adozona.hu
2/1973. (VI. 19.) IM rendelet
2/1973. (VI. 19.) IM rendelet
az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. (VI. 19.) IM rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. (VI. 19.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Személyi állapotra vonatkozó peres ügy első fokú viteléért 800 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel; különösen bonyolu...
2/1973. (VI. 19.) IM rendelet
az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. (VI. 19.) IM rendelet módosításáról
Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről szóló 1958. évi 12. törvényerejű rendelet 59. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról szóló 5/1962. (VI. 19.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. §Az R. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Személyi állapotra vonatkozó peres ügy első fokú viteléért 800 Ft-ig terjedő munkadíj számítható fel; különösen bonyolult ügyekben a munkadíj legfeljebb 1 000 Ft-ig terjedhet. Ha gyermekelhelyezés iránt is folyik a per, a munkadíj leg-legfeljebb 1 300 Ft lehet."
2. §
Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A peres ügy első fokú viteléért lakásbérleti ügyben 800 Ft-ig, lakáshasználattal kapcsolatos birtokháborítási ügyben pedig 40ü Ft-ig terjedő munkadíjat lehet felszámítani."
3. §
(1) Az R. 15. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) 10 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén az ügyérték 5%-a, de legalább 300 Ft."
(2) Az R. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) 40 000 Ft-nál magasabb, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1 200 Ft és a 40 000 Ft-ot meghaladó ügyérték után annak a további 1%-a.
f) 50 000 Ft-ot meghaladó ügyérték esetén 1 300 Ft és az 50 000 Ft-ot meghaladó ügyérték után annak a további 0,5%-a. A felszámítható munkadíj összege nem lehet 5 000 Ft-nál magasabb."
(3) Az R. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Társasház (társasüdülő, társasgarázs) létesítésével kapcsolatban az alapító okirat elkészítéséért lakásonként legfeljebb 500 Ft munkadíj köthető ki. Ezen felül külön munkadíj csak a következő ténykedésekért számítható fel: A társasági szerződés elkészítése, a tervezővel kötött szerződés elkészítése, az építési engedéllyel kapcsolatos eljárás, közreműködés az építési szerződés elkészítésénél és a műszaki jegyzőkönyv felvételénél, műszaki ellenőr részére megbízási szerződés elkészítése, eljárás a földhivatalnál, jogi tanácsadás. Egy-egy társasház létesítésénél kifejtett fenti ügyvédi tevékenységért - ideértve az alapító okirat készítéséért kiköthető díjat is - lakásonként 3 000 Ft összegű munkadíj számítható fel. A társasház építésére szolgáló telek tulajdonjogának bejegyzése érdekében kifejtett ügyvédi tevékenységért a 15. § szerinti munkadíj külön felszámítható."
4. §
Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyben felmerült postaköltség, helyi közlekedési viteldíj, távbeszélődíj és más hasonló jellegű költségek fejében a munkadíj 5%-át, de legfeljebb 100 Ft-ot költségátalányként - külön elszámolási kötelezettség nélkül - fel lehet számítani."
5. §
Ez a rendelet 1973. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően létrejött megbízásokra kell alkalmazni. Az R. 25. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter