adozona.hu
14700/1945. KKM rendelet
14700/1945. KKM rendelet
a kereskedelemben üzemi bizottságok szervezése tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munka megbecsülése és a kereskedelmi vállalatok zavartalan üzletvitelének biztosítása érdekében a következőket rendelem:
Minden olyan kereskedő cégnél - ideértve a pénzintézeteket, a biztosító magánvállalatokat, a szállítmányozási, fuvarozási és be-raktározási vállalatokat is -, továbbá a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó minden olyan ipari (pl; vendéglátóipari) üzemnél (az alábbiakban: vállalat), amelynél az 1945. évi május hó 1. napja után rendszeresen legalább ...
14700/1945. KKM rendelet
a kereskedelemben üzemi bizottságok szervezése tárgyában
A munka megbecsülése és a kereskedelmi vállalatok zavartalan üzletvitelének biztosítása érdekében a következőket rendelem:
1. §(1) Minden olyan kereskedő cégnél - ideértve a pénzintézeteket, a biztosító magánvállalatokat, a szállítmányozási, fuvarozási és be-raktározási vállalatokat is -, továbbá a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó minden olyan ipari (pl; vendéglátóipari) üzemnél (az alábbiakban: vállalat), amelynél az 1945. évi május hó 1. napja után rendszeresen legalább tizenöt alkalmazottat foglalkoztattak, illetve foglalkoztatnak, üzemi bizottságot (az alábbiakban: Bizottság) kell alakítani.
(2) Minden olyan vállalatnál, amelynél az alkalmazottak száma tizenötnél kevesebb, bizalmi egyéneket kell választani.
(3) Ha a vállalatnak egy vagy több olyan fióküzlete (1922: XII. tc. 52. § első bekezdés) van, amelynél legalább tizenöt alkalmazottat foglalkoztat, a Bizottságot minden fióküzletnél külön-külön meg kell alakítani; ha azonban a vállalatnak ugyanabban a községben (városban) van több rnelléküzlete (1922: XII. tc. 49. § első bek.) - tekintet nélkül az egyes mellék-üzletekben foglalkoztatott alkalmazottak számára - csak a központban kell Bizottságot alakítani ugy, hogy abban valamennyi mellék-üzlet alkalmazottai lehetőleg létszámuk arányában képviselve legyenek.
(4) Ha valamely iparvállalat - amely egyébként nem esik a jelen rendelet hatálya alá -áruinak közvetlen értékesítése végeit a központtal nem azonos községben (városban) tart fenn egy vagy több fióküzletet, a Bizottságot minden olyan fióküzletnél meg kell alakítani, amelynél rendszeresen legalább tizenöt alkalmazottat foglalkoztatnak,
2. §
(1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából:
a) alkalmazott: minden munkavállaló (tisztviselő, kereskedősegéd, gyakornok, hivatalsegéd, tanonc, munkás stb.), aki a vállalattal szolgálati viszonyban áll és 16. életévét betöltötte;
b) munkáltató: a vállalat tulajdonosa (felelős vezetője, ügyintéző szerve).
(2) A jelen rendeletet alkalmazni kell tekintet nélkül arra, hogy a munkáltató természetes vagy jogi személy, magáncég vagy közület.
(3) Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, valamint Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba. Rákoshegy, Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés községek a jelen rendelet alkalmazása szempontjából Budapest székesfővárossal azonos községnek (városnak) tekintendők.
3. §
(1) Az üzemi bizottságot (az alábbiakban: Bizottság) a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül, uj vállalatnál a vállalat tényleges működésének megkezdését követő hatvan napon belül kell az alábbiak szerint megválasztani.
(2) A Bizottság három, öt vagy hét tagból áll aszerint, hogy az alkalmazottak száma tizenöt és ötven, ötvenegy és száz között van, vagy pedig száznál több.
(3) Abból a célból, hogy a bizottsági tagok megbízatása megszűnésének eseteiben (7. §) azok helyére lépjenek, a Bizottság megválasztása alkalmával ugyanannyi póttagot is kell választant) ahány tagból a Bizottság áll.
4. §
(1) A Bízottság megválasztását az illetékes szakszervezet kiküldöttje rendeli el és vezeti. A szakszervezet kiküldöttje (az alábbiakban: választásvezető) a vállalat két alkalmazottjával választási bizottságot alakit. A választási bizottság kitűzi a választás helyét és idejét, egyszersmind gondoskodik arról, hogy ezek megfelelő hirdetmény utján legkésőbb a választást megelőző három nappal a vállalat alkalmazottai tudomására jussanak.
(2) A választásra kitűzött helyen és időben a választásvezető a vállalat alkalmazottai köréből jelölő bizottságot alakit és jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki. A jegyzőkönyvvezető a választás menetéről három példányban jegyzőkönyvet készít.
(3) A jelölő bizottság szavazólapokat készít és azokra kétszer annyi jelölt nevét veszi fel, mint ahány rendes és póttagot kell a 3. § (2) és (3) bekezdése értelmében választani. A szavazólapok összeállításánál ügyelni kell arra, hogy a különböző munkát végző alkalmazottak (tisztviselők, segédek, gyakornokok, hivatalsegédek, tanoncok, munkások, stb.) létszámuk arányában legyenek képviselve.
(4) A választás titkos szavazással történik. A választók a szavazólapokon változtatásokat eszközölhetnek.
(5) A szavazólapokat a választásvezető gyűjti össze és a választási bizottsággal megállapítja, majd kihirdeti a szavazás eredményét. A Bizottság megválasztott rendes tagjai azok lesznek, akik a szavazólapokon sorrendben a legtöbb szavazatot kapták. A megválasztott bizottsági rendes tagok után a szavazólapokon sorra következő jelöltek közül ugyancsak a szavazatok számának megfelelő sorrendben megválasztott póttag lesz annyi jelölt, ahány rendes tagot kell a Bizottságba választani. Szavazategyenlőség esetében sorshúzás dönt.
(6) A választásról készült, jegyzőkönyvet a választás vezető és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát a vátasztást vezető a munkáltatónak, egy példányi a megválasztott Bizottságnak, egy példányát pedig az illetékes szakszervezetnek küldi meg.
(7) A munkáltató köteles a választás lebonyolításához szükséges helyiséget, munkaerőt és eszközöket, valamint a vállalat alkalmazottainak névjegyzékét kellő időben a választási bizottság rendelkezésére bocsátani.
5. §
(1) A Bizottság megválasztása szempontjából választó minden alkalmazott, aki a választás időpontjában szabadságvesztés vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését kimondó jogerős birói ítélet, illetőleg igazolóbizottsági határozat hatálya alatt nem áll.
(2) Választható minden olyan választó, aki írni, olvasni tud, a vállalatnál legalább hat hónap óta vagy más hasonló vállalatnál legalább egy év óta szolgálatban állott, ha ellene az illetékes szakszervezet előzetesen kifogást nem emel. Az előbbi feltételekre tekintet nélkül választható a vállalatnak olyan alkalmazottja, aki az ország felszabadításáért fegyveresen harcolt. Újonnan alakult vagy nem állandó jellegű (idény) vállalatnál választható az olyan választó is. aki a választás napjáig az előbb említett szolgálati időt még nem töltötte ki. Felmondásban lévő alkalmazott nem választható.
(3) Nem választó és nem választható a vállalat vezetője (igazgatója) és vezető tisztviselői (osztályvezetők, fiókigazgatók cégvezetők, üzletvezetők, stb.). Ha a vállalat alkalmazottainak száma az ötvenet eléri, az illetékes szakszervezet dönthet abban a kérdésben, hogy valamely - a jelen bekezdés rendelkezése szerint - a választásból kizárt tisztviselő választó, illetőleg választható legyen.
6. §
(1) A választás ellen a választás napjától számított tizenöt napon belül
1. panasszal élhet:
a) a vállalat alkalmazottainak 30%-a, ha az alkalmazottak összes száma ötvenen alul van, és 10%-a, ha ötven vagy annál több (a panaszra jogosult alkalmazottak kiszámításánál a törtszám figyelmen kivül hagyandó);
b) a munkáltató;
2. észrevételt tehet: az illetékes szakszervezet.
(2) A panaszt, illetve az észrevételt a választásvezetőhöz kell írásban benyújtani, aki azt a választási jegyzőkönyvvel együtt három napon belül a Szakszervezeti Tanácshoz terjeszti fel, amely a panasz tárgyában harminc napon belül jogorvoslat kizárásával határoz. A Szakszervezeti Tanács határozatával a választást jóváhagyja, vagy uj választást rendel el.
7. §
(1) A Bizottság megbízatása egy évre szól. Az elsőizben megválasztott, illetve összeült Bizottság megbízatása azonban csak 1946. évi december hó 31. napján jár le.
(2) A megbízatás lejárta előtt megszűnik a bizottsági tagság, ha a tag
a) a vállalat alkalmazásából kilép,
b) az illetékes szakszervezet előzetes hozzájárulásával lemond. Ezekben az esetekben a Bizottságból kivált tag helyére a soron következő póttag lép.
(3) Ha a Bizottság tagjainak száma az összes póttagok behívása után sem érné el a jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében meghatározott létszám kétharmadát, illetőleg ha a tagok száma három alá csökken, a Bizottság kiegészítésére megfelelő számú rendes és póttag megválasztása végeit uj választást kell tartani. Ezt a választást a Bizottság elnöke (akadályoztatása esetében helyettese), illetve korban legidősebb tagja vezeti a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott módon.
8. §
(1) A Bizottság saját kebeléből elnököt és elnökhelyettest választ.
(2) A Bizottság elnöke (elnökhelyettese) köteles minden hónapban legalább egyszer a Bizottságot összehívni és rendes ülést tartani. Rendkívüli ülést kell összehívni és tartani, ha ezt a Bizottság rendes tagjainak fele, vagy a munkáltató kéri.
(3) Ha a vállalatnak több fióküzlete (telepe) van - ideértve azokat az iparvállalatokat is, amelyek áruiknak közvetlen értékesítése végett nyilt árusítási üzletet tartanak fenn és ezeknél az 1. § (3) és (4) bekezdése értelmében külön Bizottság alakult -, ezek a Bizottságok negyedévenként kötelesek együttes ülést tartani. Az együttes ülésen a fióküzletek Bizottságai legfeljebb három-három taggal képviseltethetik magukat.
(4) A Bizottság határozatképességéhez legalább három tag együttes jelenléte szükséges.
(5) A Bizottság üléseit lehetőleg olyan időben tartja, hogy a vállalat munkáját ne akadályozza. A bizottsági tagsági téridők folytán bekövetkezett munkamulasztás miatt a bizottsági tag illetményét (fizetését, munkabérét)) csökkenteni nem lehet. A Bizottság ülései nem nyilvánosak, azokon a Bizottság tagjain kívül csak meghívottak vehetnek részt. A Bizottság ülésein az illetékes szakszervezetek külön meghívás nélkül is képviseltethetik magukat; a szakszervezeti kiküldötteknek tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincs.
(6) Ha valamely bizottsági tag személyes ügye kerül a Bizottság elé, az érdekelt tag a Bizottság ülésén ebbeli minőségében nem vehet részt és helyére póttag behívásáról kell gondoskodni.
(7) A Bizottság üléseiről három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tárgyalt kérdéseket és határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző - ha a Bizottságnak legalább öt tagja van -, ezeken kívül még két hitelesítő is aláírja. Az elnök a jegyzőkönyv egy példányát a munkáltatónak, egy példányát az illetékes szakszervezetnek küldi meg, egy példányát pedig megőrzés végett a Bizottság irattárába helyezi.
9. §
(1) A Bizottság hatásköre a következő:
1. Ellenőrzi:
a) az alkalmazottak munkaviszonyából folyó jogainak érvényesítését (munkaidő, munkabér, fizetéses szabadság, alkalmazás, elbocsátás, nyugdíjazás, újból alkalmazás, stb.) és kötelességeinek teljesítését, ezzel kapcsolatban őrködik a munkafegyelem megtartása felett;
b) az alkalmazottak gazdasági és jóléti érdekeinek érvényesülését, különös tekintettel a családvédelemre, a balesetek elleni védekezésre, valamint, az egészségügyi berendezésekre vonatkozó intézkedésekre;
c) a kulturális és jóléti intézmények működését;
d) az alkalmazottakkal való bánásmódot.
2. Javaslatot tesz a munkáltatónak:
a) az 1. pontban foglaltakkal kapcsolatban, úgyszintén a jobb, gazdaságosabb és eredményesebb üzletvitel előmozdítására, racionális munkamódszerek kidolgozására, uj munkafeltételekre, munkabeosztásra és munkarendre:
b) egyes kiválóbb munkateljesitményű alkalmazottak előléptetésére, illetve jutalmazására.
(2) A Bizottság az (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott ellenőrzési jogának érvényesítése érdekében betekinthet a vállalat könyveibe és szükség esetén azokat könyvszakértővel is megvizsgáltathatja. A könyvszakértőt a Bizottság indokolt megkeresésére az illetékes szakszervezet küldi ki, költségeit a munkáltató köteles viselni.
(3) Ha a Bizottság ugy találja, hogy a munkáltatónak valamely cselekménye vagy általában ügyvitele jogszabályba vagy közérdekbe, illetőleg a jóerkölcsökbe ütközik, továbbá a vállalat vagyoni érdekeit veszélyezteti, köteles az illetékes szakszervezetnek jelentést tenni. Ebből a célból joga van a Bizottságnak a vállalat ügyvitelébe betekinteni és a munkáltatótól adatokat és felvilágosításokat kérni.
(4) A Bizottság az (1)-(3) bekezdésekben felsorolt valamennyi kérdés felderítése érdekében a vállalat kötelékébe tartozó bármely személyi meghallgathat. Az alkalmazott a Bizottság idézésére köteles megjelenni A munkáltató köteles a kérdés tisztázásához szükséges minden adatot közölni a Bizottsággal.
10. §
(1) A Bizottság minden vállalatnál egyeztető bizottságot alakit. Az egyeztető bizottság elnökből és két tagból áll; egyik tagját a Bizottság - saját tagjai közül -, másik tagját a munkáltató jelöli ki, elnökét a kijelölt tagok választják érdektelen személyek köréből.
(2) Az egyeztető bizottság:
a) megállapítja a vállalat szolgálati szabályzatát és üzleti (üzemi) munkarendjét, valamint az alkalmazottak által elrontott, eltört vagy elvesztett munkaeszközökért, felszerelési és berendezési tárgyakért vagy árukért a téritési kötelezettséget és az ennek alapján fizetendő összeget;
b) dönt a vállalat jóléti egészségügyi és balesetvédelmi ügyeiben.
(3) Az egyeztető bizottság a hatáskörébe utalt ügyekben minden esetben egyeztetést kísérel meg az érdekeltek között és csak ennek sikertelensége esetén dönt jogorvoslat kizárásával, a kollektív szerződések határozmányainak figyelembevételével és azok korlátai között.
11. §
(1) A munkaviszonnyal kapcsolatosan a munkáltató által valamely alkalmazott ellen, vagy valamely alkalmazott részéről a munkáltató ellen emelt panaszt, - ha tagjainak száma ötnél kevesebb - a Bizottság tárgyalja. Öttagu vagy annál nagyobb létszámú Bizottság ilyen panaszok tárgyalásával nem foglalkozik, hanem erre a célra tagjai közül fegyelmi bizottságot küld ki. A fegyelmi bizottság elnökből és két tagból áll: üléseit munkaidőn kivül tartja. Eljárásában a békés elintézésre törekszik, ennek sikertelensége esetében fegyelmi határozatot hoz.
(2) Ha a fegyelmi bizottság valamely alkalmazott által a munkáltató ellen emelt panaszt jogosnak találja, erről a szükséges intézkedés meglétele céljából a Bizottságot értesiti.
(3) Ha a fegyelmi bizottság a munkáltató által valamely alkalmazott ellen emelt panaszt alaposnak találja, az alkalmazottal szemben a következő fegyelmi büntetéseket szabhatja ki:
a) szóbeli feddés,
b) írásbeli megrovás és annak a vállalat megfelelő helyiségében kifüggesztése,
c) áthelyezés más munkahelyre,
d) azonnali hatállyal való elbocsátás.
(4) A fegyelmi határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A d) pont alkalmazása esetében az alkalmazott jogigényével a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(5) A fegyelmi bizottság hivatalból is eljárhat akkor, ha ugy találja, hogy a munkáltatók vagy valamely alkalmazottnak cselekménye a munkaerkölcsöt vagy a vállalat érdekeit veszélyezteti.
12. §
(1) A Bizottság tagját e tisztség elvállalása miatt a munkáltató semmiféle joghátránnyal nem sújthatja. A Bizottság tagjának szolgálati viszonyát tisztségének tartama alatt egyáltalában nem, annak lejáriától számított két éven belül pedig csak az 1884: XVII. tc. 94. §-ában felsorolt valamely olyan ok miatt lehet megszüntetni, amely okból felmondás nélkül azonnal elbocsátható.
(2) A munkáltató köteles a Bizottság tagjainak működésükkel kapcsolatban felmerült igazolt készkiadásait megtéríteni. A Bizottság tagja megbízatásának tartama alatt sorrend-szerü előléptetésben nem szenvedhet hátrányt. A Bizottság tagja megbízatásának tartama alatt sorrendszerű előléptetésben nem szenvedhet hátrányt. A Bizottság tagját megbízatásának tartama alatt soronkivül előléptetni nem lehet.
(3) A Bizottság vezetői nagyobb vállalatoknál a vállalat irányításában is résztvesznek, s következő elvek szerint:
a) Ha a vállalat rendszeresen 50 alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, a Bizottság elnöke a vállalat irányításában általában nem, illetve csak olyan különleges esetekben vesz részt, amikor arra az ügy természete miatt szükség van. Ilyen vállalatoknál a Bizottság elnöke rendes alkalmazotti munkakörét köteles ellátni.
b) Ha a vállalat rendszeresen ötvennél több, de száznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, a Bizottság elnöke (akadályoztatása esetében helyettese) a vállalat irányitásában állandóan részt vesz és ezért rendes alkalmazotti munkakörének ellátása alól megbízatásának tartama alatt fel van mentve.
c) Ha a vállalat rendszeresen száznál több alkalmazottat foglalkoztat, akkor a b) pont szerinti jogok a Bizottság elnökén kivül, a Bizottság elnökhelyettesét is megilletik. A b)-c) pontokban felsorolt működést kifejtő bizottsági elnök és elnökhelyettes megbízatásának tartama alatt a vállalatnál vezetői (osztályvezetői, üzletvezetői) minőségben alkalmazottak fizetésével egyenlő illetményt kap. A Bizottságnak azok a tagjai, akik nem a fenti b)-c) pontokban felsorolt működést fejtenek ki, bizottsági tagságuk miatt magasabb illetményben, pótlékban vagy túlóradíjban nem részesíthetők.
13. §
(1) A Bizottság működésével kapcsolatban a munkáltató a jelen rendelet egyéb §-aiban emlitett kötelezettségein felül köteles:
a) a Bizottság működéséhez megfelelő helyiséget és segédeszközöket rendelkezésre bocsátani;
b) a Bizottság tagjai névsorát a vállalat hirdetményeinek kifüggesztésére szolgáló táblán kifüggeszteni, ezenfelül más alkalmas módon ugy közhírré tenni, hogy arról az uj alkalmazottak is tudomást szerezhessenek;
c) a Bizottság javaslatainak átvételére és esetleges tárgyalások folytatására felhatalmazott megbízottjának nevét a Bizottsággal közölni:
d) havonta legalább egyszer üzletvezetői (osztályvezetői) értekezletet összehívni, amelyre a Bizottság legfeljebb két tagját küldheti ki;
e) abban az esetben, ha a vállalat részvénytársaság vagy szövetkezet, a Bizottságot az igazgatósági ülésekre, ha pedig korlátolt felelősségű társaság, a taggyűlésekre minden esetben meghívni. A Bizottság az igazgatósági, illetve a taggyűlésre legfeljebb két tagot küldhet ki, akiknek tanácskozási joguk van, de szavazati joguk nincs és a vállalatot harmadik személlyel szemben nem képviselhetik.
14. §
(1) A Bizottság, illetőleg a fegyelmi bizottság, egésze vagy egyes bizottsági tagok, továbbá az egyeztető bizottsághoz a Bizottság által ki-küldött tag működése ellen emelt panasz tárgyában az illetékes szakszervezet határoz.
(2) Az illetékes szakszervezet saját elhatározásából is jogosult az (1) bekezdésben emiitett bizottságok működését felülvizsgálni.
(3) Ha az illetékes szakszervezet a fegyelmi vagy az egyeztető bizottság egészének vagy valamely tagjának működését kifogásolja, a Bizottságot uj fegyelmi bizottság, illetőleg a kifogásolt tag helyett uj tag kiküldésére utasíthatja.
(4) Ha az illetékes szakszervezet ugy látja, hogy a Bizottság feladatát nem megfelelően tölti be, jelentést tesz a Szakszervezeti Tanácsnak, amely a Bizottság működését felfüggesztheti, az ügy kivizsgálása után a Bizottságot feloszlathatja és egyúttal uj választást rendelhet el. Az uj választás a 4. § rendelkezései szerint történik.
15. §
Ha a vállalat alkalmazottai több szakszervezethez tartoznak, az illetékes szakszervezetre ruházott jogokat az érdekelt szakszervezetek közösen gyakorolják. Ilyen esetben több érdekelt szakszervezet között a szakszervezetre ruházott jogok mikénti gyakorlása tekintetében esetleg felmerülő viták kérdésében a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) dönt.
16. §
(1) A munkáltató és a Bizottság között bármilyen kérdésben felmerülő ellentét esetén az Országos Kereskedelmi Üzemi Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) jogorvoslat kizárásával dönt. A Döntőbizottság eljárását egyfelől a munkáltató, másfelől a Bizottság javaslata alapján az illetékes szakszervezet kezdeményezheti.
(2) A Döntőbizottság székhelye Budapest. A Döntőbizottságot ugy kell megszervezni, hogy hat tagot a Szakszervezeti Tanács, hat tagot pedig a demokratikus munkáltató érdekképviseletek küldenek ki. Abban a kérdésben, hogy a demokratikus munkáltatói érdekképviseletek közül melyek és milyen arányban legyenek a Döntőbizottságban képviselve, vita esetén a budapesti kereskedelmi és iparkamara dönt. A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét pártatlan személyekből a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nevezi ki. Az elnökhelyettes csak az elnök akadályoztatása esetén vesz részt a Döntőbizottság ülésén. A Döntőbizottság megbízatása egy évre szól; működését a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyása után kezdheti el. Az elsőizben szervezett Döntőbizottság megbízatása azonban csak 1946. évi december hó 31. napján jár le.
(3) A Döntőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, tagjainak díjazását pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter állapítja meg tárcája terhére.
17. §
(1) A bizalmi egyének választása az illetékes szakmai szakszervezet közreműködésével történik. A bizalmi egyének számát - ami kettőnél több nem lehet - és választásának módját a vállalat méreteihez képest az illetékes szakszervezet állapítja meg.
(2) A bizalmi egyének feladata - és hatásköre - szempontjából a jelen rendeletnek a Bizottságra vonatkozólag megállapított szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vállalat üzleti könyveibe és egyéb feljegyzéseibe való betekintési jogát (9. § (2) bek.) csak az illetékes szakszervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolhatja.
18. §
(1) A jelen rendelet hatálybalépése előtt alakult Bizottságok működésüket folytathatják, ha a Bizottság alakulása a jelen rendeletben megállapított elveknek általában megfelelően: történt vagy az illetékes szakszervezet a Bízottság alakulását jóváhagyta. Ha valamely egyébként szabályszerűen megalakult vagy jóváhagyott Bizottság csupán tagjainak száma, vagy összetételének aránya tekintetében tér el a jelen rendelet 3. és 4. §-ában foglaltaktól, az illetékes szakszervezet a Bizottság létszámának és összetételének megfelelő módosítása iránt intézkedik.
(2) Ha a már működő Bizottság alakulása az előbbi bekezdésben megállapított elveknek nem felel meg, vagy az illetékes szakszervezet a Bizottság működését nem ismeri el, a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően uj Bizottságot kell alakitani.
(3) Hatálytalan a már működő Bizottságnak folyamatban lévő ügyekre vonatkozó minden olyan intézkedése vagy határozata, amely a Bizottságnak a jelen rendeletben körülírt hatáskörét túllépi.
(4) Ha a munkáltató és a Bizottság között vita támad abban a kérdésben, hogy a jelen rendelet hatálybalépése előtt alakult Bizottság megalakulása szabályos-e, vagy a már megalakult Bizottság valamely intézkedése, határozata hatályos-e, bármelyik fél a 16. § szerinti Döntőbizottsághoz fordulhat, amely a kérdésben jogorvoslat kizárásával határoz.
(5) A jelen rendelet 12. §-ában a Bizottság tagjaira megállapított rendelkezések kiterjednek a jelen rendelet hatálybalépése előtt szabályszerűen alakult Bizottság tagjaira is. Az ilyen Bizottság tagjaival közölt felmondás érvénytelen.
19. §
A jelen rendelet 1945 évi augusztus hó 1. napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi július hó 21-én.
Gerö Ernő s. k.,
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter