adozona.hu
12/1976. (IV. 7.) ÉVM rendelet
12/1976. (IV. 7.) ÉVM rendelet
a magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. (XI. 15.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) egyes rendelkezéseinek végrehajtására - a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:
A rendelet hatálya
az építőipari és az építőanyagipari ágazatokba sorolt, ...
12/1976. (IV. 7.) ÉVM rendelet
a magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról
A vállalatok vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 16/1975. (XI. 15.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) egyes rendelkezéseinek végrehajtására - a munkaügyi miniszterrel, az érdekelt miniszterekkel, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A rendelet hatálya
a) az építőipari és az építőanyagipari ágazatokba sorolt, a R. 1. §-ának hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek, továbbá
b) az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó műszaki kutató intézetek, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet, az Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat, az Építésügyi Tájékoztatási Központ, az Építőipari Szolgáltató Vállalat, valamint a Tégla- és Cserépipari Egyesülés és a Kőbányászati Egyesülés (a továbbiakban együtt: vállalat) magasabb vezető állású dolgozóira terjed ki.
2. §
[R 3. § (1)-(3) bekezdéséhez]
(1) A prémiumfeladat alapjául szolgáló vállalati teljesítménymutatóként a (2) bekezdésben említett eltéréssel
a) az építőipari kivitelezés (21) ágazatban, a kő-és kavicsbányászat (1512), a betonelemgyártó ipar (1514), a finomkerámia- és csiszolókorong ipar (1517) és az üvegipar (1518) szakágazatokban a vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás termelési mutatóját (ún. "hozzáadott érték" bázisidőszakhoz viszonyított növekedését);
b) a hő-, hang- és vízszigetelő anyag ipar (1516) szakágazatban a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal szabályozás bérfejlesztési mutatóját (az egy főre jutó bér és nyereség bázisidőszakhoz viszonyított növekedését)
kell meghatározni.
(2) A felügyeleti szerv [R 2. § (4) bekezdés] indokolt esetben az (1) bekezdésben említett vállalat magasabb vezető állású dolgozói részére - az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett - az R 1. számú melléklete I. fejezetében szabályozott jövedelmezőségi mutatót is kitűzheti prémiumfeladatként.
(3) Az építőipari és technológiai tervezés (221), a beruházások szervezése és lebonyolítása (223) alágazatokban, továbbá a tégla-cserép- és tűzállóanyag ipar (1511), a mész- cementipar és az azbesztcementipar (1513) szakágazatokban az éves prémiumfeladatokat elsősorban a tárgyévben megvalósítandó súlyponti célkitűzések teljesítésére kell kitűzni. A prémiumkitűzéseknél figyelembe veendő legfontosabb szakágazati célokra az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - a Munkaügyi Minisztériummal és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetével egyeztetett - irányelveket ad ki. A R 3. § (3) bekezdésében említett engedélyezést csak abban az esetben kell kérni, ha a felügyeleti szerv az irányelvektől eltérő feltételeket kíván prémiumfeladatként meghatározni.
(4) Az 1. § b) pontjában említett vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak a felügyeleti szerv prémiumfeladatként az adott évben megvalósítandó súlyponti célokat tűzi ki, a kutató intézeteknél figyelembe véve a Munkaügyi Minisztérium erre vonatkozó külön rendelkezését is.
3. §
[R 6. § (1) bekezdéséhez]
(1) A felügyeleti szerv a beruházást finanszírozó bank, vagy az árellenőrzési szervek kezdeményezésére köteles a tervező, a beruházási, a kivitelező vállalat (szövetkezet) magasabb vezető állású dolgozóinak a kitűzött feladatok teljesítése alapján kiérdemelt éves prémiumát legalább 20%-kal - súlyosabb mulasztás esetében ennél nagyobb mértékben - csökkenteni, vagy megvonni, ha az általuk irányított vállalat (szövetkezet) az építési műszaki-gazdasági normatívák alkalmazásáról szóló 2/1974. (I. 17.) OT-PM-ÉVM együttes rendelet 1-4. §-aiban foglaltakat nem tartotta be, és ezzel a normatívában előírt költségirányzatot megszegte, kivéve azt az esetet, amikor a műszaki-gazdasági normatívák előírásainak alkalmazása alól a vállalat (szövetkezet) felmentést kapott.
(2) A felügyeleti szerv köteles az építőanyagipari vállalat (szövetkezet) magasabb vezető állású dolgozóinak a kitűzött feladatok teljesítése alapján kiérdemelt éves prémiumát legalább 25%-kal csökkenteni, ha a vállalat (szövetkezet) a belkereskedelem részére történő, kontingentált szállítási kötelezettségének saját hibájából nem tett eleget.
4. §
[R 7. § (1) és (4) bekezdéséhez és a R 2. sz. mellékletéhez]
(1) A 3. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, továbbá a kiemelt beruházások késedelmében való vétkesség esetére a 12/1975. (Ép. Ért. 17.) ÉVM utasítás 6. § (2) bekezdésében, illetőleg a 75.110/1975. (KGK 30.) KGM - NIM utasítás 6. § (2) bekezdésében előírt prémiumcsökkentésre (megvonásra) vonatkozó előírásokat a magasabb vezető állású dolgozók jutalmazásánál is megfelelően alkalmazni kell.
(2) A komplex értékelésen alapuló jutalom elbírálásánál a R 2. számú mellékletében foglalt szempontok kiegészülnek az e rendelet mellékletében előírt ágazati szempontokkal.
5. §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1976. január 1. napjától kell alkalmazni.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Melléklet a 12/1976. (IV. 7.) ÉVM rendelethez
A magasabb vezető állású dolgozók komplex értékelésen alapuló jutalma elbírálásának ágazati szempontjaiKivitelező építőiparban:
1. Az éves tervben jóváhagyott lakásépítési feladatok maradéktalan megvalósítása, az éven belüli lakásátadás ütemességének javítása, továbbá a szövetkezeti építőiparban a "No-fines" lakásépítési technológia fokozott bevezetése.2. A népgazdaságilag fontos, a személyi érdekeltség szempontjából is kiemelt beruházások határidőre való teljesítése, továbbá a műszaki és a pénzügyi teljesítés megfelelő arányú megvalósítása.
3. A fenntartási tevékenység részarányának, illetve a lakossági szolgáltatásoknak az éves tervben jóváhagyott - az ágazati és felügyeleti ajánlásokat figyelembe vevő - növelése.
4. A hiánypótlási munkák arányának csökkentése, a hiánypótlások határidőre való teljesítése.
Építőanyagiparban:
1. A legfontosabb építőanyagipari termékek termelésének az éves tervben jóváhagyott menynyiségben és összetételben történő megvalósítása.2. Az üzembehelyezett beruházások program szerinti termelésfelfutásának biztosítása.
3. Egyes szakágazatokban a tőkés exportvolumen és exportjövedelmezőség növelése.
Mindkét ágazatban:
1. A takarékos költséggazdálkodás, ezen belül az ésszerű anyag- és energiatakarékosság fokozása, a fajlagos anyagfelhasználási, illetve energiafelhasználási mutatók és a készletgazdálkodás (különösen a vaskohászati termékeket érintő) javítására tett vállalati intézkedések eredményessége.2. A gépek és termelőberendezések kihasználásának javítása, ezzel összefüggésben a többműszakos és a folytonos munkarendek szélesebb körű alkalmazása, különösen a kiemelt beruházások és a célcsoportos lakásépítkezések munkahelyein, illetve a nagyértékű (korszerű) termelőberendezések optimális kihasználása céljából.
3. A munka termelékenységének olyan ütemű növelése, hogy a többlettermelés termelékenységgel fedezett részaránya érje el az ágazati (szakágazati) célkitűzésekben minimumként meghatározott szintet.
4. Az állami személyzeti munkával összefüggő kiemelt vezetői feladatok ellátása (ezt a szempontot a tervezési és a beruházási alágazatokban is értékelni kell), továbbá a munkavédelmi tevékenység javítása.
5. Az állami támogatással megvalósuló beruházások program szerinti üzembehelyezésének és jövedelmezőségének megvalósítása.
Az építőipari és technológiai tervezési alágazatban:
1. A beruházások - különösen a kiemelt beruházások és a lakásépítés - hatékonyságának fokozása, a beruházási költségek csökkentése, az ezt célzó műszaki megoldások minél szélesebb körű alkalmazása.2. A műszaki fejlesztési célkitűzések (pl. a könnyűszerkezetes építés) megvalósítását szolgáló korszerű és gazdaságos műszaki-gazdasági megoldások kidolgozása és alkalmazása.
3. A racionális anyagfelhasználást elősegítő tervezési irányelvek érvényesítésében elért eredmények.
4. A műszaki-gazdasági normatívák (MGN) előírásainak betartása mellett elért költségmegtakarítások mértéke.
5. A tipizált megoldások és a típustervek alkalmazásának alakulása, a típustervek kidolgozásában elért eredmények.
6. A belső minőségellenőrzés fejlesztésére tett intézkedések és ezek eredményei.
A beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatban:
1. A beruházások, különösen a népgazdaságilag fontos nagyberuházások (kiemelt beruházások) előkészítésének, lebonyolításának olyan javítása, amelynek eredményeként a beruházások megvalósításának időtartama és költsége a tervezettnek megfelel, illetve csökken.2. A lebonyolított lakásberuházásoknál a tervezett lakásátadások ütemszerű teljesítése.
3. A lebonyolított beruházások közül a beruházási vállalat által előkészített beruházások arányának növelése, a beruházások megvalósításában résztvevő szervezetek közötti együttműködés szervezettségének javítása.
4. A tárgyévre ütemezett fontosabb beruházások átadási, üzembehelyezési határidejének betartása.