adozona.hu
26/1980. (XII. 20.) MüM rendelet
26/1980. (XII. 20.) MüM rendelet
a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 83. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján -az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A munkáltató az elet, a testi épség vagy az egészség megsértése (a továbbiakban: sérelem) esetén az Mt. 62. §-a alapján a dolgozó, halála esetén hozzátartozói, teljes kárát - a sérelem folytán elmaradt jövedelmet, a dolgokban keletkezett károkat, a sérele...
26/1980. (XII. 20.) MüM rendelet
a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítéséről
A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 83. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján -az igazságügyminiszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A munkáltató az elet, a testi épség vagy az egészség megsértése (a továbbiakban: sérelem) esetén az Mt. 62. §-a alapján a dolgozó, halála esetén hozzátartozói, teljes kárát - a sérelem folytán elmaradt jövedelmet, a dolgokban keletkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos költségeket, valamint a nem vagyoni kárt - e rendelet szabályai szerint köteles megtéríteni.
2. §
A munkáltató - a sérelemből származó munkaképesség-csökkenés százalékos mérvétől függetlenül - a teljes kárért felel akkor is, ha a dolgozó korábbi egészségi állapota, testi fogyatékossága, szervezeti adottsága nem okozott keresetveszteséggel járó munkaképesség csökkenést.
I. A megtérítési kötelezettség alá eső károk körére és kiszámítására vonatkozó szabályok
Elmaradt jövedelem
3. §(1) Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége, illetőleg munkaképességcsökkenése miatt elesik a keresetétől, vagy a sérelem előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sérelemből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.
(2) A munkaviszony körében elmaradt jövedelemként meg kell téríteni - mind a pénzben, mind a természetben megállapított - elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások (pl.: egyenruha, nem bérjellegű természetbeni juttatások) pénzbeli értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha azokat a sérelem bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak (pl.: a védőital, munkaruha, védőruha). A természetbeni juttatások értékét a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fogyasztói ár figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Az elmaradt kereset megállapításánál nem vehető figyelembe a költségtérítés címén kapott összeg.
(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni lehet.
4. §
(1) Az elmaradt munkabér összegének megállapítása a külön jogszabály szerint számított munkajogi átlagkereset, valamint kifizetett bányászati hűségjutalom alapján történik.
(2) Ha az átlagkereset-számításnál irányadó időszakon belül általános béremelés volt. a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozónál az átlagkeresetet - ha ez a dolgozóra kedvezőbb - csak a bérrendezés időpontjától kell számítani.
(3) Ha a dolgozó egy hónapnál rövidebb időt töltött a munkáltatónál, az átlagkereset kiszámításánál a vele azonos - ha pedig ilyen nincs, a hasonló - munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú dolgozó átlagkeresetét kell alapul venni.
Dologi kár
5. §(1) A dolgozónak mindazt a kárát meg kell téríteni, ami a sérelem folytán ruházatában, használati tárgyaiban, vagy egyéb dolgaiban keletkezett.
(2) A munkáltatónak az (1) bekezdésben meghatározott kártérítési kötelezettsége - a szándékos károkozást kivéve - nem terjed ki az olyan dolgokban bekövetkezett károkra, amelyeknek a munkahelyre történő bevitelét az Mt. V. 84. §-ának (3) bekezdése alapján megtiltotta, illetőleg korlátozza.
(3) A dologi kár összegének kiszámításánál a a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fogyasztói árat kell alapul venni, kivéve, ha a dolgozó - a munkáltatónál biztosított kedvezményes beszerzés folytán - a dolgot alacsonyabb áron szerezheti be. A kártérítést az avulás figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kártérítésként a javítási költséget kell megállapítani.
Költségek
6. §A munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó olyan költségeit, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek (pl. az otthoni ápolással járó többletköltségek). Meg kell téríteni továbbá a sérelemmel kapcsolatos egyéb indokolt költségeket.
A hozzátartozó kára
7. §(1) A sérelem következtében meghalt dolgozó által eltartottak olyan összegű tartást pótló kártérítést igényelhetnek, amely szükségleteiknek -a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a sérelem előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) A munkáltató köteles megtéríteni a hozzátartozónak a sérelemmel összefüggésben felmerült dologi kárát, továbbá indokolt költségeit is.
Járadék és általános kártérítés
8. §(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani -a 14. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - akkor, ha a kártérítés a dolgozó, vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.
(2) Ha a kár, vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Az általános kártérítés járadékként is megállapítható.
Kártérítést csökkentő tényezők
9. §A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni
a) az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot (adót);
b) az állami egészségügy és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást;
c) a külön jogszabály alapján járó keresetkiegészítést:
d) amit a dolgozó munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, kivéve a rendkívüli munkateljesítménnyel elért keresetet;
e) amihez a dolgozó vagy hozzátartozója a sérelemmel kapcsolatban megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott;
f) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá;
g) a munkáltató által a dolgozó javára kötött élet-, vagy balesetbiztosítási szerződés alapján fizetett összeget.
II. A körülmények változása
10. §(1) Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a lényeges körülményekben, így különösen a sérelmet szenvedett dolgozó egészségi állapotában, szakképzettségében, munkakörében vagy foglalkoztatásában, illetőleg - bérrendezés folytán - a hasonló dolgozók munkabérében, mind a károsult, mind a munkáltató kérheti a megállapított kártérítés módosítását. A szakképzettség megszerzése, vagy magasabb szakképzettség elnyerése eredményeként jelentkező jövedelem-növekedést azonban a képzettség megszerzését követő egy év elteltéig figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A fiatalkorú részére megállapított kártérítés összegét a 18. életévének betöltésekor, illetőleg a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében, illetőleg a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani. E felülvizsgálat nem zárja ki a megállapított kártérítésnek az (1) bekezdés szerint egyéb esetekben szükséges módosítását.
(3) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló bérnövekedés mértékének meghatározásánál a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztés (átlagkereset) mértéke az irányadó.
(4) Az elmaradt jövedelem miatt a dolgozó javára megállapított kártérítési járadék összege az öregségi nyugdíjra jogosító hatvanadik, illetőleg ötvenötödik életév betöltését követő évtől - a (6) bekezdés esetét kivéve - jövedelem-növekedés címén nem emelhető.
(5) A hozzátartozó részére megállapított kártérítési járadékra a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az elmaradt jövedelem miatt a dolgozó javára megállapított kártérítés összege az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után csak akkor emelhető fel, ha az összes körülmények gondos mérlegelése mellett megállapítható, hogy a dolgozó a sérelem előtti munkakörében tovább dolgozott volna.
III. A felelősség érvényesítésének részletes szabályai
11. §(1) A dolgozó köteles a sérelmet azonnal vagy akadályoztatásának megszűnése után a munkáltatónak nyomban jelenteni. Ez a kötelezettség a dolgozó közvetlen felettesét is terheli.
(2) A munkáltató a sérelem bekövetkezését követő tizenöt napon belül köteles a dolgozót - halála esetén hozzátartozóját - a melléklet szerint felhívni a kárigénye előterjesztésére.
(3) A munkáltatónak a kárigény bejelentésére harminc napon belül írásbeli, indokolt választ kell adnia, egyben - ha a sérelemért felelős, a dolgozó bejelentése, ennek hiányában a sérelem bekövetkezését követő hatvan napon belül, a rendelkezésre álló adatok alapján - a kárt meg kell térítenie.
12. §
(1) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultság gyakorlása érdekében a munkáltató a szükséghez képest évente igazolást kérhet a dolgozó, valamint a tartást pótló járadékban részesülő hozzátartozó jövedelmi viszonyairól. Ha a kártérítést fel kell emelni, eziránt a munkáltató a jogosult kérelme nélkül is intézkedni köteles.
(2) Nem jelenti új eljárás kezdeményezését, ha a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének sérelme esetén az alapul szolgáló körülmények megváltozására tekintettel további igényt támaszt, illetőleg a munkáltató a megállapított kártérítés megszüntetését vagy leszállítását kéri. Ebben az esetben, valamint, ha a járadékot a bíróság állapította meg, a munkaügyi vitát megindító kérelem benyújtására és elintézésére vonatkozó szabályok az irányadók.
IV. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések
13. §(1) Az elévülés (Mt. 5. §) szempontjából önállónak kell tekinteni
a) az átlagkereset és a táppénz,
b) az átlagkereset és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint
c) az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözetének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymást. függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.
(2) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a keresőképtelen (táppénzes) állományba kerülés napjától,
b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül
c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától
kezdődik.
14. §
(1) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 11. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.
(2) A baleseti táppénz - a sérelem bekövetkezése naptári évének végéig való - folyósításának idejére elmaradt munkabér címén kárigény nem érvényesíthető. A további baleseti táppénzes időszakra járó ilyen kártérítést évente utólag, egyösszegben kell elszámolni és kifizetni.
15. §
(1) Ez a rendelet 1981. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg
- a dolgozó egészsége vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 2/1964. (IV. 3.) MüM rendelet, továbbá az azt módosító
- 4/1967. (VI. 8.) MüM rendelet, a
- 19/1976. (XII. 28.) MüM rendelet 6. és 9. §-a, valamint a
- 3/1978. (I. 18.) MüM rendelet 2. §-a hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendelkezés hatályát nem érinti.
(3) A 14. § (2) bekezdésének rendelkezését csak azokra lehet alkalmazni, akiknek a kártérítésre irányuló igénye 1980. december 31-ét követően nyílik meg.
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter
Melléklet a 26/1980. (XII. 20.) MüM rendelethez