 3. számú mellékletében meghatározott havibéreket (alsó és felső határokat) időarányosan emelt összeggel kell alkalmazni.
(4) Az idényjellegű vállalatoknál a heti 44 órának megfelelő éves munkaidő-kereten belül 44 óránál hosszabb vagy rövidebb heti munkaidőben foglalkoztatott havibéres dolgozók esetében az időarányos (növelt, illetve csökkentett) bértételek alkalmazása nem kötelező. Az időarányos bértételek alkalmazását, illetve mellőzését a kollektív szerződésben kell meghatározni.
(5) Azokban az állami gazdaságokban, ahol a heti 44 órás munkaidőt általánosan még nem valósították meg, havibéres dolgozók esetében a 44 és 48 órás munkaidő-különbség címén a bértételek alsó és felső bérhatárai nem emelhetők.
4. §
(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vállalatok és szervek nem fizikai foglalkozású dolgozóinak további besorolási feltételeit és a jellemző ágazati munkaköröket e rendelet 1. melléklete, az ágazati tanfolyamok minősítését pedig a 2. melléklete tartalmazza.
(2) A fizikai munkák részletes szakszám szerinti besorolását, a vállalat által szükségesnek tartott további minősítési és besorolási feltételeket, továbbá a nem fizikai foglalkozásúaknál az e rendelet 1. mellékletében felsoroltakon túlmenő további (képesítés, gyakorlati idő stb.) feltételeket és az összes előforduló munkakör bércsoportbeli hovatartozását a kollektív szerződésben kell rögzíteni.
5. §
(1) Az 1979. március 31-ig alkalmazható bértételek alsó bérhatárait a 7/1971. (IV. 1.) MüM rendelet 3. számú és 5. számú mellékletei és a 4/1977. (II. 14.) MüM rendelet tartalmazzák.
(2) A munkák, a fizikai és nem fizikai foglalkozásúak munkaköri csoportba történő besorolásának felülvizsgálata és az új bértételek fokozatos érvényesítése során gondoskodni kell arról, hogy az alapbér emelés a munka termelékenységének növelésével, a minőség javításával, a takarékos gazdálkodással és egyéb kiemelt népgazdasági feladatok teljesítésével járjon. Ennek érdekében:
a) gondoskodni kell a teljesítményhez kötött bérezési formák kiterjesztéséről és a normamunka megjavításáról;
b) az alapbéremeléssel egyidőben felül kell vizsgálni a teljesítménykövetelményeket, és a laza teljesítménykövetelményeket rendezni kell;
c) felül kell vizsgálni a bérköltség terhére fizetett mozgóbéreket (bér terhére fizetett törzsgárda pótlék vagy jutalom; feltételhez nem kötött prémium és jutalom stb.), azoknak mértékét csökkenteni kell, illetve az indokolatlan, csak keresetnövelő célt szolgáló kifizetéseket alapbéremelésre kell felhasználni.
6. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1977. január 1. napjától visszamenőleg kell alkalmazni. Egyidejűleg a munkások és alkalmazottak alapbérének megállapításáról szóló 25/1972. (XII. 16.) MÉM sz. rendelettel módosított és kiegészített 10/1971. (VI. 30.) MÉM rendelet - az 1. és a 4. számú mellékletének kivételével - hatályát veszti.
Dr. Romány Pál s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. sz. melléklet a 14/1977. (III. 21.) MÉM rendelethez
Besorolási feltételekVezetők
Vezérigazgató, igazgató, elnök:Az Állami Gazdaságok Országos Központja főosztályvezetőit (területi igazgatóit) "A" kategóriájú vállalati igazgatói bértétel alapján kell besorolni.
Vezérigazgatóhelyettes, igazgatóhelyettes
Ide kell besorolni a vezérigazgató, igazgató, elnök helyetteseit és az Állami Gazdaságok Országos Központja főosztályvezetői (területi igazgató) besorolására vonatkozó előírásoknak megfelelően azok helyetteseit.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető I.
Főosztályvezetőként legalább két osztály munkáját irányító vezető sorolható be. Önálló osztályvezetőnek kell tekinteni az olyan osztályvezetőt, aki közvetlenül a vezérigazgató (igazgató) vagy helyettesei irányítása alá tartozik.
Azokban az állami, gazdaságokban, ahol nincs osztályszervezet, ide kell sorolni a főüzemágak vezetőit (főmezőgazdász, főkertész, főállattenyésztő, gépesítési főmérnök stb.).
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági vezető II.
Ide kell besorolni
- főosztályi szervezeten belüli osztályvezetőket,
- jelentősebb üzemágakat irányító szakvezetőket (állami gazdaságokban, ha osztályszervezet nincs),
- vezető állatorvost, vezető üzemhigiénikust,
- vezető tűzrendészt,
- munkavédelmi vezetőt.
Termelés-, forgalomirányítók I.
Ide kell besorolni (csak A, B, C kategóriájú vállalatoknál)
- nagyvárost ellátó tejipari nagyüzem vezetőjét,
- nagyforgalmú tejipari nagyüzem vezetőjét,
- nagyforgalmú tejipari szállítási telepek (kirendeltségek) vezetőit,
- körzeti üzemvezetőt 10 000 vg évi érékesítési forgalom felett (gabonaipar),
- kerületvezetőt (állami gazdaság),
- erdészet vezetőt (4000 ha-on felüli területtel vagy 25 millió Ft halmozott termelési érték felett),
- megyei sütőipari üzemcsoport vezetőket,
- mezőgazdasági jellegű (hibrid, szárító, hajtató stb.) üzemek vezetőit 25 millió forint halmozott termelési érték felett,
- faanyag kezelő és kereskedelmi telepek vezetőit (200.000 m3 fa forgalmazásán felül),
- hizlaldavezetőt (húsipar) 10 000 sertést meghaladó kapacitású hizlaldában,
- pezsgő-üzemvezetőt (évi 2 millió palack termelés felett),
- palackozó üzem vezetőjét, évi 200 000 hl tényleges termelés felett,
- faipari, fűrész (évi 40 000 m3 hengeres fafeldolgozó kapacitás felett), farost, forgácslap, falemez és szalagparketta üzem vezetőjét.
Termelés-, forgalomirányítók II.
Ide kell besorolni
- nagyvárost ellátó tejipari középüzemek és egyéb kiemelt üzemek vezetőit,
- sütőipari középüzemek vezetőit napi 6,5-16 t kapacitásig,
- palackozó üzem vezetőjét évi 80-200 000 hl tényleges termelés között,
- körzeti üzemvezetők 6 000-10 000 vg évi értékesítési forgalom között (gabonaipar),
- malomüzemvezetőt, takarmánykeverő üzem vezetőt 10(vg)24 óra kapacitás felett,
- mezőgazdasági üzemegység vezetőt,
- szakosított állattenyésztési telepvezetőt,
- mezőgazdasági (hajtató, szárító, hibrid stb.) üzemvezetőt (10-25 millió halmozott termelési érték között),
- erdészetvezetőt (4 000 ha-on aluli területtel vagy 25 millió forint termelési érték alatt),
- erdészeti műszaki vezetőt (4 000 ha-on vagy 25 millió Ft halmozott termelési értéken felüli erdészetben),
- faipari fűrész (15 000-40 000 m3 hengeres áru fafeldolgozó kapacitás között), lemez, furnér, láda, hordó, bútorlap, parketta üzemvezetőjét,
- faanyag kezelő és kereskedelmi telepek vezetőit (200 000 m3 faanyag forgalmazáson alul).
Termelés-, forgalomirányítók III.
Ide kell besorolni
- söripari forgalmi kirendeltség vezetőjét 100 00 hl-en felüli forgalom, vagy felsőfokú képesítés esetén,
- pincevezetőt, 30 000 hl-nél nagyobb tároló térrel, vagy felsőfokú képesítéssel, tárolótér nagyság meghatározása nélkül,
- a földmérés és a térképészet területén az osztályszervezeten belüli állandó jellegű termelő egységek (kirendeltség, csoport stb.) vezetőit, felsőfokú képesítéssel,
- körzeti üzemvezetőt (gabonaipar) 6 000 vg évi forgalom alatt,
- malomüzem, takarmánykeverő üzem vezetőket 5-10 vg/24 óra kapacitás között,
- bor- és gyümölcs-szeszfőzde vezetőjét, napi 100 q nyersanyagfeldolgozó kapacitás felett, vagy felsőfokú képesítéssel,
- termeltetési körzetvezetőt (konzervipar), felsőfokú képesítéssel,
- répafelügyelőt (cukoripar), felsőfokú képesítéssel, önálló mezőgazdasági telepvezetőt,
- mezőgazdasági brigádvezetőt, felsőfokú képesítéssel,
- eddigiekben fel nem sorolt mezőgazdasági üzem- és telepvezetőt,
- erdészeti műszaki vezetőt (4 000 ha-on vagy 25 millió Ft halmozott termelési értéken aluli erdészetben),
- pincemestert, felsőfokú képesítéssel,
- fűrész (15 000 m3 hengeres fa kapacitás alatti) fafeldolgozó, továbbá fűztelep és fagyártmány-üzemvezetőt, műhelyvezetőt, felsőfokú képesítéssel,
- kisebb sütőipari üzemvezetőt, felsőfokú képesítéssel, napi 6,5 t kapacitás alatt.
Termelés-, forgalomirányítók IV.
Ide kell besorolni
- söripari forgalmi kirendeltség vezetőjét, forgalomtól függetlenül középfokú képesítéssel,
- söripari fejtő kirendeltségvezetőt,
- pincevezetőt, pincenagyságtól függetlenül,
- malomüzem és takarmánykeverő üzemvezetőt, 5 vg/24 óra kapacitás alatt,
- a földmérés és a térképészet területén az osztályszervezeten belüli állandó jellegű termelési egységek (kirendeltség, csoport stb.) vezetőit, középfokú képesítéssel,
- mezőgazdasági brigádvezetőt, középfokú képesítéssel,
- kerületvezető és szakosított erdészt és vadászt, fűrész és fagyártmány üzemvezetőt, műhelyvezetőt, valamennyit középfokú képesítéssel,
- egyéb (pl. alma, meggy) bor- és gyümölcsszeszfőzde vezetőt.
Műszaki-, forgalmi-, áruforgalmi-, gazdasági ügyintézők
Ide kell besorolni pl.: személyzeti előadót, beruházási előadót, tervelőadót, munkaügyi előadót, pénzügyi előadót, erdőművelési előadót, vadgazdálkodási és vadászati előadót, energetikust, műszaki tervezőt, revizort, műszakfejlesztési előadót, TMK előadót, munkavédelmi előadót, beosztott jogtanácsost, rendészt, beosztott kertészt, beosztott mezőgazdászt, termelő, földmérő és térképész műszaki előadót, illetve a felsoroltakhoz hasonló jellegű munkakörben dolgozókat.
Képesítési fokozat
- Az ágazati tanfolyamok minősítését a 2. melléklet tartalmazza.
- Az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges szakvizsgákat az érvényes jogszabályok tartalmazzák. Ezekben a jogszabályokban nem szabályozott munkakörök tekintetében a kollektív szerződés írhatja elő a 2. mellékletben felsorolt - a munkakör jellegének megfelelő - szakvizsga megszerzését.
Ügyintézőknél a szakmai gyakorlati időként
- az azonos munkakörben vagy
- a munkakör jellegének megfelelő szakmában eltöltött időt
lehet figyelembe venni. Szakmai gyakorlati időnek kell tekinteni azt az időt is, amelyet a dolgozó társadalmi, igazgatási szervnél a munkakör jellegének megfelelő szakmával kapcsolatos beosztásban töltött el.
2. sz. melléklet a 14/1977. (III. 21.) MÉM rendelethez Az ágazati szervek által rendezett tanfolyamok minősítése Az ágazat által rendezett egyes tanfolyamok a tananyagot és a képzés szintjét figyelembe véve - amennyiben azok elvégzését külön jogszabály vagy a kollektív szerződés a munkakör betöltése feltételeként írja elő - a műszaki, forgalmi, áruforgalmi, gazdasági ügyintézők besorolásánál az alábbiaknak megfelelően kell figyelembe venni: