adozona.hu
16/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet
16/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet
az építőipari dolgozók különélési pótlékáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A pénzügyminiszterrel, egyéb érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az illetékes szakmai szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendeljük.
A rendelet hatálya kiterjed
a) az állami (tanácsi) építőipari vállalatok, a társadalmi szerv építőipari vállalata;
a vízügyi igazgatóságok, a Vízkutató- és Fúró Vállalat;
a MÁV Építési és Pályafenntartási Szakszolgálat építési főnökségei, továbbá
a Fővárosi Gázművek Vállalat, ...
16/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet
az építőipari dolgozók különélési pótlékáról
A pénzügyminiszterrel, egyéb érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szakszervezetek Országos Tanácsával és az illetékes szakmai szakszervezetekkel egyetértésben a következőket rendeljük.
1. §(1) A rendelet hatálya kiterjed
1. a) az állami (tanácsi) építőipari vállalatok, a társadalmi szerv építőipari vállalata;
b) a vízügyi igazgatóságok, a Vízkutató- és Fúró Vállalat;
c) a MÁV Építési és Pályafenntartási Szakszolgálat építési főnökségei, továbbá
d) a Fővárosi Gázművek Vállalat, a Vízművek (Budapest), a Fővárosi Csatornázási Művek építőipari részlegei
(a továbbiakban: vállalatok) munkásaira és építési munkahelyi alkalmazottaira (a továbbiakban: dolgozó);
2. a) a vízgazdálkodási vállalatok és társulatok, az 1. d) pontban nem említett víz- és csatornamű vállalatok, továbbá a fürdő vállalatok építőipari részlegei;
b) a tanácsok felügyelete alá tartozó ingatlankezelő, parképítő, kertészeti, köztisztasági, temetkezési, kéményseprő, város- és községgazdálkodási vállalatok építőipari részlegei;
c) a KPM közúti igazgatóságok építőipari részlegei;
d) a Kereskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat Berendezési Gyára építőipari részlege;
e) az Országos Műemléki Felügyelőség;
f) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek, mezőgazdasági szakszövetkezetek és ezek társulásának építőipari részlegei, ideértve a szövetkezetek építőipari közös vállalatát, közös vállalkozását és építőipari egyszerűbb gazdasági együttműködését is;
g) az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, erdő-és vadgazdaságok építőipari részlegei
(a továbbiakban együtt: egyéb szervek) családfenntartó építőipari munkásaira, illetve időszaki főfoglalkozású építőipari dolgozóira (a továbbiakban: dolgozó).
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya
a) a vállalatoknál és egyéb szerveknél [(1) bekezdés 1. és 2. pont] foglalkoztatott gépjárművezetőkre, kivéve a dömpervezetőket és az építőipari gépláncban dolgozó tehergépjárművezetőket, továbbá a szakmunkás tanulókra még akkor sem, ha foglalkoztatásuk szakmunkásbérrel történik;
b) a vállalatoknál [(1) bekezdés 1. pont] foglalkoztatott, nem építési munkahelyen dolgozó alkalmazottakra;
c) az egyéb szerveknél [(1) bekezdés 2. pont] foglalkoztatott nem családfenntartó építőipari fizikai dolgozókra;
d) az (1) bekezdés 2. f) pontjában elsorolt mezőgazdasági nagyüzemek tagjaira.
(3) Az előző bekezdés a)-b) pontjában említett dolgozókra a kiküldetési (külszolgálati) élelmezési költségtérítések rendelkezései az irányadók; c) pontjában említett dolgozók azonban kiküldetési (külszolgálati) élelmezési költségtérítésben sem részesíthetők.
2. §
(1) Különélési pótlék - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a dolgozónak jár, aki menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással naponta - a dolgozó munkahelyére (munkakörére) érvényes munkaidőbeosztás betartásával - állandó lakóhelyéről munkahelyére bejárni nem tud, vagy bejárás esetén állandó lakóhelyétől legalább napi 14 órát tölt távol.
(2) A vállalat nem építési munkahelyén (segédüzemben, házgyárban, anyagtelepen, szociális- és kulturális intézményben, vállalati központban stb.) állandó telephelyre alkalmazott dolgozónak különélési pótlék akkor jár, ha állandó telephelyén kívül más helységben foglalkoztatják és menetrend szerinti közforgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szervezett csoportos szállítással - a dolgozó munkahelyére (munkakörére) érvényes munkaidőbeosztás betartásával - sem állandó lakóhelyére, sem telephelyére nem tud visszatérni, vagy visszatér ugyan, de távolléte a napi 12 órát eléri vagy meghaladja.
(3) A távollét időtartamának megállapításakor
a) figyelembe kell venni a napi törvényes munkaidőt, az elrendelt túlmunka idejét, a munka utáni tisztálkodási időt, továbbá a vállalati utazási kedvezménnyel igénybe vett közlekedési eszköz menetrendje szerint a lakóhelytől való indulástól az oda történő visszaérkezésig az utazással és a szükséges várakozással eltöltött időt;
b) figyelembe lehet venni a dolgozó lakóhelyén a helyi közlekedéshez szükséges időt, ez azonban napi egy óránál több nem lehet.
(4) Ha a dolgozó munkahelye állandó lakóhelyének államigazgatási határán belül van, különélési pótlékra akkor sem jogosult, ha távollétének időtartama az előző bekezdésekben meghatározott mértéket eléri.
3. §
(1) A különélési pótlék a dolgozót minden munkában töltött napra megilleti. Ebből a szempontból munkában töltött időnek kell tekinteni még:
a) a készenléti időt;
b) a 7/1967. (X. 8.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában említett, továbbá a munkásőrségben eltöltött, átlagkeresettel díjazott időt;
c) a vállalati érdeket szolgáló tanfolyami vagy iskolai részvétel idejét, ha a munkáltató erre az időre bért folyósít a dolgozónak;
d) a betegállomány első hat napját (a kórházi betegellátás esetét kivéve),
feltéve, hogy a 2. §-ban meghatározott feltételek ezekben az esetekben is fennállnak.
(2) Egy napnál hosszabb időtartamú pótlékjogosultság esetén arra az utolsó munkában töltött napra is jár a különélési pótlék, amelyiken a dolgozó állandó lakóhelyére (telephelyére) visszatér, de távolléte 14, illetve 12 óránál kevesebb (pl. szabadszombat előtti péntekre).
(3) A hat napostól eltérő (folytonos vagy váltásos) munkaidőbeosztásban foglalkoztatott dolgozó különélési pótlékra jogosító munkanapjainak számát úgy kell megállapítani, hogy a dolgozó által a tárgyhónapban állandó lakóhelyétől távoli munkahelyen teljesített túlóra nélküli munkaórák számát a dolgozó munkakörére előírt - az ötnapos munkaidőbeosztás szerint számított - napi törvényes munkaidővel kell osztani.
4. §
(1) A vállalatnál a különélési pótlék napi összegét
a) családfenntartó dolgozónak 15-20 Ft
b) nem családfenntartó dolgozónak 10-15 Ft között a kollektív szerződés állapítja meg.
(2) Az egyéb szerveknél a családfenntartó dolgozó napi különélési pótléka egységesen 6 Ft, illetve, ha üzemi étkeztetés (egyszeri főétkezés, vagy reggeli és vacsora együtt) nem biztosított, 10 Ft.
5. §
(1) A 4. § (1) bekezdés a)-b) pont alsó határának megfelelő összegű különélési pótlék fizethető egy évig annak a dolgozónak, akivel e rendelet hatálybalépését követően létesítettek munkaviszonyt és
a) előző munkaviszonyát jogszabályellenesen szüntette meg, illetve az fegyelmi határozattal szűnt meg, vagy
b) munkaviszonyát a felvételt megelőző egy éves időtartamon belül kétszer vagy ennél többször felmondással szüntette meg.
(2) Igazolatlan mulasztás esetén minden igazolatlan nap után hat napi különélési pótlékot kell megvonni; ha a mulasztás időtartama az egy napot nem éri el, erre a napra különélési pótlék nem fizethető.
6. §
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából családfenntartó az a dolgozó, aki házastársával, vagy élettársával (továbbiakban: házastárs), vagy keresőképtelen hozzátartozójával (gyermekkel, testvérrel, szülővel, nagyszülővel) közös háztartásban él és a helyi tanács vb által kiállított családfenntartói (együttélési) igazolás szerint eltartásukról gondoskodik. (Az önálló keresettel rendelkező házastársat is "eltartottnak"-nak kell tekinteni.)
(2) A családfenntartói különélési pótlékra való jogosultságot a dolgozónak - 60 napnál nem régebben kiállított - tanácsi igazolással kell igazolnia. Az igazolásra a dolgozót a munkáltatónak kell felszólítania; indokolt esetben ismételten is kérhető igazolás.
(3) Különélési pótlékra jogosult házastársak együttlakása esetén
a) ha állandó lakóhelyükön eltartott hozzátartozójuk van, mindkettőjüket a családfenntartó részére;
b) ha állandó lakóhelyükön eltartott hozzátartozójuk nincs, mindkét házastársat a nem családfenntartó részére
megállapított pótlék illeti meg.
(4) A külön lakó igényjogosult házastársakat - akár van eltartottjuk állandó lakóhelyükön, akár nincs - a családfenntartó részére megállapított pótlék illeti meg.
(5) A különélési pótlékra való jogosultságot érintő változásokat (az állandó lakóhely változása, a hozzátartozók keresőképtelenségének megszűnése stb.) a dolgozó köteles a változást követő nyolc napon belül a munkáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó többletkifizetés visszafizetésére az Mt. V. 68. §-ában foglaltak az irányadók.
7. §
(1) A különélési pótlékot havonta egyszer, a munkabérek végelszámolása alkalmával kell kifizetni. A különélési pótlék összegéről, megváltoztatásáról a dolgozót a megelőző hónap 25. napjáig írásban kell értesíteni.
(2) A különélési pótlék nem bérjellegű, ezért az átlagkeresetbe nem számítható be.
(3) Különélési pótlék a bérszínvonal (a bérköltség, a béralap), vagy a részesedési alap (jutalmazási alap) terhére nem fizethető, illetve a pótlék összege ilyen forrásból sem növelhető.
8. §
(1) A jogosultság elbírálásának és a pótlék elszámolásának egyszerűsítése céljából (pl. gyakori átirányítás, folytonos, vagy idénymunkarend esetében) a kollektív szerződés különélési pótlékátalány-rendszer alkalmazását írhatja elő.
(2) A különélési pótlékátalányt havi szinten a 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékek és a pótlékra jogosult dolgozó állandó lakóhelytől távoli munkahelyen átlagosan ledolgozott munkanapjainak figyelembevételével kell megállapítani. E munkanapok meghatározásakor az átalány megállapítását megelőző legalább 6 hónapos időtartamot célszerű alapul venni.
(3) Szabadság és a hat napot meghaladó betegállomány idejére különélési pótlékátalány sem fizethető.
(4) A különélési pótlékátalány mértékét legalább évente felül kell vizsgálni.
(5) Az 5-7. §-okban foglalt rendelkezések a különélési pótlékátalányra is vonatkoznak.
9. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. évi április hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni; ezzel egyidejűleg hatályát veszti az építőipari dolgozók különélési pótlékáról szóló 3/1966. (Ép Ért 4.) ÉM számú utasítás, a családjuktól távol dolgozó családfenntartók különélési pótlékáról és a II. területi bércsoport megszüntetéséről szóló 14/1954. (Ép Ért 4.) ÉM számú utasítás, továbbá az építőipari dolgozók különélési pótlékának, valamint természetbeni szolgáltatásainak rendezéséről szóló 103/1966. (2) MüM számú utasítás.
(2) E rendelet hatálya alá nem tartozó dolgozók részére fizetett különélési pótlék folyósítását 1971. május hó 1-től meg kell szüntetni.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Lázár György s. k.,
munkaügyi miniszter