adozona.hu
49/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet
49/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet
a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
A 8/1973. (I. 26.) PM-ÉVM-MüM, a 27/1973. (VIII. 28.) PM-ÉVM-MüM, a 20/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM-MüM, a 19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM és a 3...
49/1980. (XII. 10.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet
a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM számú együttes rendelet módosításáról
Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló 7/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. §A 8/1973. (I. 26.) PM-ÉVM-MüM, a 27/1973. (VIII. 28.) PM-ÉVM-MüM, a 20/1974. (VII. 1.) PM-ÉVM-MüM, a 19/1975. (IV. 26.) PM-ÉVM-MüM és a 3/1976. (II. 11.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelettel módosított 26/1971. (VI. 24.) PM-ÉVM-MüM együttes rendelet (a továbbiakban: R) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyúttal a következő (4)-(6) - bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a támogatásban részesült dolgozó munkaviszonya az előírt határidőn belül megszűnt, az új munkáltató szerv a még ki nem egyenlített kölcsönt a lakásépítési alapjából vagy a társadalmi munkából származó lakásépítési alapjából a volt munkáltató szerv lakásépítési alapja javára -megállapodásuk alapján - megtérítheti.
(4) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a szabad forgalomban olyan személynek idegeníti el, aki ugyanannak a munkáltató szervnek a dolgozója, vagy más munkáltató szervnek a dolgozója ugyan, de az eladó a munkáltató szervével kötött megállapodásból eredő - a (2) bekezdés alapján kikötött - kötelezettségét teljesítette, vagy e kötelezettségét neki fel nem róható nyomós okból (pl. súlyos betegség, üzemi baleset) nem teljesítheti, illetőleg a vevő munkáltató szerve a lakásépítési alapjából, vagy a társadalmi munkából származó lakásépítési alapjából az eladó munkáltató szervének a kölcsöntartozást megtéríti, a munkáltatói kölcsönt a vevő - az eladó munkáltató szerve hozzájárulás esetén - átvállalhatja.
(5) Házassági vagyonközösség megszüntetése során a munkáltatói kölcsön tartozás megtérítését -a munkáltató szerv hozzájárulása esetén - a lakásban maradó, kölcsöntámogatásban nem részesült házastárs átvállalhatja.
(6) Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel épített (vásárolt) lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog - a munkáltató szerv hozzájárulása esetén - a cserével megszerzett lakásra bejegyezhető."
2. §
A R. 11. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A munkáltató szerv a lakásépítési alapból)
"a) kölcsönt nyújthat a dolgozónak
- telepszerű vagy egyedi többszintes, illetőleg csoportos korszerű lakóházépítéshez, továbbá a hagyományos családiház építéséhez,
- emeletráépítéséhez, tetőtérbeépítéséhez, önálló lakást eredményező vagy a 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő toldaléképité-séhez és a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek lakássá történő átalakításához arra tekintet nélkül, hogy a lakás tulajdonosa vagy bérlője-e;
- a tanácsi értékesítésű lakás, valamint az OTP beruházásában értékesítés céljára épített lakás megvásárlásához,
- az állampolgárok tulajdonában levő üresen álló családi házak értékesítéséről szóló 30/1974. (XII. 4.) PM-ÉVM számú együttes rendelet alapján értékesíthető üresen álló családiház, illetőleg a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolásáról szóló 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú együttes rendelet, valamint az állami gazdaságok területén levő elavult lakások felszámolásának feltételeiről szóló 26/1976. (X. 30.) PM-MÉM-ÉVM számú együttes rendelet alapján vásárolható lakóház megvásárlásához.
c) a dolgozóinak elhelyezése céljából vállalati bér- és szolgálati, illetőleg a munkáltató szerv tulajdonába kerülő lakásokat, valamint otthon házakat (nyugdíjasok házát, szobabérlők házát, garzon házat) építhet, illetőleg ezek építéséhez hozzájárulhat.
f) munkáltatói támogatásra később kijelölésre kerülő dolgozója részére megelőlegezheti - lakásonként legfeljebb 60 000 Ft összeg erejéig -a telekárnak, a telek használatbavételi díjnak, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásnak, beruházás lebonyolítási, továbbá a műszaki tervezési, felvonulási és a közműbekötési költségeknek a lakásra jutó hányadát, ha telepszerű többszintes lakóházépítés építtetője a munkáltató szerv (szervek) által szervezett építőközösség vagy lakásépítő szövetkezet, illetőleg a csoportos korszerű lakóházépítés építtetője lakásépítő szövetkezet."
3. §
A R. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakásépítési alapból támogatásban részesülő lakásépítés (vásárlás) pénzügyi forrása]
"b) telepszerű vagy egyedi többszintes, illetőleg csoportos korszerű lakóházépítés esetében az állam által a dolgozók részére nyújtott szociálpolitikai kedvezmény."
4. §
A R. 15. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt az OTP területileg illetékes fiókja útján - kamatmentesen, havi részletekben, a felek megállapodásában meghatározott, - legalább tizenöt évi és legfeljebb az alkalmazott lakásépítési formára nyújtható OTP építési kölcsönre jogszabállyal megállapított törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. Ha a kölcsön összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény összegével csökkentett építési költség (eladási ár) 10%-át, a felek tizenöt évnél rövidebb törlesztési időben is megállapodhatnak. A kölcsön összege után az OTP évi 1% kezelési költséget számít fel. A kölcsöntartozás késedelmes megtérítése esetén a kamatfizetés tekintetében a PTK 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató lakásépítési alapját illeti meg."
"(4) A dolgozó tulajdonába kerülő lakás az OTP kölcsön, illetőleg a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálogjogát az OTP-t követő rangsorban kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni. A jelzálogjog bejegyzése, illetve törlése illetékmentes."
5. §
A R 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a munkáltató szerv az (1) bekezdésben foglaltak esetén a dolgozótól a támogatást megvonja, illetőleg visszaköveteli, a visszakövetelt összeg után a munkáltató szervet a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerinti kamat illeti meg a támogatás visszavonásának időpontjától kezdődően."
6. §
Ez a rendelet 1981. január hó 1. napján, a 2. § a tanácsi értékesítésű lakások tekintetében 1981. július 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R 15. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Ábrahám Kálmán s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
Dr. Trethon Ferenc s. k.,
munkaügyi miniszter