adozona.hu
2/1973. (IV. 15.) KipM rendelet
2/1973. (IV. 15.) KipM rendelet
az ipari szövetkezetek személyzeti munkájáról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyzeti munka vitelét az ipari szövetkezetekben - az érdekelt ágazati miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a Minisztertanács felhatalmazása alapján az alábbiak szerint szabályozom:
A rendelet hatálya kiterjed az ipari szövetkezetekre, azok területi (szakmai) szövetségeire, a szövetkezetek gazdasági társulásaira (közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok, kizárólag szövetkezetek, illetőleg töb...
2/1973. (IV. 15.) KipM rendelet
az ipari szövetkezetek személyzeti munkájáról
A személyzeti munka vitelét az ipari szövetkezetekben - az érdekelt ágazati miniszterekkel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a Minisztertanács felhatalmazása alapján az alábbiak szerint szabályozom:
1. §A rendelet hatálya kiterjed az ipari szövetkezetekre, azok területi (szakmai) szövetségeire, a szövetkezetek gazdasági társulásaira (közös vállalkozások, szövetkezeti közös vállalatok, kizárólag szövetkezetek, illetőleg többségükben szövetkezetek által alapított, az 1970. évi 19. tvr. szerint létrehozott közös vállalatok), továbbá ezek tagjaira és alkalmazottaira (a továbbiakban: dolgozók).
2. §
(1) A személyzeti munka az ipari szövetkezetekben a vezetés elválaszthatatlan része.
(2) A személyzeti munka továbbfejlesztéséről szóló 1001/1968. (I. 5.) Korm. határozat (a továbbiakban: kormányhatározat) 1. pontjában meghatározott alapelveket - a szövetkezeti sajátosságok figyelembevételével - irányadónak kell tekinteni az ipari szövetkezetek személyzeti munkájában is.
3. §
(1) A tisztségviselők megválasztásánál és a vezető munkakörök betöltésénél a politikai, a szakmai és a vezetőkészségbeli követelményeket egyaránt figyelembe kell venni.
(2) A döntések megalapozottsága érdekében előzetesen ki kell kérni - a választott szervek és a vezetők felelősségének érvényesülése mellett - az illetékes társadalmi szervek véleményét.
4. §
(1) A személyzeti munkára vonatkozó elvek érvényre juttatásáért az ipari szövetkezet vezetősége felelős, amely biztosítja a személyzeti munka folyamatosságát, rendszeresen vizsgálja és elemzi a jogszabályok gyakorlati végrehajtásának megvalósulását.
(2) A kormányhatározat 3. pontja értelmében a gazdasági vezetésre háruló személyzeti feladatok ellátásáért az ipari szövetkezetekben az elnök felelős.
5. §
(1) Az ipari szövetkezet - a kormányhatározat 2. pontjában meghatározott irányelvek figyelembevételével - köteles megfelelő szervezeti megoldással a személyzeti feladatok ellátásáról gondoskodni.
(2) Az illetékes szövetkezeti szervet, illetőleg vezetőjét a személyzeti feladatok ellátásában, a vezetői döntések előkészítésében megfelelő politikai és szakmai felkészültségű, élettapasztalattal rendelkező személyzeti vezető (ügyintéző, a továbbiakban: személyzeti vezető) segíti. A személyzeti vezető megbízásához, alkalmazásához, áthelyezéséhez, ellene fegyelmi eljárás indításához, illetőleg felmentéséhez a vezetőség előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A személyzeti vezető a szövetkezet elnökének hozzátartozója nem lehet. A összeférhetetlenségi szabályok alá tartozó hozzátartozók körét a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. tv. 33. §-a határozza meg.
(4) A személyzeti ügyek intézését ott, ahol a szövetkezet dolgozóinak száma indokolttá teszi, önálló személyzeti vezetővel kell ellátni. Más esetekben a személyzeti ügyek intézésével kapcsolt munkakörű személyzeti vezető is megbízható.
(5) A személyzeti vezető esetleges egyéb kapcsolt munkaköri feladatait úgy kell megállapítani, hogy az ne akadályozza a személyzeti munka kellő színvonalú ellátásában.
6. §
(1) A személyzeti feladatokat a szövetkezet gazdálkodási tervével összhangban, tervszerűen kell ellátni.
(2) A személyzeti munka vitele során elvégzendő fontosabb feladatok különösen:
- tisztségviselőknek, továbbá magasabb vezető munkakörbe, valamint egyéb vezető munkakörbe politikailag és szakmailag legalkalmasabb és megfelelő vezetőkészséggel rendelkező személyek kiválasztásában, alkalmazásában, illetőleg ezek előkészítésében való közreműködés,
- büntetlen előélethez kötött tisztségek és munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása,
- a tervszerű káderutánpótlás elősegítése, a dolgozókkal, a kezdő fiatal szakemberekkel való foglalkozás,
- a minősítések előkészítése,
- a szakemberek oktatásával, nevelésével kapcsolatos feladatok ellátása,
- a kitüntetések, jutalmazások előkészítése és nyilvántartása,
- a személyzeti nyilvántartás vezetése.
(3) A személyzeti vezető részletes feladatait a kormányhatározat 4. pontjában és e rendeletben foglaltak figyelembevételével a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
7. §
(1) Az ipari szövetkezet dolgozóinak minősítésénél a kormányhatározat 6. pontjában foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az ipari szövetkezetek elnökét, elnökhelyettesét, valamint az alábbi vezető és érdemi ügyintéző munkakört betöltő dolgozókat minősíteni kell:
műszaki vezető,
főkönyvelő,
áruforgalmi vezető,
főmérnök,
személyzeti vezető,
főosztály- és osztályvezető,
diszpécser,
művezető,
építésvezető,
részlegvezető,
jogtanácsos,
jogi előadó,
belső ellenőr,
műszaki ellenőr.
(3) Az ipari szövetkezet vezetősége a minősítendők körét - egyes munkakörök jelentőségének megfelelően - bővítheti. A minősítendő vezető és érdemi ügyintéző munkaköröket a szövetkezet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A minősítések előkészítésének rendjét és a minősítési joggal felruházott vezetőket az ipari szövetkezet vezetősége határozza meg.
8. §
(1) Az ipari szövetkezet elnökét a kormányhatározat 6. pontjában foglalt szempontok figyelembevételével négyévenként az újraválasztás előtt a szövetkezet vezetősége minősíti.
(2) Az elnök minősítését a területi (szakmai) szövetség kezdeményezése alapján a szövetség, az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv és a szövetkezet vezetőségének egyik megbízott tagja készítik elő és ennek során kikérik az illetékes társadalmi szerv véleményét.
9. §
(1) Az elnökhelyettest a vezetőség, a magasabb vezető munkakört betöltő dolgozókat a vezetőség, vagy annak megbízásából az elnök minősíti. Az elnök a minősítésekről köteles a vezetőséget tájékoztatni.
(2) A vezetőségnek és a felügyelő bizottságnak minősítésre kötelezett tagjait a vezetőség, illetőleg a felügyelő bizottság Véleményének figyelembevételével kell minősíteni.
10. §
(1) Ipari szövetkezetben elnöki tisztséget csak olyan személy tölthet be, aki büntetlen előéletét erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, és eddigi magatartásával bebizonyította a Magyar Népköztársasághoz való hűségét. E feltételek meglétét a választást megelőző jelölés előkészítése során - a szövetkezet vezetőségének kezdeményezésére -a fővárosi, megyei tanács elnöke igazolja.
(2) Büntetlen előéletet kell igazolni a minősítésre kötelezett, továbbá a személyzeti, a munkaügyi feladatok ellátásával, valamint a vagyonkezeléssel, ellenőrzéssel járó tisztségek és munkakörök betöltéséhez. Ez utóbbi munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
(3) Ha a szövetkezet érintett dolgozója nem tudja igazolni büntetlen előéletét, kivételesen indokolt esetben a szövetkezet vezetőségének kérelmére - az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv javaslatának figyelembevételével - a fővárosi, megyei tanács elnöke engedélyezheti a tisztség vagy munkakör betöltését. A népgazdaság és vagyon elleni bűncselekmények miatt (Btk. XIII. és XVI. fejezet) büntetett előéletű személy részére felmentés nem adható.
(4) Amennyiben olyan személyt választanak tisztségbe, vagy alkalmaznak, aki az (1)-(3) bekezdésekben előírt feltételeket nem tudja igazolni, illetőleg a tisztség viselése vagy alkalmazása során erkölcsi, politikai magatartása miatt arra érdemtelenné vált, a szövetkezet vezetősége, illetve ennek elmulasztása esetén az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv kezdeményezi az érintett személy tisztségből való felmentését vagy munkaviszonyának megszüntetését.
11. §
(1) Személyzeti nyilvántartást a kormányhatározat 7. pontjának rendelkezései szerint azokról a személyekről kell vezetni, akiket minősíteni kell. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a törzslapot, az önéletrajzot, a minősítést, a kitüntetést, dicséretet, jutalmazást igazoló iratokat, a választással, alkalmazással kapcsolatos okmányokat, a hatályos fegyelmi határozatokat, a büntetlen előéletet igazoló iratokat, az esetleges külföldi kiküldetés adatait.
(2) Egyszerű nyilvántartást kell vezetni azokról, akiket nem kell minősíteni, de büntetlen előélethez kötött munkakörben dolgoznak. Az egyszerű nyilvántartás a nyilvántartó lapból és az erkölcsi bizonyítványból áll.
(3) Az ipari szövetkezet elnökének személyzeti anyagát az illetékes területi (szakmai) szövetség kezeli.
12. §
(1) A területi (szakmai) szövetségek, az ipari szövetkezetek gazdasági társulásai és a területi (szakmai) szövetségek keretében működő irodák személyzeti munkájára a kormányhatározat és e rendelet rendelkezéseit - az alábbi eltérések figyelembevételével - megfelelően kell alkalmazni.
(2) A személyzeti munkára vonatkozó elvek és jogszabályok érvényre juttatásáért és a gazdasági vezetésre háruló személyzeti feladatok ellátásáért a területi (szakmai) szövetségeknél a szövetség elnöke, a gazdasági társulásoknál az igazgató, az irodáknál az irodavezető felel.
(3) A gazdasági társulásoknál az igazgató, az irodáknál az irodavezető is elláthatja a személyzeti ügyek intézését.
(4) Minősíteni kell:
- a területi (szakmai) szövetségeknél az elnököt, elnökhelyettest,
- a gazdasági társulásoknál az igazgatót,
- az irodáknál az irodavezetőt,
valamint ezeknél a szerveknél az egyéb vezetői és érdemi ügyintézői munkakört betöltő dolgozókat.
13. §
(1) A területi (szakmai) szövetség elnöke, a gazdasági társulás igazgatója, továbbá az irodáknál az irodavezető csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletét erkölcsi bizonyítvánnyal igazolta és eddigi magatartásával bebizonyította a Magyar Népköztársasághoz való hűségét.
(2) Büntetlen előéletet kötelesek igazolni, akiket a 12. § (4) bekezdése értelmében minősíteni kell, továbbá a területi (szakmai) szövetségeknél a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, vagyonkezeléssel és ellenőrzéssel megbízott választott tisztséget betöltők, valamint a gazdasági társulásoknál és irodáknál a vagyonkezeléssel megbízott dolgozók.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben előírt feltételek igazolására, illetőleg felmentésre a 10. § rendelkezései az irányadók.
14. §
(1) A területi (szakmai) szövetség elnökét és elnökhelyettesét a szövetség vezetősége minősíti. Az elnök minősítését az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: OKISZ) kezdeményezi. A minősítéseket az OKISZ és az illetékes tanács végrehajtó bizottságának megbízottja, valamint a szövetség vezetőségének egyik tagja készíti elő és ennek során kikérik az illetékes társadalmi szerv véleményét.
(2) Az irodák vezetőit az illetékes szövetség elnökének előkészítése alapján a szövetség vezetősége minősíti.
(3) Gazdasági társulások igazgatóját a társulás vezető szerve minősíti. A minősítést a gazdasági társulás székhelye szerint illetékes területi (szakmai) szövetség és az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv kezdeményezi.
15. §
A területi (szakmai) szövetség elnökének személyzeti anyagát az OKISZ, az irodák vezetőinek személyzeti anyagát az illetékes szövetség, gazdasági társulások esetében a társulás székhelye szerint illetékes területi (szakmai) szövetség kezeli.
16. §
(1) A területi (szakmai) szövetség testületi vezető szervei figyelemmel kísérik és segítik az érdekképviseleti körükbe tartozó ipari szövetkezetek, valamint az irodák és gazdasági társulások személyzeti munkáját, a vezetők, középvezetők és személyzeti vezetők kiválasztását, tervszerű utánpótlását, nevelését és képzését.
(2) A területi (szakmai) szövetségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti feladatokat az OKISZ testületi vezető szervei látják el. Gondoskodnak a választott és egyéb szövetkezeti és szövetségi vezetők tervszerű továbbképzéséről.
17. §
Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló tanácsi szerv rendszeresen ellenőrzi a személyzeti munka vitelével kapcsolatos rendelkezések megtartását.
18. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a kisipari szövetkezetek személyzeti munkájáról szóló 1/1970. (I. 11.) KipM rendelet hatályát veszti.
Keserű Jánosné s. k.,
könnyűipari miniszter