adozona.hu
8000/1945. IM rendelet
8000/1945. IM rendelet
a hites könyvvizsgálói képesítés és a hites könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb kérdések tárgyában
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930: V. tc. 73. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a kereskedelem- és közlekedésügyi, az iparügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértve - a következőket rendelem:
A 45000/1931. IM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1931. évf., 1759. l.) 2. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.
Hites könyvvizsgálói képesítő vizsgára csak azt lehet bocsátani, akivel szemben a 45000/1931. IM rendelet 3. §-ában, ...
8000/1945. IM rendelet
a hites könyvvizsgálói képesítés és a hites könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb kérdések tárgyában
A korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930: V. tc. 73. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a kereskedelem- és közlekedésügyi, az iparügyi és a pénzügyminiszterrel egyetértve - a következőket rendelem:
1. §(1) A 45000/1931. IM rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1931. évf., 1759. l.) 2. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.
(2) Hites könyvvizsgálói képesítő vizsgára csak azt lehet bocsátani, akivel szemben a 45000/1931. IM rendelet 3. §-ában, illetőleg a jelen rendelet 2. §-ában meghatározott kizáró ok nem áll fenn és aki
1. magyar állampolgár;
2. életének harmincadik évét betöltötte és
3. az alább felsorolt oklevelek valamelyikével rendelkezik:
a) a műegyetemen szerzett közgazdaságtudományi vagy mezőgazdaságtudományi oklevél, illetőleg ugyanilyen tudori oklevél, - mérnöki (építészi, mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki), - bányamérnöki, vagy erdőmérnöki oklevél;
b) a műegyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi szakosztályán, vagy egyébként szerzett kereskedelmi középiskolai A., vagy B., avagy C. szakos tanári oklevél;
c) középiskolai vegytanszakos, vagy mennyiségtanszakos tanári oklevél;
d) belföldi tudományegyetemen szerzett jogtudort vagy államtudorí oklevél;
e) a vegytanból mint főtárgyból szerzett bölcsészettudományi, illetőleg matematikai és természettudományi tudori oklevél;
f) a kolozsvári tudományegyetem közgazdaságtudományi karának kereskedelmi szakosztályán szerzett oklevél;
g) külföldi, kereskedelmi jellegű, legalább nyolc-féléves főiskolán szerzett oklevél.
(3) A vizsgára bocsátáshoz szükséges annak igazolása is, hogy a folyamodó:
1. legalább öt éven át bíróságnál hites könyvszakértőként, vagy a pénzügyi igazgatásban pénzügyi könyvszakértőként működött, vagy
2. legalább öt éven át a Magyar Nemzeti Banknál, a Pénzintézeti Központnál, nagyobb kereskedelmi vagy ipari vállalatnál (intézménynél), pénzintézetnél, mező- vagy erdőgazdasági üzemben könyvvizsgálattal, a könyvelés irányításával vagy ellenőrzésével, avagy ügyvitelellenőrzéssel, gazdasági irányítással, vagy vállalatszervezéssel állandóan foglalkozott, - vagy
3. rendszeresen és állandóan működő hites könyvvizsgálói irodában a megbízók könyvelésének ellátásával és annak ellenőrzésével bárom évi jelölti gyakorlatot töltött el, - vagy
4. önálló szervezési vagy könyvelési irodában könyveléssel vagy mások könyvvitelének ellenőrzésével, avagy irányításával őt éven át gyakorlatot folytatott, - vagy
5. önálló vállalkozói működésben öt éven át rendszeres mérleggel zárt, kettős könyvitellel vezetett könyvelést személyesen, állandóan folytatott.
(4) A (3) bekezdés szerint megkívánt gyakorlati időbe az oklevél megszerzése előtt folytatott gyakorlatot (működést) is be kell számítani.
(5) A gyakorlatba az ügyvédi és a mérnöki gyakorlatból két évet be kell számítani. Ugyancsak be kell számítani a gyakorlat idejébe a szabadság vagy betegség idejét, de évenkint együttvéve legfeljebb két hónap tartamáig.
2. §
(1) A 45000/1931. IM rendelet 3. §-a azzal egészíttetik ki, hogy nem bocsátható vizsgára és nem lehet hites könyvvizsgáló az sem, akit az igazolási eljárás során állásától megfosztottak, vagy akit a népbíróság háborús vagy népellenes cselekmény miatt jogerősen elitélt.
(2) Azt, aki rendőrhatósági őrizet (internálás) alatt áll, vizsgára bocsátani nem lehet.
(3) A vizsgára jelentkezés alkalmával írásbeli nyilatkozatot kell bemutatni, amelyben a vizsgára jelentkező kijelenti, hogy az előző bekezdések rendelkezései értelmében korlátozás alá nem esik. Ha nyilatkozata utóbb valótlannak bizonyul, hites könyvvizsgálóként nem járhat el.
3. §
(1) A 45000/1931. IM rendelet 7. §-a hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.
(2) A vizsga tárgyai: 1. kereskedelmi, váltó és csődjog, ideértve a csődönkivüli kényszer-egyességi eljárást is, 2. pénzügyi jog, különös tekintettel a hatályban levő adó- és Illetékszabályokra, 3. közgazdaságtan és közgazdaságpolitika, 4. vállalatok számvitele és mérlegtana, 5. vállalatok üzemgazdaságtana, 6. vállalatok revíziója.
(3) A vizsgát két részletben is lehet letenni. Az első - szóbeli - rész tárgyai a (2) bekezdés 1-3 pontjai alatt emlitett tárgyak, a második - szóbeli és gyakorlati írásbeli - rész tárgyai a (2) bekezdésben 4-6. alatt emlitett tárgyak.
(4) A vizsga második részét az első rész letételétől számított legfeljebb egy év alatt le kell tenni, ellenkező esetben az első részből is ismétlővizsgát kell tenni,
(5) A szóbeli vizsga időtartama két óra, ha pedig a jelölt a vizsgát két részben teszi le, mind az első, mind a második részre nézve egy-egy óra.
(6) A vizsga második részének minden tárgyából egymásután következő napokon írásbeli vizsgát is kell tenni.
(7) A vizsgadíj összegét külön rendelet szabályozza. Ha a jelölt a vizsgára kitűzött határnapon nem jelenik meg, a befizetett vizsgadijat elveszti. Ha a jelölt elmaradásának vétlenségét a vizsgabizottság elnökénél a vizsga határnapjától számított tizenöt nap alatt igazolja, az elnök a vizsgadíj egy részét visszautalhatja, az elnöknek ebben a tárgyban hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(8) Az eddigi jogszabályoknak azok a rendelkezései, amelyek egyes vizsgatárgyakból a vizsgázás alól mentességet állapítottak meg, hatályukat vesztik.
4. §
(1) A jelen rendelet hatálybalépésétől számított öt év tartama alatt az 1. § (2) bekezdésének 3. pontjában meghatározott képesítés nélkül is vizsgára lehet bocsátani azt, aki
1. érettségi vizsgát tett - ideértve a kereskedelmi középiskolai érettségit is - és legalább tizenöt évi olyan gyakorlatot igazol, amely az 1. § (3)-(5) bekezdésének megfelelő,
2. aki az 1. § (2) bekezdésének 3. pontjában megkívánt valamely oklevelet nem szerezte ugyan meg, de az annak előfeltételéül szolgáló egyetemi (főiskolai) végbizonyítványa (absolutoriuma) van, amennyiben őt évi, az 1. § (3)-(5) bekezdésének megfelelő gyakorlatot igazol.
(2) A hites könyvvizsgálókat képesítő bizottság felvételi bizottsága az 1. § (3)-(5) bekezdésében, illetőleg a jelen § (1) bekezdésében megkívánt gyakorlatot - a méltányosságot, másrészről a szakszerű kiképzés fontosságát egyaránt mérlegelve - legfeljebb két évvel leszállíthatja, ha a jelölt hiteltérdemlően igazolja, hogy a teljes gyakorlatot katonai (munka-) szolgálata, illetőleg a zsidókra fennállott korlátozó jogszabályok folytán, vagy egyéb politikai üldözés következtében nem szerezhette meg. A bizottság minden ilyen határozatáról köteles a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek jelentést tenni.
(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni lehet a határidő leszállítása tekintetében annak a javára is, aki az ugyanott emlitett okból ismétlő-, illetőleg pótvizsgára nem jelentkezhetett
6. §
(1) A Hites Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottság eddigi elnökének, társelnökeinek és tagjainak megbízatása a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnik. A bizottságot a jelen rendelet hatálybalépése vitán újból meg kell alakítani. A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a bizottság megalakítására a fennálló jogszabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társelnökök száma négy, a tagoké huszonnégy és hogy a társelnököket a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nevezi ki, mégpedig közülük egyet az igazságügyminiszter és egyet a pénzügyminiszter javaslata alapján. Az egyes vizsgákra a bizottság az elnökből és hat tagból alakul.
(2) A "vállalati revizió" tárgyból vizsgáztatásra tagul csak hites könyvvizsgálót lehet kinevezni.
(3) Bizottsági tagok kinevezése előtt arra kell felhívni a Hites Könyvvizsgálók Országos Szövetségét és a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetét, hogy bizottsági tagul kinevezésre elméleti és gyakorlati szempontból kiváló szakférfiakat hozzanak javaslatba.
7. §
A 14000/1932. IM rendelet 2. §-ának első bekezdése akként módosittatik, hogy a bizottság titkárát s az írásbeli vizsga felügyeletére a biztost a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nevezi ki. Ezek javára, úgyszintén az elnök által alkalmazott irodai személyzet díjazására a befizetett vizsgadíjakból az elnök tiszteletdijat állapíthat meg.
8. §
(1) A 45000/1931. IM rendelet 17. §-ának első, második és negyedik bekezdései hatályukat vesztik.
(2) A hites könyvvizsgálók fegyelmi ügyeiben elsőfokon a Hites Könyvvizsgálók Országos Szövetségének alapszabályai értelmében szervezett fegyelmi bizottság jár el.
(3) A Szövetség fegyelmi joghatóságára tekintettel az eddig képesített könyvvizsgálók, valamint mindazok, akik hites könyvvizsgálói oklevelet ennek a rendeletnek hatálybalépése utón szereznek, kötelesek - mégpedig az előbb emlitettek ennek a rendeletnek hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt, a többiek pedig a vizsga letételétől számított nyolc nap alatt - a Hites Könyvvizsgálók Országos Szövetségébe tagként belépni és tagjai maradni; felvételükig, illetőleg tagságuk megszűnése esetében hites könyvvizsgálói működésit nem fejthetnek ki.
(4) A Szövetség köteles tagjai közé minden tagul jelentkező hites könyvvizsgálat felvenni, kivéve ha a jelentkező a 45000/1931. IM rendelet 3. §-ának hatálya alá esik vagy igazolási eljárás során álláséból megfosztották, kivéve továbbá, ha a jelentkezőit háborús vagy népellenes cselekmény miatt a népbiróság jogerősein etetette vagy az rendőrhatósági őrizet (internálás) alatt áll.
(4) A Szövetség fegyelmi bizottságának határozata ellen a határozat kézbesítését követő tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a Hites Könyvvizsgálóikat Képesitő Bizottság elnökéből (társelnökéből) mint elnökből és négy tagból álló fegyelmi tanács dönti el. A négy tag közül kettőt a vizsgabizottság hites könyvvizsgálói képesítésű tagjai közül az elnök jelöl ki, kettőt a Hites Könyvvizsgálók Országos Szövetségének és a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetének meghallgatása után a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szakférfiak közül nevez ki. Póttagok is kijelölhetők, illetőleg kinevezihetők. A fegyelmi tanács határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A tanács a polgári perrendtartás szellemében jár el; nyilvános tárgyalást is tarthat; a féltől s a tanuktól eskü kivételére is jogosult. Határozatát a féllel, az elsőfokon eljárt fegyelmi bizottsággal, a Szövetséggel és a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel irásban közli.
9. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba
Budapest, 1945. évi július hó 21. napján.
Dr. Valentiny Ágoston s. k.,
igazságügyminiszter