adozona.hu
23/1980. (X. 27.) PM rendelet
23/1980. (X. 27.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet (a...
23/1980. (X. 27.) PM rendelet
a mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszeréről szóló, a 43/1980. (X. 27.) MT rendelettel módosított és kiegészített 39/1979. (XI. 1.) MT rendelet 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §A mezőgazdasági nagyüzemek alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 40/1979. (XI. 1.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a b)-e) pontok jelölése c)-f) pontokra változik és a jelenlegi f) pont hatályát veszti:
[(1) A tartalékalap az eredményfelosztás során - a biztonsági alap felhasználása után - a következő célokra és sorrendben használható fel:]
"b) a városi és községi hozzájárulás, a munkadíj adó és a részesedési adó fedezetére, ha erre a nyereség nem biztosít fedezetet;"
2. §
Az R. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyesülés magasabb vezetőállású dolgozóinak prémiumára és jutalmára az egyesülés tagjai képeznek összeget a nyereségükből."
3. §
Az R. 10. §-ának a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A fejlesztési alapot a következő célokra lehet felhasználni:)
"a) beruházási és forgóalap hitel, továbbá állami kölcsön esedékes törlesztő részleteire;"
"c) a tartós forgóeszköz-állomány növelésének fedezésére;"
4. §
Az R. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A részesedésnek minősülő egyéb juttatások közül az újítások díjazására és a tanulmányi ösztöndíjakra a részesedési alapot utólag, a ténylegesen felmerült összegben kell képezni."
5. §
Az R. 12. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a c)-k) pontok jelölése d)-l) pontokra változik, és az új jelölésű j) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A részesedési alapot a következő célokra lehet felhasználni:)]
"c) vagyoni hozzájárulás alapján a szakszövetkezeti tagakat megillető részesedésre;"
"j) a dolgozók összejöveteleivel és kollektív belföldi kirándulásaival kapcsolatos étel- és italfogyasztás költségére;"
6. §
Az. R. 16. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(3) A kulturális alapot a következő célra lehet felhasználni:]
"c) állami és társadalmi ünnepek (Április 4., Május 1., Augusztus 20., November 7., Anyák Napja, Gyermeknap, Nők Napja) alkalmával rendezett munkahelyi ünnepségek költségei (kivéve: az étel-, italfogyasztás költségeit);"
"d) a dolgozók tanulmányi, kulturális jellegű kollektív belföldi kirándulásaival kapcsolatos költségek (kivéve: az étel-, italfogyasztás költségeit);"
(fedezésére.)
7. §
Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat azt az összeget, amellyel a fejlesztési alapját az (1) bekezdésben foglaltak alapján növelte, a felhasználást megelőzően, de legkésőbb a tárgyévi mérleg megállapításakor a Fejlesztési alap (amortizációs) betétszámlára köteles befizetni."
8. §
(1) Az R. 22. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) rendeltetésszerű beruházási forrásból kell a műszaki fejlesztési alapba helyezni:
- a műszaki fejlesztési alapból saját vállalkozásban végzett kísérleti beruházásoknak - a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással csökkentett -szűkített önköltségen számított értékét;
- a kísérletek eszközeként beszerzett állóeszközök végleges termelésbe állításakor - a kísérletek időtartama alatti elhasználódásnak megfelelő értékcsökkenési leírással csökkentett - beszerzési áron számított értékét."
(2) Az R. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A műszaki fejlesztési alap képzésének mértéke a nettó árbevétel alapulvételével
mezőgazdasági alaptevékenységnél (csak a kijelölt üzemeknél) 0,7%
élelmiszer-, ital- és dohánygyártási tevékenységnél (ITJ 8. termékfőcsoport) 0,1%
fa-, papír-, nyomda-, bőr-, textil-, ruházati, konfekcionált- és egyéb ipari termékeknél (ITJ 6-7. termékfőcsoport) 0,3%
bányászati, energia- és építőanyagipari (ITJ 1. termékfőcsoport), valamint építőipari tevékenységnél 1,0%
kohászati termékek, fémszerkezetek és fémtömegcikkipari termékek, gépek, közlekedési eszközök, villamosgépek, híradástechnikai, vákuumtechnikai és műszeripari termékek gyártásánál, illetve vegyipari termékelőállító tevékenységnél (ITJ 2-5. termékfőcsoport) 2,0%"
9. §
Az R. 23. §-ának (1) bekezdése a következő p)-z) pontokkal egészül ki:
[(1) A műszaki fejlesztési alapot a következő célokra lehet felhasználni:]
"p) a műszaki fejlesztési tevékenységgel összefüggésben külső szakértők igénybevételének költsége;
r) a prototípus előállításának költsége;
s) a 0-széria többletköltsége;
sz) a vállalati kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő tervezési, technológiai, szerkesztési, vizsgálati díjak;
t) a műszaki információ költségé;
ty) az új, vagy a továbbfejlesztett termékek műszaki adatait, felhasználhatóságát, teljesítményét, minőségét stb. ismertető tájékoztatók költsége;
u) a műszaki fejlesztést szolgáló pályázatok díja;
v) a szabványosítás és tipizálás költsége;
z) a kísérleti félüzemek és a kísérleti építmények megvalósításának költsége"
(fedezésére.)
10. §
(1) Az R. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kijelölt mezőgazdasági nagyüzem az alaptevékenység után képzett és a 23. § (1) bekezdésében meghatározott célokra fordított összeg különbözetét a tárgynegyedévet követő , hónap 20. napjáig elkülönített (zárolt) bankszámlára köteles átutalni."
(2) Az R. 25. §-a a következő új (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:
"(2) Az ipari és az építőipari tevékenység után a 22. § (3) bekezdésében meghatározott kulcsokkal tervezett éves műszaki fejlesztési alap összegének 1/12-ed részét havonta minden hónap 20. napjáig előlegként kell befizetni a területileg illetékes adóelszámolási iroda által kezelt Központi műszaki fejlesztési hozzájárulás beszedési számlára.
(3) A központi műszaki fejlesztési hozzájárulás összegét minden év lezárása után a tényleges nettó árbevétel után kell kiszámítani. A hozzájárulásnak az év folyamán előlegként befizetett és a képződött műszaki fejlesztési alapból ténylegesen fizetendő összeg közötti különbözetét a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni és pénzügyileg rendezni.
(4) A mezőgazdasági nagyüzem az ipari és építőipari tevékenység után a 22. § (3) bekezdése alapján képzett műszaki fejlesztési alapból kizárólag a találmányi (szabadalmi) díj fizetésére fordított összeget - bruttó elszámolás mellett - visszatarthatja."
11. §
Az R. 26. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az a mezőgazdasági nagyüzem és az a vízgazdálkodási társulat, amelyben a 28/1977. (XI. 5.) PM rendelettel módosított 40/1975. (XI. 15.) PM rendelet 26. § (3) bekezdése, illetőleg a 37/1975. (XI. 15.) PM rendelet 21. § (2) bekezdése alapján az 1979. évi egy főre jutó szociális (jóléti) és kulturális alapképzés lehetséges mértéke 800, illetve 850 forint volt, a további években ezt az összeget évenként 100 forinttal növelheti mindaddig, amíg a 13. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértéket el nem éri."
12. §
Ez a rendelet 1981. január 1-én lép hatályba. Az 1. és 2. § rendelkezéseit az 1980. évi eredmény elszámolása során is alkalmazni kell.
Madarasi Attila s. k.,
pénzügyminisztériumi államtitkár