adozona.hu
1/1977. (I. 14.) MüM rendelet
1/1977. (I. 14.) MüM rendelet
a vállalatok és egyes szövetkezetek kategóriába sorolásáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
E rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra (trösztre), a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, a szövetkezeti vállalat...
1/1977. (I. 14.) MüM rendelet
a vállalatok és egyes szövetkezetek kategóriába sorolásáról
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 126. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §E rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatra (trösztre), a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, a szövetkezeti vállalatra, az egyesülésre és a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásra (a továbbiakban együttesen: vállalat), az ipari szövetkezetre, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, valamint a lakásépítő, lakásépítő-fenntartó és lakásfenntartó szövetkezetre (a továbbiakban együttesen: szövetkezet).
2. §
(1) A vállalatot - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az előző évi tényszámai alapulvételével, e rendelet 1-9. számú mellékletében foglaltak szerint kategóriába kell sorolni.
(2) A vállalat gyárai (gyáregységei), a belkereskedelmi vállalat önálló egységei, az állami gazdaság kerületei és az erdőgazdaság erdészetei az előző bekezdésben foglaltak szerint külön besorolhatók úgy, hogy a legnagyobb gyár (gyáregység, belkereskedelmi önálló egység, gazdasági kerület, erdészet) kategóriája sem érheti el a vállalat kategóriáját.
(3) A szövetkezetet - az (5)-(6) bekezdésekben, valamint a 3. § (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az előző év tényszámai alapulvételével, e rendelet 10-11. számú mellékletében foglaltak szerint kell besorolni.
(4) A vállalat és a szövetkezet az (1) és (3) bekezdés alapján megállapítható kategóriánál - egy kategóriával magasabba sorolható, ha népgazdasági szempontból rendkívüli fontosságú tevékenységet folytat és a magasabb kategóriába sorolás az ágazaton belül kialakított arányokat nem sérti. Ezen az alapon azonban vállalat esetében "K" (kiemelt), a szövetkezet esetében "A" kategóriába sorolásnak nincs helye, - egy kategóriával alacsonyabba sorolható, ha ezt az ágazaton belül kialakított arányok indokolják.
(5) A különleges rendeltetésű vállalatot és szövetkezetet (tervező, beruházó, kulturális ágazatba tartozó vállalat, külkereskedelmi vállalat, kutatási, szervezési, üzemgazdasági, fejlesztési, kísérleti intézet, egyesülés stb.), továbbá az új vállalatot és szövetkezetet egyedi elbírálás alapján, értéksor nélkül - az ágazaton belüli arányok figyelembevételével - az "A" - "D", illetőleg az "I"-"IV" kategóriák valamelyikébe kell besorolni.
(6) A lakásépítő, lakásépítő-fenntartó és lakásfenntartó szövetkezetet - az országos szövetkezeti szövetség irányelveinek figyelembevételével - a 11. számú melléklet III-IV. kategóriájába kell besorolni.
3. §
(1) A vállalat a kategóriába sorolásra vonatkozó javaslatát az alapító szervnek, az egyesülés és a gazdasági társulás a főtevékenységi köre szerint illetékes miniszternek küldi meg. Az alapító szerv (illetékes miniszter) a javaslatot az ágazati-iparági szakszervezettel egyetértésben jóváhagyja, vagy az ágazati miniszterrel egyetértésben módosítja, illetőleg a 2. § (5) bekezdése esetében az ágazati miniszterrel és az ágazati-iparági szakszervezettel egyetértésben végrehajtja a besorolást. Ez utóbbi alapján "A" kategóriába sorolás csak a munkügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben történhet.
(2) A tröszt vállalatait az illetékes miniszter, az ágazati-iparági szakszervezettel, a vállalat gyárait, a belkereskedelmi vállalat önálló egységeit, az állami gazdaság kerületeit és az erdőgazdaság erdészeteit a vállalat, illetve a gazdaság igazgatója a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben sorolja be.
(3) A szövetkezet besorolását a közgyűlés, illetve a szövetkezeti ágazati jogszabályoknak megfelelően hatáskörileg illetékes szerv készíti el és tájékoztatásul megküldi az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek. Az értéksortól eltérő, vagy értéksor nélküli besorolás esetében a közgyűlés a javaslatát az ágazati miniszternek (több ágazathoz tartozó tevékenységet folytató szövetkezet esetében a főtevékenység szerint illetékes ágazati miniszternek) küldi meg, aki az illetékes országos szövetkezeti szövetség meghallgatásával dönt.
(4) Az illetékes ágazati miniszter az országos szövetkezeti szövetség javaslatára "A" kategóriába sorolhatja azt a szövetkezetet, amelynek éves tényszámai eleget tesznek a vele azonos ágazatba (alágazatba, szakágazatba) tartozó vállalatra előírt "A" kategóriába sorolás feltételeinek. Szövetkezet "A" kategóriába sorolása csak a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben történhet.
4. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet alapján a besorolásokat első alkalommal 1977. június 30. napjáig kell végrehajtani és azokat kétévenként felül kell vizsgálni. A besorolási feltételek értékeinek emeléséből adódó alacsonyabb kategóriába sorolástól el lehet tekinteni.
(3) A vállalatok kategóriába sorolásáról szóló 9/1971. (IV. 3.) MüM rendelet és a gazdasági társulásokkal összefüggő munkaügyi kérdések szabályozásáról szóló 5/1972. (III. 23.) MüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
Buda István s. k.,
munkaügyi minisztériumi államtitkár
1. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez
Az állami ipari és közlekedési vállalatok besorolási értékei:A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb:
- az a., b., c. rovatban felsorolt értékeket egymástól függetlenül (vagylagosan),
- a d. rovatban felsorolt értékeket együttesen kell alkalmazni.
Így például: "A" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- a létszáma (a. értéksor) az 5000 főt meghaladja, vagy
- a termelése (b. értéksor) a 3000 millió forintot meghaladja, vagy
- az állóeszköze (c. értéksor) a 3000 millió forintot meghaladja, vagy
- mind a termelés, mind az állóeszköz (d. értéksor) az 1200-1200 millió forintot meghaladja.
2. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Kivitelező építőipari vállalatok besorolási értékei
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a vállalat számára kedvezőbb:
- az a., b. rovatban felsorolt értékeket egymástól függetlenül (vagylagosan),
- a c. rovatban felsorolt értékeket együttesen kell alkalmazni.
Így például: "A" kategóriába sorolható az a vállalat, amelynek:
- létszáma (a. értéksor) az 5000 főt meghaladja, vagy
- a termelése (b. értéksor) az 1200 millió forintot meghaladja, vagy
- létszáma a 4000 főt és termelése a 750 millió forintot (c. értéksor) meghaladja.
3. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Állami gazdaságok besorolási értékei
A kategóriába sorolásnál a táblázatban meghatározott értéksorok közül azt kell alapul venni, amely a gazdaság számára kedvezőbb.
Így például "A" kategóriába sorolható az a gazdaság amelynek:
- nagyüzemi területe a 15 000 hektárt meghaladja, vagy
- mérleg szerinti üzemi összes termelési értéke 350 millió forintnál magasabb.
4. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok, elsődleges faipari vállalatok besorolási értékei
5. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Belkereskedelmi (állami és szövetkezeti) vállalatok besorolásának értékei
5. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Belkereskedelmi (állami és szövetkezeti) vállalatok besorolásának értékei
6. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Vízgazdálkodási vállalatok besorolási értékei
7. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Víz, csatornamű, fürdő vállalatok besorolási értékei
8. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez A tanácsi ingatlankezelő és közvetítő vállalatok besorolási értékei
9. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez A kertészeti, köztisztasági, településtisztasági, temetkezési, takarító, díjbeszedő város-, illetve községgazdálkodási, távfűtési és melegvízszolgáltatási vállalatok besorolási értékei
10. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Ipari szövetkezetek besorolási értékei
11. számú melléklet az 1/1977. (I. 14.) MüM rendelethez Fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek besorolási értékei
Az egyedi értékpont és a tényezők szorzatának összege adja a besorolás feltételéül szolgáló összes értékpontot.
Árbevétel alatt a mérlegbeszámoló "II. és II/a. Eredménykimutatás" mellékletének megfelelő sorában és az f. oszlopban (Értékesítés árbevétele) kimutatott értéket kell érteni.